University of Szeged

Sukhbaatar Batdulam

Luvsantseren Tserenchimed

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
84 
PRIMARY EDUCATION TEACHERS’ EXPERIENCES IN CARRYING OUT 
FORMATIVE ASSESSMENT DURING COVID-19 IN RURAL MONGOLIA 
Batdulam Sukhbaatar, Tserenchimed Luvsantseren 
Mongolian National University of Education 
Keywords: students’ progress; TV learning; interpretative phenomenological analysis 
Formative assessment is one of the important elements of facilitating students’ learning 
and ensu  ring their progress, thus it has to be conducted regularly. The Mongolian 
government provided primary school children with TV lessons during the COVID-19 
pandemic. Due to the poor infrastructure in remote herder campsites, school children 
were more likely to miss TV lessons than other groups of Mongolian students. This paper 
discusses primary education classroom teachers’ experiences in carrying out formative 
assessment during the COVID-19 school closures when herder students practised TV 
learning in their remote campsites. We collected qualitative data through teacher 
interviews and document analysis in order to gain greater insights into understanding 
teachers’ experiences in carrying out formative assessment during this new TV learning 
method. We employed an interpretative phenomenological analysis for the purpose of the 
study. The interviewed teachers had 8-19 herder children in their classes, of these 
between 2-6 students in each class completely missed TV lessons during the pandemic in 
the 2020-2021 school year. The findings suggested that TV lessons were not easily 
followed due to the inadequate frequency of transmission and a lack of TV access. To 
address these issues, teachers developed supplemental paper-based learning materials 
following TV lessons and distributed these materials to their herder students. 
Additionally, the teachers taught online classes via Facebook messenger. However, some 
students were not able to participate online due to a shortage of mobile phone data credits 
or absence of access to the internet. The teachers worked hard to provide their students 
with paper-based or printed learning materials for those students who did not have 
access to the internet or missed TV lessons. Moreover, the teachers used different 
strategies for gathering evidence of student learning including online tests, paper-based 
homework assignments delivered in-person, and photos of completed assignments sent 
via Facbook messenger. The findings, however, show that the teachers found it hard to 
gather evidence on students learning as some students completely missed TV lessons and 
some were not available for regular contact. We believe COVID-19 shows that Mongolia 
needs a solid policy on distance and e-learning, including digital tools of assessment, to 
enhance the flexibility of education for the herder population taking into consideration 
their remote lifestyle.  
T-14 


English

Primary education teachers' experiences in carrying out formative assessment during COVID-19 in rural Mongolia : [abstract]

Sipos Zsóka

Huszár-Samu Nóra

Volentér-Kis Orsolya

Steklács János

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
85 
Kognitív képességek értékelése (elnök: Tóth Edit) 
 
A FLUENS OLVASÁS JELLEMZŐI MÁSODIK ÉVFOLYAMON 
KRITÉRIUMORIENTÁLT MEGKÖZELÍTÉSBEN 
Sipos Zsóka *, Huszár-Samu Nóra **, Volentér-Kis Orsolya ***,  
Steklács János **** 
* Apor Vilmos Katolikus Főiskola 
** Eötvös József Főiskola 
*** Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  
**** Pécsi Tudományegyetem 
Kulcsszavak: fluens olvasás; szövegértés; olvasástanulás 
Az olvasástanítás célja az írott nyelven kódolt tartalmak befogadásának, azok 
megértésének, az abban foglaltakkal való manipulációnak a segítése. Mivel az oktatás, sőt 
a felnőtt pályafutás során is változik a szövegek komplexitása tartalmilag és nyelvileg, ez 
a tanítási folyamat optimális esetben nem zárul le az általános iskola alsó tagozatában. A 
kezdeti szakasz fókuszában a fluens olvasás kialakítása áll, vagyis annak lehetővé tétele, 
hogy a tanuló ismerje az adott nyelv grafémáit, összeolvasási szabályait, valamint 
gördülékenyen történjen a szavak azonosítása. Ezt követően az olvasás hatékonyságának 
(sebesség és pontosság) köszönhetően a diákok fokozatosan áttérnek az egyre 
összetettebb mondatok, egyre komplexebb és hosszabb szövegek olvasására. Fontos 
kérdés azonban, hogy az olvasástechnika mely szintje az, ami elengedhetetlenül 
szükséges arra, hogy a kognitív erőforrások az olvasás folyamatáról a tartalomra 
irányulhassanak. Jelen előadás egy 658 fő második évfolyamos diák körében végzett 
országos feltáró vizsgálatot mutat be, aminek célja a fluens olvasás jellemzőinek 
(sebesség, pontosság és prozódia) feltárása az írott szöveg megértésének 
összefüggésében. A tanulók egy 144 szóból álló narratív szöveget (mesét) olvastak 
hangosan, amit hat értésellenőrző kérdés követett. Az olvasást hangfájlban rögzítettük, 
amit prozódia és olvasási idő szempontjából gyakorló tanítók értékeltek, a hibázásokat 
pedig diagnosztikában jártas logopédusok elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy 
a szövegértésben átlagnál jobb eredményt elérő tanulók mind olvasási időben, mind 
helyesen olvasott szavak számában, mind pedig a prozódiai elemek alkalmazásában 
statisztikailag is szignifikáns eltérést mutatnak társaiktól, előrevetítve ezzel azt, hogy e 
három változó esetében megrajzolható az a határ, ami az egyszerű narratív szövegek értő 
olvasásának szükséges, de természetesen korántsem elégséges feltételeit jelenti. 
Kutatásunk egyrészt alátámasztja az olvasástanítás-eredményesség szisztematikus 
monitorozásának fontosságát, másrészt eszközt és módszert kínál a méréshez az 
elmaradást mutató tanulók mihamarabbi azonosítása, segítése érdekében. A rendszeres 
monitorozás révén a tanulók előrehaladása követhetővé válik, ami lehetővé teszi a 
személyre szabott tanulási stratégiák alkalmazását, illetve a különböző tanulási 
nehézségekkel küzdő gyermekek számára célzott fejlesztési programok kidolgozását. A 
kutatás eredményei tehát nemcsak a pedagógiai gyakorlat számára nyújtanak hasznos 
eszközöket, hanem hozzájárulnak a tanulók olvasási és szövegértési készségeinek 
hatékonyabb fejlesztéséhez is. 
 
A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatás-fejlesztési Kutatási Programja 
támogatta. A szerzők az Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoport, MTA–PTE tagjai.  
T-15 


Hungarian

A fluens olvasás jellemzői második évfolyamon kritériumorientált megközelítésben : [absztrakt]

Forgács Fanni

FO
RD
ÍTÁ
STU
D
O
M
Á
N
Y
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
108 109
HOGYAN VÉLEKEDNEK A HIVATÁSOS FORDÍTÓK ÉS A 
LAIKUS FELHASZNÁLÓK A GÉPI FORDÍTÁSRÓL?
Kulcsszavak: gépi fordítás; utószerkesztés; MT; kérdőív; humán fordító
A dinamikusan fejlődő technológiának köszönhetően napjainkban sok eszköz támo-
gatja a hivatásos fordítók munkáját. Sok fordító fordul a gépi fordítókhoz, mivel az 
utószerkesztési folyamat lényegesen lecsökkenti az adott fordítás elkészítéséhez 
szükséges időt. Az évek során sokat fejlődtek a gépi fordítók, főleg mióta elérhetőek 
a mesterséges intelligencia alapú neurális gépi fordítók. A fordítástudományban 
több kutatás készült arról, hogy mely szövegekhez érdemes használni gépi fordítót. 
Sok fordító vallott a gépi fordítás előnyeiről, illetve hátrányairól. Vajon mit gondol-
nak a laikusok, akik nem teljesen látnak bele a fordítás lépéseibe? Miként véleked-
nek a fordító presztízséről, bérezéséről, illetve a munkájának minőségéről?
FORGÁCS FANNI
Fordító és tolmács 
MA, 4. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Eszenyi Réka PhD
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
A FORDÍTÁSTUDOMÁNY INTERDISZCIPLINÁRIS 
MEGKÖZELÍTÉSBEN: GAZDASÁGI SZÖVEGEK FORDÍTÁSA 
KÖZGAZDÁSZKÉNT
Kulcsszavak: szakfordítás; gazdaság; infláció; terminológia; reáliák
Pályamunkám során egy saját készítésű fordításom elemzésére vállalkoztam, három 
fő témakörre helyezve a hangsúlyt: lexikai és grammatikai átváltási műveletek, intéz-
ménynevek és egyéb reáliák, valamint terminológia. Az elemzés alapját Stefano 
Feltri Inflazione. Cos’è, da dove viene e come ne usciremo című műve adta, amely-
nek utolsó fejezetét fordítottam le előzőlegesen olasz nyelvről magyar nyelvre. 
A fordítandó szöveg kiválasztásában számos tényező szerepet játszott. Mindenkép-
pen gazdasági témájú szöveget kerestem, hogy pályamunkámban ötvözhessem 
a korábbi közgazdaságtani tanulmányaimat a fordítástudomány területén szerzett 
ismereteimmel. A konkrét mű mellett a szerző szakmai hitelessége, elismertsége, 
valamint a tárgyalt téma aktualitása és időtállósága szólt. A fejezet kiválasztásában a 
téma érdekessége és közérthetősége játszott döntő szerepet.
Az átváltási műveletek vizsgálatával a két nyelv közötti általános közvetítési folya-
matot kívánom szemléltetni. A választott szöveg műfaji sajátosságai miatt a fordí-
tási folyamat során elsősorban lexikai betoldásokat alkalmaztam, de több esetben 
használtam teljes átalakítást is. Az intézménynevek és egyéb reáliák című fejezet-
ben a fordíthatatlanság kérdéskörére összpontosítottam, különös figyelmet fordítva 
az olasz és magyar gazdasági, jogi, valamint politikai kultúra eltérő sajátosságaira. 
A terminológiai kérdések tisztázására szolgáló fejezet bemutatja a szövegben meg-
jelenő specifikus szakmai szókincs.
Munkám során igyekeztem rámutatni az interdiszciplinaritás jelentőségére a for-
dítástudományban, valamint arra, hogy a gazdasági szakszövegek fordítása milyen 
összetett feladat, még akkor is, ha a fordító jelentős szakmai háttérismeretekkel ren-
delkezik.
GAÁLNÉ MOLNÁR FRUZSINA
Fordító és tolmács 
MA, 3. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Lakó Zsigmond
nyelvtanár, DE BTK


Hogyan vélekednek a hivatásos fordítók és a laikus felhasználók a gépi fordításról? : [absztrakt]

Gaálné Molnár Fruzsina

A fordítástudomány interdiszciplináris megközelítésben: gazdasági szövegek fordítása közgazdászként : [absztrakt]

Áldozó Borbála Míra

TÁ
RSA
D
A
LO
M
N
ÉPRA
JZ, TÁ
RG
YI K
U
LTÚ
RA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
148 149
GARÁZS-KÖZÖSSÉG – EGY LAKÓTELEPI GARÁZSSOR 
REJTETT VILÁGA
Kulcsszavak: garázstelep, szocializmus, közösség, garázssor
Kutatásomban egy hetvenes években épült szocialista lakótelep garázssorának vizs-
gálatát végzem. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy mi minden történik ezek-
ben a garázsokban az autók tárolása és javítása mellet: mik azok az egyéb szerepek, 
amiket betölthetnek ezek a kívülről olyan egyformának, építészetileg egyszerűnek 
tűnő épületek a tulajdonosok életében. Dolgozatomban a garázstelep rejtett vilá-
gának feltárásán keresztül a garázssor közösségi szerepe mellett azt is bemutatom, 
hogy bizonyos, az államszocializmusban elinduló informális gazdasági folyamatok 
hogyan élnek tovább mindennapjainkban.
ÁLDOZÓ BORBÁLA MÍRA
Esztétika 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar  
Témavezető:
Dr. Vámos Gabriella
adjunktus, ELTE BTK
„AZ EMLÉKEK ERŐSÍTIK A SZÍNEKET” GRÁBÓC VIZUÁLIS 
EMLÉKEZETE A KÖZÖSSÉGI FOTÓALBUM TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: fényképgyűjtés; vizuális etnográfia; közösségszervezés; közösségtörténet; 
értékmentés
Írásomban a Tolna megyei Grábóc önszerveződő fényképgyűjtő tevékenységé-
vel foglalkozom 2020 és 2023 közötti digitális etnográfiai vizsgálataim, és az aktív 
résztvevőkkel készített interjúk alapján. A következő kérdésekre keresem a választ: 
milyen szándékok húzódnak meg a kezdeményezés hátterében? Mennyire fontos 
szempont a közösségszervezés igénye, és vannak-e a gyűjtésnek további céljai?
Módszerem a vizuális etnográfia. Egy már meglévő fotógyűjteményből indulok 
ki, és hangsúlyozom, hogy a fényképek itt információtároló, és az emlékezést illetve 
a közös gondolkodást aktiváló eszközök.
A fotógyűjtemény képsorai a közösség történetét beszélik el az emberi életút 
analógiáján, ugyanis a képekkel kapcsolatos közösségi diskurzus, és az egyéni értel-
mezések leggyakrabban közösség fordulópontjait emlegetik. Leghangsúlyosab-
ban az elmúlás, az entrópia gondolata kapcsolódik össze a falu sorsával, ugyanis az 
1970-es években bekövetkezett elvándorlási hullám óta a helyi intézmények nagy 
része megszűnt, a falu „elöregedett”. A cél tehát világos: a huszonnegyedik órában 
minél több helyi értéket megmenteni a jövő számára, és mindezt intézmények vala-
mint hagyományőrző csoportok nélkül.
A kezdeményezés céljai három pont mentén foglalhatók össze: értékmentés és 
továbbadás, kritika a jelenkor felé, a régi közösség újjá alakítása vagy közösségszer-
vezés a múlt értékei mentén. Az online világ egyesíti magában a térben és időben 
egymástól távol eső személyeket, kapcsolatba hozza és dialógusba állítja az élőket a 
holtakkal, újjáalakít régi barátságokat. Bár a közösség több módon is értelmezhető 
(akcióközösség, kortárs emlékezőközösség, értelmezőközösség), mindennek moz-
gatórugója a faluhoz, mint lokalitáshoz való kötődés.
ERŐS ESZTER
Néprajz 
MA, 4. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Balatonyi Judit
egyetemi adjunktus, PTE BTK


Garázs-közösség - egy lakótelepi garázssor rejtett világa : [absztrakt]

Gál Zsombor Attila

TÁ
RSA
D
A
LO
M
N
ÉPRA
JZ, TÁ
RG
YI K
U
LTÚ
RA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
150 151
FÁK ÉS VISZONYRENDSZEREK
Kulcsszavak: tutajozás, faipar, maros, viszonyrendszerek, világgazdaság
A dolgozat a Felső – Maros mente faiparával, annak 18-19. században a helyi társa-
dalmakra kifejtett hatásaival foglalkozik. A kitermelés és értékesítés formálódó tör-
téneti kontextusának elemzésével igyekszik a vizsgált terület különböző gazdasági, 
tulajdonjogi, életmódbeli és politikai változásait végig követni a tutajozás gyakorla-
tának viszonyában. A kitermelés és értékesítés köré szerveződő viszonyrendszerek 
vizsgálata mellett a régió átalakuló társadalmi viszonyainak elemzése szintén a dol-
gozat egy fontos részét képezi. Igyekszik a felvázolt történeti folyamatokat a napja-
inkban aktuális fogalmi kerettel megvizsgálni. Az értelmezési keret felállítása első 
sorban Hoffman Tamás Európai Parasztok című munkája alapján történik. A dolgozat 
céja továbbá a vizsgált korban kialakuló körülmények bemutatásával a lehetséges 
jövőbeli kutatási pontokat és irányokat kijelölni.
GÁL ZSOMBOR ATTILA
Néprajz mesterszak 
MA, 3. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Máté Gábor
egyetemi docens, PTE BTK
GENERÁCIÓVÁLTÁS KÜSZÖBÉN: EGY ÖKOFALUBAN 
FELNŐTT FIATALOK TAPASZTALATA ÉS JÖVŐKÉPE
Kulcsszavak: ökofalu; fiatalok; jövőkép; fenntarthatóság
Kutatásom központi kérdése már több éve foglalkoztat, ugyanis középiskolában a 
baráti társaságom egy része olyan településről származott, ami egy átlagember sze-
mében akár különös lehet, hiszen az itt élő emberek tudatosan lemondtak 21. szá-
zad nyújtotta kényelmi lehetőségek egy részéről – nincs bevezetett víz a házakban, 
nincs szennyvíz-elvezetés, betonozott utak, a fűtést a legtöbb esetben cserépkályhá-
val, kemencével oldják meg.
Visnyeszéplak a ’90-es évek végére egy elnéptelenedett szőlőhegye volt Visnye 
településnek Somogy vármegyében. Az évtized közepén-végén budapesti értelmiségi 
fiatal párok érdeklődését keltette fel a hely. Először csak öt pár költözött a településre, 
később azonban többek is amellett döntöttek, hogy Visnyeszéplakon telepedjenek le. 
A baráti társaságba tartozó ismerőseim már Visnyeszéplakon nőttek föl, majd az általá-
nos iskolás éveik után nagyobb városokba kerültek középiskolába. Az első generációs 
gyerekek, akik már a településen nőttek fel, sokan a tanulmányok befejezése után nem 
költöztek vissza a településre. A fiatalok visszaköltözése és letelepedése részben kultu-
rálisan, részben pedig az utánpótlás szempontjából fontos a település számára, hiszen 
ők azok, akik a megalkotott közösség etikájába belenőve, azt tovább is vihetnék, illetve 
ha szüleik belépnek az időskorba, akkor ők tudnának gondoskodni róluk.
Kutatásom fókuszába azt a kérdést állítottam, hogy a településen felnőtt fiatalok 
a közösségben maradnának-e vagy nem, illetve a szüleik elveit a közösségi élettel 
kapcsolatban tovább viszik-e? Mind ezek mellett arra is kerestem a választ, hogy ők 
megvalósíthatónak tartják-e az önfentarthatóságot, törekednének-e erre a jövőben, 
amennyiben Széplakon képzelik ezt el, illetve a szülők elképzeléseiből, elveiből mit 
tartanának meg, mit tartottak meg eddig?
A Visnyeszéplakon felnőtt fiatalok jövőperspektívája nem homogén, interjúala-
nyaim eltérő elképzelése pedig különböző okok eredménye, melyek közül az egyik a 
kevés letelepedésre, mezőgazdasági munkavégzésre alkalmas földterület. Másrészt 
a visszaköltözést megnehezíti az, hogy Visnyeszéplakon kevés lehetőség adódik a 
munkavégzésre, ami a fiatalok generációjának azért problémás, mert őket anyagilag 
nem tudják majd olyan nagymértékben támogatni a szüleik mint a szüleiket a nagy-
szüleik, hiszen a szülők nagy része sem rendelkezik állandó keresettel. Ezek mellett 
pedig a közösség tagjaival létesített viszony is hatással van a fiatalok döntésére a 
letelepedés tekinteté
JÁNOSI KINCSŐ
Magyar-német tanár 
Osztatlan, 7. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Eitler Ágnes
adjunktus, ELTE BTK


Fák és viszonyrendszerek : [absztrakt]

Szász Levente

FO
LK
LO
RISZTIK
A
, TÖ
RTÉN
ETI N
ÉPRA
JZ
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
166 167
KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATOS IMASZÖVEGEK AZ 
ONLINE TÉRBEN
Kulcsszavak: járvány; digitális folklorisztika; pestisszentek; imádság; imafelhívás
A koronavírus-járvány az élet szinte minden területére hatással volt, mely alól a hité-
let sem kivétel. A vallási vezetők és hívők egymás után osztották meg a pandémiával 
kapcsolatos gondolataikat és kérték imádságaikban az Úr segítségét. Ezek a szöve-
gek később tovább terjedtek az internet különböző platformjain és több esetben 
variánsokban éltek tovább. Dolgozatom a 2021. októbere és 2022. márciusa között 
végzett vizsgálatomra épül, ahol, főként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos online 
felületeken fellelhető imádságokat vizsgáltam meg. A 93 imaszöveg összesen 13 
felekezettől származik és főként a járvány első hullámára tehető. Kutatásom az online 
platformok sajátosságain kívül kitér arra is, hogy milyen korábbi gyakorlatokat aktu-
alizált, illetve újított meg a járványhelyzet, valamint, hogy miként variálódtak a szö-
vegek az online térben.
PRAJCZER ZSÓFIA
Néprajz 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Ilyefalvi Emese
adjunktus, ELTE BTK
OROSZHEGY ÉS SZÉKELYVARSÁG TÁNCHAGYOMÁNYAI. 
KÉT UDVARHELYSZÉKI FALU SZOKÁSBELI 
HASONLÓSÁGAINAK ÉS KÜLÖNBSÉGEINEK VIZSGÁLATA
Kulcsszavak: Tánchagyomány, Összehasonlító elemzés, Havasalja, Lokális identitás, Kapcso-
latok
Az Oroszhegy és Székelyvarság tánchagyományait vizsgáló dolgozat a két udvar-
helyszéki, pontosabban havasalji település kulturális kapcsolataira, valamint sajátos-
ságaira összpontosít. A kutatás rámutat, hogy a két falut régen szoros együttműkö-
dés jellemezte, ma már ez a kapcsolat elhalványult, de még mindig vannak olyan 
területek, ahol érzékelhető a két település valamikori közös múltja.
A dolgozat a falvak elhelyezkedését, népzene és néptánc hagyományát, szokás 
kultúráját, társadalmi szerkezetét mutatja be. A kutatás főleg a terepmunkára, inter-
júkra hagyatkozik, valamint korábbi néprajzi tanulmányokra alapul, e mellett pedig 
a résztvevő megfigyelési módszer is a dolgozat segítségére volt. A résztvevő meg-
figyelő módszer is használatos a dolgozatban, mivel a szerző „bennszülött” kutatója 
a területnek.
A települések táncrendje nagyon hasonló több okból kifolyólag is, ezekre rávilá-
gít maga a dolgozat tartalmi része. Táncrend szempontjából szinte teljesen egye-
zést mutat a két falu, a vizsgálandó eltérés a polgárosodás mértékében keresendő, 
valamint a táncmesterek behatása különböző a két településen. A két falu szétválása 
után a kapcsolattartás nagyrészét a búcsújárás teszi ki, amikor is a település lakói 
egymást látogatják a falu templomának búcsúja ünnepén, így tartva a rokoni kap-
csolatokat. A dolgozat arra is kitér, hogy milyen hatások érhették a településeket 
a környező falvak által, mint például a zenészek jelenléte, szomszédos települések 
kapcsolata és ezek, milyen mértékben változtatták meg az identitásukat.
SZÁSZ LEVENTE
Táncművészet szak 
BA, 6. félév
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 
Kolozsvári Kar 
Témavezető:
dr. Könczei Csongor
egyetemi docens, RO EMTE KVK


Oroszhegy és Székelyvarság tánchagyományai : két udvarhelyszéki falu szokásbeli hasonlóságainak és különbségeinek vizsgálata : [absztrakt]

Vancsa Boglárka Eszter

FO
LK
LO
RISZTIK
A
, TÖ
RTÉN
ETI N
ÉPRA
JZ
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
168 169
SZOKÁS ÉS IDENTITÁS – A NAGYSZOMBATI TŰZGYÚJTÁS 
ÉS ÁGYÚZÁS HAGYOMÁNYA FELSŐSZÖLNÖKÖN
Kulcsszavak: lokális identitás, Szlovénvidék, tűzgyújtás, ágyúzás
A dolgozat a Vas vármegyei Felsőszölnök nagyszombati tűzgyújtásának és ágyú-
zásának lokális alakulástörténetébe nyújt betekintést. Az elemzett hagyomány a 
hármashatár-régió kulturális örökségének fontos eleme, amely a történelmi válto-
zások és a térség kulturális sokszínűségét tükrözi vissza. A magyarországi szlovének 
körében végzett jelenorientált kutatás történeti perspektívából megrajzolt képpel 
kívánja bemutatni a szokás tágabb összefüggéseit az európai kitekintések alapján, 
valamint reflektál a helyi identitás és az önreprezentáció kérdéseire is. 
VANCSA BOGLÁRKA ESZTER
Néprajz 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Bárth Dániel
egyetemi tanár, ELTE BTK
„[…] ÖSSZESZEDNÉM EBBEN A MEGYÉBEN A 
VESZENDŐBE MENŐKET” – EGY 20. SZÁZADI FOLKLÓR 
GYŰJTŐ SZAKMAI KAPCSOLATAIRÓL ÉS ÉRVÉNYESÜLÉSI 
STRATÉGIÁJÁRÓL
Kulcsszavak: ego-dokumentum; tudománytörténet; 20. század; Együd Árpád; Olsvai Imre
Dolgozatomban Együd Árpád, 20. század második felében működő, Somogy 
megyei muzeológus levelezéseinek feldolgozása közben felmerült kérdéseimet és 
meglátásaimat szeretném ismertetni szakmai érvényesülési stratégiájának perspek-
tívájából.
A vizsgálat alapját a gyűjtő–muzeológus a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban 
található 853 levele biztosította, melyeket olyan kutatók hagyatékából egészítem 
ki, mint Olsvai Imre, Erdélyi Zsuzsanna és Bálint Sándor. Az általam ismert korpusz 
összesen 939 levelet számlál. Ezeket aszerint igyekeztem csoportosítani, hogy tar-
talmuk alapján a címzett és feladó viszonya szakmai, magán vagy szakmai-magán 
(vegyes) kategóriába sorolható. A dolgozatban ezek közül a szakmai, valamint a 
szakmai-magán (vegyes) csoport leveleire fókuszálok, kiemelt figyelemmel Együd 
Árpád és Olsvai Imre népzenekutató 109 levelére, mely kapcsolat a gyűjtő legszo-
rosabb szakmai és baráti viszonya volt és amely érvényesülése szempontjából külö-
nösen fontos. Forrásanyagomat ezeken felül három általam készített interjúval egé-
szítettem ki, melyek alanyai Domokos Mária, Móser Zoltán és Porteleki László voltak. 
Az általam meginterjúvolt személyek a két bemutatni kívánt néprajzos legalább 
egyikével ismeretségben álltak. A vizsgálat központi karakterének földrajzi értelem-
ben és a néprajztudomány szempontjából egyaránt periférikus pozíciója egyértel-
műen kiolvasható a levelekből. A kapcsolattartás nehezen kivitelezhető személyes 
alkalmait és módjait helyettesítő levelek beszámolnak e helyzet problémásságáról, 
illetve betekintést engednek a vidéki gyűjtő munkakörülményeibe. Érdeklődésem 
egyrészt arra irányul, hogy mi szűrhető le szakmai kapcsolatait illetően a vizsgált 
levelek alapján, másrészt pedig arra, hogy ezekből kiindulva milyen megállapítások 
tehetők Együd néprajztudományon belüli érvényesülését illetően.
Munkámmal a néprajztudomány azon – az elmúlt években fellendülni látszó – 
tudománytörténeti megközelítéséhez szeretnék kapcsolódni, amely kutatói életmű-
vek újraolvasására, ego-dokumentumok feltárására és elemzésére helyezi a hang-
súlyt vizsgálódásában és amelynek közlési elvei, módszerei jelenleg a kialakulás 
fázisában járnak.
ZALATNAY KLÁRA LUJZA
Kulturális örökség tanulmányok 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezető:
Dr. Szakál Anna
tudományos munkatárs, HUN-REN Bölcsészet-
tudományi Kutatóközpont Néprajztudományi 
Intézet


Szokás és identitás - a nagyszombati tűzgyújtás és ágyúzás hagyománya Felsőszölnökön : [absztrakt]

French

L'empathie à l'épreuve dans les arts et les littératures de langue française

Freyermuth Sylvie

Mistreanu Diana

Gyimesi Tímea

Introduction : à l'épreuve de l'empathie