University of Szeged

Nagy Anna Berta

Hungarian

A Szenci Molnár-féle zsoltárok szövegeinek és dallamainak parafrázisai az 1787-1840 között keletkezett sárospataki melodiáriumokban : [absztrakt]

Bessenyei Benjámin Patrik

M
O
D
ERN
 M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
350 351
A KÖRBE ÍRT SZAVAK – KARINTHY FRIGYES A CIRKUSZ 
CÍMŰ NOVELLÁJÁRÓL
Kulcsszavak: cirkusz; álom; maszk; bohóc; Karinthy
Karinthy Frigyes 1915-ben kiadott A cirkusz című novellájának értelmezésére vállal-
kozik ez a dolgozat. Kutatásom során azt vizsgálja, hogy a cím értelmezése hogyan 
tudja a novella egészének a megértését újabb és újabb irányokból előmozdítani. 
A cím értelmezésében kulcsfontosságú szerepet kapott a latin kifejezés geometrikus 
szemantikája.
Ilyen olvasási lehetőség például a novella atmoszférájának és cselekménytere-
inek poétikai vizsgálata. A címből kiinduló másik lehetséges értelmezés a cirkuszi 
előadásmódhoz tartozó maszkok jelenlétének és tropológikus olvasatának vizsgá-
lata. A maszkhoz kapcsolódó gondolategyüttes egy harmadik interpretációs lehető-
séghez is társítható, amely a novella keletkezésével egyidőben nagy hatást gyakorló 
freudiánus álomtartalomban jelölhető meg. Így a tudatos és a tudatalatti tartalmak 
felfoghatóvá válnak a maszk előtteseként és mögötteseként is. A dolgozat negye-
dik értelmezési kínálata a halál vagy feltámadás ellentétét hordozó karneváli rítus 
lehetőségében rejlik, mely a címben foglalt cirkusz szó olvasásakor a befogadóban 
ébredő lehetséges prekoncepciók egyikeként a bohóc Bahtyin-féle értelmezésén 
keresztül vethet új fényt a címre, és magára a novellára is.
BARÁTH MIRELLA ZSÓKA
Tanító 
BA, 7. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Tanító- és Óvóképző Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Hoványi Márton
egyetemi docens, ELTE TÓK
NEHÉZ HETEK KRÓNIKÁSA – GALGÓCZI ERZSÉBET 
PARASZTÁBRÁZOLÁSA
Kulcsszavak: Galgóczi Erzsébet; parasztábrázolás; szocialista realizmus; riport; irodalmi 
szociográfia
Dolgozatom Galgóczi Erzsébet parasztábrázolását és azt meghatározó kontextuso-
kat tárgyazza. Feltevésem szerint a szerző parasztábrázoló prózáját egyaránt megha-
tározta a szocialista átalakulás iránti elkötelezettség, valamint a szociografikus ábrá-
zolás igénye. Az életmű egyes darabjait e két szempont alapján vizsgálom. Galgóczi 
írói indulását a hatvanas években meghatározta a korszakban újrafogalmazott szoci-
alista realizmus, valamint az Élet és Irodalom hasábjain folytatott vita a parasztábrá-
zolásról. A stílus és a vita mintái korreláltak marxista világnézetével, ennek keretébe 
illeszkedett az átalakulóban lévő paraszti világhoz fordulása a műveiben. Az életmű-
ben meghatározó szerepet játszik a paraszti társadalom. Az író szociografikus riport-
jaiban és szépprózájában egyaránt hivatástudattal fordult saját osztálya felé. A két 
műfaj ugyan elkülönül Galgóczi munkásságában, ám témaként és idézetek, átvételek 
formájában korrelálnak egymással. Szépirodalmi művei szociografikus vonatkozáso-
kat mutatnak magukon, melyek célja regényei és novellái valóságtartalmának legiti-
mációja. Vizsgálódásomban Galgóczi két regényét emelem ki: az 1961-es Félútont 
és az 1972-es Pókhálót. A két mű egy-egy termelőszövetkezeti elnököt állít fókuszba, 
akiknek sorsán keresztül a falvakban uralkodó világot ábrázolja Galgóczi, mégpedig 
e világ igazságtalanságaival, gazdasági és társadalmi gondjaival együtt. Az ábrázolt 
paraszti sorsokban elsősorban az embert fedezi fel, aki a társadalom és a politikum 
számára csupán azért paraszt, mert falun él, onnan származik, ám ez a létezésmód 
nem töltődik fel szakrális vagy idillikus, misztifikált, sztereotip tartalommal. Ebben 
látom Galgóczi parasztábrázolásának újítását a korszakban. A dolgozat exkurzusa-
ként megvizsgálom az életrajzi Galgóczi Erzsébet jelenlétét az életműben. Számos 
műve rendelkezik önéletrajzi elemekkel, ami felveti a szövegek életrajzi olvasatá-
nak lehetőségét. Ennek kapcsán érintem az autofikció, az autobiográfia, valamint az 
önéletrajzi tér fogalmakat, reflektálva ezek lehetséges interpretációs hozadékaira.
BESSENYEI BENJÁMIN PATRIK
Osztatlan tanári képzés – magyartanár, történelemtanár 
és állampolgársági ismeretek tanára 
Osztatlan, 7. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil Böhm Gábor
egyetemi docens, PTE BTK


Nehéz hetek krónikása - Galgóczi Erzsébet parasztábrázolása : [absztrakt]

Borbás Benedek

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
366 367
AZ IDŐSZEMLÉLET MINT A KELETI-HATÁS 
MEGTEREMTŐJE KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ 
ORIENTALISTA-REGÉNYEIBEN
Kulcsszavak: Krasznahorkai László; ciklikusság; keleti időszemlélet; ateleológia; narratológia
Jelen dolgozatom témája Krasznahorkai László második pályaszakaszának ori-
entalista regényei, Az urgai fogoly (1992), az Északról hegy, Délről tó, Nyugat-
ról utak, Keletről folyó (2003), valamint a Rombolás és bánat az Ég alatt (2004). 
Fő vizsgálati szempontom a művekben jelenlévő, a kritikák által is hangsúlyozott, 
keleti-hatás, illetve az azt megteremtő legfőbb komponens, a keleti időszemlélet. 
A szövegek narratopoetikai szinteken történő vizsgálata során, a modalitástól kezdő-
dően, egészen a magasabb szövegszerveződési egységekig, az egész kötetstruktú-
rát meghatározóan átszövi a keleti időszemlélet ciklikus, ateleologikus és sztatikus 
volta.
Az elemzés interkulturális szempontból történő elvégzés, a szövegek új jelentés 
rétegeit tárta fel, valamint az értelmezés horizontját kitágította nem csak a keleti kul-
túrák, hanem az irodalmi hagyományok irányába is.
BORBÁS BENEDEK
Irodalom- és Kultúratudomány 
MA, 1. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Horváth Csaba Gusztáv
egyetemi docens, KRE BTK
A BÉRHÁZ PARTI NAGY LAJOS MAUZÓLEUM CÍMŰ 
DRÁMÁJÁBAN
Kulcsszavak: Heterotóoia; bérház; dráma
Parti Nagy Lajos műveit leginkább a kiváló költői megoldások és a nyelv kérdése 
felől szokták megközelíteni, így történik ez a Mauzóleum című színmű esetén is 
nagyrészt. Jelen dolgozatom témája, hogy egy más részletét vegyem szemügyre a 
drámának, mégpedig annak a helyszínét, a budapesti bérházat, s a történet során 
felbukkanó többi helyszínt legyen az fiktív vagy valódi. Ehhez Michel Foucault hete-
rotópiákról szóló munkáját fogom segítségül venni. Először magyarországi, speciáli-
san budapesti bérházak fejlődéstörténetét tárgyalom, majd a szerzőről és magáról a 
Mauzóleumról írok felelevenítve és tömörítve a témába vágó szakirodalmakat, majd 
megvizsgálom, hogyan jelenik meg a bérház a drámában, milyen szerepe van, van-e 
kapcsolata a külvilággal és hogy reprezentálja-e a szereplőket.
DOBAI ANNA
Magyar nyelvészet és irodalom 
BA, 5. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Mészáros Márton
egyetemi docens, KRE BTK


Az időszemlélet mint a keleti-hatás megteremtője Krasznahorkai László orientalista-regényeiben : [absztrakt]

Pintér Laura Franciska

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
374 375
VARIÁCIÓK A BIZONYTALANSÁGRA A KORTÁRS MAGYAR 
REGÉNYIRODALOMBAN
Kulcsszavak: viszonylagosság, narráció, történelem, intermedialitás
Pályamunkámmal szeretnék rávilágítani, hogy az elmúlt harminc év magyar regényei 
prózapoétikai jellemzőikkel is reflektálnak a viszonylagossá vált világképre, narrá-
ciós eljárásaikkal megtörik a fikció realitását vagy az elbeszélt valóság egyértelműsé-
gét. Tézisemet Závada Pál Milota és Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem 
című regényének részletes elemzésével bizonyítom. Előképként utalok Ottlik Géza 
Iskola a határonjára, amely a több nézőpontú narráció és az igazság relativitása miatt 
releváns számomra.
A viszonylagosságot két irányból, a tapasztaló szubjektum és a tapasztalt világ 
elbizonytalanodása felől közelítem meg. Előbbit az autodiegetikus elbeszélők és a 
több nézőpontú narráció hordozza, míg utóbbi a cselekményvilág történelmi-refe-
renciális hátterében, a múlt kétes megítélésű eseményeinek tematizálásában és az 
azokhoz való hozzáférés nehézségének hangsúlyozásában érhető tetten.
A Milota rokon a szerző első regényével, a Jadviga párnájával. Mindkét szöveg 
autodiegetikus narrátori szólamokból épül fel, amelyek a fikció terén kívüli elbeszélő 
hiányában érvénytelenítik a leírtak igazságértékének kérdését. A Milota két narrá-
torának viszonya kvázidialogikus, amelyet az életrajzi helyzet és a felemás kommu-
nikációs szándékok mellett a közlésre választott médiumok bizonyítanak. Roszkos 
Erka gépirata és Milota György hanganyaga újragondolja a talált kézirat toposzát, 
illetve utóbbi felveti az intermedialitás lehetőségét. A regény történelmi hátterének 
fontos mozzanata a szlovák–magyar lakosságcsere, amely egy mise en abyme-ként 
értelmezhető napló formájában is beleíródik a cselekménybe. A szereplők megpró-
bálják színpadra állítani a történetet, de az adaptáció kudarca rávilágít a múlthoz 
való hozzáférés lehetetlenségére.
Az Akik már nem leszünk sosem több idősíkon játszódó cselekményét Lente 
Bálint tartja össze, aki saját életének autodiegetikus, civil, a regény 1986-os betét-
történetének pedig heterodiegetikus, szépírói narrátora. A kettős elbeszélői pozíció 
és a főhős feltételezései által összetartott regényszerkezet megkérdőjelezi az olva-
sottak hitelét. A betéttörténetet egy talált kazetta kapcsolja tényszerűen Bálint jele-
néhez: a vastüdős Aszalós Ferenc monológja az 1956-os hajdúvágási pogromról az 
elkövetői és gyermeki nézőpont által rávilágít a történelmi esemény megítélésének 
viszonylagosságára, emellett a hősmítoszba nem illő tett aláássa a hivatalos törté-
nelmi beszédmódot.
PINTÉR LAURA FRANCISKA
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Horváth Csaba Gusztáv
egyetemi docens, KRE BTK
A MÁSIK BUDA – OTTLIK GÉZA BUDA CÍMŰ REGÉNYE 
AZ 1980-AS ÉVEK POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI 
VÁLTOZÁSAINAK TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: prózafordulat; Ottlik Géza; Balassa Péter; irodalomtörténet; 1980-as évek
1982-ben Balassa Péter „a legjobb magyar regénynek” nevezte az Iskola a határont, 
Ottlik Géza és életműve pedig többek között Balassa Péter és Szegedy-Maszák 
Mihály kanonizáló tevékenységének köszönhetően a ’80-as évek elején hamarosan 
előkelő helyet foglalt el a „prózafordulat” és így az új magyar irodalom példamutató 
képviselőinek sorában. Az ottliki életmű egyre növekvő ismertsége és megbecsült-
sége szorosan összekapcsolódott az államszocializmus évtizedeiben lejátszódó tör-
ténelmi-társadalmi folyamatokkal, amelyek függvényében az irodalom szerepéről 
alkotott elképzelések is állandó változásban voltak. A több évtizednyi történelmi- 
és élményanyagot feldolgozó Buda (1993) történelem- és társadalomképének 
elemzésével írásomnak két célja van. Egyrészről a „prózafordulat” értelmezéstörté-
netéhez szeretnék hozzájárulni azzal, hogy arra kérdezek rá, melyek lehettek azok 
az ideológiai-észjárásbeli gyakorlatok és meggyőződések, amelyek Balassa Péter 
értelmezésében a „prózafordulat” alkotóinak közös értékrendszereként tűnnek fel, 
valamint hogy ezeket hogyan értelmezi újra Ottlik Géza Buda című szövege. Más-
részről célom, hogy a Buda recepciójának korábbi, döntően filológiai kérdésekre 
szorítkozó irányaitól eltérően egy olyan olvasatát nyújtsam Ottlik Géza utolsó, posz-
tumusz megjelent írásának, ami számot vet a szerző életét és kritikai fogadtatását 
behálózó versengő irodalom- és társadalomfelfogásokkal.
Ottlik Géza az államszocializmus éveiben megvalósult szerepvállalásai és Balassa 
Péter elemzései alapján a „prózafordulat” ideális szerzőit úgy azonosítom, mint 
akik szubverzív jellegüket az adott történelmi-társadalmi kontextusban való kívül-
állásukból nyerték. A Buda azonban a szubjektum énelbeszélésébe olyan eleme-
ket is beemel, amelyek a különböző szereplehetőségek közötti választás kényszerét 
mutatják fel. A szöveg ezeken keresztül kísérli meg felrajzolni Magyarország törté-
nelmi tablóját az 1920-as évektől az 1956-os eseményeken át egészen az 1980-as 
évek végéig. A Budában egy olyan író attitűdje jelenik meg, aki ugyan továbbra is 
a civilizációs hazugságokon átlátó magatartásformát érzi magáénak, mégis szerep-
konfliktusba kerül önmagával, amikor elvégzi az ezért a világképért szavatoló körül-
mények vizsgálatát. A hitelesség, valamint a demokrácia és irodalom viszonyára 
rákérdező dilemmák így nem kapnak megnyugtató, kielégítő választ, az írásstraté-
giában a konfliktus feloldhatatlansága exponálódik, ugyanakkor egyben közös gon-
dolkodásra hívja az olvasót is.
TARNAI CSILLAG
Fordító és tolmács 
MA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Lengyel Imre Zsolt
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Variációk a bizonytalanságra a kortárs magyar regényirodalomban : [absztrakt]

Birtalan Mária Alexandra

N
ÉVTA
N
397396
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
KOROND KÖZSÉG TÖRTÉNETI HELYNEVEI
Kulcsszavak: helynévkutatás; Magyar Nemzeti Helynévtár Program; Korond; Udvarhelyszék
Az előadásom célja egy folyamatban lévő helynévkutatási munka bemutatása. 
A  kutatást a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Magyar Nemzeti 
Helynévtár Program keretein belül végzem. Gyűjtőmunkám helyszínéül szülőfalu-
mat, Korondot és a közigazgatásilag hozzá tartozó tanyatelepüléseket választottam. 
A gyűjtés és a feldolgozás során felhasználom a már hozzáférhető történeti forráso-
kat, falumonográfiákat, valamint az általam végzett élőnyelvi gyűjtésből származó 
adatokat. Az adatok a székely nyelvjárás, azon belül is az udvarhelyszéki nyelvjárás-
csoport sajátosságait, ugyanakkor Korond mára már jobbára ismeretlen történeté-
nek részleteit is őrzik.
BIRTALAN MÁRIA-ALEXANDRA
Fordító és Tolmács szak 
BSc, 4. félév
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 
Marosvásárhelyi Kar 
Témavezető:
dr. Fazakas Noémi
egyetemi docens, RO EMTE MVK 
AZ ONOMASZTIKAI ISMERETEK BŐVÍTÉSÉNEK 
LEHETŐSÉGEI A KÖZÉPISKOLÁBAN
Kulcsszavak: nyelvészet; névtan; onomasztika; alkalmazott névtan
Nevünk születésünktől jelen van életünkben. A kisgyermek első szavai között szere-
pel saját neve, természetes kíváncsisággal fordul ezen néhány betű felé, mely egy 
életen át elkíséri. A név mesél, alakít, jövőt formál: mesél múltunkról, identitásunkat 
alakítja, valamint döntő szerepet játszhat az egyén sorsának alakulásában. Ahhoz, 
hogy nevünket megéljük, annak eredetét meg kell ismernünk, ebben pedig segítsé-
günkre lehet a névtudomány. Az onomasztikára, mint részdiszciplínára tekintenek a 
nyelvtudományban, jelen van a művelődéstörténet minden szegmensében, illetve 
más tudományágakban is felhasználják kutatási eredményeit.
Az onomasztika magyar nyelv tanításában betöltött szerepe rendkívüli jelentő-
séggel bír, általános és középiskolai kerettantervek részeként a helyesírással, majd a 
főnévvel kapcsolatos témakörökben, de a részdiszciplína interdiszciplináris jellege 
miatt más tantárgyak oktatásához is hasznosítható. Ennek ellenére a diákok keve-
sebb lehetőséget kapnak arra, hogy nevükkel, egyúttal származásukkal kapcsolat-
ban tudásanyaghoz jussanak.
Ezért választottam dolgozatom témájául a névtudomány népszerűsítését közép-
iskolai diákok körében, munkám ötvözi a kérdőíves felmérések és a névtani tanórák 
tapasztalatát.
A dolgozat abból a hipotézisből indul ki, hogy a névviselők nem rendelkeznek 
elegendő információval tulajdonnevükről, így a kutatás célja a névtani ismeretek 
iránti érdeklődés növelése a középiskolai oktatásban, az ismeretátadás, valamint a 
tanulók identitástudatának erősítése.
A  dolgozat első fejezete bemutatja a kutatás helyszínét, kijelöli az iskolákat, 
melyek kiválasztási szempontja az volt, hogy minél változatosabb szociokulturális 
háttérrel rendelkező tanulókat sikerüljön bevonni a kutatásba. Három iskola 175 
diákjával készült a felmérés, melynek alapján a dolgozat második fejezete vizsgálta 
a tanulók saját neveinek jelentéséhez kapcsolódó ismereteit, a nevükhöz fűződő 
attitűdöket, valamint a névadási motivációkról szerzett tudásukat. Az eredményeket 
visszatükröztettem a tanulóknak a harmadik részben, ahol egy rendhagyó nyelvtan 
óra keretében számoltam be a tanulóknak, valamint névtani feladatokat oldottak 
saját neveikkel egyénileg és csoportmunkában. A záró fejezet egy év elteltével egy 
újabb tanóra tapasztalatait vizsgálja és veti össze a korábbi impressziókkal.
BOLLÁNÉ LAPIS BRIGITTA
Angol nyelv és kultúra tanára- magyar nyelv és 
irodalom szakos tanár 
Osztatlan, 5. félév
Miskolci Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kecskés Judit
egyetemi docens, ME BTK


Korond község történeti helynevei : [absztrakt]

Hertling Petra

N
ÉVTA
N
399398
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
IPOLYBALOG HELYNEVEINEK VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: Ipolybalog, helynév, névszócikk, helynévszótár, onomasztika
Az OTDK-dolgozat témája Ipolybalog helyneveinek vizsgálata. Központjában a tele-
pülés szinkrón és diakrón helynevei állnak. Az általános elméleti tudnivalók ismer-
tetése és a módszerek bemutatása után közlöm a község helynévszótárát, majd két 
elemzési szempont szerint vizsgálom az adatokat. Az első elemzésben korosztályon-
ként négy, nemenként két alany helynévadatait vetem össze. A második vizsgálato-
mat egy családon belül – négy generáción át – használt helynévadatokra alapozom.
CSÁKY MÁTÉ
Magyar nyelv és irodalom és zenei nevelés 
MA, 1. félév
Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra)
Témavezető:
doc. PaedDr. Bauko János, PhD.
habilitált egyetemi docens, intézetigazgató, SK KFE
BALATONFÜRED TÖRTÉNETI ÉS ÉLŐNYELVI 
HELYNÉVKINCSÉNEK VIZSGÁLATA A 19. SZÁZADTÓL 
NAPJAINKIG
Kulcsszavak: Balatonfüred; helynévkutatás; szociolingvisztika; névszociológia
Kutatásom során Balatonfüred helyneveinek vizsgálatát végeztem szociolingviszti-
kai és névszociológiai megközelítésben. Pályamunkám elkészítése során betekintést 
nyertem a helynévgyűjtés folyamatába, amelyhez történeti forrásokat és élőnyelvi 
interjúkat használtam fel. Célom volt a város helynévkincsének megismerése és a 
névanyag változásainak elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy a helyi közösség 
tagjai milyen mértékben ismerik és használják ezeket a neveket.
A földrajzi nevek vizsgálata régóta fontos szerepet tölt be a nyelvtudományban, 
hiszen megőrzik egy adott terület múltját, nyelvi és kulturális hagyományait. Balaton-
füred helynevei lehetőséget nyújtanak a város történeti múltjának feltérképezésére, 
ugyanakkor a jelenlegi névhasználati szokások vizsgálatával közelebb kerülhetünk 
a helyi identitás és a névhasználat összefüggéseinek megértéséhez is. Kutatásom-
ban arra törekszem, hogy feltárjam, hogyan változtak Balatonfüred helynevei az idők 
során, és ezek a változások milyen hatással vannak a város lakóinak névismeretére 
és névhasználatára.
A kutatásom alapjául Balatonfüred óvárosának földrajzi nevei szolgálnak, külö-
nös tekintettel a bel- és külterületek neveire. Mivel a város névállománya rendkívül 
gazdag, anyagomat szűkítettem, így 159 helynevet vizsgáltam meg részletesebben. 
A munka során igyekeztem feltárni, hogy a nem, kor, iskolázottság hogyan mutat-
kozik meg a balatonfüredi névhasználatban, és próbáltam arra is rámutatni, hogy a 
jelenlegi névhasználatban milyen tendenciák érvényesülnek.
Fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy az egyes társadalmi csoportok — külön-
böző korosztályok, férfiak és nők — hogyan viszonyulnak a város általam körülhatárolt 
névanyagához. E kérdések megválaszolásával igyekszem átfogó képet adni arról, 
hogy a helynevek milyen szerepet játszanak a helyi közösség életében, és hogyan 
tükrözik a város társadalmi, kulturális és történeti rétegződésé
HERTLING PETRA
Középiskolai hallgató
Vetési Albert Gimnázium
Témavezető:
Dr. Bárth János
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Balatonfüred történeti és élőnyelvi helynévkincsének vizsgálata a 19. századtól napjainkig : [absztrakt]

Szőlősi Erzsébet Vivien

N
ÉVTA
N
407406
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
SARMASÁG TELEPÜLÉS HELYNEVEINEK SZERKEZETI 
VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: funkcionális-szemantikai elemzés; lexikális-morfológiai elemzés; élőnyelvi 
gyűjtés; élőnyelvi adatok; történeti adatok
Az élőnyelvi és történeti helynévgyűjtés és helynévvizsgálat a nyelvészet egyik fon-
tos kutatási területe. A helynevek széleskörű vizsgálatoknak adnak teret, mint pél-
dául a helynév-szociológiai vizsgálatok, valamint a szerkezeti elemzés. A szerkezeti 
elemzés során feltárhatjuk egy adott helynévrendszer sajátosságait, továbbá bemu-
tathatjuk azokat a jellemzőket, amelyek a névadásban fontos szerephez jutottak, és 
jutnak. A funkcionális-szemantikai elemzés során a nevekben előforduló névrész-
funkciókat vizsgáljuk, ezáltal pedig arra világíthatunk rá, hogy ezek milyen rendszer-
szerűség szerint kapcsolódhatnak össze egy-egy helynéven belül. A lexikális-mor-
fológiai elemzés során a neveket alkotó morfémákat és lexémákat elemezzük, és 
azt vizsgáljuk, hogy melyek azok, amelyek a névalkotásban a leginkább szerepet 
játszanak. A lexikális-morfológiai elemzés továbbá lehetőséget nyújt a magyar és a 
román helynevek összehasonlítására.
Dolgozatom célja a Szilágy megyei, Sarmaság település helynévrendszerének 
szerkezeti vizsgálata és a vizsgálat eredményeinek bemutatása. A helynévanyagot 
a történeti nevek összegyűjtésével és egy hagyományos élőnyelvi helynévgyűjtés 
elvégzésével sikerült összeállítani. A  névanyag vizsgálatához a Hoffmann István 
(2007) által felállított modellt követtem, valamint támpontokat jelentettek Ditrói 
 Eszter (2017), Kálnási Árpád (1991) és Kaszás József (1979) munkái is.
SZŐLŐSI ERZSEBET-VIVIEN
Magyar nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom 
BA, 6. félév
Partiumi Keresztény Egyetem
Témavezető:
Dr. N. Császi Ildikó
egyetemi adjunktus, RO PKE
KÉTNYELVŰ TELEPÜLÉSEK HELYNÉVRENDSZERÉNEK 
ÖSSZEVETŐ ELEMZÉSE
Kulcsszavak: helynévkutatás; kétnyelvű helynévrendszerek, összevető névrendszertani 
elemzés
A helyneveken alapuló nyelvi-etnikai vizsgálatok igen nagy múltra tekintenek vissza, 
s ezen belül a többnyelvű települések helynévrendszerének kutatásával is többen 
foglalkoztak a közelmúltban. A többnyelvű területeken végzett vizsgálatok újabban 
a Magyar Nemzeti Helynévtár Program elindulását követően (2022) kaptak lendü-
letre. Ehhez kapcsolódóan magam is vizsgálatot végeztem három kétnyelvű telepü-
lésen, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában találhatóak. 
A három település közül Háromhuta szlovák-magyar, Hercegkút sváb-magyar, illetve 
Komlóska ruszin-magyar kétnyelvű település.
Dolgozatom két fő egységre osztható. Az első rész az előnyelvi helynévgyűjtések 
és a későbbi elemzések során tapasztalt módszertani problémákra fókuszál. Ezen a 
téren a legfőbb nehézséget a helynevek magyar, valamint másik nyelvi névrendszer-
hez tartozásának megítélése, valamint az egy-, illetve kétrészes helynévstruktúrák 
elhatárolása jelentette.
Munkám második részében névrendszertani vizsgálatot végeztem. Az elemzések 
alapjául a PÓCZOS RITA által kidolgozott módszertan szolgált, amelyhez a szerző a 
névtani vizsgálatok körében jól bevett HOFFMANN ISTVÁN-féle funkcionális-szem-
antikai, lexikális-morfológiai, valamint keletkezéstörténeti elemzési keretet dolgozta 
át úgy, hogy azok megfelelően alkalmazhatók legyenek a többnyelvű helynévrend-
szerek vizsgálata során.
Dolgozatom célkitűzése, hogy a módszertani szempontból megfontolást igénylő 
ügyekre ráirányítsam a figyelmet. A problémák megfogalmazását konkrét adatok 
bemutatásán keresztül ismertetem. Munkám során a választott közelítésmód a tele-
pülések lakóinak valós nyelv- és névhasználati sajátosságait veszi alapul, amely 
felfogás némileg árnyalja a korábbi szakmunkák megállapításait és eredményeit. 
E közelítésmód miatt az általam kidolgozott módszertan középpontjában az egyes 
jelenségek skaláris jellegének a felfogása áll, az eredményeim pedig minden bizony-
nyal az ezzel kapcsolatos kérdések egyre alaposabb körüljárását teszik lehetővé a 
jövőben.
TALLÁROM RÉKA
Magyartanár, olasz nyelv és kultúra tanára 
Osztatlan, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Bába Barbara
egyetemi adjunktus, DE BTK


Sarmaság település helyneveinek szerkezeti vizsgálata : [absztrakt]

Török Csanád

N
YELVTÖ
RTÉN
ET, FIN
N
U
G
RISZTIK
A
, LEX
IKO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
416 417
TÁJSZAVAK VIZSGÁLATA KAMOCSA KÖZSÉGBEN
Kulcsszavak: nyelvjárási jelenségek, Kamocsa, adatközlők, adatgyűjtés
A munkámban tájszavak vizsgálatával foglalkoztam, a megszerzett adatokat ele-
meztem korosztályok, illetve iskolázottság szerint is. A kutatásomat Délnyugat-Szlo-
vákiában elhelyezkedő településen, Kamocsán végeztem. A kutatás során 30 adat-
közlővel dolgoztam együtt, és alkalmaztam az aktív és passzív gyűjtési módszert is. 
A megszerzett adatokat a tájszavak fő típusai szerint csoportosítottam.
A megkérdezettek életkor és iskolázottság szerinti csoportosításban is leginkább 
az alaki tájszavakat ismerték, ezt követték a jelentésbeliek, legkevésbé pedig a valódi 
tájszavakat tudták. Ez utóbbi pedig megegyezik Hegedűs Attila elméleti megállapí-
tásával, melyben arról ír, hogy a valódi tájszavak visszaszorulásában tükröződik leg-
inkább a nyelvjárási szókincs táji jellegének csökkenése (Hegedűs 2003: 383).
Az idős korosztályba tartozó megkérdezettek ismerték az összes, a kutatás során 
vizsgált tájszót. A középkorúak csoportjában megfigyelhető, hogy bár a jelentés-
beli tájszavakat maradéktalanul ismerték, a valódi, illetve alaki tájszavak esetében 
azonban előfordult, hogy néhány szót nem ismertek. A fiatal adatközlők szintén nagy 
számban ismerték az alaki és jelentésbeli tájszavakat, viszont a valódi tájszavak több 
mint felét nem. Az elmondottak alapján az 1. számú hipotézis beigazolódott. Passzív 
megfigyeléseim során is tapasztaltam a korcsoportok tájszóhasználata közti különb-
ségeket. A fiataloktól ritkán hallottam valódi tájszavakat, legtöbben inkább köznyelvi 
kifejezéseket használtak, vagy alaki tájszóval helyettesítették azokat.
Az iskolázottság alapján történő csoportosításban megfigyelhető, hogy összessé-
gében a középiskolai végzettségű adatközlők ismerték a legtöbb tájszót. Ehhez való-
színűleg hozzájárult az a tényező is, mely szerint 9 idős megkérdezett legmagasabb 
iskolai végzettsége a középiskola. Az egyetemi/főiskolai végzettséggel rendelkezők 
csak az alaki tájszavakat ismerték mindannyian, azonban az összesített eredmények-
ből jól látszik, hogy a valódi és jelentésbeli tájszavakat ők ismerték a legkevésbé. Az 
alaki tájszavakat ismerte minden olyan adatközlő, akinek a legmagasabb iskolai vég-
zettsége alapiskolai. Mindezek alapján elmondható, hogy a 2. számú hipotézisem 
nem igazolódott be.
SZABOLCS ORSOLYA
Magyar nyelv és irodalom és pszichológia tanári szak 
MA, 3. félév
Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra)
Témavezető:
doc. PaedDr. Presinszky Károly, PhD.
docens, SK KFE
 „ÚR TÜLE SZÜLETÉK, POKOL ÖSSZETÖRETÉK”. 
SZENVEDŐ JELENTÉSTARTALOM HÁROM 
KIFEJEZŐESZKÖZE ARCHAIKUS NÉPI IMÁDSÁGOKBAN
Kulcsszavak: nyelvtörténet, archaikus népi imádság, szenvedő jelentéstartalom
Nyelvtörténeti OTDK-dolgozatom tárgyául a Hegyet hágék, lőtőt lépék című kötet 
archaikus népi imádságai szolgáltak. Az anyagban a szenvedő jelentéstartalom 
három kifejezőeszközét kívántam vizsgálni elsősorban funkcionális megközelítés-
ben: a passzív igét (pl. megfeszíttetik), a  létigés határozói igeneves szerkezetet 
(pl. meg van feszítve) és a többes számú, harmadik személyű igealakkal alkotott, 
implicit alanyú szerkezetet (pl. megfeszítik). Az Erdélyi Zsuzsanna által az 1970-es 
évektől gyűjtött és néprajztudományi szempontból kutatott korpusznak nyelvészeti 
tárgyú elemzései napjainkig nem készültek el – annak ellenére, hogy az imádságok 
kutatásával a vonatkozó tudományágak (filológia, teológia, etnopszichológia stb.) 
sorában a nyelvészet is újszerű és értékes tudományos ismereteket mutathatott 
volna ki. A szóbeli hagyományozódás révén, idős asszonyok ajkán egészen a XX. 
század utolsó harmadáig fennmaradt archaikus népi imádságműfaj ugyanis a régi 
korok nyelvi anyagát (is) őrzi, nyelvi archaizmusokat konzervál (pl. hangrendtől való 
eltérést), egyszersmind a változékonyság is jellemző rá (pl. az adatközlő a hangfel-
vételek készítése közben ugyanazon ima szövegét bizonyos helyeken megváltoz-
tatja a megelőző változathoz képest). Írásomban a Hegyet hágék, lőtőt lépék című 
kötetben szereplő imák interdiszciplináris összefüggéseinek (pl. a Szent Grál legen-
dája; Mária-siralmak; misztériumjátékok) áttekintése után rátértem a három passzív 
értelmű kifejezésmód jelenlegi nyelvtörténeti narratívájának vázolására. OTDK-kuta-
tásom egyik létjogosultságát éppen az adta, hogy a három, általam vizsgált kifejező-
eszköz egyrészt kevéssé jelenti tárgyát a recens történeti nyelvészeti elemzéseknek, 
másrészt gyakran ideologikus álláspontból történik magyarázatuk. A kötetben közölt 
321 imádság áttekintésével kb. 900 adat gyűlt össze a három szenvedő értelmű 
szerkezetre vonatkozóan. Utóbbiakat kategorizáltam, majd példákkal kiegészítve 
tizenkét fő pontban igyekeztem rámutatni az adott jelenség sajátosságaira – pl. a 
szive szomorodván szerkezet kései ómagyar kori örökség lehet az imaszövegben, 
minthogy a határozói igenév -ván képzője ekkor még állapothatározói funkciójú is 
lehetett; a verbum passivum (általában megbocsáttatik alakban) az ima záró szaka-
szában az imádság mintegy fennkölt stílusértékű érvényszerző formulájaként értel-
mezhető, nem pedig a nyelvhasználó beszédjének aktív részeként; a T/3. alakokat 
valószínűleg afféle memotechnikai eszközként használták az imádkozók.
TÖRÖK CSANÁD
Történelem--magyar szakos tanár 
Osztatlan, 10. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Bölcskei Andrea
egyetemi docens, KRE BTK


"Úr tüle születék, Pokol összetöreték" : szenvedő jelentéstartalom három kifejezőeszköze archaikus népi imádságokban : [absztrakt]

Kassai Andrea

SZO
CIO
LIN
G
VISZTIK
A
, D
IA
LEK
TO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
424 425
ÍGY ÍRTOK TI ... – MIRŐL ÁRULKODIK A Z GENERÁCIÓ 
DIGILEKTUSA?
Kulcsszavak: Z generáció, digilektus
Van egy nemzedék, amelyik úgy nőtt fel, hogy nem ismerte az internet előtti idő-
ket, és teljesen természetes volt számára a saját mobiltelefon, a közösségi média, 
a személyes digitális üzenetek – legyen az e-mail, chat vagy sms. Ők tapasztalták 
meg elsőként az online oktatást is. Ez a Z generáció, amelynek tagjai az 1995-2010 
közötti években születtek. Az információs kor rányomta bélyegét az életükre több 
területen is. Nyilván, minden egymást követő generáció eltér az előzőtől, de a Z 
generáció tagjai új keletű, sokak számára nem logikus vagy ellentmondásos trende-
ket, feszültségekkel és meg nem értéssel vegyült generációs konfliktusokat hoznak 
magukkal. Az idősebb generációk általában nehezen tudnak együttműködni velük. 
Más technológiai körülmények között nőttek fel, egymás közötti kommunikációjuk 
során más nyelvezetet használnak, más kommunikációs csatornát, mint elődeik – és 
tegyük hozzá – nagyon ügyesen.
Számos marketing célú kutatás és rengeteg HR területen végzett felmérés közép-
pontjában a Z generáció áll. Azonban elenyésző azon kutatások száma, amelyek a 
Z generáció digilektusát veszik górcső alá. Kutatásomban a Z generáció digitális 
írásbeli nyelvhasználatát vizsgáltam meg három nyelvben (magyar, angol, német) 
kérdőíves, kvantitatív módszert használva. A  szakirodalmi áttekintésben előbb a 
Z generáció általános jellemzése kap helyet, majd ehhez kapcsolódóan a nyelvi 
attitűd, valamint a digilektus fogalmát ismertetem. Az utóbbiak hozzájárulnak a Z 
generáció jobb megismeréséhez és megértéséhez. Kutatási eredményeim feltáró 
jellegűek, újszerű ismereteket közölnek a Z generációra jellemző digitális nyelvhasz-
nálatról és a mögötte rejlő társadalmi, pszichológiai vonatkozásokról, amelyek segít-
ségével könnyebben szót érthetünk és együttműködhetünk e generáció tagjaival, 
a mai 15-30 éves fiatalokkal.
DR. KASSAI ANDREA
Fordító- és tolmács 
MA, 3. félév
Miskolci Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Dobos Csilla
egyetemi docens, ME BTK
SZÓASSZOCIÁCIÓ: AZ ANYANYELV ÉS 
A KÖRNYEZETNYELV STÁTUSZA A MENTÁLIS 
LEXIKONBAN
Kulcsszavak: anyanyelv; környezetnyelv; kétnyelvűség; szóasszociáció
A szókincs nagyságának felmérése évszázadok óta aktuális téma, főként a pszicho-
lingvisztika területén. Korábbi kutatások leginkább az anyanyelv-elsajátítás folyama-
tával foglalkoztak, valamint annak a fejlődése során bekövetkező változásait vizsgál-
ták. Mindehhez a szóasszociációs vizsgálati módszert alkalmazták.
A  tanulmány célja e szempontból a környezetnyelv mentális lexikonban való 
státuszának meghatározása az anyanyelv viszonylatában, továbbá a kutatás kere-
tében felbukkanó hasónlóságok és/vagy különbségek ismertetése teljes kétnyelvű 
(a  magyart és szerbet azonosan beszélő) alanyok és magyar domináns alanyok 
között. A tanulmány egy kísérletre épül, melynek keretében a kutatási alanyok fel-
váltva magyar (anyanyelvű) és szerb (környezetnyelvű) kivetített szavakat láttak, majd 
az azokra bennük keletkező asszociációkat lejegyezték. A kísérlet első fázisában sze-
replő magyar és szerb szavaknak a második fázisban a szerb, illetve magyar fordítá-
sukat vetítettük ki, így ugyanazokra a fogalmakra gyűjtöttünk asszociációkat mindkét 
nyelven. Abból az alapfeltételezésből indultunk ki, hogy a Vajdaság észak- és délke-
leti (bánáti: a Bánság magyar határhoz közel eső része, ahol kisebb a magyar közös-
ség és erősebb a szerb nyelvi dominancia) területein a szerbül lejegyzett asszoci-
ációk száma több lesz, mint az észak- és délnyugati (bácskai: a Vajdaság dunai és 
Tisza menti része, ahol nagyobb arányú és erősebben magyar nyelvű közösségek 
élnek) részeken élő magyar anyanyelvű diákok esetében. 
JUSZKÁN PETRA
Német Nyelv és Irodalom 
BA, 8. félév
Újvidéki Egyetem
Témavezető:
dr. Pápista Zsolt
egyetemi docens, RS UE


University of Szeged

Not a member yet

A Szenci Molnár-féle zsoltárok szövegeinek és dallamainak parafrázisai az 1787-1840 között keletkezett sárospataki melodiáriumokban : [absztrakt]

Nehéz hetek krónikása - Galgóczi Erzsébet parasztábrázolása : [absztrakt]

Az időszemlélet mint a keleti-hatás megteremtője Krasznahorkai László orientalista-regényeiben : [absztrakt]

Variációk a bizonytalanságra a kortárs magyar regényirodalomban : [absztrakt]

Korond község történeti helynevei : [absztrakt]

Balatonfüred történeti és élőnyelvi helynévkincsének vizsgálata a 19. századtól napjainkig : [absztrakt]

Sarmaság település helyneveinek szerkezeti vizsgálata : [absztrakt]

"Úr tüle születék, Pokol összetöreték" : szenvedő jelentéstartalom három kifejezőeszköze archaikus népi imádságokban : [absztrakt]

Így írtok ti ... - Miről árulkodik a Z generáció digilektusa? : [absztrakt]

Szóasszociáció: az anyanyelv és a környezetnyelv státusza a mentális lexikonban : [absztrakt]

80,013

82,129