82129 research outputs found
Sort by
A lelki egészség és - betegség határát érintő pedagógusi döntések támogatási lehetőségei az iskolai lelki egészségfejlesztés keretrendszerében
Get PDFA pedagógusok irányába világszerte egyre kifejezettebb az az elvárás, hogy a tanulmányi teljesítményen túlmenően az óvodákban, az iskolákban és a kollégiumokban a gyermekek és a fiatalok egészségével is foglalkozzanak. Ez a számos emberi nehézséget és szakmai dilemmát is magában hordozó tevékenységkör leggyakrabban a pedagógusok mentálhigiénés vészjelző funkciójaként fogalmazódik meg. Tanulmányunkban e kérdéskör két aspektusának részletesebb elemzésére teszünk kísérletet. Egyrészt kifejtjük, hogy a lelki egészség a holisztikus egészség inherens része, ebből adódóan valamennyi egészségfejlesztő tevékenység egyúttal pozitív lelki egészség hozadékkal is jár. A lelki egészség egyéni és társadalmi jelentősége azonban gyermek- és serdülőkorban is indokolttá teszi azt is, hogy a lelki egészségfejlesztés tevékenységrendszerébe rendezzük a lelki egészség szempontjából lényeges egészségfejlesztő tevékenységeket. Másrészt, e tágabb keretrendszeren belül bemutatjuk, hogy a pedagógusok mentálhigiénés vészjelző funkciója kapcsán kevéssé hangsúlyozott szempont az, hogy az egyúttal egy sajátos pedagógiai döntési helyzet is, amit érdemes a szignáldetekció modelljében is elemezni. Tanulmányunk végén pedig pedagógusok számára készült mérőeszköz validálásával kapcsolatos empirikus eredményeket mutatunk be, amely a szülői megfigyelések bevonásával segíthet a gyermekek mentális egészségével összefüggő pedagógiai döntések előkészítésében. Tanulmányunkban 2021. évi, szülőkre irányuló, nem reprezentatív empirikus vizsgálatunkból származó eredményeket mutatunk be. A vizsgálatban összesen 225 Magyarországon élő szülő vett részt, akik 117 lány (52%) és 108 fiú (48%) kapcsán töltöttek ki érvényes kérdőívet. A jellemzett gyermekek 50,7%-a a 3-11 éves korosztályból (114 fő), 49,3%-a pedig a 12-18 éves korosztályból (111 fő) került ki. A Mentális Állapotfelmérő Kérdőív szülői verziójának (MÁK-P) alkalmazásával mintánk mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett kategóriákba csoportosítására nyílt lehetőségünk, majd e kategóriákat felhasználva elemeztük a WHO(5) Jólléti Index, az MSPSS, a PMC és PCIAT skálák függő változókként kezelt eredményeit. A MÁK-P eredményei összhangban vannak a gyermekek pszichológiai életminőségének más aspektusait mérő szülői vizsgálatok eredményeivel, pl. a szubjektív jóllét, a társas támogatottság vagy az internetfüggőségi rizikó esetében is. A MÁK-P mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztett kategóriái mentén végzett elemzésekkel kimutatható volt, hogy azok a pszichológiai életminőség indikátorai mentén is szignifikáns eltéréseket mutatnak. Így a MÁK-P alkalmazása segítséget jelenthet a pedagógusok számára a lelki egészséget érintő döntésekben, egyéni, osztály- vagy iskolai szinten egyaránt
Gyermekvállalást befolyásoló tényezők nappali tagozatos hallgatók körében
Get PDFEgy gyermek vállalása az ember életében jelentős változásokat eredményez. A 21. században egyre későbbi életkorban vállalnak a nők gyermeket, illetve elmaradhat a gyermekvállalás vagyis egyáltalán nem szánja el magát az egyén a gyermekvállalásra vagy tudatosan elutasítja. Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk, milyen a mai egyetemista fiatalok érzelmi viszonyulása a gyermekvállaláshoz, mit jelent számukra a tudatos gyermekvállalás, milyen szempontokat vesznek figyelembe döntésük alkalmával a gyermekvállalást illetően, illetve mennyire van hatással a családi háttér és a társadalom a gyermekvállalásra. Keresztmetszeti vizsgálatunkat a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hét alapképzési szakján (edző, gyógypedagógia, közösségszervező, óvodapedagógus, sport- és rekreációszervezés, szociálpedagógia, tanító) tanuló nappali tagozatos hallgatók körében (N=376) végeztük. A kutatási minta 81,3%-ban női résztvevőkből állt. A felmérés önkitöltős kérdőív alapján történt papír alapon. A kérdőív a szociodemográfiai adatokra, a családi háttérre és a gyermekvállalási attitűdre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket. Az adatok elemzését IBM SPSS Statistics 24 programmal végeztük. A megkérdezett egyetemista fiatalok többsége (90,4%) szeretne gyermeket, 86,7%-uk kettő vagy három gyermeket szívesen vállalna. A gyermekvállalást a húszas éveik második felére tervezik. A gyermekvállalást főként befolyásoló szociális és társadalmi tényezők mind a férfiak, mind a nők esetében a munkaviszony fennállása, a stabil párkapcsolat, a jól működő házasság, valamint a befejezett felsőoktatási tanulmányok. A támogató szülői, családi hátteret fontosnak tartják, ugyanakkor a házasságkötést kevésbé érzik fontosnak a gyermek(ek) vállalása esetén. Magyarországon évről- évre csökken a gyermekszületések száma. A családalapítás és a gyermekvállalás társadalmi tradíció, ennek ellenére a statisztikák ezen a téren csökkenést mutatnak. A felmérés alapján a stabil anyagi háttér és az erős párkapcsolat elengedhetetlenül fontos a gyermekvállaláshoz. A fiatalok gyermekvállalási aktivitását számos területen támogatni kell, nemcsak a szűk családon belül, hanem tágabb, környezeti értelemben is. Az egyén, a család szintjén kell stabilitást és egészséget biztosítani, hogy ez társadalmi szinten is tudjon kamatozni. A gyermekvállalás ne csak elképzelés legyen, hanem meg is tudjon valósulni
Színtestek fejlődésének és működésének jellemzése a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum L.) rügypikkelyeinek élettartama alatt : [absztrakt]
Get PDFMilyen szövettani jellemzők használhatók az Allium ursinum ehető, a Convallaria majalis és a Colchicum autumnale mérgező leveleinek elkülönítésére? : [absztrakt]
Get PDFKocsányos tölgy egyedek növekedése évgyűrűminták alapján a Bakonybéli Erdészet területén : [absztrakt]
Get PDF
Exploring the chemical space of bilirubin analogues: virtual screening and evaluation of pharmacokinetics and druglikeness profiles : [abstract]
Get PDFNew silicone-based membranes with functionalized silsesquioxanes: characterization and perspectives for environmental and biological applications
Get PDFA series of three cubic silsesquioxanes, containing either the original organic function (SH) (silsesquioxane 2, SH_SS), a derivatized one (NH3Cl) (silsesquioxane 1, A_SS) or completely chloro derivative (silsesquioxane 3, Cl_SS) were obtained by acid hydrolysis of three organotrialkoxysilane (3-aminopropyltriethoxysilane, 3-mercaptopropyltrimethoxysilane and 3- cyanopropyltriethoxysilane). The structures were investigated through X-ray single crystal diffraction, spectral techniques and elemental analysis. Each silsesquioxane compound was incorporated into a polymeric matrix of low molecular weight polydimethylsiloxane. After the incorporation of the silsesquioxanes, the matrix crosslinking was performed resulting in freestanding films. The composite films were investigated by dynamic vapour sorption (DVS) analysis, scanning electron microscopy (SEM), stress–strain measurements and dielectric spectroscopy. Thermal behavior was studied by thermogravimetric analysis and differential scanning calorimetry. The presence of the siloxane moiety in the materials, improves due to its surface energy effect the compatibility between the silsesquioxanes and the silicone matrix, thus ensuring good mechanical properties. The biological compatibility was tested for all the composite films. Investigations on hybrid membranes surface, based on the water vapor sorption data, have demonstrated that on their surface exist nano-sized pores. The values of water vapors sorption capacities increase in the following order: P_Cl_SS < P_SH_SS<P_A_SS. Consequently, in accordance with our results, for obtaining a good membrane with superior characteristics for environmental applications it is necessary to ensure a high pore density and a high permeability of the free-standing film membrane