University of Szeged

Varga Roberta

N
ÉVTA
N
408
KOGNITÍV SZEMLÉLETŰ NÉVTUDOMÁNYI VIZSGÁLATOK 
SAJÓIVÁNKA HELYNEVEI KÖRÉBEN
Kulcsszavak: névkutatás; kognitív szemlélet; névbokrosodás; helynévi szinonímia
Dolgozatomban egy kistelepülés, Sajóivánka helynévanyagában mutatom be a név-
rendszertani összefüggések feltárására végzett elemzéseim eredményeit. Az elem-
zés alapjául szolgáló helynévanyagot én magam gyűjtöttem össze a Magyar Nemzeti 
Helynévtár Programhoz kapcsolódóan. Dolgozatomban mindenekelőtt erről adok 
egy rövid áttekintést, majd a névanyag létrejöttében szerepet játszó két folyamatot 
vizsgálok részletesebben kognitív megközelítésmódot alkalmazva. Elsőként a név-
bokrosodás jelenségét és példáit járom körül. Ezzel feltárható, hogy a helyneveket 
hogyan használják fel a település további helyneveinek létrehozásában. A vizsgálat 
révén ugyanakkor a névbokrosodás jelensége kapcsán általánosabb következte-
tések is megfogalmazhatók, illetve a korábbi szakmunkák megállapításai is ponto-
síthatók, különösen ha a kognitív névkutatás eredményeire is tekintettel vagyunk. 
A névbokrosodás mellett, azzal részben átfedően az egy helyet megjelölő szino-
nim variánsok vizsgálata is tanulságos a névrendszer szempontjából. Az általános 
vélekedés szerint a nevek elsődleges identifikáló funkciójával ellentétes, ha két vagy 
több különböző névvel illetnek egy helyet, épp ezért fontos, hogy feltárjuk, mégis 
miért univerzális ez a jelenség.
VARGA ROBERTA
Biológia-Magyar nyelv és irodalom osztatlan tanári szak 
Osztatlan, 7. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Reszegi Katalin
egyetemi docens, DE BTK
NYELVTÖRTÉNET, 
FINNUGRISZTIKA, 
LEXIKOLÓGIA


Hungarian

Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok Sajóivánka helynevei körében : [absztrakt]

Horhi Márta Dóra

N
YELVTÖ
RTÉN
ET, FIN
N
U
G
RISZTIK
A
, LEX
IKO
LÓ
G
IA
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
412 413
ELIDEGENÍTHETŐ-ELIDEGENÍTHETETLEN BIRTOK-
VISZONY KIFEJEZÉSE A MAGYARBAN – ÓMAGYAR KORI 
KORPUSZVIZSGÁLAT
Kulcsszavak: birtokos szerkezet, elidegeníthető, elidegeníthetetlen, korpuszvizsgálat, 
ómagyar kor,
A magyarban a birtok elidegeníthetősége nem játszik szerepet a birtokviszony kife-
jezésében (vö. Péter feje/autója/lova/anyja), ugyanakkor vannak olyan melléknév-
képzőink, amelyek kvázi birtokos szerkezetekben is megjelenhetnek, s ezek eseté-
ben az elidegeníthetőség motiváló tényező.
A témakör szinkrón vizsgálatával már többen foglalkoztak, köztük KIEFER FERENC 
(1998) és SCHIRM ANITA (2005), így jómagam történeti szempontból közelítettem 
meg a kérdést. Kutatásomban az elidegeníthetőség ómagyar kori meglétét vizsgá-
lom, a Magyar Generatív Történeti Szintaxis oldalán elérhető Apor, Bécsi, Birk és 
Bod-kódexek digitalizált szövegeiben. A nyelvemlékekből manuálisan kigyűjtöttem 
azokat a két-, illetve háromtagú jelzős szerkezeteket, amelyek -(V)s, valamint -(j)
ú/-(j)ű szuffixumok segítségével konstruálódtak meg. Ezt követően általam válasz-
tott szakirodalmak alapján kritériumokat szabtam meg, s azokat figyelembe véve 
eldöntöttem, eredményeznek-e ezek a szerkezetek valódi birtokviszonyt vagy sem. 
Az egyes példákat morfológiai, szintaktikai, és szemantikai kritériumok alapján vizs-
gáltam.
HORHI MÁRTA DÓRA
Magyar 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. F. Gulyás Nikolett
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
NEOLOGIZMUSOK AZ UDMURT NYELVBEN KUZEBAJ 
GERD NYELVÚJÍTÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK TÜKRÉBEN
Kulcsszavak: udmurt nyelv; szociolingvisztika; neologizmusok; attitűdvizsgálat
Jelen munkám, mely két nagyobb részre oszlik, az udmurt nyelvben megközelítő-
leg száz évvel ezelőtt létrehozott neologizmusok vizsgálatára, valamint a jelenkori 
beszélők neologizmusokhoz, nyelvhasználathoz kapcsolódó attitűdjének felméré-
sére irányul. Bár a részek jellegükben eltérnek, úgy vélem, fontos az ehhez hasonló 
kutatások során szem előtt tartani a beszélőközösség hozzáállását is, hiszen a nyelvre 
irányuló változtatások végső soron a nyelvhasználókra is hatással lehetnek, így véle-
ményükkel számolni szükséges.
Az első részben a Kuzebaj Gerd (1898-1937) udmurt szerző, aktivista által pub-
likált, az udmurt nyelv lexikonjának bővítését célzó szólistát (1928) tekintettem át 
különböző szempontokból, így keresve olyan tulajdonságokat, melyek ismérvei 
lehetnek egy sikeresen a nyelv részévé vált lexémának. A  vizsgált szempontok: 
milyen szóalkotási stratégiával lettek létrehozva a szavak, mi a szófajuk, mely foga-
lomterülethez tartoznak. Ezen túl a szólista elemeit szótárakkal (Boriszov 1991; 
Butolin 1942; Kozmács 2002; Kirillova 2008) és korpuszokkal (Arkhangelskiy 2018; 
Arkhangelskiy–Medvedeva 2014; Bezenova 2019) vetettem össze, így képet kapva 
arról, mely szavak találhatóak meg ma is az udmurt nyelvben a Gerd által javasol-
tak közül. A dolgozat második felében a fentiek szellemében egy kérdőíves attitűd-
vizsgálat kiértékelése szerepel, mely érinti a beszélők neologizmusokhoz, valamint 
orosz átvételekhez fűződő viszonyát, az udmurt nyelven való kommunikáció során 
esetlegesen felmerülő nehézségeiket, továbbá Kuzebaj Gerd tevékenységéről alko-
tott véleményüket.
KAISER KAMILLA
Finnugrisztika 
MA, 10. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Ekaterina Suntcova
nyelvtanár, SZTE BTK


Elidegeníthető-elidegeníthetetlen birtokviszony kifejezése a magyarban - ómagyar kori korpuszvizsgálat : [absztrakt]

Juszkán Petra

LEÍRÓ
 ÉS ELM
ÉLETI N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
440 441
A SZINONÍMIÁN ÉS ANTONÍMIÁN ALAPULÓ 
ASSZOCIATÍV KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE AZ N.DÚS, 
N.SZEGÉNY, N.GAZDAG KONSTRUKCIÓK KÖRÉBEN
Kulcsszavak: kognitív nyelvészet; hálózatosság; morfológiai konstrukciók; ontológiák; 
HIÁNY – ELLÁTOTTSÁG
A dolgozat a szinonímián és antonímián alapuló asszociatív kapcsolatok jelentősé-
gével foglalkozik az N.dús, N.szegény, N.gazdag konstrukciók körében (pl. fantá-
ziadús, csapadékszegény, részletgazdag). A HIÁNY-t és MEGLÉT-et kifejező szer-
kezeteket funkcionális, kognitív nyelvelméleti keretben, a konstrukciók asszociatív, 
hálózatos kapcsolódásaiban értelmezi. Korábbi, történeti vizsgálatok eredményeire 
alapozva azt a kérdést vizsgálja jelenkori perspektívából, hogy az N.dús-nál később 
adatolható N.gazdag térnyerése hatott-e (ha igen, hogyan) az előbbi szerkezetre, 
visszaszorította-e a gazdag a  dús-t, vagy megfigyelhető funkciómegoszlás a két, 
’relatív ellátottság’-ot kifejező szerkezet használata között. Továbbá feltárja, hogyan 
függ össze az utótagok jelentésviszonya a három konstrukció belső változatosságá-
val (allostrukcióival). A vizsgálat fő hipotézise az, hogy az N.szegény-nyel antonim 
N.gazdag a jelenkori kreatív nyelvhasználatban produktív sémaként működik, míg 
az önálló szói használatban jóval kevésbé gyakori -dús leginkább lexikalizálódott, 
rögzült kifejezésekben és az idő tartományában jelöltebb használatban adatolható. 
A dolgozat az MNSZ2 adatait elemzi a séma konstrukciós változatossága alapján 
abból a szempontból, hogy milyen hasonlóságok, illetve eltérések figyelhetők meg 
az N.dús és az N.gazdag főnévi komponensei által reprezentált entitások között, 
valamint hogy ezek, és a relatív hiányt kidolgozó N.szegény között milyen mérték-
ben vannak átfedések, egyező előtagok. A korpuszadatok elemzése alapján arra a 
következtetésre jut, hogy a három vizsgált konstrukciós séma nagyfokú hasonlósá-
got mutat, mind a produktivitás, mind az alkorpuszok szerinti megoszlás, mind az 
előtagok szemantikai megoszlása, sokfélesége szempontjából. Bár az N.gazdag 
valóban produktívabbnak tekinthető, a jelenkori nyelvhasználatban az N.dús is pro-
duktív mintázata a RELATÍV ELLÁTOTTSÁG kifejezésének. Az eredmények a HIÁNY-t 
és ELLÁTOTTÁG-ot kifejező morfológiai konstrukciók körében a hálózatos motivá-
ciós hatások érvényesülését mutatják.
HRASKÓ ANNA
Magyar BA 
BA, 7. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
dr. Kugler Nóra
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
MAGYAR ÉS SZERB SZÓASSZOCIÁCIÓK KVALITATÍV 
ELEMZÉSE A PROTOTÍPUS-ELMÉLET FÉNYÉBEN
Kulcsszavak: szóasszociáció; prototípus-elmélet; kétnyelvűség; környezetnyelv
A szóasszociációs vizsgálatokkal már régóta foglalkoznak a pszicholingvisztika terü-
letén, melyek segítségével alaposan feltárható a mentális lexikon szerveződése. 
A kultúra nagy szerepet játszik ilyen szempontból, így a kétnyelvűek helyzete e téren 
igen nagy érdeklődést mutatott a nyelvészek körében az utóbbi évtizedekben.
Kutatásunkban vajdasági magyar ajkú általános és középiskolásokkal végeztünk 
szóasszociációs kísérleteket, ahol magyar (anyanyelvű) és szerb (környezetnyelvű) 
szavakat váltakozva használtunk. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, vajon az azonos 
jelentésű magyar és szerb szavakra adott asszociációk mennyiben térnek el egymás-
tól, valamint hogy megfigyelhető-e különbség az anyanyelven és a környezetnyelven 
produkált asszociációk között az Eleanor Rosch-féle prototípus alapú kategorizációs 
szintek (fölérendelt, alapszintű és alárendelt kategóriák) vonatkozásában. Eredmé-
nyeink azt mutatják, hogy bár vannak megfelelések az anyanyelvű és környezet-
nyelvű asszociációk között, az adatközlők túlnyomórészt eltérő asszociációkat produ-
kálnak, viszont kategorizációs szintjeik szempontjából mindkét nyelven elsősorban 
alapszintű fogalmakról van szó. Továbbá az is kiderül, hogy bár szignifikánsan több a 
magyar asszociáció a szerbekhez képest, ez a számbeli különbség kizárólag az alap-
szintű kategóriáknál mutatkozik, azaz adatközlőink fölérendelt és alárendelt szintű 
kategóriákat anyanyelvükön és a környezet nyelvén hasonló számban produkáltak. 
E kutatás eredményei hozzájárulhatnak a kétnyelvű mentális lexikon szerveződésé-
nek és a nyelvi, valamint kulturális hatások pszicholingvisztikai megértéséhez.
JUSZKÁN PETRA
Német Nyelv és Irodalom 
BA, 8. félév
Újvidéki Egyetem
Témavezető:
Pápista Zsolt
egyetemi docens, RS UE


Magyar és szerb szóasszociációk kvalitatív elemzése a prototípus-elmélet fényében : [absztrakt]

Szatmári Mirtill

463462
A
N
G
O
L ÉS A
LK
A
LM
A
ZO
TT N
YELVÉSZET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
EFFECTS OF SEMANTIC AWARENESS AND LANGUAGE 
PROFICIENCY LEVEL ON PROCESSING INTERLEXICAL 
HOMOGRAPHS 
Kulcsszavak: Lexikális hozzáférés; szemantikai tudatosság; lexikális döntés; kétnyelvű 
mentális lexikon
Bilinguals must cope with higher cognitive demands in terms of language pro-
duction and comprehension since they are continuously activating and inhibiting 
languages. In addition, in the written language, bilinguals must process interlexical 
homographs, i.e. words that share the same spelling across languages but have dif-
ferent meanings, in contrast to monolinguals who operate within a single language 
system. For instance, the word son refers to a family member in English, while in 
Spanish it means sound. Researchers have studied visual word recognition by using 
interlexical homographs in semantic priming, lexical decision tasks, and translation 
recognition tasks. These methods have mostly presented interlexical homographs 
with written stimuli in either the target language or the non-target language. As a 
result, participants may only activate the meaning linked to the language of pres-
entation of the stimuli. To overcome this potential bias, this study examines bilin-
gual lexical access among Spanish-English speakers using multimodal stimuli that 
pair interlexical homographs with images. Thirty participants completed a semantic 
awareness task, which enabled me to observe whether, while reading the interlexi-
cal homographs, one language is more prominent or both languages are activated. 
Additionally, I analyzed if semantic awareness and language proficiency level influ-
ence these activation patterns, thereby offering insights into bilingual processing 
mechanisms. I found that semantic awareness levels correlated with the overall 
accuracy performance and greater L2 proficiency resulted in less response errors 
as to the retrieval of the English meanings. This indicates some modulation(s) these 
two factors exert on bilingual visual word processing.
ROMERO CUELLAR BRAYAN YAIR
Alkalmazott nyelvészet 
MA, 3. félév
Pannon Egyetem 
Humántudományi Kar 
Témavezető:
Prof. Dr. Navracsics Judit
egyetemi tanár, PE HTK
PUPPETS AND THEIR RELATIONSHIP WITH LANGUAGE – 
HAND PUPPETS AND THEIR LANGUAGE USE
Kulcsszavak: language use; Muppets; phonetics; phonology; puppets
The theme of my research is the relationship between puppets and language. This 
research delves into the fascinating realm where puppets and language intersect, 
with a specific focus on hand puppets, also known as muppet-type puppets. After 
providing a brief overview of the history of puppetry and a linguistic outline, my aim 
is to present the linguistic elements that form the basis of and colour the creation of 
a character. My hypothesis is that puppets reach their physical boundaries at some 
point, and beyond that, they are helped by various linguistic tools. As there is very 
little literature available on this topic, I support my thesis with empirical research. 
Using qualitative methods, complemented by in-depth interviews, I also shed light 
on why people do not find literature on this topic. Puppeteers from North America 
addressed my pragmatic inquiries. Based on the responses of the puppeteers, I am 
seeking answers to questions such as how it is possible to create many characters 
with a single voice, whether the nasal tone is used frequently, what phonetic or pho-
nological phenomena are used in addition to meaningful words, and whether vocal 
compensation is necessary when the puppet reaches its physical limits. After analys-
ing the responses and providing a linguistic explanation, I demonstrate the unique 
relationship between puppets and language by drawing on the television shows 
The Muppet Show and Sesame Street, created by Jim Henson, to analyse both the 
physical features and language use of some famous characters. In examining the 
characters, I draw on the literature to present and explain the linguistic phenom-
enon in detail. The choice of characters is based on the variety and colour of their 
language use, thus enriching the narrative. Among the characters is Kermit the Frog 
from the Muppet Show, examining his language use and how it changed when the 
performers changed. Also, the repertoire of Count von Count from Sesame Street 
is analysed, comparing it with the basis of the vampire character, Bela Lugosi, in the 
Dracula (1931) movie. The paper thus contributes to the field of puppetry and lin-
guistic research and offers a new perspective on the relationship between character 
formation and language use.
SZATMÁRI MIRTILL
Angol nyelv és kultúra tanára – dráma- és 
színházismeret-tanár 
Osztatlan, 7. félév
Pannon Egyetem 
Humántudományi Kar 
Témavezetők:
dr. Kovács Gáborján
egyetemi docens, PE HTK
dr. Szentgyörgyi Szilárd
egyetemi docens, PE HTK


English

Puppets and their relationship with language - hand puppets and their

language use : [abstract]

Radnai Kitti

19. SZÁ
ZA
D
 ELSŐ
 FELÉN
EK
 M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELM
E
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
554 555
KÖNYVEK ÉVSZÁZADOS ÚTJA, AVAGY TATAI JÓZSEF 
LELKÉSZ KÖNYVTÁRÁNAK REKONSTRUKCIÓJA
Kulcsszavak: kora újkor, lelkészi könyvtárak, possessor bejegyzés, magánkönyvtár
Dolgozatomban a kecskeméti születésű Tatai József (1782–1841) lelkipásztor 
magánkönyvtárának dokumentumait tekintem át. Vizsgálom a lelkész olvasmánya-
inak beszerzési helyeit, azt, hogy milyen könyveket gyűjtött, illetve, hogy ezek a 
művek hogyan befolyásolták műveltségét és tudásának integrálását. A kötetekben 
található possessor bejegyzések segítségével megpróbálom rekonstruálni a lelkész 
magánkönyvtárát és annak alakulását életrajzi adatai alapján. Áttekintettem a lel-
kész olvasmányainak beszerzési helyeit, azt, hogy milyen könyveket gyűjtött, illetve, 
hogy ezek a művek hogyan befolyásolták műveltségét és tudásának integrálását. 
A meglévő kötetek alapján megpróbáltam rekonstruálni a lelkész magánkönyvtárát 
és annak alakulását éltrajzi adatai alapján. A tanulmányban possessor bejegyzéseket 
használtam fel a tulajdonjog és a potenciális olvasóközönség meghatározásához.
RADNAI KITTI
Könyvtártudomány, biblioterápia 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
dr. habil. Hegyi Ádám Alex
habilitált egyetemi docens, SZTE BTK
AZ MNL, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR DEPARTAMENTUM 
JUDAEORUM (C55) CSONGRÁD MEGYEI ZSIDÓ 
VONATKOZÁSÚ BELSŐ FORRÁSANYAGA
Kulcsszavak: Helytartótanácsi dokumentumok; Csongrád megyei zsidóság; MNL (Országos 
Levéltár); Belső források felkutatása
A dolgozat az MNL, Országos Levéltár, Helytartótanácsi levéltárának iratanyagában 
a Csongrád megyei zsidóság belső forrásanyagának a felkutatására, átiratára, rövid 
tartalmi összefoglalójára, valamint az adatok komplex analízisére vállalkozik a 18. 
század utolsó harmadától egészen 1847-ig.
E dolgozat a belső források felkutatását végezte el Csongrád megyére vonatkozóan. 
A feltárt forrásanyag elemzése a megyei, valamint Szeged város zsidóságára vonat-
kozó településtörténeti, gazdasági, vallásügyi ismeretek megismerésére, illetve az 
eddigi ismeretek árnyalását tette lehetővé.
A melléklet fejezetben a feltárt források rövid tartalmi összefoglalója, valamint 
azok eredeti szövegének átirata kerül közlésre, amely a jövőbeli kutatások kiinduló-
pontjául szolgálhat. Illetve elősegítheti a megyebeli zsidóságra vonatkozó ismereta-
nyag elmélyítését és árnyalását. A belső források felkutatása az iratanyag átnézésével 
valósult meg, hiszen helytartótanácsi dokumentumokhoz még nem áll rendelke-
zésre teljeskörű adatbázis, amely iratok szintjéig történő leírásra vállalkozna.
A kutatási tapasztalatok alapján jövőbeli célként az Országos Levéltár anyagában 
fellelhető források, illetve a megyei levéltárban
SAMU JANKA
Történelem 
BA, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Mislovics Erzsébet
egyetemi adjunktus, SZTE BTK


Könyvek évszázados útja, avagy Tatai József lelkész könyvtárának rekonstrukciója : [absztrakt]

Szmodis Borbála

19. SZÁ
ZA
D
 ELSŐ
 FELÉN
EK
 M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELM
E
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
556 557
HÁZASSÁGOK DEMOGRÁFIÁJA SZOMÓD TELEPÜLÉSEN, 
1763-1895
Kulcsszavak: Szomód; házasságok; szezonalitás; életkor
Dolgozatom Szomód település házasságkötéseivel foglalkozik két szempont, a sze-
zonalitás és az első házasságukat kötő menyasszonyok és vőlegények életkora alap-
ján. A község két felekezet – katolikus és református –, illetve két etnikum – magyar és 
német – együttélése miatt jelent alkalmas helyszínt a vizsgálatokhoz. A török háborúk 
következtében elnéptelenedett településre a Tisza-vidékről érkezett reformátusok 
költöztek le. Ide telepítette le gróf Esterházy József a katolikus németeket, amellyel 
elkezdődött a két felekezet és nemzetiség máig tartó együttélése.
A  történettudományban történeti demográfia marginális területet foglal el, 
kevesen művelik, éppúgy, mint a lokális vizsgálatokat, amely mélyfúrások nagyban 
árnyalhatják a korszak társadalomtörténetéről alkotott képünket, ezekbe vizsgála-
tom ezekbe a törekvésekbe kíván bekapcsolódni.
A vizsgált időintervallum kezdő és záró időpontja a forrásadottságok alapján 
került kiválasztásra. Ez időszak 1763-ban, a település katolikus anyakönyvezésének 
megindulásával kezdődik és 1895-ben, a  polgári anyakönyvezés bevezetésével 
fejeződik be. Dolgozatom forrásbázisát Szomód település katolikus és református 
házassági anyakönyvei jelentették, de az esettanulmányok elkészítéséhez a többi 
anyakönytípus is segítségemre volt.
A  kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a szomódi házasságköté-
sek nagy arányban a hagyományos szezonalitás szerint mentek végbe, kivételt az 
adventi tilalmi időszak be nem tartása jelentett. A katolikusok életkorai az első házas-
ságkötéskor megegyeznek a Hajnal-tézis szerint Európa keleti felének jellemzőivel, 
a  reformátusoké azonban néhány évvel magasabb. E szokatlan jelenségnek oka 
lehet Tata város közelsége, egy-egy plébános vagy lelkész hatása, illetve a katolikus 
és a református felekezet egymásra hatása, szokásainak cseréje az együttélés során. 
Végül pedig két mikrotörténeti esettanulmány fókuszpontot teremt, elkészítésekor 
olyan folyamatokra figyelhetünk fel, amelyek egy makrovizsgálat során nem feltétle-
nül bukkannak a felszínre.
SZMODIS BORBÁLA
Történelem 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Schweininger Péter
egyetemi tanársegéd, ELTE BTK
NÓGRÁD VÁRMEGYE VÉDEKEZÉSI INTÉZKEDÉSEI AZ 
1831-ES KOLERAJÁRVÁNY IDEJÉN
Kulcsszavak: kolera; Nógrád vármegye; 1831; járvány; védekezési intézkedések
Dolgozatomban az 1831. évi kolerajárvány Nógrád vármegyei vonatkozásaival fog-
lalkozom. Gyűjtőmunkám során feltártam a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vár-
megyei Levéltárának IV. 2. fondjában található Nógrád vármegyei kolerabizottság 
iratait. Ebben az iratanyagban főszolgabírói, alispáni, kórházi felügyelőbiztosi és 
határbiztosi leveleket, orvosi, halotti jelentéseket őriznek. A 19. századi járványtörté-
netnek, ezen belül az 1831. évi magyarországi kolerajárvány történetének bizonyos 
vármegyékben zajlott eseményeiről részlegesen tájékoztat a szakirodalom. A Nóg-
rád vármegyében történtekről azonban nem találunk kellő mennyiségű szakirodalmi 
feldolgozást. Ennek a megyének az 1831. évi eseményei szinte feldolgozatlanok. 
Egy kutató foglalkozott tüzetesebben a Nógrád megyei kolerajárvány történetével: 
Gáspár János a helyi múzeum pályázatára adta le 1995-ben a kéziratát, amely azóta 
is publikálatlan. Ennek az alapmunkának a felhasználásával, illetve a levéltári forrá-
sok áttekintése után, az iratanyag elemzésével szeretném dolgozatomban bemu-
tatni az 1831. évi „epekórság” idején történt intézkedéseket.
A téma bevezetéseként ismertetem a 19. századi kolerajárványok terjedésének 
főbb mozzanatait. Dolgozatom fő témája a Nógrád vármegyei közgyűlés védeke-
zési intézkedéseinek bemutatása, a Centrális Deputáció munkájának, feladatainak 
és a Nógrád vármegyei kolerabizottság rendelkezéseinek, illetve a veszteglőházak 
működésének és szabályozásának ismertetése. Az iratok tanulmányozása során fel-
ismertem, hogy a vármegyei közgyűlés és a kolerabizottság intézkedései a járvány-
terjedés idejének előrehaladtával változtak. A lázadások, a különböző indokú kérvé-
nyek, a karantén alól felszabadulni kívánó személyek kérései, a vásározók problémái, 
a hívők istentiszteleti szabályozásai miatt háborgók, az Alföldről az északi megyékbe 
hazafelé tartók lázongásai miatt módosították a megelőző korlátozásokat. Célom, 
hogy az iratanyag tanulságai alapján feltárjam az intézkedések hátterét, okait, követ-
kezményeit, illetve a változások folyamatait.
TAJTI BÁLINT
Történelem BA 
BA, 3. félév
Miskolci Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Fazekas Csaba
egyetemi docens, ME BTK


Házasságok demográfiája Szomód településen : 1763-1895 : [absztrakt]

Kréz Gellért

19. SZÁ
ZA
D
 M
Á
SO
D
IK
 FELÉN
EK
 M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELM
E
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
570 571
GÖRGEI ÉS RADETZKY PARANCSNOKI 
MAGATARTÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A TAVASZI 
HADJÁRATBAN, ILLETVE AZ ÉSZAK-ITÁLIAI HADJÁRAT 
TÁMADÓ SZAKASZÁBAN
Kulcsszavak: Görgei, Radetzky, hadtörténet, XIX. század, összehasonlítás
A történelemoktatásban külön kezeljük a hazai és az ún. egyetemes történelmet. Bár 
ez a szemlélet a megismerés szempontjából praktikus, hiszen saját történelme min-
denkinek fontosabb, e szemlélet hátránya, hogy megnehezíti annak elhelyezését a 
„nagy egészben”. Tanulmányom tárgyául ebben a szellemben két olyan hadvezért 
választottam, akik kortársak, és akiket külön-külön ismerünk, de összehasonlításuk 
által közelebb hozható egymáshoz a fenti két nagy történelmi kategória. Ők Görgei 
Artúr, és Joseph Wenzel Radetzky.
Ahhoz, hogy a munka alapjait megteremtsem, a következő lépéseken mentem 
végig: Először is egy időintervallumot kellett találnom, amelyben hasonló hely-
zetben láthatjuk őket. Így esett a választásom két támadó hadműveletre, melyben 
mindketten főparancsnokok voltak, Radetzky ’48-as kitörésére az észak-itáliai erőd-
négyszögből, és a Görgei vezette ’49-es tavaszi hadjáratra. Ezután igyekeztem min-
den, az eseményeket befolyásoló tényezőt számba venni, mint az életutak, a terep, 
a hadtudomány akkori állása, hadseregeik létszáma, felszerelése, kiképzettsége.
Végül mindezek ismeretében különbségeket és hasonlóságokat kerestem a 
vezetési attitűd és teljesítmény terén a két hadvezér között. Hogyan szereztek 
információt ellenségük hollétéről, erejéről és szándékáról? Milyen haditerveket 
követtek, és mekkora szerepük volt a tervezési folyamatban? Működtek-e ezek a 
tervek, és ha nem, hol volt szükség beavatkozásra? Amikor szükség volt rá, milyen 
megoldásokat találtak? Az előbbi szempontokon kívül hangsúlyt fektettem arra, 
hogy ne csak a szakirodalmon, és a parancsnokok saját szemén keresztül lássam 
az eseményeket, hanem közvetlen alárendeltjeik (hadtest, hadosztály- és dan-
dárparancsnokok, vezérkari tisztek) véleményét, képességeit és teljesítményeit 
is megismerjem, hiszen ők azok, akik a hadsereget és annak vezérét összekötik. 
Kutatásom alatt a következőkben találtam meg a két főparancsnok eredményességé-
nek okait: Kitűnően ismerték fel a széthúzott ellenséges arcvonalban rejlő kezdemé-
nyezési lehetőséget. Ismerték hadseregük képességeit, állapotát, és parancsnokait, 
akikre tudták, miben támaszkodhatnak. Kihívások esetén ismereteik és tehetségük 
révén kivitelezhető megoldást találtak, amit seregük képes volt végrehajtani. Vége-
zetül az ellenség hibái is nagyban hozzájárultak a hadműveletek sikerességéhez.
KIRÁLY DÁVID
Történelem 
BA, 5. félév
Károli Gáspár Református Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Prof. Dr. Hermann Róbert
egyetemi tanár, KRE BTK
ÜTKÖZŐ NARRATÍVÁK. GÖRGEI ARTÚR KETTŐS 
ÁBRÁZOLÁSA BÁTORI SCHULCZ BÓDOG HONVÉD 
EZREDES VISSZAEMLÉKEZÉSEIBEN
Kulcsszavak: Görgei-kérdés; történeti narratíva; személyes források
Az 1848–49-es szabadságharc a 19. századi Magyarország egyik legmeghatározóbb 
történelmi élménye volt, amelyről az egykori résztvevők és szemtanúk művek soka-
ságában írták meg személyes emlékeiket. Ezen alkotások egyike volt az 1870-ben 
kiadott Bátori Schulcz Bódog emlékiratai 1848/9-ki szabadságharczból című könyv, 
amely a címszereplő ezredes, illetve Egervári Ödön akadémiai hivatalnok és 1849-
es honvéd hadnagy közös munkájának eredményeként látott napvilágot.
A veterán levelei és önéletrajz-töredékei alapján íródott munka a korban igazi rit-
kaságnak számított, hiszen Schulcz nem a saját, hanem Egervári hangján szólal meg 
a műben. Az MTA javítnokát mégsem nevezhetjük egyszerűen – modern kifejezéssel 
élve – az ezredes szellemírójának, a közös alkotómunka révén a valóságban ugyanis 
egy rendkívül összetett műfajú könyv született, amelyben az önéletrajz, a memoár 
és a biográfia sajátosságai egyaránt fellelhetők. Ebből a különleges keletkezéstörté-
neti háttérből kifolyólag az elkészült könyv lapjain meglehetősen eltérő szerzői kon-
cepciók, illetve múltértelmezési különbségek feszülnek egymásnak. Előadásomban 
Egervári ezen sajátos – Schulczcal gyakorta szembemenő – szerkesztői tevékenysé-
gét Görgei Artúr kettős ábrázolásán keresztül szándékozom bemutatni.
A könyv Görgeivel kapcsolatos narratívája azért jelent különösen is izgalmas prob-
lémát, mivel Egervári az áruló-mítosz kérlelhetetlen híveként a veterán személyes 
emlékeivel szemben szinte kizárólag a saját elképzelését juttatta érvényre. Schulcz 
leveleiben ezen önkényes szerkesztői tevékenység ellenére nem találjuk nyomát az 
elégedetlenség vagy az ellenkezés bárminemű formájának. Hallgatásának hátteré-
ben minden bizonnyal az álhatott, hogy az ezredes felismerte: a saját emlékezeté-
nek építését szolgáló mű nem lehet sikeres, ha a közvélemény túlnyomó része által 
ekkor még árulónak tekintett tábornokot igyekszik benne rehabilitálni, s ezért aztán 
beletörődött, hogy végül biográfusa narratívája érvényesüljön.
A dolgozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-23-1 kódszámú Új Nem-
zeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 
finanszírozott szakmai támogatásával készült.
KRÉZ GELLÉRT
Történelem 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Manhercz Orsolya
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Ütköző narratívák : Görgei Artúr kettős ábrázolása Bátori Schulcz Bódog honvéd ezredes visszaemlékezéseiben : [absztrakt]

Törőcsik Gabriella

19. SZÁ
ZA
D
 M
Á
SO
D
IK
 FELÉN
EK
 M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELM
E
574
ELMEGYÓGYINTÉZETI BETEGEK STATISZTIKAI 
ADATAINAK FELDOLGOZÁSA A DUALIZMUS KORÁBAN
Kulcsszavak: budai elmegyógyintézet; nagyszebeni elmegyógyintézet; tébolyda; 
dualizmus; betegadatok
TDK dolgozatom középpontjában a dualizmuskori tébolydák és elmegyógyintéze-
tek állnak, ezen belül pedig az ide beutalt betegek. Vizsgálódásom előtt hipotézise-
ket rögzítettem. Azt feltételeztem, hogy a betegek főként alacsonyabb társadalmi 
osztályba tartozók, akiknek élete sok esetben kilátástalan, akár a bizonytalan anyagi 
háttér miatt, akár a rossz életkörülményeik miatt. Főként a harmincas, negyvenes 
éveikben járók lehetnek jelen többségben ezen intézményekben. Felülreprezentált 
lesz a nőtlen/ hajadon betegek száma a házas betegekkel szemben.
A  vizsgálataimhoz a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában megtalálható 
belügyminisztériumi jelentéseket használtam fel. Kikerestem és Excel táblázatban 
rögzítettem a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda és a Nagyszebeni Országos 
Tébolyda betegforgalmát, a beutalt betegek kórformáit, a betegek nemi megoszlá-
sát, életkorát és családi állapotát, vallási hovatartozásukat, szülőföldjüket és foglalko-
zásukat. Az adatokat 1877-1897 közöttről gyűjtöttem és használtam fel, kivételt képez 
1881 és 1888–1891 ezen évekről nincs adatunk. Ez közel 23.000 beteg adatát jelenti. 
A hipotézisem, miszerint a betegek legnagyobb része alacsony, kiszolgáltatott tár-
sadalmi osztályba tartozó, részben alátámasztásra került, hiszen mindkét intézmény-
ben a napszámosok és a cselédek aránya volt a legmagasabb. Emellett magas volt 
az értelmiségi betegek száma melynek több oka is lehet. A közvetlen környezet vagy 
a szifilisz okozta elmebajos tünetek. A hipotézisem részét képezte, hogy a betegek 
nagyobb részben a 30-as, 40-es éveiben járó főként nőtlen/hajadon emberek. Tény-
legesen a harmincas-negyvenes éveiben járó kezeltek voltak a legtöbben jelen, de 
nem volt minden esetben kiugró ez az adat. Családi állapotukat tekintve pedig csak 
a budai intézményben volt folyamatosan magasabb a nőtlen betegek aránya a nős, 
elvált vagy özvegy betegekéhez képest, ezzel szemben a Nagyszebeni intézetben a 
nős betegek száma volt a magasabb.
TÖRŐCSIK GABRIELLA
Földrajztanár-történelemtanár és állampolgári 
ismeretek tanára 
Osztatlan, 12. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Melkovics Tamás
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
1945 ELŐTTI MAGYAR 
TÖRTÉNELEM I.


Elmegyógyintézeti betegek statisztikai adatainak feldolgozása a dualizmus korában : [absztrakt]

Kovács Tibor

1945 U
TÁ
N
I M
A
G
YA
R TÖ
RTÉN
ELEM
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
616 617
A LONDONI OLIMPIA HATÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 
MAGYARORSZÁGON (1948-1952)
Kulcsszavak: London; olimpia; Magyarország; sporttörténet; sportpolitika
Dolgozatom témája az 1948-as londoni olimpia, különösen annak magyarországi 
vonatkozásai. Azon belül is célom az, hogy minél részletesebb képet fessek a lon-
doni olimpia hatásairól Magyarországon, helyezve a hangsúlyt a sportpolitika, illetve 
a magyar sportélet változásaira 1948-tól egészen 1952-ig, tulajdonképpen a hel-
sinki olimpiára való előkészületekkel bezárólag. Emellett azt is szeretném bemutatni, 
hogy kik voltak azok, akik a magyar olimpiai csapatból képviselni tudták Eger sport-
ját, milyen eredményekkel, és hogy 1952-ig milyen életutat jártak be ezek az egri 
születésű magyar olimpikonok. Témaválasztásomat az ösztönözte, hogy az 1952-es 
helsinki és az 1956-os melbourne-i olimpiákhoz képest az általam tárgyalt 1948. évi 
nyári olimpiai játékokról kevesebb szó esik, miközben ez volt az első olyan sporte-
semény lényegében, melynek sikereit a kommunista propagandagépezet maximá-
lisan felhasználta arra, hogy hirdesse a szocializmus felsőbbrendűségét a kapitalista 
berendezkedéssel szemben.
Fontos kiemelnem azt, hogy dolgozatomban olyan kérdésekre kerestem a választ, 
mint például hogy 1948 és 1952 között a kommunisták sportpolitikája milyen további 
változásokon ment keresztül, avagy milyen irányt vett tovább, vagy arra, hogy a kom-
munista sportvezetés tényleg valóban meg tudta e valósítani a tömegsportmozgal-
mat, meg tudta e szüntetni a sportolás kiváltságos, úri jellegét, illetve arra is, hogy a 
londoni olimpiai eredmények tényleg a szocializmus sikerének tulajdonítható-e be, 
vagy esetleg inkább még a korábbi időkből gyökereztek.
GÖMÖRI ÁDÁM
Történelem 
MA, 7. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Dr. Bartók Béla
egyetemi docens, EKKE BMK
EGY MŰVÉSZI PÁLYA ÉLETRAJZI TERE. MOZAIKOK 
SOLTRA ELEMÉR ÉLETÉBŐL
Kulcsszavak: Soltra Elemér; életút; szocreál; absztrakt; mozaik
Dolgozatomban Soltra Elemér életútját vizsgálom gyermekkorától, egészen az 
1960-as évek közepéig, különös tekintettel a képzőművész pályáját és munkásságát 
meghatározó fordulópontokra. Kutatásom folyamán a fókusz azokra a történeti és 
politikai tényezőkre, illetve körülményekre irányul, amelyek mentén az alkotó lehe-
tőségei, döntései és választásai történeti összefüggésrendszerükben követhetőek 
nyomon.
Soltra gyermekkorát, gimnáziumi, majd főiskolai éveit tárgyaló fejezet után érünk 
a dolgozat központi kérdéséhez, mely Soltra vezetői praxisával foglalkozik. A kép-
zőművész 1951-ben érkezik Pécsre és minden előzmény nélkül a képző- és ipar-
művészeket tömörítő szövetség baranyai elnöke lesz. Pályájának e „szocreál” zenitje 
után, az 1950-es évek második felében Soltra némileg háttérbe szorul, s majd az 
1960-as évek elején következik újabb fordulat: visszatér a képzőművészek első 
vonalába. A fordulat Soltra művészetében is tetten érhető. Ebben az időszakban 
kezd absztrakt formákkal kísérletezni.
KOVÁCS TIBOR
Földrajztanár-történelemtanár és állampolgári 
ismeretek tanára 
Osztatlan, 9. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Bánkuti Gábor
egyetemi docens, PTE BTK


Egy művészi pálya életrajzi tere : mozaikok Soltra Elemér életéből : [absztrakt]

Virga Fruzsina

20. SZÁ
ZA
D
I EG
YETEM
ES TÖ
RTÉN
ELEM
636
SZOVJET-AMERIKAI KAPCSOLATOK 1942-45 KÖZÖTT
Kulcsszavak: Szovjetunió; Amerikai Egyesült Államok; diplomácia; második világháború
Az előadásom témája a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti gaz-
dasági-politikai- és katonai kapcsolatok, melyek hozzájárultak a Náci Németország 
legyőzéséhez, továbbá rávilágítani azokra a konfliktusokra, amelyek később elvezet-
nek a Hidegháborúhoz. Véleményem szerint ez a téma azért is nagyon fontos, mert 
a két ország közötti konfliktus a mai kor politikáját is nagymértékben befolyásolja. 
A Hidegháborús időszak hatásait pedig mai napig lehet érezni, különösen a kelet 
európai országokban. Az előadásom célja pedig, hogy megtaláljam a Hideghábo-
rúhoz vezető út kezdetét, és beszámoljak róluk. Sokan, sokféleképpen írtak már a 
második világháborúról, de a kutatásom során kevés olyan forrást találtam, amely 
kifejezetten a két ország közötti diplomáciát, konfliktusokat tárgyalták volna, úgy, 
hogy az egész világháborún végig kísérték volna, a legtöbb helyen röviden említik 
az időszakot, mint egy előzményét a Hidegháborúnak, vagy egy-egy konfliktussal 
foglalkoznak kiemelten. A legtöbb szakirodalom pedig azt írja, hogy a konfliktus-
hoz pedig az vezetett, hogy az amerikaiak nem voltak hajlandóak megosztani az 
atombomba terveit a szovjetekkel. Erre azonban jó oka volt az Egyesült Államoknak, 
továbbá nem ez volt az első konfliktus a két ország között. Véleményem szerint több 
tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a két ország szövetségi kapcsolata végül felbom-
lott, a következőkben ezeket szeretném összegyűjteni és részletesebben, kronoló-
giai sorrend szerint röviden elemezni.
VIRGA FRUZSINA
Angol nyelv- és kultúra, orosz nyelv-és kultúra tanára 
MA, 11. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Mathey Éva
egyetemi adjunktus, DE BTK
TÁMOGATÓK
Az OTDK fővédnökei:
  
 A Magyar Tudományos Akadémia elnöke Kulturális és Innovációs Miniszter
Az OTDK védnöke:
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
Az OTDK főtámogatója:
Kulturális és Innovációs Minisztérium,  
Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
Az OTDK támogatói:
  
 MÁV Személyszállítási Zrt. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
GYSEV Zrt.


University of Szeged

Not a member yet

Kognitív szemléletű névtudományi vizsgálatok Sajóivánka helynevei körében : [absztrakt]

Elidegeníthető-elidegeníthetetlen birtokviszony kifejezése a magyarban - ómagyar kori korpuszvizsgálat : [absztrakt]

Magyar és szerb szóasszociációk kvalitatív elemzése a prototípus-elmélet fényében : [absztrakt]

Puppets and their relationship with language - hand puppets and their language use : [abstract]

Könyvek évszázados útja, avagy Tatai József lelkész könyvtárának rekonstrukciója : [absztrakt]

Házasságok demográfiája Szomód településen : 1763-1895 : [absztrakt]

Ütköző narratívák : Görgei Artúr kettős ábrázolása Bátori Schulcz Bódog honvéd ezredes visszaemlékezéseiben : [absztrakt]

Elmegyógyintézeti betegek statisztikai adatainak feldolgozása a dualizmus korában : [absztrakt]

Egy művészi pálya életrajzi tere : mozaikok Soltra Elemér életéből : [absztrakt]

Szovjet-amerikai kapcsolatok 1942-45 között : [absztrakt]

80,013

82,129