University of Szeged

Csapó Áron Sebestyén

IRODALOMTUDOMÁNY ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 
30 
 
Az eXistenZ (1999) és a Különválás (2022-) munkakommentárjának 
elemzése a nem-helyeken keresztül 
Csapó Áron Sebestyén 
PTE BTK 
csapoaron@gmail.com 
Az ezredforduló végéhez közeledve egyre népszerűbbé váltak azok a filmek, amelyek 
középpontjában valamiféle szimulált környezet állt. Az előző évezred utolsó két 
évében pedig sorra jelentek meg azok a művek, amelyek ilyen közegekben játszódtak, 
és megkérdőjelezték a társadalmat körülvevő valóságot; hogy amit valóságnak 
gondolunk, az vajon ténylegesen az-e. További közös pont az alkotások között, hogy 
kisebb-nagyobb mértékben, de mindegyikben megjelennek azok a helytípusok, 
amelyeket Marc Augé nem-helyeknek nevez.  
Elemzésem egyik fő tárgya az eXistenZ (David Cronenberg, 1999), ahol a nem-
helyek szinte mindig munkahelyekként jelennek meg. Kutatásomban az említett 
filmet és a 2022-ben indult Különválás (Ben Stiller, Aoife McArdle, 2022-) című 
sorozatot hasonlítom össze. Utóbbi fő helyszíne a Lumon Industries nevű vállalat 
Elválasztott emelete, ahol az ott dolgozók elméje szétválasztásra kerül; egyik felük 
dolgozik, másik felük pedig éli a mindennapi életét. Kutatásom során több kérdésre is 
igyekszem választ találni. A két alkotás helyszíne hogyan helyezhető párhuzamba 
azzal a fajta munkakommentárral, amit megfogalmaznak, milyen formában jelennek 
meg a munkások és önmagunk kizsákmányolása? 
Ezek megválaszolásához többek között Marc Augé (1992): Nem-helyek, bevezetés 
a szürmodernitás antropológiájába című könyvét fogom felhasználni. 
  


Hungarian

Az eXistenZ (1999) és a Különválás (2022-) munkakommentárjának elemzése a nem-helyeken keresztül : [absztrakt]

Németh Lídia

IRODALOMTUDOMÁNY ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 
33 
 
Formaadás és dokumentáció Sanja Iveković művészetében 
Németh Lídia 
ELTE BTK 
nemeth.lidia.sara@gmail.com 
A 70-es évek jugoszláv undergroundjának meghatározó alakja, Sanja Iveković a 
2010-es évektől kezdődően nem csak a kelet-európai művészeti kánonba került be 
újra: a művész nemzetközi elismertsége és világszerte megrendezett önálló kiállításai 
nyomán időről időre felmerül a kérdés, hova helyezzük Iveković munkáit mind helyi, 
mind globális értéküket tekintve. Előadásomban elsőként a 60-as/70-es évek 
jugoszláv művészeti szcénájának és feminista mozgalmainak bemutatásával szeretnék 
rámutatni arra, hogy a jugoszláv művészetet és mozgalmiságot érdemes a volt keleti 
blokk országainak bevett értelmezésétől eltérő keretrendszerben elbeszélni. Iveković 
rövid bemutatása után térnék rá dokumentáció és formaadás problémájára két 
elemzett művében; a Triangle (Trokut) című 1979-es performanszban, illetve a New 
Zagreb (Novi Zagreb) elnevezésű fotóintervencióban. A Triangle egyrészt érzékelteti, 
hogy a 70-es évek nőmozgalmainak leírására szolgáló, Carol Hanischtől származó 
szlogen – „The Personal Is Poltical” – problémafelvetése a szocialista 
szatellitállamokban eltérő kontextusban, mondhatni épp fordítva jelent meg: a politika 
tört be folyamatosan a személyes térbe. A dokumentáció és a fotóintervenció ezen 
felül azt is érzékeltetik, milyen finomsággal tudta (tudja) Iveković kijátszani valós 
történés és narráció, dematerializáció és formaadás fogalmainak bevett elkülönítését. 
A művész munkásságában gyakran visszatérő geometrikus mintázatok beemelésével 
Iveković visszahelyezi magát a konstruktivizmus, vagy akár a De Stijl 
hagyományába, egyúttal azonban érvényteleníti is művei ilyesfajta megközelítését 
azzal, ahogyan a modernista várostervezésbe és térfelosztásba illesztve rögtön 
kifigurázza ezeket a művészeti gyakorlatokat. Iveković művészete úgy válik 
esztétikailag és politikailag értékessé, hogy az érzékelhető felosztásának módját 
(Rancière), a teljes struktúrát tárja a befogadó szeme elé, nem egy-egy láthatatlanná 
tett csoportot hangosít ki. 
  


Formaadás és dokumentáció Sanja Iveković művészetében : [absztrakt]

Homovics Panna

NÉPRAJZ 
38 
 
„Majd ha hazajössz megbeszéljük ezt a dolgot.” – Elhallgatott 
történetek egy 1965-1967 között keletkezett levélgyűjteményben 
Homovics Panna 
DE BTK Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet 
panna.homovics@gmail.com 
Előadásomban egy debreceni pár levélgyűjteményét vizsgálom, amely 1965-1967 
között keletkezett, abban a két évben, amikor a pár férfi tagja a kötelező sorkatonai 
szolgálatát teljesítette Budapesten. Az ún. ego-dokumentumok (naplók, levelezések 
stb.) vizsgálata által az egyén szemszögén keresztül láthatunk rá egy korszakra, 
élethelyzetre. Saját vizsgálatom során arra helyeztem a fókuszt, hogyan jelenik meg 
ezekben a szövegekben a személy hiánya, hiszen a fiatalember erre a két évre kikerült 
az általa megszokott lokális közösségből és egy meglehetősen zárt közegben élte a 
mindennapjait. A személy hiánya, távolléte legmarkánsabban azokban az 
eseményekben érhető tetten, amelyeket nem, vagy csak félig írtak le. A levelekben 
tehát találhatóak olyan elhallgatott, ki nem mondott történetek, amelyeket a levél írója 
valami oknál fogva nem osztott meg a másikkal – ez pedig azért hangsúlyos, mert 
ebben az időszakban a hétköznapokat nem együtt élte meg a két fél. Ezeknek az 
elhallgatott történeteknek a feltárása során úgy vélem, mélyebb rálátás nyílhat a két 
személy kapcsolatára, gondolkodásmódjukra, illetve arra a lokális közösségre is, 
amelyben ők a mindennapjaikat ekkoriban élték. A korábbi, leveleket feldolgozó 
néprajzi kutatásokban ezt a nézőpontot nem érvényesítették, így újdonságként hathat 
a kutatásokban. 
  


"Majd ha hazajössz megbeszéljük ezt a dolgot." - elhallgatott történetek egy 1965-1967 között keletkezett levélgyűjteményben : [absztrakt]

Kovács Dániel

Reznyák Brigitta

Kovács Tamás

Vágvölgyi Csaba

Papp Tamás

Takó Miklós

Nagy Gábor

 
14 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
A RHIZOMUCOR PUSILLUS JÁROMSPÓRÁS GOMBA REKOMBINÁNS Β-
GALAKTOZIDÁZAINAK VIZSGÁLATA 
Kovács Dániel1, Reznyák Brigitta1, Kovács Tamás1, Vágvölgyi Csaba1, Papp Tamás1,2, 
Takó Miklós1, Nagy Gábor1,2 
1Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Biotechnológiai és 
Mikrobiológiai Tanszék, 
2Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, HUN-REN-SZTE 
Gombafertőzések Patomechanizmusai Kutatócsoport 
e-mail: kov.daniel2001@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A járomspórás gombák a fonalas gombák egyik legváltozatosabb csoportja. Többségük a talaj 
bomló állati és növényi szerves anyagain élő szaprotróf szervezet. Közöttük ipari, 
mezőgazdasági, biotechnológiai és orvosi szempontból jelentős fajok lelhetők fel. Számos 
képviselőjüket alkalmazzák a gyógyszer- és élelmiszeriparban, extracelluláris enzimek (pl. 
lipázok, proteázok, amilázok, cellulázok) termeltetésére. Az ide tartozó Mucoromycota gombák 
kiváló forrásai lehetnek ipari enzimeknek.Ennek ellenére galaktozidáz termelésük, a termelt 
enzimfehérjék és a kódoló gének molekuláris és funkcionális jellemzői kevésbé vizsgált 
területek. A béta-galaktozidáz (laktáz) egy szacharid bontó enzim, mely a béta-galaktozidokban 
a glikozidos kötések hidrolízisét katalizálja. Laktózbontó képessége okán előszeretettel 
alkalmazzák az élelmiszeriparban tejtermékek laktóz tartalmának csökkentésére, valamint a 
sajtgyártás során melléktermékként keletkező tejsavó kezelésére. A laktózérzékenység 
napjainkban már népbetegségnek számít, így egyes tejalapú élelmiszerek laktóz tartalmának 
csökkentése, ennek érdekében új típusú jellemzett béta-galaktozidáz enzimek fejlesztése, 
hatékony, gazdaságos előállításának kidolgozása kiemelt egészségügyi és élelmiszeripari 
jelentőséggel bír. A mikroorganizmusok jelentős forrásai a béta-galaktozidáz enzimeknek. Az 
ilyen típusú enzimek mikrobiális előállítása költséghatékony, többek között a jól 
optimalizálható fermentációs körülmények, az olcsó növekedési szubsztrát, és a nagyléptékű 
tenyészthetőség miatt. A mikrobiális előállítás így nagy enzimhozamot biztosít, illetve a 
termofil fajokból származó enzimek nagyobb hőstabilitással is rendelkezhetnek. Előzetes 
munkákban számos béta-galaktozidáz termelő Mucoromycota törzset azonosított, és tesztelt 
csoportunk. Az enzimaktivitás gyakorlati szempontból is fontos biokémiai jellemzőinek 
megfelelő vizsgálata szükséges, ugyanakkor az elvárt tisztulási minőségű natív enzim 
előállítása e fermentációs rendszerekből nehézkes. Az alkalmazott szubsztrátból származó 
fehérjék, szénhidrátok jelenléte, valamint a termelő gombák egyéb fehérjéinek megjelenése az 
enzimfehérje tisztasági paramétereit befolyásolhatja. Az enzim erre alkalmas heterológ 
rendszerekben való célzott termeltetésével ugyanakkor már biztosított a megfelelő aktivitás 
pontos elemzése és jellemzése. Jelen kutatásban egy jó termelőként leírt termofil Rhizomucor 
pusillus törzs β-galaktozidáz kódoló génjeinek feltárását, jellemzését, majd a kódolt 
enzimfehérje heterológ termeltetését és tisztítását tűztük ki célul. Vizsgálni kívántuk a tisztított 
enzimaktivitás biokémiai tulajdonságait is. Adatbázisban elérhető R. pusillus genom elemzése 
során három, a Trichoderma atroviride béta-galaktozidáz aminosav-szekvenciájával nagyfokú 
 
15 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
hasonlóságot mutató feltételezett béta-galaktozidáz kódoló gént azonosítottunk. A levezethető 
feltételezett béta-galaktozidáz fehérjék méretükben, aminosav-szekvencia hosszukban és 
izoelektromos pontjukban is különböztek. Mindhárom fehérjében azonosítottunk glikozid-
hidroláz 35 családra jellemző konzervált domént, ami kulcsfontosságú szerepet játszhat a béta-
galaktozidáz aktivitásban. Izoláltuk a gének kódoló cDNS szakaszait, melyeket Komagataella 
phaffii élesztőben való heterológ kifejeztetéshez alkalmas vektorba klónoztunk. Sikeres 
termeltetést követően affinitás kromatográfia technikával izoláltunk a hisztidin címkézett 
enzimfehérjét. A tisztított béta-galaktozidáz aktivitás működésének optimumát 60 °C 
hőmérséklet körül és pH 5,8-7,0 tartományon azonosítottuk. A tisztítási eljárás 30,78% 
kihozatal mellett egy 1312518,6 U/mg specifikus aktivitással és 45938 U/ml térfogati 
aktivitással rendelkező rekombináns R. pusillus béta-galaktozidázt eredményezett. A kapott 
béta-galaktozidáz elegy összaktivitása és térfogati aktivitása jelentős, az eddig heterológ 
rendszerben termeltetett gomba béta-galaktozidázokkal összehasonlítva, ahol többnyire 0,25-
40000 U/ml aktivitásokat nyertek. Tudomásunk szerint elsőként termeltettünk járomspórás 
gomba béta-galaktozidázt heterológ rendszerben. A célzott termeltetéssel biztosítottuk az 
enzimaktivitás biokémiai jellemzéséhez elvárható megfelelő minőségű tisztaságot. Terveink 
között szerepel az expresszió mértékének növelése, azaz nagyobb enzimhozam elérése, 
melynek érdekében a heterológ fehérje termeltetési rendszer körülményeinek optimalizálása 
szükséges. Tervezzük a tisztított rekombináns béta-galaktozidáz aktivitás biokémiai 
jellemzőinek további vizsgálatát is. Reményeink szerint a R. pusillus β-galaktozidáz enzim 
tulajdonságait tekintve alkalmas jelölt lehet élelmiszeripari gyakorlati folyamatok (pl. tejcukor 
mentesítés, galakto-oligoszacharid előállítás) gazdaságos katalizálásához. 
Köszönetnyilvánítás: A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal FK 134886, a 
TKP2021-EGA-28 projektek támogatták. A kutatómunka továbbá a Magyar Tudományos Akadémia 
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (N.G.) támogatásával készült. 


A Rhizomucor pusillus járomspórás gomba rekombináns β-galaktozidázainak vizsgálata : [absztrakt]

Privigyei Klaudia

Szegedi Balázs

Pappné Sziládi Katalin

 
20 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
UV-C FÉNY HATÁSA ÉLELMISZEREK TERMÉSZETES SZÍNANYAGAIRA 
Privigyei Klaudia, Szegedi Balázs, Pappné Sziládi Katalin 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet 
e-mail: pklau2005@gmail.com 
ABSZTRAKT 
Az UV-C sugárzás jelentősen befolyásolhatja az élelmiszerek természetes színanyagait. Az 
élelmiszerekben található színanyagok és a növényi pigmentek érzékenyek az oxidációra, 
valamint a nagyenergiájú sugárzásokra. Ezeknek hatására a színük fakulhat, és a színanyagok 
lebomlásához is vezethet, lévén az oxidáció és a nagyenergiájú sugárzás kötési szinten 
befolyásolja a színadó vegyületeket. Az UV-C expozíció csökkentheti a likopin stabilitását, 
illetve a klorofill, mint porfirin szerkezetű pigmentnek a bomlása során keletkező feofitin és 
feoforbid színanyagok sokkal kevésbé lesznek intenzívek. Kutatásaink során az UV-C kezelő 
berendezésünk által kibocsátott sugárzás expozícióját vizsgáltuk, és párhuzamba állítottuk a 
CIE Lab színkoordináták változásaival. Ezen elemzések célja, hogy jobban megértsük az UV-
C sugárzás hatását az élelmiszerek színminőségére. 


UV-C fény hatása élelmiszerek természetes színanyagaira : [absztrakt]

Takács Georgina

Sik Beatrix

Székelyhidi Rita

 
25 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
A SPIRULINA ALGA HATÁSA A BÚZAKENYÉR ÁLLAGÁRA, SZÍNÉRE 
Takács Georgina, Sik Beatrix, Székelyhidi Rita 
Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar 
e-mail: takcs.georgina@sze.hu 
ABSZTRAKT 
Az alga/hínár fogyasztás a keleti étrend részét képezte, de a közelmúltban nőtt a fogyasztás a 
nyugati országokban is a globalizáció következtében és az egészségügyi előnyök miatt 
(Amoriello et al., 2021). A munkánk célja az volt, hogy a Spirulina platensist különböző 
százalékban (0,5, 1,0, 2,5 %) tartalmazó kenyeret az MSZ 6369/8-1988 szabvány alapján 
sütéspróba keretében készítettük és meghatároztuk a kenyér állagát, színét és a fogyasztói 
megítélését. A szabvány szerint a liszt tömegére vonatkoztatott m/m%-ban a kontroll cipó 
összetétele: 100 % liszt, 3 % élesztő, só, 0,5 % cukor és 180 ml víz. A textúra jellemzőit 
IMADA FRTS-50N-I (USA, Northbrook) textúraelemzővel elemeztük, hogy meghatározzuk a 
Spirulinával dúsított kenyérminták keménységét, kohézióját, rugalmasságát, gumiszerűségét és 
rágósságát. A kenyérből kb. 3 cm vastag szeletet vágtunk és fehér felületre helyeztük. A kenyér 
színének mérésére hordozható kolorimétert használtunk (Spectral Colorimeter MC-286, 
Shenzhen, Kína). A koloriméter L*, a* és b* értékként jelenik meg: a CIELAB színtérben. L* 
(világosság; feketétől (0) fehérig (100)), a* (vörös telítettségi index; +a*=piros, -a*=zöld) és 
b* (sárga telítettségi index; +b*=sárga, -b*=kék)). A kenyér fogyasztói elfogadottságát a 
Széchenyi István Egyetem Élelmiszertudományi Tanszékén (Mosonmagyaróvár) értékelték. 
Harminchárom (15 férfi és 18 nő; átlagéletkor 24 év) fogyasztó vett részt a vizsgálatban. A 
kóstolók létszáma kisebb volt, mint a reprezentatív elemzéshez általában szükséges, de 
elegendő volt ahhoz, hogy előzetes betekintést nyújtson a Spirulinával dúsított kenyerek 
fogyasztói megítélésébe. Az érzékszervi attribútumokat, beleértve a külső megjelenést, állagot, 
szagot, ízt és színt, egy ötfokú hedonikus skála segítségével értékeltük, ahol az 1-egyáltalán 
nem jó, 5-nagyon jó. A Spirulina por százalékos arányának emelkedése növeli a kenyér 
zöldességét és sárga színét, és csökkenti a kenyérbél világosságát. A Spirulina kenyérhez való 
hozzáadásával a keménység (1,80-6,59 N/m2), a kohézió (0,578-0,618 J/m3) és a ruganyosság 
(0,714-0,784 N/m2) nőtt, míg a gumiszerűség (5,10-6,30 N/m2) és rágási értékek (4,14-4,33 
N/m2) kisebbek lettek a kontrollhoz képest (1,34 N/m2; 0,561 J/m3; 0,753 N/m2; 7,50 N/m2; 
5,64 N/m2). A tengeri moszat használata befolyásolhatja az élelmiszer texturáját, a színét, 
valamint más összetevők emulgeálását (Chen Y et al., 2019). A fogyasztói elfogadottság 
eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a Spirulina platensis hozzáadása 2,5 %-os 
koncentrációban jelentősen csökkentette az általános elfogadottságot. Eredményeink azt 
mutatták, hogy a Spirulina alga százalékos növekedésével tömörebbé és sötétebbé vált a 
termék, ami a fogyasztói nemtetszésben is megnyilvánult. 
Köszönetnyilvánítás: A KULTURÁLIS ÉS INNOVÁCIÓS MINISZTÉRIUM EKÖP-24-4-II-SZE-1 
KÓDSZÁMÚ EGYETEMI KUTATÓI ÖSZTÖNDÍJ PROGRAMJÁNAK A NEMZETI KUTATÁSI, 
FEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS ALAPBÓL FINANSZÍROZOTT SZAKMAI TÁMOGATÁSÁVAL 
KÉSZÜLT.” 


A Spirulina alga hatása a búzakenyér állagára, színére : [absztrakt]

Szilágyi Szabina

Horváth József

 
55 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
A TEJTERMELŐ KISGAZDASÁGOK VERSENYKÉPESSÉ TÉTELE A 
HOZZÁADOTT ÉRTÉK NÖVELÉSÉVEL 
Szilágyi Szabina1, Horváth József2 
1Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar 
2Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar 
e-mail: szilagyi.szabina13@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A tejtermelő szarvasmarha ágazat gazdasági nehézségei és azok megoldásai nagyüzemi és 
kisgazdasági szinteken nem ugyanazok. Jelen esetben – az első szerző gyakorlati tevékenységéből 
kiindulva – egy tejtermelő szarvasmarhatartással foglalkozó családi kisgazdaságot terveztünk. A 
kalkuláció során számításba vettük a kisgazdaságok sajátosságait, a gazdaság teljes gazdasági tervét 
felállítottuk, figyelembe véve az összes kiadást és bevételt. Egy 17, egymással összefüggő 
munkalapból álló Excel-táblázatot állítottunk fel, hogy teljes egészében modellezzük az általunk 
tervezett, átlagos körülmények közt működő kisgazdaságot. A számításainkból kimutattuk, miként 
alakulnak a különböző gazdasági mutatók egy háromfős családi gazdaságban. A projektben a 
magyartarka állatállomány – a fajtaválasztás a későbbiekben a feldolgozás során lesz jelentős – 15 
tehénből és azok szaporulatából áll. Első körben a fő bevételi forrás a nyerstej eladása. A tej 
értékesítési árát első lépésben a KSH honlapján is olvasható 2023-as adat mintájára 176 Ft/l-ben 
határoztuk meg. A gazdasági modell egyértelműen kimutatta, hogy a 176 Ft/l tejátvételi ár mellett 
az ágazat deficites. Az ágazat alacsony jövedelmezősége további kutatásokra ad(ott) okot, 
megvizsgálva, hogy miként lehet az ágazati bevételt növelni az adott termelési paraméterek mellett. 
A hozzáadott érték növelésében és újfajta értékesítési csatornák felkutatásában látjuk a megoldást 
a jövőre nézve, a hosszú távú fenntarthatóság és a stabil, versenyképes jövedelmek elérése 
érdekében. Elengedhetetlennek tartjuk a vidéki fiatal lakosság helyben tartása céljából a megfelelő 
életszínvonalat biztosító gazdálkodási formák kidolgozását. Az állattenyésztés népszerűsítése, 
gazdasági hatékonyságának növelése elengedhetetlen. Az első – teljességgel életképtelen – 
gazdasági modell megalkotását követően több szegmensét is megvizsgáltuk a tejtermelő családi 
vállalkozásnak, hogy miként érhetnénk el látványos, megvalósítható és radikális változásokat. A 
gyakorlatban az első szerző maga is ugyanezekkel a problémákkal néz szembe – mint a házitej 
keresletének visszaesése, – a magas minőségű kézműves sajtok eladásához új – a lokális értékesítés 
mellett – másfajta értékesítési csatornák felkutatása szükséges. További kalkulációk 
megalkotásával rávilágítottunk, a hozzáadott érték növelése lényegesen megváltoztatja a 
kisgazdaság jövedelmezőségét pozitív irányba. Ugyanakkor a helyi értékesítésen túlmutatva, a 
viszonylagosan alacsony létszámú vásárlókör, melyet felméréssel igazoltunk, arra sarkalt 
bennünket, hogy új értékesítési csatornákat iktassunk be, melyekkel az ország más pontjain is 
érhetünk el potenciális vásárlókat, akik gyakran a helyi árnál magasabb árat is hajlandóak fizetni a 
kézműves termékekért. Az online értékesítési csatornával elsősorban a fővárosi lakosságot céloztuk 
meg, mint vásárlói kört, mivel felméréseink alapján abban a régióban jóval magasabbak az árak, 
mint az alapkoncepcióban szereplő dél-alföldi régióban. Felmerült az automatából történő 
értékesítés lehetősége is az megoldások közt. A későbbiekben további alternatív megoldásokon 
dolgozunk, hogy minél inkább versenyképessé, fejleszthetővé és hosszútávon fenntarthatóvá 
válhassanak a tejtermelő kisgazdaságok. 


A tejtermelő kisgazdaságok versenyképessé tétele a hozzáadott érték növelésével : [absztrakt]

Kóczi Dávid

Sárosi József

 
67 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
HUMANOID ROBOTOK BIZTONSÁGTECHNIKÁJA 
Kóczi Dávid, Sárosi József 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Mechatronikai és Automatizálási Intézet 
e-mail: koczid@mk.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
A humanoid robotok, azaz az emberi formára tervezett és az emberi mozgást utánzó gépek 
erősödő terjedésével párhuzamosan kiemelten fontossá vált ezen eszközök biztonságtechnikája. 
Mivel a robotok az emberek közvetlen környezetében az ember által épített és az embernek 
szánt környezetben működhetnek, például gyárak vagy otthonok, elengedhetetlenek olyan 
technológiák és szabályok alkalmazása, amelyek megelőzik a baleseteket vagy csökkenthetik a 
bekövetkezett balesetek súlyosságát. Ez a cikk áttekinti a szakirodalom alapján a humanoid 
robotok biztonságtechnikáját öt kulcsterületen. Fizikai biztonság, szoftveres és kiberbiztonság, 
ipari és munkahelyi alkalmazások biztonsági előírásai, szabványok és jogszabályok, valamint 
etikai és társadalmi kérdések. Összességében a humanoid robotok biztonságtechnikájának 
fejlesztése alapvető fontosságú a modern ipari és háztartási környezetben, a hatékony és 
biztonságos ember-robot együttműködés kialakításához. 


Humanoid robotok biztonságtechnikája : [absztrakt]

Bíró István

 
78 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
KÖZELÍTŐ MÓDSZER KÉT TESTRÉSZ KÖZÖTTI VÉGES ROTÁCIÓ 
TENGELY MEGHATÁROZÁSÁRA  
Bíró István 
Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet 
e-mail: biro-i@mk.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
A biomechanikában kinematikai paraméterként a rotáció, vagy ad/abdukció széles körben 
használt az egyes testrészek közötti relatív mozgások meghatározására/mérésére. A mai 
viszonyok között széles körben alkalmazott módszer különféle markerek használata, illetve 
cadaverek esetén szegek, csavarok rögzítése a csontba, amikor a mozgás lekövetése a markerek 
által meghatározott koordináta rendszerek egymást követő helyzetei közötti változással valósul 
meg. A javasolt módszer kihasználja az Euler-paraméterek előnyös tulajdonságait és ráadásul 
ez a megközelítés nem korlátozódik sík mozgásokra, ugyanakkor tökéletesen stabil marad 
alacsony szögsebességek esetén is. Az előadás egy közelítő módszert ismertet emberi 
ízületekben megjelenő véges szögelfordulás tengelyek irányítottságának és helyzetének 
meghatározására, függetlenül a vizsgált mozgás szögsebességétől.


Közelítő módszer két testrész közötti véges rotáció tengely meghatározására : [absztrakt]

Dózsa Evelin

Gémes Zsolt

Nagy Valéria

 
82 
 
Műszaki, Technológiai és Gazdasági Kihívások a XXI. században 
“KARCSÚ” KÁBELEK - AVAGY LEAN SZEMLÉLET A KÁBELIPARBAN 
Dózsa Evelin1, Gémes Zsolt2, Nagy Valéria1 
1Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Gépészeti Intézet 
2Prysmian MKM Kft 
e-mail: evelin02120212@gmail.com 
ABSZTRAKT 
A gyártási rendszerek korszerűsítése, illetőleg a műszaki fejlesztések által nem csupán a 
termelés tehető hatékonnyá, hanem a fenntarthatósági szempontok is fokozottan teret nyernek. 
E többes célt tűzte ki a Prysmian MKM Kisteleki Kábelgyára is, amikor az innováció 
szellemében sikeresen megvalósított egy Lean Six Sigma (LSS) anyagfelhasználás 
optimalizálást célzó projektet. E projekt célkitűzése tulajdonképpen a kábelgyártás során 
használt mesterkeverék felhasználásának optimalizálása volt. A közlemény címe is sejteti, hogy 
a lean szemlélettel azonosulva az anyaghatékonyság javítása került a fókuszba. A projekt 
megvalósítását a DMAIC (Define, Measure, Analyze, Improve, Control) módszertan ötlépcsős 
folyamata segítette, amely strukturált keretet biztosított az anyagfelhasználás pontos mérésére, 
elemzésére és ellenőrzésére. A Lean Six Sigma (LSS) módszertan bevezetése és alkalmazása 
pedig lehetőséget nyújtott a gyártási folyamatok mélyreható vizsgálatára statisztikai 
módszerekkel. A gyártási rendszer módosításával a ~7,66%-os normaeltérést 0,58%-ra sikerült 
csökkenteni.  
