University of Szeged

Kereszturi Dóra Lili

G
YERM
EK- ÉS IFJÚ
SÁ
G
I IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
80 81
MONDÓKÁK NYOMÁBAN: A MAGYAR ÉS KOREAI 
MONDÓKÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE
Kulcsszavak: mondóka; kultúra; magyar; koreai; összehasonlító elemzés
A dolgozat célja a magyar és koreai gyermekmondókák kulturális és társadalmi 
kontextusának feltárása, különös tekintettel az univerzális elemekre és a két kultú-
rára jellemző sajátosságokra. A mondókák a gyermekkultúra meghatározó elemei, 
amelyek támogatják a nyelvi és kognitív fejlődést, valamint közvetítik a társadalmi 
normákat és értékeket. 
A dolgozat szakirodalmi áttekintése meghatározza, mi tekinthető mondókának, 
majd röviden bemutatja a magyar és koreai nyelv és kultúra alapvető vonásait. Ez az 
elméleti keret szolgált alapul a mondókák kiválasztásához és elemzéséhez.
A kutatás kvalitatív módszertannal dolgozik, amely tematikus elemzéssel tárta fel 
a mondókák visszatérő motívumait. A nyílt, axiális és szelektív kódolási technikák 
alkalmazásával a mondókák tartalmi elemeit rendszerezte, majd komparatisztikai 
vizsgálattal hasonlította össze azokat. Az elemzéshez 30-30 magyar és koreai mon-
dókát válogattam össze, amelyek a két kultúra tipikus példáit képviselik.
A kutatás eredményei rávilágítanak a két nép mondókáinak hasonlóságaira és 
különbségeire, bemutatva azok kulturális és gyermekkulturális jelentőségét. A dol-
gozat hozzájárul a gyermekkultúra és a pedagógiai gyakorlatok közötti kapcsolat 
mélyebb megértéséhez, valamint a különböző kultúrák közötti párbeszéd elősegí-
téséhez.
KERESZTURI DÓRA LILI
Gyermekkultúra 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Tanító- és Óvóképző Kar 
Témavezető:
Dúzs Miklós László
egyetemi tanár, ELTE TÓK
A HARRY POTTER ÉS A GYEREKIRODALOM – A HARRY 
POTTER-SOROZAT STÍLUSJEGYEINEK VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: Harry Potter; fantasztikus irodalom; gyerekirodalom; ifjúsági irodalom
Ebben a dolgozatban azt szerettem volna megvizsgálni, hogy J. K. Rowling Harry 
Potter sorozata mennyire határozható meg, illetve illeszthető bele a gyerekirodalom 
jelenleg használt és elterjedt kategóriájába, vagy mennyire haladja meg azt, és tar-
tozik inkább/emellett a fantasztikus irodalomhoz.
Azért tartottam és tartom most is fontosnak ezt a kérdést, mert a fantasztikus 
irodalom egy olyan, viszonylag új és keveset kutatott műfajként van jelen, amivel a 
(hazai) kortárs irodalomtudomány még igencsak keveset foglalkozott, nem áll ren-
delkezésre hozzá megfelelő mennyiségű magyar nyelvű vagy magyar irodalmártól 
származó kutatási anyag, ami követné és figyelembe venné a nemzetközi kutatáso-
kat. Az egyik legnépszerűbb, nem csupán gyerekirodalomként, „olvasásra nevelő” 
olvasmányként, hanem fantasztikus irodalomként is tagadhatatlan releváns soro-
zattal szerettem volna erre felhívni a figyelmet, ahogy arra a rengeteg lehetőségre, 
témára és potenciálra is, amit nem csak a Harry Potter, de a fantasy kutatása is magá-
ban hordoz.
A dolgozatban több szempontból közelítem meg az általam felvetett kérdés-
kört. Az első részben a sorozatban használt tulaldonneveket, illetve ezek fordításait 
veszem át, amit azért is tartottam fontos, bevezető kérdésnek, mert a nevek nemcsak 
a befogadást könnythetik vagy éppen nehezíthetik meg, de az adott műfajra vonat-
kozóan is egyediek és meghatározóak lehetnek, amelyben a mű íródott.
A következő fejezetben azt vizsgálom meg, hogy milyen mértékben vagy milyen 
jegyek alapján kapcsolható a Harry Potter a gyerek-és ifjúsági, valamint a fantaszti-
kus irodalom műfajához, illetve hogy pontosan hogyan használom ezeket a fogal-
makat. Ebből a fejezetből egyenes következett a következő, a gótikával foglalkozó 
rész. A fantasztikus irodalom a kezdetektől fogva összefonódott a gótikával, s erre a 
sorozat is kiváló példának bizonyult.
Az utolsó két fejezetben olyan, a Harry Potter kapcsán keveset tárgyalt témakör-
höz fordultam, ami megkülönbözteti és kiemeli azt a gyerek-és ifjúsági irodalom 
legtöbb munkája közül, s ami talán részben hozzájárult annak töretlen népszerűsé-
géhez, és az ezen felnőtt, ma már felnőtt rajongóinak nagy számához. Ez a sorozatot 
végigölelő myse en abyme alakzat, illetve a számos filozófiai iskola és nézet, ami a 
regényben hangsúlyos szerepet kap.
KOLEK ALINA DÓRA
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 4. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bőhm Gábor
egyetemi adjunktus, PTE BTK


Hungarian

Mondókák nyomában: a magyar és koreai mondókák összehasonlító elemzése : [absztrakt]

Tolnai Zsófia

FILM
TU
D
O
M
Á
N
Y
104
AZ ATTRAKCIÓS MONTÁZS MAGYAR DEZSŐ ÉS DUSAN 
MAKAVEJEV FILMJEIBEN
Kulcsszavak: filmművészet; Magyar Dezső; Dušan Makavejev; montázs; szabadság
Magyar Dezső és Dušan Makavejev a hatvanas években szinte egyforma technikát 
dolgoztak ki filmjeik társadalomkritikai üzenetének közvetítésére: a narratívát meg-
szakító attrakciós montázsszekvenciákba kiemelt történelmi pillanatok archív/doku-
mentumfelvételeit építették. A valóság (sokszor legkegyetlenebb) képein keresztül 
nézői asszociációkat előhívó módszerrel egy elvont jelentésréteget szőttek film-
jeik köré, amivel megteremtetették a modernista esszéfilm sajátos kelet-európai 
 változatát.
Dolgozatomban az attrakciós-archivologikus montázstechnika működését vizs-
gálom, két-két Magyar Dezső (Agitátorok (1969), Büntetőexpedíció (1970)), illetve 
Dušan Makavejev (W. R., az organizmus misztériuma (1972), Sweet Movie (1974)) 
filmben.
Kutatásom célja, hogy rávilágítsak: az attrakciós montázs archív anyagokkal való 
kombinálása rendkívüli módon felerősíti a négy filmet. Magyar és Makavejev erős 
társadalmi-politikai érzékenysége filmjeik egyik fő szervezőelve, gyakran az ural-
kodó ideológiák értelmezéseivel szembenállva. A múltbeli események valódi képe-
inek beemelése segíti őket az ideológiák állításainak megcáfolásában: a tabusított 
események megmutatásával elutasítják az álláspontot, miszerint vannak dolgok 
melyekről, nem szabad beszélni, melyek az uralkodó narratíva szerint „nem történ-
tek meg”, vagy „másképp történtek”. Az archív anyagok és az attrakciós montázs 
kombinációjában történelmi csúcspontok koccannak össze, majd robbannak, való-
diságukkal rámutatva: nincs különbség az elnyomó rendszerek között és, hogy a 
valóságnál félelmetesebbet nem lehet kitalálni.
A két rendező montázstechnikájának hasonlósága azért is izgalmas, mivel bár egy 
időben, de két különböző filmkultúrában, egymástól elszigetelve alkottak. Magyar 
Dezső Magyarországon, Dušan Makavejev Jugoszláviában: a vasfüggöny két olda-
lán, egymástól elzárva gondolkodtak ugyanazokról a kérdésekről, elsősorban az 
emberi szabadságról és az azt leszabályzó ideológiákról.
Azért tartom fontosnak Magyar Dezső és Dušan Makavejev filmjeinek párhuza-
mos felelevenítését, mert úgy érzem, egymást kiegészítve termékeny vitát tudnak 
generálni, egymás mellé rendezve egy új nézőpontba képesek helyezni az alkotá-
sok által felvázolt történelmi narratívát.
TOLNAI ZSÓFIA
Esztétika 
MA, 8. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Pápai Zsolt
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
FORDÍTÁSTUDOMÁNY


Az attrakciós montázs Magyar Dezső és Dusan Makavejev filmjeiben : [absztrakt]

Hajabács Zsuzsa

FO
RD
ÍTÁ
STU
D
O
M
Á
N
Y
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
112 113
TÖRTÉNELMI SZEMÉLYISÉGEK NEVÉNEK HASZNÁLATA 
A SLOVAKIA.TRAVEL ÉS VISITSLOVAKIA.COM PORTÁLOK 
FORDÍTÁSAIBAN
Kulcsszavak: fordítás; történelmi személynevek; turizmus
Dolgozatom célja a visitslovakia.com és slovakia.travel internetes turisztikai portá-
lok szövegeiben szereplő történelmi személyiségek neveinek fordítási stratégiáinak 
elemzése. Szlovákiában 1991-ben lépett érvénybe az a helyesírási szabály, miszerint 
az 1918 előtti magyar családneveket a szlovák kiejtés szerint, a szlovák abc betűit 
használva kell írni. Így lett például a Pálffyból Pálfi, a Zichyből Ziči és a Pázmányból 
pedig Pázmaň. A következő problémát az uralkodók és szentek nevei jelentik, ame-
lyeknek vannak elfogadott és használatba vésődött idegen nyelvi formái is – amelye-
ket azonban nem minden esetben használnak a fordítók. Kutatásom célja tehát fel-
tárni, hogy a magyar történelmi személyiségek nevei hogyan szerepelnek a szlovák 
nyelvű turisztikai szövegek magyar és angol nyelvű fordításaiban.
Vizsgálatom során a következő kutatási kérdésekre kerestem a választ:
(1)  Mennyire különböznek/egyeznek a két turisztikai portál szövegei tartalmi szem-
pontból? A mindkét oldalon szereplő szövegek átolvasása után nyilvánvaló volt, 
hogy a visitslovakia.com inkább az általános információkra fókuszált, míg a slova-
kia.travel bővebb információkat biztosított a helységek és turisztikai látványossá-
gok történelméről és a körülöttük található műemlékekről.
(2)  Milyen fordítói stratégiákat alkalmaznak a két portál fordítói? Ebben a részben az 
összes megjelenő személynevet vizsgáltam, nem csak azokat, amelyek mindkét 
oldalon szerepeltek. Leggyakrabban behelyettesítést és átvitelt használtak a for-
dítók. Tükörfordítás ritkán fordult elő, modifikációval egyáltalán nem találkoztam.
(3)  Mennyire különböznek/egyeznek a két portálon felhasznált fordítási stratégiák? 
E kutatáshoz leszűkítettem a kört arra a tizenöt személynévre, amelyek mindkét 
portálon szerepeltek. A két weboldal fordítói hasonlóan gondolkoztak: a magyar 
fordítóknál a behelyettesítés, míg az angoloknál az átvitel volt a leggyakoribb. Az 
angol szövegeknél ez azért jelenthet hátrányt, mivel a legtöbb magyar személy-
név volt, ami a szlovák formájában került az angol szövegbe – az angol olvasónak 
így nehezére eshet azonosítani, pontosan kiről is van szó.
Kutatásom végére tehát elmondható, hogy a visitslovakia.com és slovakia.travel 
szövegei bár tartalmilag sok mindenben különböznek, fordítási stratégiáik gyakran 
megegyeznek. A leggyakrabban alkalmazott fordítási stratégiák a behelyettesítés és 
az átvitel.
HAJABÁCS ZSUZSA
Fordító- és tolmácsképzés: magyar nyelv és kultúra és 
angol nyelv és kultúra szakpárosításban 
MA, 10. félév
Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet 
Közép-európai Tanulmányok Kara 
Témavezető:
PhDr. Szabómihály Gizella, PhD.
egyetemi docens, SK KFE
RETRANSLATING EMILY DICKINSON’S “SUCCESS”: 
A COMPARATIVE ANALYSIS OF HUNGARIAN 
TRANSLATIONS BY AMY KÁROLYI AND ISTVÁN 
LÁSZLÓ GÉHER
Kulcsszavak: American poetry; fame; Retranslation Hypothesis; closeness
This study analyses five poems by Emily Dickinson and compares their Hun-
garian translations by Amy Károlyi and István László Géher to examine the claims 
of  Chesterman’s “Retranslation Hypothesis.” The research compiled the published 
Hungarian translations of Dickinson’s poems. The theme of success and fame 
was chosen as a narrowed, thematic focus of the study to fill a research gap, for 
this topic has been ignored among Hungarian translators of Dickinson’s poetry. 
As Emily Dickinson’s style is considered quite peculiarly unique, her (Hungarian) 
translators naturally face the dilemma of foreignization and domestication, which is 
clearly connected ot he aforementioned “Retranslation Hypothesis.” Investigating 
the assertions of the hypothesis showed that in the case of Dickinson’s poetry, the 
translations’ closeness to form and content shall be examined separately, and that 
analysing “closeness ot he original” is bound to produce subjective results.
KÁRPÁTI LILLA EDIT
Anglisztika 
MA, 3. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Mudriczki Judit
egyetemi docens, KRE BTK


Történelmi személyiségek nevének használata a slovakia.travel és

visitslovakia.com portálok fordításaiban : [absztrakt]

Jakus Dávid

VIZU
Á
LIS K
U
LTÚ
RA
139138
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
THE CRITIQUE OF COLONIALISM IN WARHAMMER 
40,000
Kulcsszavak: Kolonializmus; Videójátékok; Brit Birodalom; Transzmédia; Térbeliség
The present paper examines the connection between colonial logic and the War-
hammer 40,000 transmedia universe, highlighting how it both reflects and critiques 
colonial logic. Warhammer is a vast cultural artefact rooted in British colonial history 
utilising imperialistic themes within its grimdark narratives.
First, the paper establishes its theoretical framework, which stand on three pillars. 
Primarily, it looks at the Warhammer 40,000 universe in the context of transmedia 
storytelling. The research also draws on Istvan Csicsery-Ronay’s perspectives on 
the special relationship between science fiction and imperialism. Finally, the paper 
applies Henri Lefebvre’s triad of space to video games and examining how the “con-
ceived space” – the mechanics and narratives that influence players’ interaction with 
the game world – represents and critiques colonial narratives.
The analysis focuses on two key media artefacts: the diorama “Massacre at Big 
Toof River” and the 2023 video game Rogue Trader. The diorama, inspired by the 
Anglo-Zulu War of 1879, parallels British colonial history through its depiction of 
the events and factions, reflecting themes of racial superiority and dehumanisation. 
Despite its problematic depiction of a faction based on a group of indigenous peo-
ple, the diorama also offers subtle a critique of the civilising faction through its dark 
depiction of their home world.
Rogue Trader, through its narrative and gameplay mechanics, critiques colonial-
ism more explicitly. The conceived space incentivises territorial expansion, resource 
extraction and colonial development, mirroring colonial practices. However, the 
game’s “conviction system” contrasts imperialistic dogmatism with iconoclasm. 
Iconoclast choices, the paper argues, offer a better alternative from a moral and 
mechanical perspective therefore promoting an anti-colonial gameplay. Iconoclast 
choices, gameplay benefits, and companion relationships incentivize players to 
question and reject colonial logic.
Ultimately, the media artefacts adjacent to the Warhammer 40,000 universe ana-
lysed in this paper critique colonial logic in general and British colonial logic in par-
ticular through visuals, and gameplay mechanisms, making players think of the fic-
tional and real-world implications of colonialism through its narratives. This universe 
provides fertile ground for further academic research with its unique position as a 
medium for analysing colonial themes.
JAKUS DÁVID
Angol nyelv és kultúra tanára; történelem és 
állampolgári ismeretek tanára 
Osztatlan, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezetők:
Dr. Orosz-Réti Zsófia
adjunktus, DE BTK
Krek Norbert
PhD-hallgató, DE BTK
UNDERSTANDING MULTIPLE EXPOSURE PHOTOGRAPHS
Kulcsszavak: multiple exposures; filmic montage; studium-punctum; third meaning; 
pensive image
Multiple exposure photographs seem to be a forgotten aspect of photography 
theory, despite being a well-known technique. Although photography and film 
share common roots, the concept of filmic montage provides a useful starting 
point for understanding multiple exposure photographs, because the operation 
of montage editing is similar to the operation of multiple exposure photographs. 
This paper aims to examine whether the multiple exposure photographs can be 
compared with the Soviet montage technique and can be brought closer to the 
spectators. For this, I used the works of three American photographers, Harry 
 Callahan, Jerry Uelsmann and Man Ray, along with Soviet cinematographer, Dziga 
Vertov’s film, ‘Man with a Movie Camera’. With filmic montage, the third meaning 
created in the spectator’s mind is a multiple exposure, whereas multiple exposure 
photographs achieve this effect through their layered structure, which evokes pen-
siveness in the viewer. The focus of the paper is on perception and understanding 
of multiple exposure photographs, and whether they can be brought closer to the 
viewer in terms of comprehension. To develop a comprehensive critical framework 
for the understanding of the operation of multiple exposure, the theories of Roland 
Barthes and Jacques Rancière are also utilized.
KOVÁCS ANITA
Angol-rajz osztatlan tanárszak 
Osztatlan, 9. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Dragon Zoltán
egyetemi docens, SZTE BTK


English

The critique of colonialism in Warhammer 40,000 : [abstract]

Pintér Dóra Piroska

VIZU
Á
LIS K
U
LTÚ
RA
143142
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
„FORDÍTS NYUGAT FELÉ”: ARTHUR MORGAN, MINT 
A WESTERN HŐS SOKSZÍNŰSÉGÉNEK MEGTESTESÍTŐJE 
A RED DEAD REDEMPTION 2-BEN 
Kulcsszavak: western; videójátékok; populáris kultúra; hősfigurák
A Red Dead Redemption 2 egy 2018-as western videójáték, amely a Red Dead 
franchise részét képezi. A hanyatló vadnyugat korszakában játszódik, ahol Arthur 
 Morgan-t, egy idősödő banditát követünk életútja végén. Dolgozatomban amel-
lett érvelek, hogy a videójátékok médiumában fellelhető sokrétű ábrázolás lehe-
tővé teszi azt, hogy Arthur Morgan egyszerre képviselje a vadnyugati westernhős 
különböző verzióit, a klasszikus hősfigurától a revizionista western antihősfigurájáig. 
További tézisem, hogy a videójáték formátum lehetővé teszi a több hőskonstrukció 
békés egymás mellett élését.
PINTÉR DÓRA PIROSKA
Anglisztika 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Szabó Éva Eszter
egyetemi docens, ELTE BTK
VICTORIAN GENDER FROM HELL: VICTORIAN GENDER 
ROLES IN ALAN MOORE’S FROM HELL
Kulcsszavak: neo-Victorianism; Jack the Ripper; patriarchal oppression; sexual murder; 
graphic novel
Serial killers have always fascinated peoples’ imaginations. One such case, maybe 
the most famous one, is that of the Jack the Ripper murders. Films and video games 
adapted the story, adding their unique twist to the mystery. One such case is Alan 
Moore and Eddie Campbell’s From Hell, published between 1991 and 1998. Based 
on Stephen Knight’s Final Solution, the graphic novel presents itself as a histori-
cally accurate retelling of the murders, supported by thorough research by Moore 
himself. Their retelling is not the usual whodunit story, allowing readers to focus on 
the unsung victims of both the Ripper and the age: women. Moore’s approach is 
unique in many ways, however, the fact that the Ripper murders are retold in a comic 
format makes for a unique case, as the narrative and the visual elements work in 
tandem to illuminate the class and gender tensions of the late 19th century London, 
many of which were still prevalent under Margaret Thatcher’s premiership – a period 
that immediately preceded the date of publication and inspired the graphic novel’s 
 criticism.
In this research, I rely on numerous works ranging from neo-Victorian and gen-
der studies, including Anne McClintock’s Imperial Leather, to scholarship studies 
on comics studies to argue that the medium of comics in From Hell contributes sig-
nificantly to exploring and critiquing the gendered stereotypes that are maybe still 
prevalent about the Victorian period. After an introduction that tackles the medium 
specific features of storytelling in comic form, the first chapter of the paper focuses 
on how the 19th-century sensational journalism’s take on the Whitechapel murders 
and the social changes prior to the killings that influenced the public’s perception of 
gender relations, such as the CD Acts. In the second part of the research, I provide 
a medium specific close reading analysis of the graphic novel with an emphasis on 
how the masculinities and femininities are constructed in and through the medium 
of comics.
SZAKÁCS TIBOR DOMINIK
Angol-történelem tanárképzés 
Osztatlan, 9. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Orosz-Réti Zsófia
adjunktus, DE BTK


"Fordíts nyugat felé" : Arthur Morgan, mint a western hős sokszínűségének megtestesítője a Red Dead Redemption 2-ben : [absztrakt]

Vadász Benedek Miklós

TÁ
RSA
D
A
LO
M
N
ÉPRA
JZ, TÁ
RG
YI K
U
LTÚ
RA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
156 157
A NAGYIGMÁNDI KÁPOSZTÁS VAKARCS
Kulcsszavak: táplálkozás; néprajz; vakarcs
A növényi táplálkozás formái az emberi közösségek fejlődésében a gyűjtögető élet-
mód műveltségi fokán jelentkeztek, hamarabb a hússal készült étkek megjelenésé-
nél. Az ízlés és a táplálkozás társadalmi lenyomat, amelyből közösségek mentalitá-
sára és szokásaira következtethetünk. Előadásom a nagyigmándi káposztás vakarcs 
közösségi táplálkozásban betöltött szerepét mutatja be, kihangsúlyozva Nagy-
igmánd önszervező klubjainak tevékenységét a vakarcskészítés hagyománya kap-
csán. Az előadás célja ezenfelül a gazdasági, marketing és női szemszögű értékelése 
az igmándi káposztás vakarcs töretlen sikerét illetően, melynek alapját az elkészített 
OTDK dolgozat képezi.
TOPOS ANNABELLA
Magyar alapszak 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bali János
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
A HAGYOMÁNYOS GAZDÁLKODÁS ÁTALAKULÁSA 
CSEKEFALVÁN
Kulcsszavak: gazdálkodás; modernizáció
A dolgozatban bemutatott kutatás a paraszti gazdálkodás átalakulására, illetve a 
folyamatosan végbemenő modernizáció lehetséges veszélyeire hívja fel a figyelmet. 
A kutatás kizárólag Csekefalván zajlott, amely egy Hargita megyei falu, ahol a leg-
főbb megélhetést jelenleg is a mezőgazdálkodás jelenti. Az itt összegyűjtött adatok 
alapján a dolgozatban bebizonyítható az a hipotézis, miszerint a paraszti gazdálko-
dás az utóbbi évtizedekben gyökeresen megváltozott. A változás megragadható a 
mezőgazdálkodási eszközök ugrásszerű modernizációja, a hagyományos munkafo-
lyamatok eltűnése, a földek koncentrációja, az állattartás felhagyása, illetve a mező-
gazdasággal foglalkozó családok csökkenése által. A jelenleg is folyamatban lévő 
változás elősegíti az ökológiai tudás, gazdálkodási formák, az ember és természet 
kapcsolatának átalakulását. A mezőgazdasági területek változása a Szentábrahámi 
Polgármesteri Hivatal által kibocsátott 1995-ös és a jelenlegi mezőgazdasági nyil-
vántartás alapján követhető végig. Ugyanakkor a helyi állatorvostól szerzett informá-
cióknak köszönhetően kimutatható, hogy az állattartás milyen mértékben változott 
a csekefalvi háztartásokban. Továbbá a táj- és eszközhasználatban, az állattartásban 
bekövetkezett változás mértéke kimutatható a tizenhárom interjúból is, amelyek cse-
kefalvi, gazdálkodással foglalkozó személyekkel készültek. Az adatok alapján beiga-
zolódik, hogy erőteljes változások mentek végbe a település mezőgazdaságában az 
előző évtizedben, amely még most is folyamatosan zajlik.
VADÁSZ BENEDEK-MIKLÓS
Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás 
között 
MA, 3. félév
Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Témavezető:
dr. Szabó Árpád Töhötöm
adjunktus, RO BBTE


A hagyományos gazdálkodás átalakulása Csekefalván : [absztrakt]

Imre-Horváth András Ferenc

FO
LK
LO
RISZTIK
A
, TÖ
RTÉN
ETI N
ÉPRA
JZ
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
162 163
„FÚJDOGÁL A SZELLŐ...”. ÁRVAI SÁNDOR 
JUHÁSZ VOKÁLIS NÉPZENEI REPERTOÁRJÁNAK 
SZÖVEGCENTRIKUS VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: juhász; vokális népzene; kontaminalitás; egyéniségkutatás;
Kutatási témám Árvai Sándor juhász, a Népművészet Mesterének vokális népzenei 
repertoárjának a lehetőségekhez képest minél teljesebb megismerése, feltárása, 
illetve bemutatása. A gyűjtések 2021 szeptemberében kezdődtek, azonban a tény-
leges és tudatos kutatás csak egy-másfél évvel később indult meg. A kutatás a reper-
toár feltárása mellett kitér Árvai Sándor életútjára és szakmai ismeretanyagára, hiszen 
önmagában nem értelmezhető a pásztorember énekkincse. 
A kutatás során elsősorban arra keresem a választ, hogy mitől variabilis és improvi-
zatív Árvai Sándor énekrepertoárja, valamint ezek milyen formában jelennek meg. 
A juhászember dalkincsének ismert elemeit szövegcentrikusan vizsgálom. Az emlí-
tett kettő jellemzőt igyekszem több példával is szemléltetni és alátámasztani. Fontos 
megjegyezni, hogy e kutatás még nem zárult le, így dolgozatomban csak az eddigi 
eredményeket fogom ismertetni, a további kutatás még változást, pontosítást ered-
ményezhet.
Forrásaim elsődleges csoportja a gyűjtőutak során rögzített hangfelvételek. Ezek 
javarészt félig strukturált interjúk és kötetlen beszélgetések, kisebb számban struktu-
rált interjúk, illetve vokális dalok és variánsaik. Anyagom mellett támaszkodom mun-
kám alanyával korábban készített gyűjtésekre is, melyek Árvai Sándor és dalainak 
egy korábbi képét mutatják. Ezen kívül felhasználom Cséke Zsolt 2009-ben készített 
Hortobágy örökös pásztora című portréfilmjét, mely Árvai életét mutatja be, az idős 
pásztorember megszólaltatásával. A források részét képezik azok a fényképfelvéte-
lek is, melyeket adatközlőm otthonában őriz.
A kutatás az ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetemhez kapcsolódva a Kulturális 
és Innovációs Minisztérium Eköp-24 kódszámú Egyetemi Kiválósági Ösztöndíj Prog-
ramjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szak-
mai támogatásával készült.
IMRE-HORVÁTH ANDRÁS FERENC
Néprajz 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Ilyefalvi Emese
adjunktus, ELTE BTK
POLGÁRI BÁLOK TÁNCTÖRTÉNETI FORRÁSAI ÉS 
HATÁSUK A PARASZTI TÁNCKULTÚRÁRA
Kulcsszavak: táncrend; tánctörténet; bálok; paraszti tánckultúra
A 20. századi magyar néptánckutatás egyik fő eredménye a táncok történeti fejlő-
désének leírása volt. A többnyire írott forráson alapuló kutatások – hasonlóan a nép-
zenéhez – régi és új stílust különböztettek meg. Az új stílus megjelenését főként a 
nemzeti romantika korához kapcsolták, és két tánctípust soroltak ide: a verbunkot 
és a csárdást. Az utóbbit a polgárság és nemesség is átvette, és magyar nemzeti 
társastáncnak nevezték ki.
Előzetes kutatásomban ennek a polgári körökben táncolt csárdásnak a nemzeti 
identitásra gyakorolt hatását és felhasználásának módját vizsgáltam meg a kora-
beli sajtón keresztül, amely által jutottam el mostani dolgozatom egyik forrásához, 
a táncrendekhez.
Mostani tanulmányomban két forrás alapján mutatom be a budapesti polgárok 
19–20. századi báljait a táncrendek és a Pesti Hírlap (1879–1944) tükrében. A vizsgá-
latom eredményeit évtizedes bontásban ismertetem.
Ezt követően megpróbálom a korábbi kutatások és tanulmányok eredményei 
alapján felvázolni a paraszti (falusi) tánckultúra tánctanulásának és táncalkalom szer-
vezésének menetét, külön figyelmet fordítva a polgári társastáncok beszűrődésére 
a paraszti táncrendbe.
Az összefoglalásban igyekszem felvázolni a táncrendek kutatásának fontosságát 
és jelentőségét a tánctörténet szempontjából, illetve kitérek vizsgálatuk folytatásá-
nak további lehetőségeire.
KISS ZENTE ÁRON
Néprajz 
BA, 7. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Vámos Gabriella
adjunktus, ELTE BTK


"Fújdogál a szellő..." : Árvai Sándor juhász vokális népzenei repertoárjának szövegcentrikus vizsgálata : [absztrakt]

Klima Döníz

FO
LK
LO
RISZTIK
A
, TÖ
RTÉN
ETI N
ÉPRA
JZ
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
164 165
„…ELEVEN HANGULAT ÉS ÉLNI AKARÁS…”. 
A VAJDASÁGI TÁNCHÁZMOZGALOM KEZDETEI
Kulcsszavak: vajdasági táncházmozgalom, táncház zenekarok, hálózatkutatás
Dolgozatomban a vajdasági táncházmozgalom kialakulásának és működésének 
feltárására törekszem. Kutatásom célja, hogy megértsem a mozgalom létrejöttének 
körülményeit és előzményeit, azonosítsam a központi szereplőket. Vizsgálom a vaj-
dasági táncházmozgalom főbb helyszíneit, műhelyeit, mindezt a korszak társadal-
mi-politikai kontextusába ágyazva.
Kiemelt figyelmet fordítok a zenészek és táncosok tanulási folyamataira: milyen 
forrásokból merítettek, hogyan szerezték és osztották meg egymással az archív 
anyagokat. Kutatásom továbbá a vajdasági táncházmozgalom helyi közösségekre 
gyakorolt hatását is elemzi.
A mozgalom szövevényes hálózatának feltárásához a hálózatkutatás módszerét 
alkalmazom, azonosítva a központi szereplőket, kapcsolataikat és az információá-
ramlás útvonalait. Ezáltal lehetőség nyílik a vajdasági és magyarországi táncház-
mozgalom közötti kapcsolat részletesebb elemzésére is. A dolgozat kísérletet tesz a 
vajdasági táncházmozgalom fogalom értelmezésére is, melynek kiterjedtebb teore-
tizálása a további kutatások feladata lesz.
KLIMA DÖNÍZ
Néprajz 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Apjok Vivien
egyetemi adjunktus, SZTE BTK
A MÉRAI KATONAMARS
Kulcsszavak: tánc, kalotaszegi legényes, katonaság, folklorizálódás, folklorizmus
A kutatás kiindulópontját egy 1963-as táncfolklorisztikai interjú képezi, amely alapján 
egy, a táncfolklorisztika számára eddig ismeretlen, csoportosan járt mérai férfitánc 
kerül bemutatásra. A táncot az I. világháború alatt katonáskodó, fiatal mérai férfiak 
honosították meg saját közösségükben, majd tovább adták azt a következő generá-
ciónak, így a katonamars a kalotaszegi Méra tánckultúrájának részévé vált. A felsorolt 
forrásanyag bemutatásán túl, a kutatás kísérletet tesz a katonamarsot táncoló első 
mérai férfiak beazonosítására. A források adta lehetőségek keretein belül rá kíván 
világítani a táncot érintő folklorizációs folyamatra és a tánc formálódását kísérő, 20. 
századi változásokra, illetve megkísérli a tánc műfaji besorolását is.
MARUZSENSZKI ANDOR
Néprajz 
MA, 1. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Varga Sándor
habilitált egyetemi docens, SZTE BTK


"...eleven hangulat és élni akarás..." : a vajdasági táncházmozgalom kezdetei : [absztrakt]

Zalatnay Klára Lujza

FO
LK
LO
RISZTIK
A
, TÖ
RTÉN
ETI N
ÉPRA
JZ
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
168 169
SZOKÁS ÉS IDENTITÁS – A NAGYSZOMBATI TŰZGYÚJTÁS 
ÉS ÁGYÚZÁS HAGYOMÁNYA FELSŐSZÖLNÖKÖN
Kulcsszavak: lokális identitás, Szlovénvidék, tűzgyújtás, ágyúzás
A dolgozat a Vas vármegyei Felsőszölnök nagyszombati tűzgyújtásának és ágyú-
zásának lokális alakulástörténetébe nyújt betekintést. Az elemzett hagyomány a 
hármashatár-régió kulturális örökségének fontos eleme, amely a történelmi válto-
zások és a térség kulturális sokszínűségét tükrözi vissza. A magyarországi szlovének 
körében végzett jelenorientált kutatás történeti perspektívából megrajzolt képpel 
kívánja bemutatni a szokás tágabb összefüggéseit az európai kitekintések alapján, 
valamint reflektál a helyi identitás és az önreprezentáció kérdéseire is. 
VANCSA BOGLÁRKA ESZTER
Néprajz 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bárth Dániel
egyetemi tanár, ELTE BTK
„[…] ÖSSZESZEDNÉM EBBEN A MEGYÉBEN A 
VESZENDŐBE MENŐKET” – EGY 20. SZÁZADI FOLKLÓR 
GYŰJTŐ SZAKMAI KAPCSOLATAIRÓL ÉS ÉRVÉNYESÜLÉSI 
STRATÉGIÁJÁRÓL
Kulcsszavak: ego-dokumentum; tudománytörténet; 20. század; Együd Árpád; Olsvai Imre
Dolgozatomban Együd Árpád, 20. század második felében működő, Somogy 
megyei muzeológus levelezéseinek feldolgozása közben felmerült kérdéseimet és 
meglátásaimat szeretném ismertetni szakmai érvényesülési stratégiájának perspek-
tívájából.
A vizsgálat alapját a gyűjtő–muzeológus a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban 
található 853 levele biztosította, melyeket olyan kutatók hagyatékából egészítem 
ki, mint Olsvai Imre, Erdélyi Zsuzsanna és Bálint Sándor. Az általam ismert korpusz 
összesen 939 levelet számlál. Ezeket aszerint igyekeztem csoportosítani, hogy tar-
talmuk alapján a címzett és feladó viszonya szakmai, magán vagy szakmai-magán 
(vegyes) kategóriába sorolható. A dolgozatban ezek közül a szakmai, valamint a 
szakmai-magán (vegyes) csoport leveleire fókuszálok, kiemelt figyelemmel Együd 
Árpád és Olsvai Imre népzenekutató 109 levelére, mely kapcsolat a gyűjtő legszo-
rosabb szakmai és baráti viszonya volt és amely érvényesülése szempontjából külö-
nösen fontos. Forrásanyagomat ezeken felül három általam készített interjúval egé-
szítettem ki, melyek alanyai Domokos Mária, Móser Zoltán és Porteleki László voltak. 
Az általam meginterjúvolt személyek a két bemutatni kívánt néprajzos legalább 
egyikével ismeretségben álltak. A vizsgálat központi karakterének földrajzi értelem-
ben és a néprajztudomány szempontjából egyaránt periférikus pozíciója egyértel-
műen kiolvasható a levelekből. A kapcsolattartás nehezen kivitelezhető személyes 
alkalmait és módjait helyettesítő levelek beszámolnak e helyzet problémásságáról, 
illetve betekintést engednek a vidéki gyűjtő munkakörülményeibe. Érdeklődésem 
egyrészt arra irányul, hogy mi szűrhető le szakmai kapcsolatait illetően a vizsgált 
levelek alapján, másrészt pedig arra, hogy ezekből kiindulva milyen megállapítások 
tehetők Együd néprajztudományon belüli érvényesülését illetően.
Munkámmal a néprajztudomány azon – az elmúlt években fellendülni látszó – 
tudománytörténeti megközelítéséhez szeretnék kapcsolódni, amely kutatói életmű-
vek újraolvasására, ego-dokumentumok feltárására és elemzésére helyezi a hang-
súlyt vizsgálódásában és amelynek közlési elvei, módszerei jelenleg a kialakulás 
fázisában járnak.
ZALATNAY KLÁRA LUJZA
Kulturális örökség tanulmányok 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezető:
Dr. Szakál Anna
tudományos munkatárs, HUN-REN Bölcsészet-
tudományi Kutatóközpont Néprajztudományi 
Intézet


"[...] összeszedném ebben a megyében a veszendőbe menőket" - egy 20. századi folklór gyűjtő szakmai kapcsolatairól és érvényesülési

stratégiájáról : [absztrakt]

Szabó Tamás

Ő
SKO
R, Ó
KO
RI K
ELET, A
N
TIK
 RÉG
ÉSZET
201200
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
KORA ÉS KÖZÉPSŐ RÉZKORI KERÁMIAHASZNÁLAT A 
DUNÁNTÚLON ÉS BUDAPEST KÖRNYÉKÉN
Kulcsszavak: rézkor; kerámia; funkció; település
A rézkori Kárpát-medence számos olyan nagyhatású innováció színtereként szolgált, 
melyek az eljövendő időszakok társadalmak életvitelét is alapjaiban meghatározták. 
Ezeknek hátterében komoly gazdasági és kulturális átalakulások zajlottak, melyek-
nek értelmezéséhez a kerámia funkcionális vizsgálata is hozzájárulhat. A kerámia, 
mint kifejezetten ellenálló és tömegesen előforduló, igen változatos lelettípus jól 
tükrözi mind a praktikus életvitelbeli, mind az ezek mögött meghúzódó elvont, esz-
mei változásokat. A kerámiaedények funkció-szempontú vizsgálatával fény derülhet 
elsősorban az azokat használó csoportok élelemtermeléssel és -fogyasztással kap-
csolatos szokásaira, valamint a leletek térbeli elhelyezkedésével kombinálva a tele-
pülések használatára. Ez magába foglalja a háztartások elhelyezkedését, aktivitási 
zónák elkülönítését, illetve a szemét kezelését
A tanulmányban ezeket a szempontokat felhasználva dolgoztam fel kilenc Buda-
pest környékén és a Dunántúlon elhelyezkedő lelőhely anyagát, melyek a kora réz-
kor és a középső rézkor egészét képviselik. Ezek mindegyike település volt, egyetlen 
kora rézkori sírcsoport kivételével. A kerámiatöredékek által reprezentált edények 
egységes kategórarendszerbe való besorolását követően lelőhelyenként vizsgál-
tam ezeknek a csoportoknak térbeli szóródását, illetve a kategóriák arányai alap-
ján a lelőhelyek közti különbségeket. Ezt az edények egy részén végzett szerves-
anyag-maradvány vizsgálat egészítette ki.
Ennek eredményeképp különbség mutatkozott a két korszak kerámiahasználatá-
ban. Az élelemfeldolgozás és -fogyasztás terén mindvégig erősen hangsúlyos volt a 
közösségi jelleg, azonban a középső rézkorra jelentősen nőtt az egyéni ivásra szol-
gáló edények, valamint a tárolásra szolgáló edények száma. A későbbi időszakban 
ezzel együtt a tejtermékek is jóval több töredéken voltak kimutathatók. A nagyobb 
területű és intenzívebb lelőhelyeken továbbá a település belső szervezetének vizs-
gálata is lehetséges volt.
SOLTI REBEKA
Régészet 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Siklósi Zsuzsanna
adjunktus, ELTE BTK
KORA DINASZTIKUS KOCSITEMETKEZÉSEK
Kulcsszavak: Mezopotámia; kora dinasztikus kor; kocsi; temetkezések
Mezopotámiában a kora dinasztikus korban megjelenő temetkezési forma a kocsi 
mellékletes temetkezések, melyek számukat tekintve elenyészőek más temetkezés 
típusokhoz képest. Ezeknél fennálló kérdés, hogy a kocsik milyen jelleggel kerül-
tek az elhunytak mellé. Feltételezhető, hogy egyrészről státusz szimbólumokként 
jellenek meg a sírok során, így az uralkodók és családtagjaik mellékletei lehettek. 
Továbbá a túlvilágra való utazás eszközeként is a temetkezésekbe helyezhették őket.
Ezeknek a kutatása során a kocsik szervesanyagának fennmaradása problémát 
jelent. E miatt feltételezhetően kevesebb kocsi mellékletes temetkezést ismerünk, 
mint amennyi valójában volt. Ilyen látható például Abū-Ṣalābīḫ esetén is. A kocsi 
mellékletes temetkezések általános jellemzőinek, és értékük meghatározásával, 
viszont összehasonlíthatóak ezek a temetkezések. Ennek a vizsgálatnak az eredmé-
nye, hogy értékben az abū-ṣalābīḫi két temetkezés lehetséges, hogy egykoron kocsi 
mellékletes temetkezés lett volna, viszont a formai jellemzők nem megállapíthatóak 
a sírok bolygatottsága miatt. Továbbá ezeknek a síroknak a gazdagsága az elhunytak 
magas státuszát jelöli.
SZABÓ TAMÁS
Régészet 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kalla Gábor
docens, ELTE BTK


University of Szeged

Not a member yet

Mondókák nyomában: a magyar és koreai mondókák összehasonlító elemzése : [absztrakt]

Az attrakciós montázs Magyar Dezső és Dusan Makavejev filmjeiben : [absztrakt]

Történelmi személyiségek nevének használata a slovakia.travel és visitslovakia.com portálok fordításaiban : [absztrakt]

The critique of colonialism in Warhammer 40,000 : [abstract]

"Fordíts nyugat felé" : Arthur Morgan, mint a western hős sokszínűségének megtestesítője a Red Dead Redemption 2-ben : [absztrakt]

A hagyományos gazdálkodás átalakulása Csekefalván : [absztrakt]

"Fújdogál a szellő..." : Árvai Sándor juhász vokális népzenei repertoárjának szövegcentrikus vizsgálata : [absztrakt]

"...eleven hangulat és élni akarás..." : a vajdasági táncházmozgalom kezdetei : [absztrakt]

"[...] összeszedném ebben a megyében a veszendőbe menőket" - egy 20. századi folklór gyűjtő szakmai kapcsolatairól és érvényesülési stratégiájáról : [absztrakt]

Kora dinasztikus kocsitemetkezések : [absztrakt]

80,013

82,129