University of Szeged

Mári Tekla

SZO
CIO
LIN
G
VISZTIK
A
, D
IA
LEK
TO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
426 427
NYELVJÁRÁSIASSÁG ÉS NYELVI STANDARDIZMUS. 
SZOCIODIALEKTOLÓGIAI VIZSGÁLAT A VARSÁNYI 
ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN
Kulcsszavak: szociodialektológia, dialektológia, szociolingvisztika, nyelvjárás, nyelvi 
standard
Milyen tényezők befolyásolják és alakítják a nyelvjárási nyelvhasználat mértékét? – e 
kérdés áll kutatásom középpontjában, amely szociodialektológiai megközelítéssel 
vizsgálja a középpalóc nyelvjáráscsoportban elhelyezkedő Varsány általános isko-
lásainak nyelvhasználatában megjelenő dialektális jelenségeket. A dolgozat célja 
annak feltárása, hogy milyen mértékben vannak jelen a tanulók beszédében a palóc 
nyelvjárási elemek, és milyen hatást gyakorol erre többek kötött a családi szocio- 
kulturális háttér, az iskolai környezetben alkalmazott nyelvi normarendszer, vagy 
akár az általánosnak tekinthető szubtraktív nyelvpedagógiai szemléletmód. A kuta-
tás során kérdőívekkel, interjúkkal és passzív megfigyeléssel gyűjtöttem adatokat a 
vizsgálatban részt vevő tanulók nyelvhasználatáról és szocioökonómiai hátteréről, 
valamint a pedagógusok implicit és explicit nyelvi attitűdjeiről.
LUKÁCS KAROLINA
Magyartanár – történelemtanár és állampolgári 
ismeretek tanára 
Osztatlan, 13. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezetők:
Dr. Lakatos Szilvia
egyetemi adjunktus, PTE BTK
Dr. Jánk István
egyetemi docens, EKKE BMK
ÚTIKALAUZ A VIDEÓJÁTÉKOK MAGYAR ZSARGONJÁHOZ
Kulcsszavak: Videójáték; Nessaj; lokalizáció; szakszókincs; nyelvhasználat
A számítástechnika terjedésének köszönhetően a videójátékok is egyre nagyobb 
teret hódítanak maguknak. Itthon is egyre elterjedtebbé válik a platform, aminek 
következtében a köznyelvi nyelvhasználatra is hatást gyakorol. Azonban a videójáté-
kos szubkultúra továbbra is zárt marad, hiszen nyelvileg nehezen érthető meg egy 
kívül álló számára. További problémákat vet fel, hogy igen nehéz a kultúra kereteit 
meghatározni, hiszen a fejlődő technika miatt sok különböző korcsoportot és érdek-
lődést megragad, ami miatt már a közösségen belül is elhatárolódás jön létre sok-
szor, ezzel is elmélyítve a nyelvhasználati különbségeket.
Magyarországon még kevéssé kutatott téma a videójátékok nyelvezete, ellenben 
olyan hatalmas anyagot foglal magában, hogy egy bizonyos magyar videójátékos 
közösség elemzésére redukáltam kutatásomat. Ezen belül pedig, mivel a videó-
játékok különböző műfajai különböző nyelvezetet hoznak magukkal, elsősorban a 
Nessaj gaming Youtube-csatornára feltöltött Resident Evil Remake 2 és 4 játékokat 
vizsgáltam meg az alapján, hogy Nessaj és a kommentelők milyen kontextusban és 
formában használják a videójátékokhoz kapcsolódó szakszókincset.
Kutatásom során először a videójátékos szubkultúra kereteit igyekeztem megha-
tározni. Ezután arra kerestem a választ, hogy kifejezetten Magyarországon milyen 
nyelven van igény a videójátékok megjelenésére. Mindezekre építve, konkrét nyelvi 
példákkal élve kategorizáltam és elemeztem a vizsgált nyelvi korpuszt.
Hazánkban ez a téma korántsem kap akkora figyelmet, amekkorát megérde-
melne, pedig népszerűsége és sokszínűsége rengeteg kutatás potenciálját rejti 
magában, arról nem is beszélve, hogy ahogyan nyelvünkre egyre nagyobb hatást 
gyakorol, fontos lenne fejlődését és változását figyelemmel kísérnünk.
MÁRI TEKLA
Irodalom- és Kultúratudomány 
MA, 2. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Sólyom Réka
egyetemi docens, KRE BTK


Hungarian

Útikalauz a videójátékok magyar zsargonjához : [absztrakt]

Tóth Alexandra

SZO
CIO
LIN
G
VISZTIK
A
, D
IA
LEK
TO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
430 431
A SZLOVÁKIAI MAGYAR POLITIKAI TÖREKVÉSEK 
PROPAGÁCIÓS ANYAGAINAK ELEMZÉSE NAGYKAPOSON
Kulcsszavak: nyelvi tájkép; kétnyelvűség; szlovákiai magyar nyelvváltozat; szlovákiai magyar 
kisebbség
Dolgozatom célja a 2022-es helyhatósági és a 2023-as előrehozott parlamenti 
választások nyelvi tájképen megjelenő magyar politikai törekvések propagációs 
anyagainak vizsgálata. A kutatás helyszínéül Nagykapos szolgált, egyrészt annak 
érdekében, hogy a vizsgálat tárgyát képző anyag kvantitatív szempontból is ele-
gendő mennyiségben álljon rendelkezésemre, másrészt a város lakosságának nem-
zetiségi összetételét alapul véve relevánsnak tartottam annak vizsgálatát, hogy a 
politikai tartalmú plakátokon megjelenő nyelvhasználat milyen mértékben tükrözi 
az etnikai diverzitást.
A kutatás fő célja a nyelvi tájkép elemzése a magyar nyelv politikai célú tevé-
kenységekben való megjelenésének szempontjából. Elemeztem, hogy a politikai 
törekvések nyelvi tájképén megjelenő propagációs anyagain megjelenik-e, és ha 
igen, milyen formában a kétnyelvűség. Feldolgoztam és elemeztem a jelöltek nyelv-
választásának jellemzőit, melyeket politikai céljaik eléréséhez alkalmaztak.
A dolgozat első részében olyan, a kutatás szempontjából fontos elméleti fogal-
makkal és kérdésekkel foglalkoztam. A második és a harmadik részben bemutattam 
az empirikus kutatás helyszínét és a kutatás módját. Az ezt követő két részben a két 
választás nyelvi tájképének elemzésével foglalkoztam. A negyedik részben a 2022-
es helyhatósági választások során kihelyezett propagációs anyagok elemzése köz-
ben bemutattam az általam alkalmazott kategorizálási módszert is. Ez alapján történt 
a 2023-as parlamenti választások plakátjainak feldolgozása is dolgozatom ötödik 
részében. A hatodik részben a két választás nyelvi tájképét hasonlítottam össze. Az 
összegyűjtött anyag feldolgozásakor érdeklődve fordultam a propagációs anyago-
kon megjelent nyelvválasztás színessége felé, melynek eredményei a hatodik rész-
ben olvashatóak. A dokumentált anyagok elemzése rámutat, hogy a magyar nyelv 
mind a 2022-es helyhatósági, mind a 2023-as parlamenti választások nyelvi tájképén 
nagymértékben megjelent. A vizsgálat rávilágít a tényre, miszerint a magyar nyelv 
megjelenítésének gyakoriságát ugyancsak befolyásolta, hogy a kihelyezett propa-
gációs anyagok jelentős részét kisebbségi alapon szerveződött párt jelöltjei által let-
tek kihelyezve. Az elemzésből kiderül, hogy a szlovák pártok egyik kampányidőszak 
során sem voltak érdekeltek a magyar szavazóbázis megszólításában. Ezt igazolja 
a tény, miszerint sem a kihelyezett propagációs anyagok nyelvválasztása, sem azok 
száma nem dokumentálta ezen céljukat. 
SZŰCS NATÁLIA
Magyar nyelv a kétnyelvű hivatali kommunikációban 
MA, 1. félév
Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra)
Témavezető:
prof. Dr. habil. Vančo Ildikó
professzor, SK KFE
A NYELVI ELŐÍTÉLETESSÉG VIZSGÁLATA LEENDŐ 
ÓVODAPEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN
Kulcsszavak: szociolingvisztika; nyelvi attitűd; nyelvi előítéletesség; nyelvi ideológiák; nyelvi 
tolerancia
A dolgozat leendő óvodapedagógusok nyelvi előítéletességének kvantitatív szem-
pontú elemzése: olyan nyelviattitűd-vizsgálat, melyre kérdőíves felmérés formájában 
került sor a Selye János Egyetem óvodapedagógia szakos hallgatóinak körében.
A munka első része (1–4. fejezet) a téma elméleti hátterét mutatja be; a második, 
empirikus rész (5–6. fejezet) pedig a kérdőíves vizsgálat eredményeit elemzi három 
független változó (1. életkor, 2. korábbi tapasztalat, 3. évfolyam) alapján.
Az első fejezet a szubtraktív (felcserélő) és preskriptív (előíró), valamint az additív 
(hozzáadó) és deskriptív (leíró) nyelvszemlélet közötti különbségekkel foglalkozik. 
A második fejezet a nyelvi (nyelvváltozatbeli) diszkrimináció fogalmát ismerteti, majd 
kitér annak pedagógiai értékelésben való megjelenésére is. A fejezet további részei 
a nyelvi előítéletesség (káros) hatásaira hívják fel a figyelmet. A harmadik fejezet 
a nyelvi ideológiák szűkebb és tágabb értelmezése mellett a legfontosabb nyelv-
helyességi ideológiák rövid jellemzésére vállalkozik Lanstyák István munkái (2009, 
2011, 2017, 2023) alapján.
A dolgozat empirikus része az óvodapedagógia szakos hallgatók körében vég-
zett kutatás eredményeit elemzi (N=89). Olyan kérdésekre keresi a választ, mint pl. 
az, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a hallgatók a beszédhelyzetet a gyer-
mekek nyelvhasználatának a „javítása” során; mely kifejezéseket tartják „a legzava-
róbb”-nak; vagy hogy milyen nyelvi ideológiák befolyásolják a nyelvi attitűdjüket. 
A felmérésből kiderült, hogy a kitöltők a vártnál (vö. Jánk 2018, Lőrincz–Istók–Baka 
2022) toleránsabb hozzáállást mutatnak az óvodás gyermekek beszédében meg-
jelenő nem köznyelvi formákkal szemben. A standard forma elvárása és a beszéd-
helyzet figyelembe vétele nélküli javítgatás az idősebb egyetemistáknál (30+), a 3. 
évfolyam hallgatóinál és a korábbi tanulmányaik során nyelvileg megbélyegzett 
hallgatóknál mutatható ki a leginkább. A legzavaróbbnak tartott nyelvi formának a 
suksükölés és a töltelékszavak használata bizonyult.
A „negatív” nyelvi ideológiák közül a nyelvi standardizmus és a hozzá kapcsolódó 
nyelvi ideológiák voltak a leginkább tetten érhetők; s ritkán ugyan, de az egyén tulaj-
donságait (erkölcsi vagy műveltségi szintjét, értelmi vagy nyelvi képességét) a nyelv-
használata alapján negatívan megítélő nyelvi ideológiák (nyelvi kompetencionizmus, 
nyelvi doktizmus, nyelvi moralizmus, nyelvi mentalizmus) is jelentek meg a mintában.
TÓTH ALEXANDRA
Tanítóképzés 
MA, 1. félév
Selye János Egyetem
Témavezető:
Mgr. Vojtech Istók, PhD.
adjunktus, SK SJE


A nyelvi előítéletesség vizsgálata leendő óvodapedagógusok körében : [absztrakt]

Bisztriczki Sára

LEÍRÓ
 ÉS ELM
ÉLETI N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
438 439
KÜLÖNBÖZŐ ÉLETKORÚ SZEMÉLYEK ÉRZELEMKIFEJEZŐ 
KÖZNYELVI METAFORÁI
Kulcsszavak: kognitív; nyelvészet; emóció
Számos módja van az érzelmek verbális kifejezésének: a szóképek használata az 
egyike ezeknek, amelyek közül a metaforák alkalmazása sok esetben elengedhe-
tetlen az elvont fogalmak konceptualizációjához. Pályamunkámban az érzelem-
kifejezésben használatos metaforákat vizsgálom, kiemelt figyelmet fordítva a kor-
osztályos különbségekre. Kutatásomat a kognitív nyelvészeten belül a standard 
fogalmi metaforaelméletre, valamint a kognitív metaforaelméletre alapozom. 
A kutatásomat a Google Űrlapok felületén keresztül, heterogén hólabda mintavétel-
lel, kvantitatív kutatási módszerrel végeztem. A kérdőívben Kövecses Zoltán fogalmi 
metaforáit vetettem össze a kitöltők egyedi válaszaival, összefüggést keresve az 
asszociáció és a verbális kifejezésmód között. Kitértem arra is, hogy milyen hőérze-
teket kapcsolnak leggyakrabban az emóciókhoz a megkérdezettek. 532 kitöltő alap-
ján 7 korcsoportot különítettem el, és ezen csoportok tanulmányozásával bizonyítot-
tam hipotéziseimet. Az előfeltevéseim egyike szerint különbségeket lehet felfedezni 
az eltérő életkorú személyek metaforizációjában: ezen differenciákat pedig többféle 
tényező befolyásolhatja. Második hipotézisem az, hogy a nyelvi kreativitás nemcsak 
a serdülő- és a fiatal felnőttkorban érhető tetten, hanem az idősebb korosztályok 
nyelvhasználatában is.
Legfontosabb eredményeim közé tartozik az asszociáció és a nyelvi megjele-
nítés közötti felfedezett korreláció. Elmondható ugyanis, hogy akik a nyitott végű 
kérdéseknél egyes fogalmi metaforák leképezéseit írták az érzelmek nyelvi kifeje-
zőeszközeként, azok sok esetben a fogalmi metaforákhoz tartozó meghatározott 
forrástartományokat választották a zárt végű kérdéseknél. Jelentős eredmény, hogy 
vannak olyan érzelmek és hőérzetek (például a boldogság), amelyeket – életkortól 
függetlenül – hasonlóképpen metaforizálnak az emberek, illetve vannak olyanok is, 
amelyek (például a szerelem) nyelvi megjelenítése teljes mértékben megváltozik 
az életkor előrehaladtával. A téma, illetve ezen kutatás eredményei számos további 
kutatási kérdést vetettek fel, ezért a jövőben mindenképpen tervezem a témát más 
aspektusból is megvilágítani.
BISZTRICZKI SÁRA
Kommunikáció-és médiatudomány 
BA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezetők:
Mártonné Dr. Ivaskó Lívia
egyetemi docens, SZTE BTK
Dr. Papp Melinda
egyetemi adjunktus, SZTE BTK
FRÁZISVÉG JELÖLÉSE ZÖNGEMINŐSÉGGEL A 
MAGYAR KIJELENTŐ, FELKIÁLTÓ ÉS FELSZÓLÍTÓ 
MEGNYILATKOZÁSOKBAN
Kulcsszavak: zöngeminőség; mondattípus; glottalizáció; felkiáltó mondat; felszólító mondat
A beszédben a frázishatárok jelölésére különböző akusztikai kulcsok alkalmazha-
tók, ezek közé sorolható a glottalizáció megjelenése is. Magyar nyelven többnyire 
mondattípustól függetlenül vizsgálják a glottalizált zönge határjelző funkcióját, de 
más nyelveken végzett kísérletek arra mutatnak, hogy lehet összefüggés a mon-
dat illo kúciós típusa és a rá jellemző zöngeminőség között. Kísérletem célja annak 
megállapítása volt, általános jelenség-e a magyar nyelvben a frázisvég glottalizá-
cióval történő jelölése, illetve, van-e összefüggés a mondat típusa és a jellemző 
frázisvégi zöngeminőség között? Jelen kutatás során elsőként tettem kísérletet a 
magyar nyelvű felszólító és felkiáltó mondatok frázisvégi szótagjának vizsgálatára 
zöngeminőség tekintetében, kijelentő mondatokhoz viszonyítva. Magyar nyelvű 
beszélők olvastak fel különböző típusú mondatokat egy-egy előre meghatározott 
kontextus ismeretében. Ezen megnyilatkozások utolsó szótagjának zöngeminősége 
percepciósan és vizuálisan került elemzésre. A kísérlet eredményei szerint a felkiáltó 
mondatok szignifikáns eltérést mutattak a kijelentő és felszólító mondatoktól frázis-
végi zöngeminőség tekintetében. A különböző mondattípusok jelentősen eltértek 
abban, hogy az utolsó magánhangzó hányszor valósult meg modálisan. Feltételezé-
seim szerint az érzelmi érintettség, illetve az esetlegesen magasabb alapfrekvencia 
magyarázhatja a felkiáltó mondatok esetében tapasztalt eltérést. Összességében 
arra következtethetünk, hogy a magyar nyelvben van összefüggés a mondat típusa 
és a megnyilatkozást lezáró szótag zöngeminősége között.
CSÉBFALVI FRUZSINA
Magyar 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Kohári Anna
tudományos munkatárs, HUN-REN 
Nyelvtudományi Kutatóközpont


Különböző életkorú személyek érzelemkifejező köznyelvi metaforái : [absztrakt]

Maronics Lilla

LEÍRÓ
 ÉS ELM
ÉLETI N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
442 443
A -BARÁT UTÓTAGÚ ÖSSZETETT MELLÉKNEVEK 
KORPUSZALAPÚ VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: -barát utótag; N.barát konstrukció; konverzió; ontológiai kategorizáció; 
képzőszerűsödés
A -barát utótaggal alkotott N.barát összetett melléknevek (például környezetba-
rát, felhasználóbarát) sajátossága, hogy bár a barát kifejezés szófaja főnév, ebben 
a konstrukcióban az utótag konverzióját, azaz alaki változ(tat)ás nélkül másik, mel-
léknévi szófaji kategóriában való megjelenését kell feltételeznünk, mivel az N.barát 
kimeneti kategóriája melléknév, és az alárendelő összetételi mintázatokban a szer-
kezet grammatikai profilját az utótag, tehát a -barát határozza meg. A kutatás ennek 
a konstrukcióhoz kötött konverziós jelenségnek a motivációit keresi, és az N.barát 
konstrukció viszonyrendszerében kísérli meg feltárni. A Magyar Történeti Szöveg-
tár és a Magyar Nemzeti Szövegtár (v2.0.5) adatait felhasználva veszi sorra a -barát 
utótagú összetett melléknevek kialakulásának lehetséges okait, továbbá ontológiai 
kategorizáció segítségével térképezi fel a konstrukción belüli kapcsolódási mintáza-
tokat és azok változatosságát, változásait, végül pedig a konstrukcióbeli barát pozitív 
értéktartalmának lehetséges elhalványulásán keresztül a képzőszerű utótaggá válás 
lehetőségét vizsgálja.
KESERŰ REBEKA DÓRA
Magyar 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Kugler Nóra
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
AZ AUTIZMUS NYELVI KONCEPTUALIZÁCIÓJA AZ 
EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMAI IRÁNYELVEKBEN
Kulcsszavak: egészségügyi kommunikáció; diskurzuselemzés; szociokognitív; terminológia; 
autizmus
Kutatásomban az autizmus spektrum zavarokról kiadott 2008-as egészségügyi szak-
mai irányelv szövegében vizsgálom az autizmusra vonatkozó tudás létrehozásának, 
az autizmus és az autista személyek megjelenítésének módjait a diskurzus interak-
ciós, szociokulturális és történelmi beágyazottsága, valamint a diskurzusban fellel-
hető jellegzetes szakmai szemléletmódbeli eltérések mentén. A kutatás során arra 
keresem a választ, hogy a 2008-as irányelv szövegalkotói hogyan konceptualizálják 
az autizmus fogalmát, milyen konstruáló műveletekkel dolgozzák ki az autizmust és 
az autista személyeket jelölő szaknyelvi kifejezések szemantikai-fogalmi kapcsolatát. 
Vizsgálom továbbá, hogy milyen összefüggéseket fedezhetünk fel abban, ahogy a 
szöveg szerzői az autizmus fogalmát, az autizmusról alkotott tudást és az autista sze-
mélyeket a szöveg szintjén megjelenítik.
Célom, hogy a funkcionális kognitív szemantika és a szociokognitív diskurzuse-
lemzés szemléletmódjának és módszertani eljárásainak adaptálásával szociokog-
nitív perspektívából tegyem megragadhatóvá azt, hogy az autizmusra vonatkozó 
tudás nyelv általi megjelenítésében, valamint a szakmai ismeretek létrehozásában, 
megosztásában és érvényesítésében alkalmazott stratégiák milyen társadalmi és 
tudománytörténeti folyamatok kontextusában értelmezhetőek.
A tanulmányban először a vizsgált nyelvészeti problémakör történelmi és szoci-
okulturális vonatkozásait tárgyaló szakirodalmat tekintem át, ezután ismertetem a 
kutatásban alkalmazott elemző szemléletmód elméleti és módszertani hátterét. Az 
ezt követő részekben bemutatom az elemzés anyagát és módszerét, és összefog-
lalom a szövegelemzés eredményeit. Munkám összegzéssel és kitekintéssel zárul.
MARONICS LILLA
Magyar nyelv és irodalom 
MA, 16. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Kuna Ágnes
tanszékvezető egyetemi docens, ELTE BTK


Az autizmus nyelvi konceptualizációja az egészségügyi szakmai irányelvekben : [absztrakt]

Papp Júlia Eszter

461460
A
N
G
O
L ÉS A
LK
A
LM
A
ZO
TT N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
KOGNITÍV NYELVÉSZETI MÓDSZEREK AZ ANGOL NYELVI 
SZÓKINCSTANÍTÁSBAN
Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, angol nyelv tanítása, módszertan, phrasal verb
A kognitív nyelvészet ismert tudományterület, amely a nyelvhasználatot kognitív 
folyamatnak tekinti. Szemlélete fontos elméleti és módszertani vonatkozásokat vet 
fel az angol, mint idegen nyelv tanításának területén. Megközelítése magyarázatot 
adhat olyan nyelvi kapcsolatokra, amelyeket korábban elemezhetetlennek tekintet-
tek, ezáltal megkönnyítve az idegennyelv-tanulók szókincstanulását. A tanulmány 
egy vegyes módszerű kísérletet mutat be, amely 14 középiskolai tanuló tanításával 
tárta fel a kognitív nyelvészeti módszertan kérdéseit. A kísérlet célja ezen módsze-
rek hatékonyságának mérése volt, továbbá feltérképezte azt is, hogy hogyan lehet 
hatékony kognitív nyelvészeti alapú tananyagokat létrehozni és használni. A tanul-
mány phrasal verbök tanítására koncentrált, amelyek gyakran kihívást jelentek a 
nyelvtanulók számára, és amelyek a közelmúltban kerültek előtérbe az angol nyelv 
tanításában. A phrasal verbök a kognitív nyelvészet számára is fontos témát jelen-
tek, mert a fogalmi metaforaelmélet segítségével meg lehet világítani a jelentésük 
metaforikus elemeit. A kutatás fontos erőssége az, hogy a legújabb kognitív nyelvé-
szeti módszertani eredményeket használja fel. Ezeket a javaslatokat, például a képek 
használatát és a szakszavak kerülését a kísérlet a gyakorlatban is teszteli és értékeli. 
A kísérlet két nyelvóra megtervezését és megtartását jelentette, amelyek közül az 
első hagyományos, a második pedig kognitív nyelvészeti módszertannal tanított 
két phrasal verb-csoportot egy felső-középfokú középiskolai angol nyelvi csoport-
nak. Egy előteszt és egy kísérleti utóteszt mérte a szókincstanítás hatékonyságát. 
A  kísérlet validitása érdekében a két phrasal verb-csoportot korpusznyelvészeti 
módszerekkel tettem egymással ekvivalenssé. További adatforrásokként szolgáltak 
a tanórákra adott reflexiók és a diákoknak a kísérleti óra alatt készített rajzai. A kuta-
tás eredményei alapján a hagyományos és a kognitív nyelvészeti módszer azonos 
hatékonyságú, így a kísérleti módszerek a hagyományosak alternatívájaként hasz-
nálhatóak a módszertani eszköztár színesítése érdekében. A tanulmány elemezte 
a diákoknak a tesztekben elkövetett hibáit is, a metaforikus gondolkodás kezdeti 
elemeit megtalálva azokban, amelyek a későbbi tanítás során hasznosíthatóak lehet-
nek. A tanulmány megosztja a kísérleti módszerekben rejlő lehetőségeket és kihívá-
sokat, amelyek ezen korcsoport tanításakor felmerülnek, hogy javaslatokat tegyen 
egy későbbi hosszútávú kísérlet lefolytatására.
PAPP JÚLIA ESZTER
Angol nyelv és kultúra tanára, történelem és 
állampolgári ismeretek tanára 
Osztatlan, 11. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Pedagógiai és Pszichológiai Kar 
Témavezető:
Dr. Jávor-Szelid Veronika
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
SINGULAR “THEY”: AGREEMENT AND CONCORD
Kulcsszavak: névmás; egyeztetés; konkordancia
This thesis focuses on ‘singular “they”’. I differentiate between two types of ‘singular 
“they”’: ‘epicene “they”’ and ‘non-binary “they”’; and I examine their syntactic and 
morphosyntactic distributions. My findings are the following. Plural verb agreement 
is the unmarked form, and gender in the English language is natural and not gram-
matical. With the combination of these two factors lead me to claim that ‘singular 
“they”’ is indeed grammatical. I also argue that gender specification on pronouns 
should be optional, and that gender specification on proper names should be 
unlearned so that people of all genders can be addressed accordingly.
PESTI VIKTÓRIA
Anglisztika 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Den Dikken, Marcel
kutatóprofesszor, ELTE BTK


Kognitív nyelvészeti módszerek az angol nyelvi szókincstanításban : [absztrakt]

Látics Barbara

PRA
G
M
ATIK
A
 ÉS A
LK
A
LM
A
ZO
TT N
YELVÉSZET
471470
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
TUDOMÁNYTERÜLETEK NYELVI, NYELVHELYESSÉGI 
SAJÁTOSSÁGAI SZAKDOLGOZATOK ÉS DISSZERTÁCIÓK 
CÍMEI ALAPJÁN
Kulcsszavak: helyesírás, tudományterületek, felsőoktatás, nyelvhelyesség, grammatikai 
elemzés
Kvantitatív kutatásomban arra kerestem a választ, hogy a különböző tudományterüle-
tek hallgatói és doktoranduszai milyen nyelvi képességekkel rendelkeznek a címadás 
terén. Megfigyelhetők-e egyéni sajátosságok írásbeli nyelvhasználatukban? Melyek a 
legkritikusabb helyesírási területek, s vajon ezek tudományterületenként eltérőek-e?
A különböző szakterületek ortográfiai tudásáról nincsenek ismereteink. A meg-
lévő kutatások a legtöbb problémát okozó hibatípusokat (Gombos L. 2018) vagy 
egy-egy (kor)csoport helyesírási képességeit ismertetik (Hangay 1993; Kernya 1993; 
Fazekas 1994). Egyes tanulmányok hangsúlyozzák, hogy az értelmiségi pályán lévők-
től már magasabb szintű helyesírási ismeretek várhatók el (Zabóné 2016), azonban 
sokuknak ez kihívást jelent (Kolláth 2002). Fontos, hogy a hallgatók tisztában legye-
nek saját nyelvi tudásukkal, valamint a szakterületükre jellemző, főbb helyesírási 
hibatípusokkal. Ezek ismeretében a fejlődés lehetősége már adott.
Hiánypótló s edukatív céllal szakdolgozat- és disszertációcímek grammatikai elem-
zésébe kezdtem. A címek valós képet adnak a hallgatók helyesírási képességeiről.
Egyszerű, nem véletlenszerű mintavételt alkalmaztam. Szakdolgozatcímeket (N = 
2368) és disszertációcímeket (N = 2352) egyaránt vizsgáltam. A közel ötezres minta 
hat tudományterületből tevődött össze: művészetek, bölcsészet-, műszaki, agrár-, 
társadalom- valamint természettudományok. Az adatok kiértékelése Excel-függ-
vények, illetve matematikai-statisztikai számítások segítségével történt. A legfőbb 
hibatípusokat a címekből vett példákkal szemléltettem, s helyesírási szabálypon-
tokkal indokoltam. Az elemzett 4720 darab cím 46,44%-a (2192 db) tartalmazott 
legalább egy helyesírási hibát, 15,46%-a kettőnél többet is. A címenkénti hibaszám 
nullától ötig terjedt. A mintának alig több mint fele, 53,56%-a (azaz 2528 db cím) 
volt csak teljesen hibátlan. A  tudományterületek közül a bölcsészettudományok 
„teljesítettek a legjobban”: a minta 63,79%-a volt nyelvileg kifogástalan e területen. 
A legalacsonyabb határérték a műszaki tudományterülethez tartozik, a címeknek 
csupán 48,24%-a hibátlan. A legkritikusabb helyesírási területek is egyértelműen 
kirajzolódtak: egybeírás-különírás, valamint írásjelek. Az eredmények igazolták, 
hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a felsőoktatásban a helyesírás (újra)taní-
tására. Hiszen igazán hiteles szakemberré, értelmiségivé az válhat, aki megfelelő 
nyelvi készségek birtokában van – akármelyik tudományterületet is képviseli.
LÁTICS BARBARA
Neveléstudomány 
MA, 4. félév
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem 
Neveléstudományi Intézet 
Témavezető:
Dr. Gombos Péter
egyetemi docens, MATE NTI
CROSS-LINGUISTIC AWARENESS IN L3 ITALIAN: 
PERCEPTIONS OF HUNGARIAN TEACHERS
Kulcsszavak: mother tongue; lingua franca; interference; third language acquisition; 
teacher cognition
In the last two decades, as digital communication has developed, the possibility 
of coming in contact with people from all over the world in the digital space has 
become a widely accepted and normalized component of everyday life, especially 
for the younger generations. As a consequence, the importance of the role of Eng-
lish as a lingua franca increased significantly in Europe and in the world. This has led 
to an increased role of English in the further language acquisition of students. The 
main focus of this study was the Italian L3 teachers’ beliefs and attitudes towards the 
role of cross-linguistic awareness-raising in the classroom. The research investigates 
how teachers perceive the influence of their students’ mother tongue (Hungarian) 
and their L2 (English) on the learning process, and how much importance they give 
to awareness-raising about these language interactions. Through semi-structured 
interviews with both pre-service and experienced L3 Italian teachers, the participants 
expressed their beliefs and attitudes shaped by their own language learning experi-
ence, teacher education and teaching experience. They claimed that cross-linguistic 
awareness both in relation to the mother tongue and to English is a component of 
primary importance in L3 learning and teaching, and that English can have a facili-
tator role through directing learners’ attention towards parallelisms and differences, 
or including Italian loanwords that originate from English in their teaching.
MAKAI ENDRE
Angol-olasz tanári 
Osztatlan, 11. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Doró Katalin
egyetemi docens, SZTE BTK


Tudományterületek nyelvi, nyelvhelyességi sajátosságai szakdolgozatok és disszertációk címei alapján : [absztrakt]

Székely Csenge

KÖ
ZÉPKO
RI ÉS KO
RA
 Ú
JKO
RI IRO
D
A
LO
M
- ÉS M
Ű
VELŐ
D
ÉSTÖ
RTÉN
ET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
482 483
MŰFAJI ÉS RETORIKAI-POÉTIKAI SAJÁTOSSÁGOK GÖNCI 
ASZALÓS MIHÁLY NEOLATIN VERSGYŰJTEMÉNYÉBEN
Kulcsszavak: 17. század; alkalmi költészet; strena; növényszimbolika; szinkretizmus
Dolgozatomban Gönci Aszalós Mihály Calathus strenarum hortensium, symbolica-
rum, et poeticarum… című, 1618-ban megjelent neolatin versgyűjteményét elem-
zem műfaji, illetve retorikai-poétikai szempontból. A  dolgozat első felében arra 
keresem a választ, hogy a paratextusok a kiadvány mely sajátosságait emelik ki, mit 
árulnak el annak műfajáról, és hogy a kísérőszövegek által bemutatott jellemzők 
milyen további műfajokkal, szövegalkotási technikákkal függhetnek össze. A dolgo-
zat második felében a retorikai-poétikai sajátosságokra fókuszálva elemzem Gönci 
Aszalós Mihály költeményeit, amihez a következő szempontokat veszem figyelembe: 
a versek felépítését, a beszédhelyzetet, a retorikai eszközöket, valamint a szöveg-
alkotói technikák, a növényszimbolika és a szinkretizmus működését. A   Calathus 
 strenarum… a műfajok, műfaji hatások szempontjából összetettnek tekinthető. 
Gönci Aszalós költeményei strenák, azaz újévi versek, emellett magukon viselik 
az erkölcsbotanika és az embléma egyes műfaji jegyeit, illetve formai sokszínűsé-
gükből fakadóan egyfajta verstani példatárrá állnak össze. A versgyűjteményben 
anagrammás versek, valamint különböző imitációs technikákat működtető szövegek 
is előfordulnak. A költemények jól meghatározható szerkezeti, illetve gondolati egy-
ségekből épülnek fel, amelyek közül némelyik szorosabban összefügg a kötetben 
érvényesülő műfaji hatásokkal, sajátosságokkal. Ami a beszédhelyzetet illeti, gyakori 
a vers címzettjének, valamint a különböző istenségeknek a megszólítása. A retorikai 
eszközök használata különösen a növényszimbolikával kapcsolatos részek esetében 
hangsúlyos. A növény és a címzett közötti kapcsolat alapját általában valamilyen 
közös vonás jelenti, vagy a választást az indokolja, hogy a növény jótékony, vagy 
egyenesen üdvözítő hatással bír. Gönci Aszalós költeményeiben szinkretizmus érvé-
nyesül, többségük antik és keresztény elemeket egyaránt tartalmaz, azonban míg 
a kötet első felében az antik elemek túlsúlyáról beszélhetünk, a lelkészekhez szóló 
szövegekben a keresztény elemek dominálnak.
 SZENDREI BOGLÁRKA
Magyar 
BA, 5. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Posta Anna
egyetemi adjunktus, DE BTK
DIABOLIZÁCIÓ ÉS TESTFELFOGÁS – A FARKASFELFOGÁS 
VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZÉP- ÉS KORA 
ÚJKOR FOLYAMÁN
Kulcsszavak: farkas, farkasember, boszorkányperek, testfelfogás, diabolizáció, küldött 
farkas, metamorfózis, hibrid
A dolgozat a közép- és kora újkor folyamán az ember testhez és farkashoz fűződő 
viszonyát, ennek változását vizsgálja, melyek összekapcsolódása a farkasemberek-
ben jelenik meg. A célom, hogy ezen keresztül bemutassam a világkép és a testfel-
fogás változását.
A középkor előtti időkben a farkashoz való viszonyulás tartalmazott negatív és 
pozitív vonásokat egyaránt, de a farkas képe a középkor folyamán fokozatosan elsö-
tétült, amelynek jele sokféle műfajban tetten érhető. A dolgozatban a bestiáriumok-
ban a farkas és az ördög analógiába vonását fogom vizsgálni, míg a farkas ember-
történeteken keresztül a középkori vérfarkas képzetet mutatom be.
A  kora újkorra a farkas diabolizációja kiteljesedett, amely legkifejezőbben a 
boszorkányperekben érhető tetten. A  középkorban jelenlévő, alapvetően nyi-
tott(abb) emberi testre való reflexió megváltozott, a test határai lezárultak. Az ember 
mikrokozmosszá vált a makrokozmoszban és az isteni teremtés tökéletességét tük-
rözte. Éppen ezért ezen határok átlépése, tehát a farkassá változás is, csak az ördög 
segítségével volt végrehajtható. Ezért a farkas az ember életterébe betörő, a rosz-
szindulatú boszorkány hatása alatt álló kártékony vaddá vált, illetve farkassá változó 
ember az ördög szolgájává.
Ezután a nyugat-európai boszorkányüldözések hullámába késve bekapcsolódó 
magyar boszorkányperek kontextusában elhelyezem és elemzem azokat az irato-
kat, melyekben megjelennek a diabolizált farkasok, farkasemberek. Vizsgálatom 
során annak kimutatására törekszem, hogy a diabolizáció oka – a kutatásban már 
elfogadott katalizátorok mellett (ilyen például a környezeti változások, a reformá-
ció és ellenreformáció hatása) – a testfelfogás megváltozása. Forrásaimat a kora 
újkori magyar boszorkányperek szövegei, illetve kiegészítésként a 20. században 
gyűjtött hiedelemelbeszélések szolgáltatták. A perekben már itt is tetten érhető a 
farkasember kapcsán az emberi testre, a test anyagára és formájának megváltoz(tat)
ására adott reflexió, amely korábban még nem tettenérhető. A határok átlépése az 
ördög segítségével történhetett meg, amely növelte a vallásos szorongást, illetve 
indukálta a test feletti uralom visszaszerzésének igényét. A boszorkányperekben a 
határok fenntartásáért megindult harc érhető tetten: a közösség fellépett a farkasok 
és a farkasemberek ellen.
SZÉKELY CSENGE
Történelem 
BA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Ciegerné Novák Veronika
egyetemi docens, ELTE BTK


Diabolizáció és testfelfogás - a farkasfelfogás változása Magyarországon a közép- és kora újkor folyamán : [absztrakt]

Zádori Imre

KÖ
ZÉPKO
RI ÉS KO
RA
 Ú
JKO
RI IRO
D
A
LO
M
- ÉS M
Ű
VELŐ
D
ÉSTÖ
RTÉN
ET
486
EGY KÖVET HÁROM MEGBÍZATÁSSAL, HÁROM FEGYVER 
EGY NÉVVEL. ADALÉKOK A RIGÓMEZEI HADJÁRATHOZ, 
HUNYADI HADSEREGÉHEZ PASQUALE DE SORGO 
LEVELÉN KERESZTÜL
Kulcsszavak: Pasquale de Sorgo, Hunyadi János, Rigómező
Dolgozatom középpontjába Pasquale de Sorgo szoboticai táborban írt és Artába 
küldött levelét helyeztem, amely egy kevésbé ismert és feldolgozott forrás Hunyadi 
János rigómezei hadjáratáról. Először a levél szerzőjének előéletét és a táborban 
véghez vitt három megbízatásának történetét tárom fel, tehát a Brankovics György 
nevében véghez vitt tárgyalásokról, annak utóéletéről, a raguzai segélyek átadásá-
ról, illetve hírszerzési megbízatásáról is szólok a mindehhez szorosan kapcsolódó 
V. Alfonznak a rigómezei hadjárathoz és a Balkánhoz kapcsolódó kevésbé taglalt 
vetületeivel egyetemen. A levélben olvasható, magyarázatot érdemlő állítások közül 
a „magnus decanus”, a lengyelek, albánok beazonosításával, a moldvai történések 
érintésével, a keresztesekkel, illetve Sorgo adatainak megbízhatóságával foglalko-
zom.
ZÁDORI IMRE
Történelem MA 
MA, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Prof. Dr. Bárány Attila
egyetemi tanár, DE BTK
ÓKORI ÉS KÖZÉPKORI 
EGYETEMES 
TÖRTÉNELEM


Egy követ három megbízatással, három fegyver egy névvel : adalékok a rigómezei hadjárathoz, Hunyadi hadseregéhez Pasquale de Sorgo levelén keresztül : [absztrakt]

Verner Ferenc

KÖ
ZÉPKO
RI ÉS KO
RA
 Ú
JKO
RI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
512 513
LUXEMBURGI ZSIGMOND BIRTOKADOMÁNYAI ÉS 
A MEZŐVÁROSOK
Kulcsszavak: mezőváros; Luxemburgi Zsigmond; birtokadomány; városfejlődés; középkori 
magyar történelem
A  hazai városfejlődésben meghatározó volt Luxemburgi Zsigmond uralkodása, 
amely egyben korszakhatárként is kezelhető a városhálózat vizsgálatakor. A király 
számos esetben adományozott el olyan településeket, amelyek elindultak a várossá 
válás útján, nem is beszélve a gazdasági súlyukról, azonban az uralomváltás után ez 
a fejlődés lelassult míg a felemelkedés lehetetlenné vált. Az elidegenítés következté-
ben magánkézbe került települések többsége olyan mezőváros volt, amely, már a 14. 
század második felében rendelkezett bizonyos városi funkciókkal. Kikerülve a király 
kezéből, a földesúri joghatóság alatt ezen helységek megrekedtek az  oppidum-ok 
szintjén.
Kutatásomban elsősorban azt vizsgáltam, hogy a Luxemburgi Zsigmond által 
eladományozott mezővárosok fejlődésében milyen szerepet játszott az uralomvál-
tás. Az egyes települések esetében a rájuk alkalmazott különböző jogi terminoló-
giák – libera villa, possessio, oppidum, civitas seu  oppidum, civitas – változását is 
összegyűjtöttem. Amennyiben a mezővárosok kialakulásának folyamatát vizsgáljuk 
az oppidum elnevezés megjelenését elsődleges adatként kezelhetjük. A  fentiek 
okán feltételezhető, hogy az adománybirtokokra alkalmazott jogi terminológia vál-
tozása összefüggésben állhat a birtokos személyének változásával, amely a telepü-
lés fejlődésére is hatást gyakorolt.
Az általam vizsgált települések történetében meghatározó jelentőségű volt az 
eladományozás pillanata. Noha fejlettségüket tekintve legtöbbjük már a 14. század 
második felében rendelkezett bizonyos városi funkciókkal, számos település csupán 
fejlődésének kezdetén járt. Az uralomváltással kikerülve a király kezéből sorsukról 
elsődlegesen új földesuruk döntött, akinek ugyan érdekében állt birtokának felvirá-
goztatása azonban mindezt hatalmának elismertetése mellett kívánta elérni. A meg-
változott keretrendszer emiatt eredményezhetett szembenállást földesúr és job-
bágya között. Néhány mezőváros feltehetően tiltakozott a király döntése ellen, hiszen 
Zsigmondnak parancslevelében kellett engedelmességre utasítania Segesd és Halas 
lakosait is. Ugyanakkor, mint azt láthattuk a földesúr birtokszerzését követően igen 
gyakran ad kiváltságlevelet újonnan adományul nyert mezővárosának feltételezhe-
tően a település lakosainak a kérésére. A Zsigmond-korban eladományozott városias 
funkciókkal rendelkező települések a földesúri joghatóság alatt beolvadtak a korszak 
település hierarchiájába a mezővárosok közzé.
TÓTH MIKLÓS
Magyar-történelem osztatlan tanárképzés 
Osztatlan, 9. félév
Nyíregyházi Egyetem
Témavezető:
Dr. habil. Gulyás László Szabolcs
főiskolai docens, NYE
„AZ VAD HALÁLTÓL A VÁRADI SZŐLŐIG”: AZ ECSEDI 
UDVAR ÉS URADALOM TISZTSÉGVISELŐINEK 
KARRIERÚTJAI 1630-1660 KÖZÖTT
Kulcsszavak: Ecsed, uradalom, tisztviselők, Rákócziak, Bethlenek.
Dolgozatomban az ecsedi uradalom és udvar tisztségviselőinek karrierútjait vizsgá-
lom a Bethlen és Rákóczi családok birtoklása idején. Kutatásom célja annak feltárása, 
hogyan működött az ecsedi uradalom igazgatása, kik és milyen feladatokat láttak el 
az uradalomban, valamint hogyan alakultak az ott dolgozó tisztviselők egyéni karri-
erútjai. A tisztviselők karrierútjának vizsgálata során az általuk írt levelek jelentenek 
alapot, melyből rekonstruálható, milyen tevékenységet folytattak az uradalomban. 
Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy uradalmi számvételek és instrukciók nem 
állnak rendelkezésemre. Eddigi kutatásom során sikerült feltárnom az ecsedi udvar 
és uradalom számos tisztségviselőjét és azok karrierjét, különös tekintettel az udvar-
bírákra, tiszttartókra, várnagyokra és a gazdasági tisztségeket betöltő személyekre. 
Az eddig rendelkezésre álló levéltári források alapján részletesen rekonstruálni tud-
tam két udvarbíró, – Bodoki János és Matolcsy Ferenc – tevékenységét, akik kulcsz-
szerepet játszottak az uradalom mindennapi működésében a 17. század közepén. 
Megállapításaim szerint a tisztségviselők feladatköre a birtokos család érdekeinek 
változásával párhuzamosan alakult, vagyis az udvarbírák és tiszttartók feladatai nem-
csak gazdasági irányítást, hanem vármegyei illetőségű tevékenységeket is magukba 
foglaltak. Úgy gondolom, hogy az udvarbírák szerepe az uradalomban túlmutatott 
a gazdasági igazgatáson, és politikai ügyekben is képviselhették a birtokos csa-
lád érdekeit. Feltételezésem szerint a tisztségviselők beszámolói alapján pontosan 
nyomon követhető az uradalom gazdasági helyzete, a birtokosok döntéshozatali 
mechanizmusa és az adott korszak gazdasági körülményei.
A kutatás további feladata, hogy a még kevésbé ismert karriereket is feltárja, és a 
Rákócziak alatti Ecsedről pontosabb képet fessen, ugyanakkor, szükségesnek látszik 
a korábbi korok vizsgálata, gondolok itt a kamarai korszakra, vagy akár a Bethle-
nek időszakára. A családi levéltárakból előkerülő missilis és tanúvallatásos források 
mellett az Erdélyi Királyi Könyvek, az uradalom inventáriumai kerültek feldolgozásra, 
melyet majd továbbiak követnek. E forrásanyag révén átfogóbb képet adhatok az 
uradalomról és a benne szolgálók működéséről. A későbbi kutatás során pedig az 
urbáriumok segítségével egy pontosabb képet nyújthatok az uradalom társadalmi 
összetételéről és gazdasági működéséről.
VERNER FERENC
Angol nyelv és kultúra tanára – történelemtanár és 
állampolgársági ismeretek tanára 
Osztatlan, 11. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Jeney-Tóth Annamária
egyetemi docens, DE BTK


"Az vad haláltól a váradi szőlőig" : az ecsedi udvar és uradalom tisztségviselőinek karrierútjai 1630-1660 között : [absztrakt]

Morvai Rácz Richárd

529528
KO
RA
 Ú
JKO
RI M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
SZOLNOK ADÓZÓI 1713 ÉS 1728 KÖZÖTT
Kulcsszavak: 18. század eleji országos összeírások; 18. század eleji megyei összeírások; 
Szolnok; adózók névanyaga
A dolgozat 1713 és 1728 között készült három – 1715, 1720, 1728. – országos és 
hat – 1713, 1714, 1721, 1723, 1725, 1728 – megyei összeírásban vizsgálja Szolnok 
adózóinak névanyagát. A kutatás célja azoknak a személyeknek a meghatározása 
volt, akik valamilyen folytonosságot jelentenek az összeírásokban. Ennek érdekében 
három elemzés mentén készült fel a Microsoft Access-ben készített adatbázis vizsgá-
lata. Első lépésként az országos összeírások névanyagának összekapcsolása történt 
meg, azután kizárólag a megyei összeírás névalakjainak összekötése következett. 
Végezetül a két csoport neveinek társítása következett, amelynek eredményeként 
309 név maradt az eredeti 856 darab helyett. A 309 név előfordulásának elemzése 
után kirajzolódott azoknak a száma, akik minden országos és megyei összeírásban 
szerepeltek a meghatározott időszakban.
MÉRÉSZ ANNA
Tanárképzés 
Osztatlan, 9. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:
Prof. Dr. Nagy Marianna
egyetemi tanár, KRE BTK
Dr. habil. Czoch Gábor 
egyetemi docens, ELTE BTK
A BÁCSKAI TELEPÜLÉSEK DEMOGRÁFIAI ÉS GAZDASÁGI 
VETÜLETEI II. JÓZSEF BETELEPÍTÉSPOLITIKÁJÁNAK 
TÜKRÉBEN (1780–1790)
Kulcsszavak: Bácska, demográfia, felvilágosult abszolutizmus, gazdaságpolitika, migrációk.
A XVIII. század végét számos történelmi esemény határozza meg, melyek követ-
kezményeiként a következő századokra teljesen átrendeződött a társadalmi felfo-
gás. A  felvilágosult abszolutizmus utolsó évtizedét II. József (1780-1790) uralko-
dása és annak eredményei határozták meg. A Mária Terézia (1740-1780) idején 
elkezdődött intenzív betelepítéspolitika ebben az időben tovább erősödött, 
illetve más jellemzői is akadtak. A németeket, cseheket, szlovákokat, valamint dél-
szlávokat és más nemzetiségeket a birodalom különböző részeire telepítette, 
különösen Magyarországra és a Bánságba. Emellett a térségben egyéb más 
migrációs folyamatok is végbementek, főként a jobb életkörülmények megte-
remtésének érdekében. Telepesei számára főként adókedvezményeket, földet 
és vallásszabadságot biztosított, hogy vonzóvá tegye a letelepedést. Ezzel a poli-
tikával jelentős gazdasági növekedést és kulturális sokszínűséget hozott a régi-
ókba, ugyanakkor később ez feszültségekhez is vezetett a különböző nemzeti-
ségek között, főleg a nacionalizmus megjelenésének és erősödésének hatására. 
Fontos ugyanúgy megemlíteni, hogy az első teljesen átlátható népszámlálás a törö-
kök kiűzése óta is ebben az időszakban készült el. Az betelepítések mértékéről és 
a betelepítettek számáról számos statisztikai és levéltári adat is tanúskodik. Emellett 
a témában számos átfogó tudományos munka is íródott. Azonban a betelepítések 
demográfiai és gazdasági vetületei ezen témakörben gyakorta háttérbe szorulnak, 
vagy egyáltalán nem is kerülnek megvizsgálásra. Másfelől az általunk tanulmányo-
zandó térség nem kapott megfelelő szerepet ezen említett monográfiák kutatásai-
ban, ezáltal inkább helytörténeti kérdésekkel foglalkozó monográfiák tárgya maradt. 
Mindezen okok miatt döntöttünk ezen térség összetett demográfiai és gazdasági 
vizsgálata mellett. A kutatásainkban végbemenő analízisek és szintézisek, valamint 
a statisztikai vizsgálathoz a levéltárakban szereplő elsődleges és másodlagos törté-
nelmi források mellett szükséges volt a megjelentetett forrásokat, valamint a törté-
nelemtudomány eredményeit is tanulmányoznunk. Külön figyelmet fordítottunk a 
nemzeti és vallási aspektusokra is, hiszen számos általános tévhitre bukkantunk ezen 
témakörök vizsgálata során. Célunk így a téma új szempontokból, illetve új látókör-
ből való alapos vizsgálata.
MORVAI RÁCZ RICHÁRD
Történelem 
BA, 8. félév
Újvidéki Egyetem
Témavezető:
Pfeiffer Attila
egyetemi docens, RS UE
