University of Szeged

Tóth Y. Ildikó

 
106 
 
International Conference on Science, Technology, Engineering and Economy 
SZÉN NANOCSŐ ALAPÚ ANYAGOK NEDVESÍTÉSI ÉS PÁROLGÁSI 
TULAJDONSÁGAINAK POTENCIÁLIS FELHASZNÁLÁSA 
MÉRÉSTECHNIKAI CÉLOKRA. 
Tóth Y. Ildikó 
Szegedi Tudományegyetem, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék 
e-mail: ildiko.toth@chem.u-szeged.hu 
ABSZTRAKT 
Korunk egyik közismert, széles körben felhasznált nanoanyaga a szén nanocső (CNT), melynek 
különleges tulajdonságai lehetővé teszik sokoldalú alkalmazását a legkülönbözőbb területeken 
is. A CNT szálakból készíthető önhordó szén nanocső film (bucky paper, BP) pórusos 
szerkezetű, jól hangolható tulajdonságú anyag (például funkcionalizálással, hidrofil karakterű 
1D nanoanyagok adalékolásával). Ezen BP filmek különböző oldószerek (víz, aceton, metanol, 
etanol, izo-propanol, stb.) ülőcseppjeivel történő nedvesítése és párolgása jellegzetes folyamat. 
Tömeg, peremszög, elektromos ellenállás mérésekkel valamint termográfiával ezek a 
folyamatok nyomon követhetőek és számos paraméterrel jellemezhetőek (induló peremszög, 
teljes párolgási idő, párolgási sebesség és ennek változása, maximális ellenállás változás, 
félérték szélesség, nedvesített terület mérete és hőmérséklete, az ülőcsepp méretének és 
hőmérsékletének változása, stb.). Ezen kísérletileg meghatározható paraméterek egyaránt 
összefüggnek a felhasznált oldószerek fizikai/kémiai tulajdonságaival és a különböző 
kompozitok jellegzetességeivel. A vizsgált anyagok tulajdonságai és a kísérletek során 
meghatározott, nedvesítés és párolgási folyamatokra jellemző paraméterek kapcsolata 
statisztikai módszerekkel elemezhető, például a Pearson-féle korrelációs mátrix segítségével. 
Ezek alapján tiszta oldószerek kémiai minősége vagy ismert oldószerelegyek összetétele 
potenciálisan meghatározható lehet célzott méréstechnikai elrendezésekben. 
Tóth et al., Characterization of the solvent specific evaporation from a carbon nanotube 
buckypaper doped by goethite nanowires, JOURNAL OF MOLECULAR LIQUIDS 389 Paper: 
122816 , 13 p. (2023) 
Nagy et al., Wetting and evaporation on a carbon cloth type gas diffusion layer for passive 
direct alcohol fuel cells, JOURNAL OF MOLECULAR LIQUIDS 304 Paper: 112698 , 8 p. 
(2020) 
Tóth et al., Characterization of the solvent specific evaporation from a fluoropolymer surface 
roughened by layered double oxide (LDO) particles. JOURNAL OF MOLECULAR LIQUIDS 
305 Paper: 112826 , 10 p. (2020) 
Köszönetnyilvánítás: A kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 
Kuratóriumának támogatásával készül 


Hungarian

Szén nanocső alapú anyagok nedvesítési és párolgási tulajdonságainak potenciális felhasználása méréstechnikai célokra : [absztrakt]

Bernátsky Ferenc

 
 
5 
 
BERNÁTSKY FERENC 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Történelemtudományi Doktori Iskola, Modernkor-Néprajz Doktori Program 
bernatsky@hotmail.com 
 
Hódmezővásárhelyi zsidó fényképésznők (1918–1943) 
 
Előadásomban a Hódmezővásárhelyen műtermet nyitott zsidó vallású fényképésznők – a 
Gottlieb/Gábor nővérek, a Lampel nővérek és Róth Anna – karrierútját kívánom bemutatni a 
rendelkezésre álló levéltári források, az általunk készített fotóhagyaték és az újságokban 
fellelhető hírek és hirdetések felhasználásával. 
A bajai születésű Gottlieb nővérek, Ilona és Margit 1918 májusában váltották ki 
iparengedélyüket. A nevüket azonban az év folyamán Gáborra változtatták, és hirdetéseikben 
így már ezt az alakot használták. 1920 augusztusában iparukat visszaadták, és többé nem 
dolgoztak fényképészként, Ilona 1939-ben szőnyegszövőként hunyt el. A Lampel nővérek, 
Janka és Erzsébet 1921. április 1-én nyitották meg műtermüket a Kinizsi utca 15. alatt található 
házukban, ahol a hirdetéseik alapján, 1943 májusáig folytatták tevékenységüket. 1944. 
júniusában koncentrációs táborba hurcolták őket, majd Sára nevű testvérükkel együtt, 1945. 
április 15-én az ausztriai Randeggnél meggyilkolták őket. 1947. decemberében a szegedi zsidó 
temetőben helyezték őket örök nyugalomra. Róth Antal, az ismert vásárhelyi nyomdász lánya, 
Anna 1921. júliusában nyitotta megműtermét, azonban 1928 augusztusában Miskolcra 
költözött. Az 1930-as évek elején alapító tagja volt a Miskolci Keresztyén 
Testvérgyülekezetnek, és bár mentességet kaphatott volna, vállalta a deportálást Auschwitzba, 
ahol 1945-ben mártírhalált halt. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


Hódmezővásárhelyi zsidó fényképésznők 1918-1943 : [absztrakt]

Dobos Dorina

 
 
10 
 
DOBOS DORINA 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Történetem MA 
dobosdoirna41@gmail.com 
 
A fehérterror eseményei egy család esettanulmányán keresztül 
 
Előadásom egy család esettanulmányán keresztül mutatja be a fehérterror időszakában az 
izraeliták ellen irányuló cselekményeket.  
Az első világháború lezárását követően Magyarországon a háborús veszteségek, a 
dualista állam széthullásának eredményeként a korábbi békeidőnek nevezett korszakban a 
felszín alatt lappangó társadalmi ellentétek egyre nyíltabban öltöttek kifejezést. A 
kormányváltások időszakának bizonytalansága maga után vonta ennek erőszakos 
manifesztálódását. A fehérterror időszakában a Kremzir család egyik ágához tartozó, pécsi 
Schapringer családtagjai is üldözések áldozataivá váltak. Schapringer Ignác ellen hamis vádak 
láttak napvilágot, amely a későbbi jövőjére is hatást gyakorolt. Mi tehet azonban valaki, hogy 
megvédje az igazát? Csepregi Schapringer Ignác a hatóságokhoz fordult, és később az esetről 
már a sajtó is beszámolt.  
Az előadás bemutatja egy család esettanulmányán keresztül, hogy a fehérterror milyen 
hatást gyakorolt az egyénekre és a közösségekre, hogyan kellett megbirkózniuk a 
nehézségekkel, és milyen árat fizettek azért, hogy visszaszerezzék jó hírüket. A család 
esettanulmánya révén bemutatott korszak rávilágít arra, hogy a nemzet életében bekövetkező 
események hogyan befolyásolták az egyéni sorsokat. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 


A fehérterror eseményei egy család esettanulmányán keresztül : [absztrakt]

Adorján Dávid Martin

Móra Természettudományi Konferencia
11
Rezümék
Adorján Dávid Martin (Debreceni Egyetem Sántha Kálmán Szakkollégium)
A miRNS-ek prognosztikai jelentősége a glioblasztomás betegek túlélésé-
ben
A glioblasztóma (GBM) az egyik legagresszívebb primer agydaganat, mul-
timodális kezelése ellenére a betegek átlagos túlélése csupán 15 hónap, az 5 
éves túlélést pedig mindössze 4–5% éri el. Tanulmányok szerint a túlélést kü-
lönböző molekuláris tényezők, így a miRNS-ek is befolyásolhatják, melyek 
deregulációja több mRNS transzlációját módosíthatja, daganatok kialakulá-
sához vezetve.
Munkánk során totál RNS izolálását, Új Generációs RNS Szekvenálását 
és bioinformatikai elemzését végeztük 6 rövid és 6 hosszú túlélésű GBM-be-
teg, valamint 6 kontroll peritumorális agyszövetmintáján. A szekvenálás 
eredményeit RT-qPCR-rel validáltuk, célunk prognosztikai értékű miRNS-ek 
azonosítása volt.
A totál RNS izolálása miRNeasy Mini Kit-tel, a szekvenálás Illumina 
készüléken, az elemzés ANOVA programmal történt. A validált miRNS-
eket Mann-Whitney U teszttel szűrtük. Négy miRNS (miR-495-3p, 
miR-216a-5p, miR-187-3p, miR-424-5p) mutatott szignifikáns deregulációt, 
közülük a miR-216a-5p validálással is megerősítést nyert.
Eredményeink szerint a miRNS-ek deregulációja prognosztikai jelentő-
ségű lehet, segíthet a rossz prognózisú betegek azonosításában, lehetőséget 
teremtve a célzott onkoterápiák alkalmazására.
Kutatásunkat az EKÖP-24-2-DE-446 kódszámú egyetemi kutatói ösz-
töndíj pályázat támogatta.
Balogh Dóra (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A PDGF-útvonal vérképzésre gyakorolt hatásának vizsgálata Drosophila 
melanogasterben
A hematopoetikus őssejtek genetikai rendellenességével járó mieloprolife-
ratív neoplázia a leukémia előállapota, amely a vérsejtek számának növeke-
déséhez és diszfunkcionális vérsejtek felhalmozódásához vezet. A betegség 
kialakulásának mechanizmusa nem teljesen ismert, azonban összefüggésbe 
hozható több jelátviteli útvonal diszregulációjával.


A miRNS-ek prognosztikai jelentősége a glioblasztomás betegek túlélésében : [absztrakt]

Beretka Leona

Móra Természettudományi Konferencia
15
mivel a növekedett virulencia nagymértékben függ attól, hogy a baktérium 
milyen típusú antibiotikumhoz adaptálódott.
Benedikti Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Rodaminok új megvilágításban: kiemelkedően hatékony fotolabilis 
vegyületek szintézise és vizsgálata
A fotolabilis védőcsoportok fénnyel térben és időben jól szabályozhatók, így 
lehetővé teszik a célzott hatóanyagleadást. Kezdetben csak UV-fénnyel ak-
tiválható fotolabilis vegyületek szintézise volt lehetséges, mely kedvezőtlen 
biológiai alkalmazásra alacsony szöveti áthatolóképessége és sejtkárosító ha-
tása miatt. Az új fejlesztések célja, hogy a fotolabilis védőcsoportok abszorp-
ciós maximumát eltolják vörös/közeli-infravörös tartományba, utat nyitva in 
vivo vizsgálatokhoz.
Kutatásom a rodamin-analóg fotolabilis védőcsoportok továbbfejlesz-
tésére, illetve szerkezetfüggő vizsgálatára irányult. Célom olyan vöröseltolt 
xantén vázas vegyületek előállítása volt, melyekben az alapváz 3-as és 6-os 
pozíciójában lévő nitrogénatomok a Texas Red fluoreszcens festékhez hason-
lóan többgyűrűs rendszereket alkotnak.
Munkám során sikeresen alkalmaztam egyedi szintézisstratégiákat a 
julolidinnel kiterjesztett váz kétféle módosulatának, illetve dietilamino-
szubsztituenseket tartalmazó referenciavegyületek előállítására. A 
vegyületeket fénnyel bevilágítva vizsgáltam a távozócsoport felszabadulásának 
hatékonyságát, illetve fénytől elzárva a sötétstabilitást. Kutatómunkám 
legfontosabb eredménye az irodalomban nem ismert X600-H „photocage”, 
mely öt lépésben szintetizálható, stabil, jó a vízoldékonysága és kiemelkedő 
hatékonysággal bomlik fény hatására.
Beretka Leona (Újvidéki Egyetem Európa Kollégium)
A kukoricacső gombafertőzöttsége
A kutatómunkám a Vajdaság területén megjelenő legjelentősebb kukorica 
betegségeiről szól, melyeket befolyásoltak a klimatikus tényezők kedvezőtlen 
hatásai, majd részletesen kitérek a kukoricacső rothadását előidéző gombás 
betegségekre.
Célkitűzésem volt meghatározni a 2023-as vegetációból származó ku-
koricacsövek magtermésének gombafertőzöttségi mértékét. Célom, hogy 
összefüggést találjak az alkalmazott agrotechnika és a kukoricaszemek fertő-
zöttségének intenzitása között, felmérjem a betegség terjedését, azonosítsam 
a kórokozót, és leírjam a megjelent tüneteket.
16
Móra Természettudományi Konferencia
A mintákat több vajdasági település kukoricatárolóiból gyűjtöttem, a 
hozzá tartozó adatokkal együtt. A kísérlet során pedig nedves filter papíron 
inkubáltam a szemeket 25 °C-on. A laboratóriumban hat kukoricamintát 
vizsgáltunk, amelyek különböző gombafajokkal (Fusarium spp., Aspergillus 
spp., Mucor, Penicillium) fertőződtek. A laboratóriumi munkám a gombafa-
jok azonosításáról szólt, valamint azok terjedésének mértékéről.
Az eredmények azt mutatták, hogy a különböző kukoricafajták eltérő 
mértékben voltak érzékenyek a gombafertőzésekre, amire nagyban kihatott a 
szántóföldön alkalmazott agrotechnika.
Bruszniczky Borbála (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A szúnyogok által terjesztett Nematoda fajok elterjedésének mintázatai 
szúnyogokban, valamint őshonos és inváziós ragadozókban
A zoonózisos megbetegedések száma évről évre növekvő tendenciát mutat. 
Az ismert, humán betegségek több, mint 60%-áért felelősek a vadon élő, va-
lamint háziasított állatoktól származó patogének, de az újonnan megjelenő 
kórokozók háromnegyede is ide sorolható. A Dirofilaria immitis és D. repens 
szúnyogok által terjesztett Nematodák, melyek fennmaradásához a termé-
szetben a vadon élő ragadozók potenciálisan hozzájárulhatnak. Kutatásunk 
céljául a Magyarországon őshonos és inváziós ragadozó emlősök Dirofilaria 
fertőzöttség mintázatainak megismerését tűztük ki, ezzel feltárva potenciá-
lis rezervoár szerepüket, mellyel hozzájárulhatnak az interspecifikus transz-
misszióhoz a háziállatok és a vadon élő fajok között. Továbbá vizsgáltuk egy 
szúnyogvektornak, a dalos szúnyognak a fertőzöttségét is. Kutatásunk so-
rán 6 emlősfaj 107 egyedét teszteltük molekulárisan, beleértve aranysakált 
(n = 3), borzot (n = 15), mosómedvét (n = 24), nyestet (n = 1), nyestkutyát 
(n = 17), és rókát (n = 55). Dirofilaria immitis fertőzést borzban és rókákban 
találtunk, D. repens nem volt jelen a vizsgált egyedekben. A szúnyogokban 
szintén csak D. immitis volt jelen, az MIR (minimum infekciós ráta) 2,2 volt. 
Eredményeink azt mutatják, hogy elsősorban az őshonos ragadozókban ta-
lálhatóak meg a vizsgált paraziták, így ezek rezervoár szerepe jelentősebbnek 
tekinthető. A dalos szúnyog szintén feltételezhető szerepet játszik a parazita 
terjesztésében, habár fertőzöttségi rátája alacsony a vizsgált populációkban.


A kukoricacső gombafertőzöttsége : [absztrakt]

Konkoly Sándor

30
Móra Természettudományi Konferencia
immunhisztokémiai megerősítéséhez. 
A hím állatok izomszövetében kétszeresére nőtt a Hsp25 és αB-crystallin, 
valamint a CD68 génexpressziója egy hét futást követően, míg ezek nőstény 
állatokban nem változtak. Továbbá a Hsp70 mRNS szintje nőstényekben 
közel 2,5-szeresére, hímekben tízszeresére növekedett a kontrollcsoporthoz 
képest. A hippocampusban a Hsp25 és a BDNF expressziójának emelkedését 
figyeltük meg azokban az állatokban, melyek futottak. A vizsgált faktorok 
között nemi különbségeket nem tapasztaltunk. 
Eredményeink alapján mindkét nemben megemelkedett az agy Hsp25 és 
BDNF szintje, ami hozzájárulhat az edzés által kiváltott pozitív hatásokhoz. 
A hím állatok izomszövetében a túlzott Hsp és CD68 expresszió azonban arra 
utal, hogy ugyanolyan edzésintenzitás a hímek számára megerőltetőbb. Ez 
magyarázhatja a kognitív funkciók javulásában megfigyelt nemi különbsé-
geket.
Koncz Kristóf (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
Édesburgonya gombakórokozók monitorozása a dél-alföldi régióban
Az édesburgonya (batáta) termesztés Magyarországon való elterjedésének 
köszönhetően nyilvánvalóvá vált a termés mennyiségét és minőségét károsító 
baktériumok és gombák ismeretének hiánya. Célul tűztük ki magunknak a 
dél-alföldi batáta termesztő régiókon előforduló fitopatogén gombák feltér-
képezését és azonosítását. A lehetséges kórokózó gombákat 4 különböző ba-
tátatermelő régióból gyűjtött, fertőzött gumókról izoláltuk, majd tiszta tenyé-
szetüket PDA táptalajon neveltük. Az azonosítás a gombákból kivont DNS 
kis riboszómális alegységét kódoló szakaszának ITS 1-4 (internal transcribed 
spacer) régiók szekvenálása alapján történt. A módszereinkkel 39 külömböző 
lehetséges kórokozó gombafajt sikerült azonosítanunk, melyek főként a Fusa-
rium, Alternaria, Aspergillus és Geotrichum családokba tartoznak. Az azono-
sított gombákat sterilizát batáta szeletekre oltottuk és növekedésüket nyomon 
követve elkülönítettük a növekedni képes, ténylegesen patogén gombákat a 
nem patogén gombáktól. Az alföldi batátatermelő régiók kórokozó gombái-
nak azonosítása új lehetőséget ad majd a termesztőknek a célzott védekezésre.
Konkoly Sándor (Pécsi Tudományegyetem)
1687. augusztus 6.: csata II. Miksa Emánuelért
Az 1687. augusztus 12-én lezajlott Harsány-hegyi csata a rendelkezésünk-
re álló nagyszámú írott és illusztratív forrásainknak köszönhetően az egyik 
legalaposabban feltárt ütközetté vált a visszafoglaló háborúk kiemelt esemé-
Móra Természettudományi Konferencia
31
nyei körében. Jóval kevesebb figyelem irányult azonban a csatát megelőző és 
követő fegyveres konfliktusokra, amelyek valóságos hadszíntérré alakították 
az egész dél-dunántúli régiót és hosszú időre nyomot hagytak a tájhaszná-
lat jellegében és a térség településszerkezetében. Az újjáépített Mohács a 
dél-baranyai hadjáratok egyik legfontosabb Duna-parti állomásává vált, a 
hadműveletek ellátásához szükséges hadiraktárakkal, utánpótlási bázissal, 
hadikikötővel és hadiátkelővel is rendelkezett. A frissen kiépített raktárbázis 
felkeltette a Dráván túl állomásozó oszmán seregek figyelmét, így a határvé-
delem legfőbb feladatát a déli irányból rendszeressé váló török betörések ki-
védése jelentette. Különösen a sikertelen eszéki ostromot követően nőtt meg 
a fegyveres konfliktusok száma, amikor a Mohácsi-sík területe heteken át 
tartó csatározások színtere volt. Ebben az időszakban került sor az egyik leg-
jelentősebb fegyveres akcióra, melyet a második mohácsi csata főpróbájaként 
is értelmezhetünk. Szulejmán nagyvezír úgy vélte, hogy Miksa Emánuel ba-
jor választófejedelem túszul ejtésével politikai engedményeket csikarhat ki a 
császári udvartól. Primer források elemzése alapján pontos képet kaphatunk 
a mára elfeledett, ám meglehetősen jól dokumentált összecsapásról, melynek 
kudarca a néhány nappal később zajlott Harsány-hegyi diadalhoz vezetett.
Kovács Dániel (Szegedi Tudományegyetem)
A Rhizomucor pusillus járomspórás gomba rekombináns β-galaktozidá-
zainak vizsgálata
A járomspórás gombák a fonalas gombák egyik legváltozatosabb csoportja. 
Közöttük ipari, mezőgazdasági, biotechnológiai és orvosi szempontból jelen-
tős törzsek lelhetők fel. Számos képviselőjüket alkalmazzák a gyógyszer- és 
élelmiszeriparban, extracelluláris enzimek termeltetésére. Az ide tartozó Mu-
coromycota gombák kiváló forrásai lehetnek ipari enzimeknek, ennek ellené-
re galaktozidáz termelésük, a termelt enzimfehérjék és a kódoló gének mole-
kuláris és funkcionális jellemzői kevésbé vizsgált területek. A β-galaktozidáz 
egy szacharid bontó enzim, melyet laktózbontó képessége miatt előszeretettel 
alkalmaznak az élelmiszeriparban tejtermékek laktóz tartalmának csökkenté-
sére és a melléktermékként keletkező tejsavó kezelésére. A laktózérzékenység 
ma már népbetegség, így a tej-alapú élelmiszerek laktóz tartalmának csök-
kentése, az új típusú β-galaktozidázok termelésének és fejlesztésének kidol-
gozása növekvő jelentőségű napjainkban. A mikrobiális előállítás nagy en-
zimhozamot biztosít, illetve a termofil fajokból származó enzimek nagyobb 
hőstabilitással is rendelkezhetnek. Előzetes munkákban számos β-galaktozi-
dáz termelő Mucoromycota törzset azonosított, és tesztelt fermentációkban 


1687. augusztus 6.: csata II. Miksa Emánuelért : [absztrakt]

Lüvi Adél

Móra Természettudományi Konferencia
37
kus NLRP3 inflammaszóma inhibitort, MCC950-et alkalmaztuk. A kísérle-
ti állatokat a tumorsejtek érből való kilépése után három napig kezeltük az 
inflammaszóma gátlószerrel. A kezelés hatására csökkent az asztrocitákban 
az inflammaszóma komponensek mennyisége, továbbá kevesebb IL-1β sza-
badult fel. Ráadásul a tumorsejtekkel injektált kísérleti állatok agyában szig-
nifikánsan kevesebb és kisebb daganat fejlődött.
Kutatási eredményeink igazolják, hogy emlőkarcinóma eredetű agyi 
metasztázisok esetén az asztrocitákban aktiválódó NLRP3 inflammaszómák 
segítik a tumor növekedését az agyban. Eredményeink felvetik a lehetőségét 
annak, hogy az inflammaszómák hatásos terápiás célpontok lehetnek az agyi 
metasztázisok kezelésében.
Lüvi Adél (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
A periciták által termelt IGF2 szerepe az agyban
Az agyi periciták az erek alaphártyájának kettőzetében található sejtek, me-
lyek korábbi eredményeink szerint IGF2-t (insulin-like growth factor 2) ter-
melnek, mellyel hozzájárulnak az emlőkarcinóma agyi metasztázisok kiala-
kulásához. Azt azonban, hogy fiziológiás körülmények között milyen szerepet 
játszik a periciták által termelt IGF2 a felnőtt agyban, még kevéssé ismerjük.
Munkánk során online transzkriptomikai adatbázisok segítségével meg-
állapítottuk, hogy az Igf2 főként pericitákban, az Igf1r pedig endotélsejtekben 
expresszálódik az agyban, majd az adatokat qPCR segítségével validáltuk. 
Immunfluoreszcens festéssel fehérje szinten is meghatároztuk az IGF2 és 
az IGF1R pontos lokalizációját az agyban. IGF2 expressziót főként a perici-
tákban detektáltunk, míg erős IGF1R expressziót a periciták közelében lévő 
endotélsejtekben figyeltünk meg, ami a két sejt parakrin kommunikációjára 
utalhat, melyet molekuláris biológiai módszerekkel teszteltünk. In vitro vizs-
gáltuk az IGF2 angiogenezisre gyakorolt hatását is.
Kísérleteink alapján feltételezzük, hogy a periciták által termelt IGF2 
az endotélsejteken található IGF1 receptoron fejti ki hatását, így hozzájárul 
a vér-agy gát funkciók kialakításához és befolyásolja az angiogenezist. Ezen 
mechanizmusok megértése hozzájárulhat terápiás célpontok kereséséhez is 
és segítheti a központi idegrendszert érintő betegségek kezelését.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium Egyetemi Kutatói Ösz-
töndíj Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs 
Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.


A periciták által termelt IGF2 szerepe az agyban : [absztrakt]

Marjai Tamara

38
Móra Természettudományi Konferencia
Machó Fanni (Szegedi Tudományegyetem)
Epesavak hatása a nyelőcső epitél sejtjeinek vízcsatornáira
A nyelőcső adenokarcinóma (EA) egy rosszindulatú megbetegedés, melyben 
a krónikusan fennálló nyelőcső reflux és epe expozíció a fő kockázati tényező. 
Az utóbbi években az aquaporinok (AQP-ok) a tumorbiológia egyik kulcs-
fontosságú szereplőjévé váltak a sejt proliferáció és migráció befolyásolása 
révén. Az AQP-ok szerepe az epesav által közvetített nyelőcső karcinogene-
zisben azonban kevéssé ismert. Ezért jelen kutatásban célul tűztük ki, hogy 
megvizsgáljuk hat, különböző epesav hatását az AQP-ok kifejeződésére. Vizs-
gálatainkat egy EA sejtvonalon, az OE-33-on végeztük, melyet glicin- vagy 
taurin-konjugált epesavakkal (0.5 mM) kezeltünk 24, 48 és 72 órán át, majd 
az AQP izoformák expresszióját RT-PCR technikával vizsgáltuk. A sejtek 
proliferációjának mértékét a CCK-8 kit segítségével határoztuk meg. Ered-
ményeink azt mutatták, hogy a sejtek proliferációja szinte az összes epesavas 
kezelés hatására nőtt, továbbá hosszabb inkubációs idő esetén (72 óra) majd-
nem mindegyik epesav fokozta az AQP-1 kifejeződését. Ezzel szemben, az 
AQP-5 esetén nem volt jelentős változás. Eredményeink felvetik az AQP-1 
szerepét az epe-indukálta EA patogenezisében, de további vizsgálatok szük-
ségesek ennek igazolására.
Marjai Tamara (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium)
Vad típusú Sinorhizobium meliloti és S. medicae törzsek jelölése DNS 
vonalkódokkal inkompatibilis kölcsönhatások nagy áteresztőképességű 
azonosítása céljából
A pillangósvirágú növények és az összefoglaló néven rhizobiumoknak ne-
vezett talajlakó baktériumok közötti szimbiózis kialakulását és működését 
irányító gének/fehérjék többségének megismerését követően a következő 
megválaszolandó kérdés az, hogy ezek a szervezetek miképp választanak 
együttműködő társat a környezetükben jelenlevő, a nitrogénkötő szimbiózis 
kialakításához elengedhetetlen eszköztárral felszerelt potenciális partnerek 
közül. A partnerszelekcióban résztvevő gének/fehérjék azonosításának első 
lépése olyan partner párok keresése, melyek szimbiotikusan inkompatibili-
sak, azaz bár a tagok más törzsekkel, illetve növényi ökotípusokkal hatékony 
nitrogénkötő szimbiózist hoznak létre, de az adott kombinációban a szimbió-
zis kialakulása egy korai vagy késői lépésben elakad. A munkám célja a mo-
dell növény Medicago truncatula és szimbionta partnerei közötti inkompa-
tibilis kapcsolatok nagy áteresztőképességű azonosítását elősegítendő, olyan 
Móra Természettudományi Konferencia
39
vad típusú Sinorhizobium meliloti és S. medicae nitrogénfixáló baktérium tör-
zsek létrehozása, melyek DNS vonalkódokat tartalmaznak.
Miklós Miklós (Újvidéki Egyetem Európa Kollégium)
Flavescence dorée – A szőlő aranyszínű sárgasága
Napjainkban a klímaváltozásnak köszönhetően a szőlőt térségünkben szá-
mos új kórokozó veszélyezteti. Kutatásom témája, a szőlő fitoplazmás meg-
betegedése, az aranyszínű sárgaság, amely megjelenése környezetünkben 
visszavezethető a klímaváltozás következményeire. Munkámban a kórokozó 
elterjedtségét vizsgáltam, Zentán és környékén, valamint a különböző fajták 
érzékenységét. A mintákat 2022 nyarán gyűjtöttem be, az EPPO által meg-
határozott mintavételi eljárásnak megfelelően, a laborvizsgálat pedig az Új-
vidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán került elvégezésre, egy nemzetközileg 
elfogadott protokoll szerint. (OEPP/EPPO, 2016). 40 mintát gyűjtöttem be, 
amelyből 22 bizonyult pozitívnak.
Nagy Dóra Erzsébet (Szegedi Tudományegyetem)
Antibiotikum-rezisztens Klebsiella pneumoniae törzsek hatása az emberi 
sejtciklus dinamikájára
Az emberi szervezetben mikroorganizmusok változatos ökoszisztémája talál-
ható, köztük baktériumok, vírusok és gombák. E mikrobiális közösség össze-
tételének megváltozása jelentős hatással lehet a gazdaszervezetre. A baktériu-
mok virulenciájának növekedése például kritikus szerepet játszhat az emberi 
sejtek túlélésében és működésében, többek között a sejtciklus módosítása 
révén befolyásolja a sejtosztódás sebességét.
Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az antibiotikum-rezisztens 
Klebsiella pneumoniae törzsek hogyan befolyásolják az emberi sejtciklust, 
különös tekintettel arra, hogy a bakteriális fertőzés milyen hatást gyakorol 
a sejtek proliferációjára. Kísérleteink során laboratóriumi körülmények 
között adaptált, antibiotikum-rezisztens Klebsiella pneumoniae törzseket 
alkalmaztunk. A sejtciklus elemzéséhez áramlási citometriát, míg a sejtek 
osztódásának nyomon követésére mikroszkópos technikákat használtunk.
Eredményeink azt mutatták, hogy bizonyos törzsek jelentős változásokat 
idéztek elő a sejtciklusban. Megfigyeléseink rávilágítanak a gazdaszervezet 
és a patogén baktériumok közötti kölcsönhatások összetettségére, valamint 
kiemelik annak szükségességét, hogy további kutatások azonosítsák azokat a 
baktériumokat, amelyek befolyásolják a sejtosztódást. Tanulmányunk szilárd 
alapot nyújthat a jövőbeni gyógyszerfejlesztésekhez, amelyek célja az emberi 


Vad típusú Sinorhizobium meliloti és S. medicae törzsek jelölése DNS

vonalkódokkal inkompatibilis kölcsönhatások nagy áteresztőképességű

azonosítása céljából : [absztrakt]

Fethi Naila

Józsa Krisztián

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
37 
VALIDATION OF DIMENSIONS OF MASTERY QUESTIONNAIRE (DMQ18) FOR 
ARAB ALGERIAN MIDDLE SCHOOL STUDENTS 
Naila Fethi *, Krisztián Józsa ** 
* Doctoral School of Education, University of Szeged 
** Institute of Education, University of Szeged; Institute of Education, Hungarian University of 
Agriculture and Life Sciences 
Keywords: mastery motivation; DMQ18; psychometric properties 
Mastery motivation is a key psychological construct that describes children`s intrinsic 
drive to persist despite challenges. It is a pivotal construct for understanding students` 
academic success and engagement in the learning process. However, mastery motivation 
has never been explored in the multilingual context of Algeria. Therefore, this research 
aims to adapt, translate, and validate the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ18) 
for future use within the Algerian middle school context, considering a broader 
population and geographical area. The DMQ18, an instrument developed to measure 
children’s motivation to master challenging tasks (Morgan et al., 2017). It consists of 
seven scales and 41 five-level Likert items, each rated from 1 “not at all like me" to 5 
“exactly like me”. It has four versions, including infant, preschool, and school-age by 
adult/self-rating versions. The school-age self-rating version was translated into Arabic 
and adapted to align with the cultural and linguistic landscape of the Algerian context. A 
cross-sectional design was employed. The questionnaire was administered to seventh-
grade middle school students (12 and 13 years old) (n = 150). The students belonged to 
public middle schools in the three large districts in the city in which the researchers 
received the research authorization letter, including both urban and rural regions to 
ensure background diversity. The translation process followed a rigorous approach 
outlined by the International Test Commission (ITC, 2017). During the forward 
translation phase, two translators worked independently, and the subsequent 
reconciliation and harmonization revealed high consistency between the translated 
versions, with few differences in word choice based on personal preferences. These 
discrepancies were resolved, and the finalized version was sent for evaluation. After 
expert feedback, the instrument was adjusted and finalized for use. Data was analyzed 
using a confirmatory statistical analysis to evaluate the factor structure and establish the 
dimensionality and psychometric properties of the Arabic version of this instrument, 
focusing on internal consistency, construct validity, and factor structure. Results revealed 
that the Arabic version of the DMQ18 exhibits strong reliability and validity, which 
supports its applicability for assessing mastery motivation in Arabic-speaking 
populations, particularly Algeria. The findings further emphasize the DMQ18`s capacity 
to capture key dimensions of mastery motivation, making it a valuable tool for 
researchers and educators interested in exploring this motivational construct in 
multilingual educational settings. By validating the DMQ18 in the Algerian context, the 
study addresses a critical gap in the literature and provides a foundation for future 
research on mastery motivation in similar contexts, enhancing this tool’s relevance and 
utility across diverse populations. 
 
This study was funded by the Digital Society Competence Centre of the Humanities and Social 
Sciences Cluster of the Centre of Excellence for Interdisciplinary Research, Development and 
Innovation of the University of Szeged. The authors are members of the New Tools and 
Techniques for Assessing Students Research Group. 
T-5 


English

Validation of the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ18) for Arab Algerian middle school students : [abstract]

Tóth Judit

XXI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 21th Conference on Educational Assessment 
2025. április 10–12.  10–12 April 2025 
 
 
 
52 
2025. április 11. (péntek) / Friday, 11 April 2025 
 
 
Kognitív és affektív képességek mérése-értékelése (elnök: Kiss Renáta) 
 
KÖZÉPSZINTŰ TÖRTÉNELEMÉRETTSÉGI FELADATOK MEGOLDÁSA 
KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN A HANGOS GONDOLKODÁS MÓDSZERÉVEL: 
EGY PILOT KUTATÁS EREDMÉNYEI 
Tóth Judit 
Pécsi Tudományegyetem, Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola 
Kulcsszavak: kognitív validitás; hangos gondolkodás; történelemérettségi 
Korábbi kutatások igazolták, hogy kihívást jelent olyan feladatok készítése, melyek a 
komplex gondolkodás mérésére alkalmasak. A narratív típusú történelem tantárgy 
esetében ez azt jelenti, hogy a tesztek nem a történelmi gondolkodást (vagy más magas 
szintű kognitív folyamatokat), hanem a deklaratív tudást, a szövegértést vagy a 
tesztmegoldó stratégiákat mérik (Ercikan & Seixas, 2015; Smith, 2017). Szignifikáns 
különbségek lehetnek tehát a feladatírók célként kitűzött kognitív folyamatok és a valós 
feladatmegoldási helyzetben megvalósult tanulói cselekvések között. A kétszintű 
érettségi rendszerről 2005 óta több tanulmány és könyv is megjelent (F. Dárdai& Kaposi, 
2006, 2008, 2020, 2021; Kaposi, 2023; Makk & Kőfalvi, 2007; Csapó, 2008; Molnár & 
Csapó, 2019; Kojanitz, 2023), melyek a vizsgarendszer bemutatásán túl annak a 
finomhangolásának szükségességét artikulálják általánosságban vagy a történelem 
tantárgy tekintetében. Azonban az érettségi előtt álló diákok történelemtudásáról, 
gondolkodásáról, történelemérettségi feladatmegoldásáról nincsenek empirikus 
adataink (F. Dárdai & Kaposi, 2020), ebből a szempontból a kutatás tehát hiánypótló. A 
pilot kutatás célja kettős. Célja egyrészt annak feltárása, hogy a középszintű történelem-
érettségi tartalmi vizsgakövetelményeiben megfogalmazott kognitív követelmények (pl. 
a tanultak okok és következmények szerinti megkülönböztetése) mennyire állnak 
összhangban a tanulók válaszaival. Továbbá reflektálni kíván arra vonatkozólag, hogy 
milyen konstruktum releváns és irreleváns tényezők befolyásolják a tanulók 
feladatmegoldását. A hipotézisek szerint a választott feladatok nem/ kevéssé alkalmasak 
a célként megfogalmazott konstruktumok mérésére, továbbá a konstruktum 
szempontjából releváns, irreleváns tényezők (pl. megfogalmazás, források funkciója) 
csökkentik az itemek validitását. A kutatásban 9 középiskola diákjai (n = 37) vettek részt, 
akik a középszintű történelemérettségiből származó feladatokat hangosan gondolkodva 
oldottak meg. A feladatsor kitöltése szinkron kikérdezéssel zajlott, amely során a 
válaszaikat a diákok megindokolták. Az elemzés alapját a hangfelvételre rögzített 
válaszok adják. Az eredmények a feladatfejlesztés professzionalizációjának szükséges-
ségét mutatják. Annak ellenére, hogy a diákok 83%-a sikeresen – hibátlanul, vagy egy 
hibával – oldotta meg a feladatot, a tanulók fele nehezen értette az állításokat, és a 
szemantikai szabályokra támaszkodva jutott helyes megoldásra. Ezenkívül a diákok 
egyharmada félreértette a feladatot és/vagy nem tudott különbséget tenni az abban 
szereplő ok és a következmény között. A forrásokat csak néhány diák használta, ami 
megerősíti azokat a kutatási eredményeket, amelyek a források gyakori illusztratív 
jellegére irányulnak. A feladatfejlesztés professzionalizációja nélkül a történeti tudás 
reliabilis és valid mérése és értékelése, a teszteredmények értelmezése és a rendszer 
folyamatos finomhangolása nem valósulhat meg.  
T-8  


Középszintű történelemérettségi feladatok megoldása középiskolások körében a hangos gondolkodás módszerével: egy pilot kutatás eredményei : [absztrakt]