University of Szeged

Bábel Alexandra

FRA
N
CIA
 ÉS IBÉRIA
I N
YELVEK
 ÉS K
U
LTÚ
RÁ
K
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
272 273
NOVELAS CARIBEÑAS CONTEMPORÁNEAS DESDE UNA 
PERSPECTIVA AFROFEMINISTA
Kulcsszavak: afrofeminizmusok; karibi irodalom; testiség; kollektív emlékezet; 
alárendeltség
Este estudio propone una lectura afrofeminista decolonial de la novela Fe en disfraz 
(2009), de Mayra Santos-Febres, y de la novela Negra (2013), de Wendy Guerra 
con el propósito de examinar la representación literaria contemporánea de la figura 
femenina negra, sus identificaciones y su subalternidad. En este contexto, el artículo 
explora las imágenes de la corporeidad, más en concreto, las del cuerpo femenino 
negro, y su función como espacio de memoria colectiva del pasado colonial. A tra-
vés de ideas afrofeministas, se estudian las relaciones de dominación y sumisión, 
así como, los recursos literarios que reproducen o subvierten estas dinámicas en 
ambientes poscoloniales.
BÁBEL ALEXANDRA
Újlatin nyelvek és kultúrák alapszak, spanyol szakirány 
BA, 6. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Báder Petra
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
COMMENT ENSEIGNER LES SENS ABSTRAITS DE LA 
PRÉPOSITION « SUR » EN CLASSE DE FLE À L’AIDE DE LA 
LINGUISTIQUE COGNITIVE?
Kulcsszavak: kognitív nyelvészet; francia mint idegen nyelv; nyelvpedagógia; alkalmazott 
nyelvészet; prepozíciók
Les prépositions sont des éléments grammaticaux difficiles à apprendre pour les 
locuteurs non natifs, notamment lorsqu’il s’agit des emplois métaphoriques, car leurs 
sens peuvent sembler éloignés les uns des autres. Selon la perspective de la linguis-
tique cognitive, les différents sens d’une préposition s’organisent en systèmes où les 
sens temporels et métaphoriques sont des extensions des sens spatiaux à travers 
les métaphores conceptuelles. Le présent projet de recherches adopte cette pers-
pective cognitive pour répondre à la question suivante : « Comment enseigner de 
façon systématique les emplois métaphoriques de la préposition « sur » aux appre-
nants hungarophones du FLE ? ». Pour atteindre cet objectif, nous avons élaboré 
une fiche pédagogique et une séance d’enseignement qui s’y base, puis nous avons 
administré la séance dans trois groupes de FLE composés de lycéens. La séance 
se concentre sur la séquence de grammaire lors de laquelle les différents sens de 
« sur » sont présentés à travers un texte thématique et expliqués par l’enseignant. 
Ensuite, les apprenants sont invités à représenter certaines expressions avec « sur 
» à l’aide de briques de Lego, qui favorisent la visualisation et la compréhension 
de la conceptualisation de « sur ». Les séances et la méthode appliquée lors de la 
séquence de grammaire ont été évaluées à partir des réflexions de l’enseignant et 
des réponses des participants obtenues grâce à un questionnaire. Étant donné que 
le projet constitue le projet pilote dans le cadre de notre travail de mémoire, nous 
avons formulé des observations sur le plan méthodologique aussi, en particulier 
en ce qui concerne la méthode de recueil d’informations. Quant à la séance d’en-
seignement, nos choix de public et la manière de présenter le sujet de grammaire 
se sont montrés appropriés, bien que nous proposions quelques stratégies sup-
plémentaires à adopter. La méthode appliquée pour l’enseignement de ce sujet 
de grammaire se montre nouvelle, mais prometteuse, tant du point de vue de la 
compréhension que de la motivation.
ERDEI JUDIT
Angol nyelv és kultúra tanára, francia nyelv és kultúra 
tanára 
Osztatlan, 11. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Kovács Máté
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Spanish

Novelas caribeñas contemporáneas desde una perspectiva afrofeminista : [abstract]

Bencze Balázs

A
N
G
O
L IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
284 285
REZILIENS NÖVEKEDÉS: FEJLŐDÉS A KIHÍVÁSOK ÁLTAL A 
JANE EYRE ÉS A SZÉP REMÉNYEK CÍMŰ MŰVEKBEN
Kulcsszavak: reziliencia, Bildungsroman, Brontë, Dickens
A dolgozat a rezilienciát mint pszichológiai fogalmat és pedagógiai aspektusának 
jelenlétét és formáját vizsgálja Charlotte Brontë Jane Eyre és Charles Dickens Great 
Expectations című regényében. Külön hangsúly kerül mindkét regény elemzésekor 
a Bildungsroman műfaji sajátosságaira, amelynek alapvető része lehet a reziliencia. 
Bár a koncepció idegennek tűnhet, egy ilyen jellegű elemzéssel jobban megért-
heti az olvasó a szereplők fejlődésének ábrázolását, illetve a szerzői intencióra is 
újabb perspektívából tekinthet. A dolgozat bemutatja, hogy annak ellenére, hogy a 
reziliencia időben távolabb esik a művektől, mégis kapcsolatban áll azokkal. Külön 
fejezet mutatja be a rezilienciát és annak pedagógiai aspektusát a két regényben.
BENCZE BALÁZS
Anglisztika MA 
MA, 2. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:
Dr. Hartvig Gabriella
egyetemi docens, PTE BTK
Markó Éva
egyetemi tanársegéd, PTE BTK
„VAN EGY VELEM SZÜLETETT KINCSEM”: AZ ERŐS NŐI 
JELLEM POZITÍV ÉS NEGATÍV OLDALA CHARLOTTE 
BRONTË JANE EYRE ÉS VILLETTE CÍMŰ MŰVEIBEN
Kulcsszavak: proto-feminizmus; Viktoriánus kor; női identitás; autonómia; nemi szerepek
Ez a kutatás Charlotte Brontë két jelentős művére, a  Jane Eyre-re (1847) és a 
 Villette-re (1853) fókuszál, illetve ezen regények női főszereplőinek, Jane Eyre-nek 
és Lucy  Snowe-nak fejlődéstörténetét vizsgálja a viktoriánus társadalmi normák 
keretein belül. Kutatásom célja annak a bemutatása, hogyan válik a két hősnő auto-
nóm női szereplővé, miközben különböző kihívásokkal szembesülnek, és a női szo-
lidaritás és más női kapcsolatok révén tapasztalják meg az érzelmi támogatás és 
ösztönzés erejét.
A dolgozat elméleti hátterét feminista és pszichoanalitikus elméletek adják, míg 
az elemzés módszere az összehasonlító irodalmi elemzés. Az első fejezet a viktoriá-
nus kor társadalmi és nemi normáit, a viktoriánus nevelőnő helyzetét, és Brontë iro-
dalmi hatását tárgyalja. A második fejezet részletes karaktertanulmányt nyújt Jane és 
Lucy fejlődéstörténetéről, bemutatva személyiségük és a narratív hangjuk különbsé-
geit. A harmadik fejezetben a hősnők nevelőnői és tanítói szerepét vizsgálom, mint 
olyan személyiségformáló tényezőket, amelyek segítik őket az önállóság felé vezető 
úton. Végezetül a negyedik fejezet a női kapcsolatok és a női „testvériség” hatását 
elemzi, különös tekintettel a Jane és Lucy életében fontos nőalakokra, akik inspirál-
ják és támogatják őket valamilyen sajátos módon.
Kutatásom fő megállapítása, hogy Jane és Lucy történetei a nők örökös küzdel-
mét tükrözik az önállóság és önmegvalósítás érdekében, miközben mégis eltérő, 
sajátos utakat járnak be: Jane, aki erős érzelmi kapcsolatai és önmagába vetett hitén 
keresztül találja meg boldogságát, és Lucy, aki az önállóságot szakmai sikerei által 
éri el, mindketten példaképek a női identitás és függetlenség sokféle lehetőségé-
nek bemutatására. Ez az elemzés hozzájárul ahhoz is, hogy árnyaltabb megértést 
nyerjünk Brontë hősnőinek személyiségéről, és megvilágítja a viktoriánus női lét 
kihívásait, valamint az azokon belüli fejlődési lehetőségeket.
DOMAN FLÓRA
Anglisztika BA 
BA, 6. félév
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 
Bölcsészettudományi és Művészeti Kar 
Témavezető:
Krakkó Eszter Judit
tanársegéd, EKKE BMK


Hungarian

Reziliens növekedés: fejlődés a kihívások által a Jane Eyre és a Szép

remények című művekben : [absztrakt]

Takács Emőke

A
N
G
O
L IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
286 287
ALI SMITH: NYÁR CÍMŰ REGÉNYÉNEK POLITIKAI 
FIKCIÓKÉNT TÖRTÉNŐ OLVASATA
Kulcsszavak: Ali Smith; Summer; politikai fikció; intertextualitás; posztmodern
Dolgozatomban Ali Smith Nyár című művét elemzem, amely az Évszakok-kvartett 
könyvsorozat záró kötete. Az alkotás az Egyesült Királyságra és a fejlett országokra 
jellemző társadalmi problémákra és kihívásokra hívja fel a figyelmet, úgymint az 
idegengyűlölet, a populizmus térnyerése, vagy a klímaszorongás. Kutatásom újí-
tása abban rejlik, hogy Ali Smith Nyár című regényét, mint önálló regényt kevesen 
vizsgálták mind a hazai, mind nemzetközi akadémikus körökben, továbbá politi-
kai fikció ként történő olvasata példanélküli. Ezzel párhuzamosan, tanulmányom-
mal egyben célom az is, hogy a hazai közönséget megismertessem nem csupán 
a könyv kritikai elemzésével, hanem annak fő politikai mondanivalójával is. Dolgo-
zatomban, a Smith által alkalmazott posztmodern irodalmi technikák tükrében és 
regényén keresztül mutatom be és értelmezem a regény fő témájául szolgáló aktu-
álpolitikai változásokat, a technológiai fejlődés, tudásra és igazságra gyakorolt hatá-
sait, a COVID világjárvány következményeit az emberi kapcsolatok terén, valamint a 
jelenkori társadalmat átható frusztráció és elszigeteltség érzését. Emellett vizsgálom 
az írónő kötetsorozatában visszatérő és annak egyes részeit összekötő motívumo-
kat, mint például a művészet és a természet kapcsolatát, melyek különleges jelen-
tőséggel bírnak Smith számára. Ugyancsak tanulmányozom a regény posztmodern 
jellemzőit, beleértve az időbeli, nemi és irodalmi határok lebontását, a nyelvi rend-
szertelenséget, valamint az intertextualitást. Utóbbi kapcsán elemzem Smith célját a 
négy kötetben jelenlevő Charles Dickens művek és William Shakespeare kései drá-
máinak cselekménybe történő beépítésével.Ezenfelül műfajelméleti szempontból 
is vizsgálom a regényt, négy releváns műfaj, a hisztérikus realizmus, a klíma fikció, 
avagy climate fiction, a politikai fikció és a feminista regény főbb elemeinek és jel-
lemzőinek tükrében. Műfaji elemzésem során megállapítom, hogy a regény poli-
tikai fikcióként értelmezendő, mivel a közelmúltban történt társadalmi, gazdasági 
és politikai változásokra reagál, egy fiktív történet keretében. Végezetül felhívom a 
figyelmet a regény és Smith céljára, miszerint a Summer című mű arra buzdítja az 
olvasókat, hogy szálljanak szembe a társadalomban állandósult közönnyel, és emlé-
kezteti őket a változtatás szükségességére. A regény ezen célkitűzéseken keresztül 
történő vizsgálatával rávilágítok annak gondolatébresztő és cselekvésre biztató jel-
legére, politikai üzenetére.
DR. TAKÁCS EMŐKE
Anglisztika 
BA, 4. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Szélpál Lívia
adjunktus, SZTE BTK
DRAWING DIVERSITY: REPRESENTATIONS OF 
QUEERNESS AND SEXUAL IDENTITY DEVELOPMENT IN 
WEBTOONS
Kulcsszavak: sexuális identitás; webtoon; reprezentáció; identitás fejlődés
Different sexual identities are becoming more visible, not just in more traditional 
forms of media, such as books or films, but also in comic books, including webcom-
ics. One sub-group of this newer form of media is called webtoon, and they are also 
becoming increasingly more mainstream. Originating in Asia, they have also found 
their way into Western society, making impacts in most of the world. This paper 
examines sexual identities in this type of comics, and how queer characters are (re)
presented from multiple aspects. For this purpose, seven different series are to be 
used from the platform called Webtoon, as it is one of the biggest and most accessi-
ble ones. The series are, in alphabetical order, “Adventures of God,” “BiLove,” “Idiots 
Don’t Catch Colds,” “Nevermore,” “Not So Shoujo Love Story,” “Pink Sugar,” and “The 
Doctors Are Out”. After the theoretical background, where the aim is to clarify the 
definition of webtoons and to give a short description of sexual identity, appear-
ance shall be investigated; how they conform to stereotypes and whether transgres-
sions are committed, and if so, how and why. Next, the same shall be done to the 
behavioral aspects of the characters, in order to gain a deeper insight. Finally, sexual 
identity development and coming outs are considered, as they are a crucial part of 
the queer experience, and the depictions of these count tremendously towards the 
realism of said experience. I argue that webtoons favorably represent queerness, 
creating distinct characters but they are lacking somewhat in the accurate portrayal 
of sexual identity development and coming outs.
FARKAS KINGA LIDIA
Amerikanisztika 
MA, 1. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Pataki Éva
adjunktus, DE BTK


Ali Smith: Nyár című regényének politikai fikcióként történő olvasata : [absztrakt]

Helmrich Márton Tamás

RÉG
I M
A
G
YA
RO
RSZÁ
G
I IRO
D
A
LO
M
329328
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
POÉTIKAI HAGYOMÁNYOK ÉS ÚJÍTÁSOK RIMAY JÁNOS 
BALASSI-EPICÉDIUMÁBAN
Kulcsszavak: alkalmi költészet; gyászversirodalom; neolatin költészet; epicédiumok
A Rimay János által Balassi-testvérek halálára írt versciklus a régi magyar irodalom 
számos alkalommal értelmezett szövegei közé tartozik. A versfüzér több szempont-
ból is különleges mű: olvasható egyfelől a Balassi-kultuszt megalapozó gyászkölte-
ményként, egyes értelmezői pedig a későreneszánsz mitologizáló, allegorikus sír-
költészetének egyedülálló magyarországi képviselőjeként írták le. Dolgozatomban 
Rimay művét egy nagyrészt feldolgozatlan szövegcsoport, a 16. századi magyaror-
szági alkalmi költészet felől közelítem meg. Noha a kutatás gyakran hangsúlyozza 
Rimay alkotásának egyedülállóságát, a Balassi-epicédium nem „légüres térbe” érke-
zett meg 1596-ban. Egyetlen előzményeként az egy évvel korábbi bártfai antológiát 
szokás említeni, ám a latin nyelvű gyászversköltészetnek ezen kívül is élő hagyo-
mánya volt a század Magyarországán. Az alkalmi költészet műfajai közé tartozó 
epicedium (és az epitaphium, a carmen funebre) műfajában számos szerző, köztük 
 Christian Schaeseus vagy Kassai Zsigmond Dávid is alkotott. Kutatásomban azt vizs-
gálom, melyek az általános jellemző a hazai neolatin gyászversirodalomnak, milyen 
poétikai, szövegalkotási technikákkal dolgoztak ezen művek szerzői, és vajon meny-
nyiben hozhatók összefüggésbe e korpusz elemei a Balassi-epicédiummal. A hazai 
neolatin kontextus mellett egy másik lehetséges párhuzamot is vizsgálok: a francia 
Pierre de Ronsard költő halála után megjelent gyászversgyűjteményt hasonlítom 
össze Rimay Epicédiumával.
HELMRICH MÁRTON TAMÁS
Magyar-történelem 
Osztatlan, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kiss Farkas Gábor
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK
PÁZMÁNY PÉTER IMÁDSÁGAI A PRÉDIKÁCZIÓKBAN
Kulcsszavak: Pázmány Péter; imairodalom; új szövegkorpusz; Imádságos könyv; Prédiká-
cziók
Pázmány Péter egyik legfontosabb kegyességi műve az – életmű leghosszabb mun-
kája – a mintegy 1200 oldalas Prédikációk. A dolgozat újdonsága, hogy rávilágít arra 
a mindezidáig nem részletezett tényre, hogy a prédikációk szövegébe Pázmány jó 
néhány helyen imádságokat írt. Ezen imádságok bemutatásával és elemzésével egy 
teljesen új szövegkorpuszt láthatunk, amely az Imádságos könyvet kiegészítve, kibő-
víti eddigi ismereteinket Pázmány imairodalmáról. Mivel az imaszövegek mindig az 
adott naphoz, szöveghez kapcsolódnak, az Imádságos könyvben alkalmazott felosz-
tás itt nem alkalmazható. A dolgozat tehát tematikus csoportfelosztás szerint, a szö-
vegben történő előkerülés sorrendjében, szövegelemzéssel mutatja be a felfedezett 
47 új imádságot.
JÁKI PÉTER
Magyar-hittan szakos tanári 
Osztatlan, 5. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Ajkay Alinka
egyetemi docens, PPKE BTK


Poétikai hagyományok és újítások Rimay János Balassi-epicédiumában : [absztrakt]

Sitku Dorina

K
LA
SSZIK
U
S M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
344 345
A VANITATUM VANITAS-MOTÍVUM HATÁSTÖRTÉNETE 
A 19. SZÁZADI MAGYAR IRODALOMBAN
Kulcsszavak: Kölcsey Ferenc; Vanitatum vanitas; hatástörténet; intertextualitás; 19. századi 
magyar irodalom
Dolgozatomban Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas című művének hatástörténetét 
vizsgálom, különösen a 19. század második felére koncentrálva. Arany János, Gyulai 
Pál, Komjáthy Jenő, Reviczky Gyula és Vajda János verseiben elemzem azokat az 
intertextuális utalásokat, amelyek a korabeli olvasó eszébe juttathatták az 1823-ban 
született alkotást. Az evokáció eszközei közül a formai rájátszás eszközét helyeztem 
a kutatás fókuszába, így értelmezve a Kölcsey hatását mutató versekben felmerülő 
kérdéseken keresztül a forma és a ritmika jelentésképző erejét. A műre reflektáló 
szövegek a Vanitatum vanitas értelmezési lehetőségeit bővítik, ezt a hatásrendszert 
a szöveg recepciótörténetének feltárása mellett próbáltam elemezni. A dolgozat-
ban kitérek arra is, hogy a reformkor idején és a vesztes szabadságharc után hogyan 
viszonyultak a szerzők a „mind csak hiábavaló” gondolatához, verseikben hogyan 
fogadták vagy utasították el ezen tételt. A  felfedezett intertextuális utalások sok-
színűsége által bizonyíthatóvá válik Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitasának jelentős 
hatása a 19. századi magyar irodalomban.
SÁRKÖZI MÁTÉ BÁLINT
Osztatlan tanári (magyartanár; dráma- és 
színházismeret-tanár) 
Osztatlan, 9. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Ajkay Alinka
egyetemi docens, PPKE BTK
TÉRKÉPZÉS VAJDA PÉTER ÉLETMŰVÉBEN. PEST-BUDA 
MEGJELENÉSE A PESTI LEVELEKBEN
Kulcsszavak: 19. század, térpoétika, Pest-Buda, próza, város
Dolgozatomban lokális, pontosabban Pest-Buda, mint nagyváros és főváros megje-
lenését vizsgálom a Pesti levelekben. Vajda művében Pest-Buda a kulturális intézmé-
nyei (színház), csatornái (újságok, folyóiratok) és diskurzusai (nyelvviták, színházépí-
tési vita, színi előadások kibeszélése) révén elevenedik meg. A megképződő város 
kulcsfogalma a dinamikusság, ennek képzésében a narrátori pozíciónak is nagy 
jelentősége van. Vajda olyan narrátort működtet a kötetekben, amely szintén ezek 
mentén a diskurzusok mentén konstruálódik, ezáltal nemcsak mint városlakó, hanem 
a városi identitást képviselő elbeszélő lép fel a szövegekben. A dolgozat másik nagy 
témája Vajda Péter életművével való foglalkozás. Ugyanis esetében nemcsak művei 
értelmezésénél ütközhetünk problémákba és kérdésekbe: életművének megköze-
lítése is egy külön kutatást igényelne. Az életművével való foglalkozással nemcsak 
ehhez a rendkívül összetett és sokszínű munkássághoz kerülnénk közelebb, de a 
korszakkal, a romantikával, annak hagyományozódásával kapcsolatosan is új felfe-
dezésekre juthatnánk.
SITKU DORINA
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Balogh Piroska
habilitált egyetemi docens, ELTE BTK


Térképzés Vajda Péter életművében : Pest-Buda megjelenése a Pesti levelekben : [absztrakt]

Szabolcsi Petra

K
LA
SSZIK
U
S M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
346 347
AZ ÁRTATLANSÁG VÉLELME. MEGJEGYZÉSEK ARANY 
JÁNOS ÁGNES ASSZONY CÍMŰ BALLADÁJÁNAK 
ÉRTELMEZÉSÉHEZ
Kulcsszavak: hűtlenség; gyilkosság; szimbólum; bizonyíték; előítélet
Dolgozatomban Arany János Ágnes asszony című balladájának értelmezési síkjait 
vizsgálom meg Ágnes tisztaságát és ártatlanságát bizonyítandó. Ágnes kettős bűne 
a férje megölésében való részvétel és a férjéhez való hűtlenség, amelyek közül a 
dolgozatomban én Ágnes hűségességének kérdésére fókuszálnék a ballada hiátu-
sainak, szimbolikájának, illetve a hűséges feleség és a bosszúálló szerető motívumá-
nak vizsgálatán keresztül. Az előtörténet és a balladai homályba vesző információk 
számos kérdést felvetnek Ágnes esetleges erkölcsi ártatlanságával kapcsolatban, 
illetve a szimbólumok egyetemes jelentései szemben állnak a nő bűnösségével és 
állítólagos paráznaságával. Tekintetbe véve a hűséges feleség toposzának megjele-
nését az irodalmi alkotásokban, Ágnes asszonyról is elképzelhető, hogy alakja ezzel 
párhuzamba állítható, s így az ő megítélése és a szerető motivációi is egészen más 
oldalról közelítendők meg, amely Ágnes gyilkosságban való bűnösségét is megkér-
dőjelezi.
SZABOLCSI PETRA
Angol nyelv és kultúra tanára – Magyartanár 
Osztatlan, 8. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Milbacher Róbert
egyetemi docens, PTE BTK
„MŰVÉSZ, HA REZDÜLÉST ÉREZ…” MŰVÉSZETI 
REFLEXIÓK GÁRDONYI IDA REGÉNYE CÍMŰ MŰVÉBEN
Kulcsszavak: Gárdonyi Géza; művészregény; 19. századi magyar művészet
Gárdonyit Budapesten töltött évei alatt számos hatás érte, a Feszty-kör tagjaival, 
neves festőkkel és képzőművészekkel ismerkedett meg. Művészi ihletettségét 
több írása is tükrözi, amelyekben megjelenik a művészet és a festői közeg, de a 
 Gárdonyi-életműben ennek az időszaknak legerőteljesebb lenyomatát az Ida regé-
nyének (1924) részletesen ábrázolt művészvilága jelenti. A dolgozat egyrészt vizs-
gálja a regény művészetelméleti felvetéseinek konkrét forrásanyagát, ami máig fel-
táratlan téma a szakirodalomban. A kutatás során számos gondolati párhuzam és 
explicit egyezés alapján a Rodin beszélgetései a művészetről című kötet merült fel új 
forrásként, amelyet Gárdonyi az Ida regényének megírásakor felhasználhatott. Más-
részt a dolgozat összeveti a regénybeli művészetelméleti felvetések összefüggéseit 
Gárdonyi saját maga által lejegyzett művészetelméletével, végezetül kitér a regény 
valódi életből merített elemeire, illetve vizsgálja a cselekmény történeti hátterének 
hitelességét. A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a Gárdonyi-recepció kiszélesíté-
séhez és a regény jelentőségének újraértékeléséhez.
SZVORÉNYI JÚLIA
Magyar BA 
BA, 7. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Ajkay Alinka
egyetemi docens, PPKE BTK


Az ártatlanság vélelme : megjegyzések Arany János Ágnes asszony című

balladájának értelmezéséhez : [absztrakt]

Varga Borbála Kincső

M
O
D
ERN
 M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
360 361
NŐI NARRATÍVÁK AZ ERDÉLYI MAGYAR IRODALOMBAN 
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Kulcsszavak: erdélyi magyar nőirodalom; Berde Mária, P. Gulácsy Irén; nőkérdés; kánon és 
recepciótörténet
A magyar irodalmi életben a női szerzők kérdésköre sokáig periferikusnak számított, 
egyes témáik és ábrázolásmódjaik „mássága” a két világháború között sem számított 
feltétlenül elfogadottnak. Az ekkor már önálló keretekben manifesztálódni kénysze-
rülő erdélyi magyar literatúra „női hangjai” – többes kisebbségi helyzetük okán – hat-
ványozott kihívást jelentettek szerzőik számára. Volt, aki erre tudatosan reflektált, volt, 
aki áttételesen tematizálta, s olyan is, aki hagyományosab narratív gyakorlatban nem 
ezt tartotta elsődlegesnek. A dolgozatban a női témafelvetéseket, stílusokat, karak-
terábrázolási módokat vizsgálom két, a korszak irodalmi szcénáján kiemelkedőnek 
számító alkotó, Berde Mária és P. Gulácsy Irén szerteágazó működésére, regényeire, 
illetve azok primer recepciótörténetére összpontosítva. A két szerzőt több minden 
rokonítja a közös korszakon és szűkebb irodalmi mezőn kívül, amelyben elindultak: 
ilyen erdélyiségük és a korabeli Nagyvárad, ilyen a helikoni írócsoportosulás mint 
fontos karrierirány, s ilyen alapvető jegy nemük és prózájuk témafelvetései.
A dolgozat egy társadalom- és irodalomtörténeti alapkutatásra építve komparatív 
elemzésben vizsgálja a hangsúlyos vagy kevéssé hangsúlyos női narratívákat, eljá-
rásmódokat az említett évtizedekben. Kiindulási hipotézisem, hogy nevezetteknek 
az erdélyi/partiumi kulturális életben betöltött többes szerepköreik, illetve elem-
zendő prózai műveik által (Tüzes kemence [1936]; A szent szégyen [1925]; Hamueső 
[1925]; Fekete vőlegények [1927] bepillantást nyerhetünk a korabeli társadalmi, 
illetve női problematikákba, azok regionális sajátosságaiba, s rávilágíthatunk terem-
tett világaik különbségeire is. Feltételezésem az, hogy a nők történelmi helyzete, 
megítélése ezen időszakban is befolyással bírt arra, hogy milyen arányban és miként 
lehettek jelen az irodalmi-publicisztikai életben. A kutatás, mely egyéb életművek 
bevonásával további vizsgálatokra is lehetőséget nyújt, a következő kérdéskörökre 
épített: 1) milyen problémákba ütköztek az erdélyi női alkotók a két világháború 
között? 2) mi a különbség nőíró és az írónő között? 3) milyenek voltak az egyéni szó-
lamok egy alapvetően kollektív (kisebbségi) helyzetben, és milyenek voltak ebben 
a női narratívák esélyei?
A tematika teoretikus hátteréhez mára terjedelmes szakirodalmi források állnak 
rendelkezésre, a gyakorlati, primer vizsgálatok és a recepciótörténeti összegzések 
azonban komoly hiányterületnek számítanak.
SZEGEDI MARIA-ELISABETA
Többnyelvűség és multikulturalitás 
MA, 1. félév
Partiumi Keresztény Egyetem
Témavezető:
Dr. Boka László
egyetemi docens, RO PKE
A FÉNY, A VÁGY ÉS A TITOK – SZABÓ LŐRINC 
TRANSZCENDENS-KERESÉSÉNEK HÁROM 
KULCSMOTÍVUMA
Kulcsszavak: Szabó Lőrinc; transzcendencia; modernség; posztszekularizmus; istenkeresés
A református lelkész felmenőkkel rendelkező Szabó Lőrincnek már korai lírájában 
megmutatkozik az erős vallásos neveltetés, illetve a szakralitás iránti érzékenység. 
Költészetének mai napig tartó népszerűsége ellenére mindezidáig nem sokan pró-
bálkoztak szövegeinek transzcendencia felől közelítő olvasatával, habár a költő 
maga is többször reflektált saját református örökségére és a hittel való küzdelmeire. 
A magát egyik versében „istent akaró ateista” -ként említő költő műveiben gyakran 
beszél arról, éppen hogyan viszonyul protestáns örökségéhez. Köteteinek verseiben 
jelentős számban találhatók a vallásos nyelvből vett kifejezések, illetve sűrűn meg-
jelenik a transzcendencia iránti igény. Számos vers foglalkozik közvetlenül a refor-
mátus hittel, egyfajta személyes isten létének akarásával vagy éppen elutasításával.
Kutatásom három kulcsszava, a fény, a vágy, illetve a titok olyan motívumok Szabó 
Lőrinc életművében, melyek bár olykor összemosódnak, többnyire mégis elkülönít-
hető módon fedik le azt a hármas irányt, melyek költészetében mind végsősoron a 
transzcendencia felé mutatnak. Így előadásomban a fény motívumhoz a panteista, 
a vágyhoz a szerelmi, a titokhoz pedig a kereszténységgel foglalkozó verseket kap-
csolom, melyek egyes szövegekben akár egyszerre is megjelennek (pl. „a vágy, amit 
én fénynek nevezek / és szentléleknek a hivő”). Célom tehát az önmagát ateistaként 
definiáló Szabó Lőrinc verseit egy eddig kevésbé kutatott szempontból vizsgálni, és 
egy átfogó képet alkotni a műveiben fellelhető spirituális útkeresésről.
VARGA BORBÁLA KINCSŐ
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Gintli Tibor
egyetemi tanár, ELTE BTK


A fény, a vágy és a titok - Szabó Lőrinc transzcendens-keresésének három kulcsmotívuma : [absztrakt]

Faragó Vivien

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
368 369
ÁTCSÚSZNI A KÖZTESBE. A TRANSZCENDENCIA-
TAPASZTALAT NÁDAS PÉTER PRÓZÁJÁBAN
Kulcsszavak: Nádas Péter; transzcendenciatapasztalat; határátlépés; elbeszélői pozíció
A dolgozat Nádas Péter Szerelem (1979) és Saját halál (2004) című műveiben megjelenő 
transzcendenciatapasztalat ábrázolását vizsgálja. A Szerelemben a transzcenden-
cia a kábítószerhasználat következtében beállt tudatállapot által jelenik meg, míg 
a Saját halálban a meghalás tapasztalatán keresztül. A két mű számos párhuzamot 
mutat a fizikai és a metafizikai határok átlépésének nyelvi megformálásában, illetve 
az elbeszélői pozíció változásainak megjelenítésében. A dolgozat bemutatja a szö-
vegek keletkezéstörténetét és kritikai fogadtatását, majd összehasonlító elemzést 
végez, mely feltárja az elbeszélésmód hasonlóságait, az elbeszélői pozíciók párhu-
zamait, illetve a transzcendenciatapasztalat leírásának közös jegyeit.
FARAGÓ VIVIEN
Magyar nyelv és irodalom tanár – történelemtanár 
osztatlan tanári mesterszak 
Osztatlan, 11. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Reichert Gábor
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
MINDKÉT TEKINTET. AZ ÖNELBESZÉLÉS KONSTRUKCIÓJA 
SZÉCSI MAGDA CIGÁNYMANDALA CÍMŰ MŰVÉBEN
Kulcsszavak: Cigányirodalom; etnicitás; nem; autoritás
Tanulmányomban Szécsi Magda művét elemzem, mely etnikus-irodalmi szociográfiai 
írás. Hipotézisem, hogy a négy nő levele valójában egy telepi cigány nő feltételezett 
életlehetőségei, elképzelt életnarratívái, melyben mindegyik életút egy orientáció, 
egy kulcs. A cigány női tekintet és a többségi társadalom tekintete szimultán jelenik 
meg hétköznapi történetek elbeszélése során. A műben Szécsi Magda négy cigány 
női nézőpont által mutatja be, hogy az adott körülmények között milyen mértékben 
van kiszolgáltatva egy cigány nő a hatalomnak, a patriarchátusnak, sztereotípiáknak, 
illetve a nem-cigány környezetének. Elemzésemet és hipotézisemet főként feminista 
kritikai olvasatok, autofikciós és posztkolonialista elméletek segítségével kísérlem 
meg alátámasztani.
KOCSIS ZSÓFIA
Romológia 
MA, 2. félév
Pécsi Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar Témavezetők:
Dr. Bőhm Gábor
egyetemi adjunktus, PTE BTK
Dr. Beck Zoltán
egyetemi adjunktus, PTE BTK


Átcsúszni a köztesbe : a transzcendenciatapasztalat Nádas Péter prózájában : [absztrakt]

Tóth Blanka

KO
RTÁ
RS M
A
G
YA
R IRO
D
A
LO
M
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
376 377
A MIKSZÁTHI ANEKDOTIKUS HAGYOMÁNY TOVÁBB-
ÉLÉSE GRECSÓ KRISZTIÁN PLETYKAANYU CÍMŰ 
ELBESZÉLÉSÉBEN
Kulcsszavak: narráció; anekdota; pletykareprezentáció; élőbeszéd-jelleg; familiaritás
Az anekdotikus elbeszélésmód a mikszáthi fénykora, a 19. század után jelentős vál-
tozás következett be a recepciótörténeti megítélés kapcsán. A modernség elutasító 
hozzáállással tekintett eme elbeszélői modorra. Ennek ellenére a posztmoderntől 
visszatérő tendencia figyelhető meg az anekdotikus jegyeket illetően. Grecsó Krisz-
tián kortárs novellái gyakori falusi környezetükkel látszólag beleilleszkednek, de leg-
alább is a modern megfelelőjét képviselik a mikszáthi elbeszélések világának.
Dolgozatomban Grecsó Krisztián Pletykaanyu című elbeszélését és Mikszáth Kál-
mán műveinek korpuszából reprezentációs céllal választott Az aranykisasszony című 
rövidpróza jellemzőit hasonlítom össze szövegpéldák segítségével, ezzel bizonyítva 
a Grecsó-mű hagyománykövető magatartását narrációjának anekdotikusságán 
keresztül.
Az anekdotikus elbeszélésmód az orális gyökerektől elválaszthatatlan, így fő 
elemzési szempontként jelenik meg. Az élőbeszéd-jelleg, a familiaritás, a komótos 
tempó és a narrátor elbeszélőkedve mind ezen orális hagyomány továbbéléséből 
adódó jellemzők. Az anekdoták használata szintén alapvető sajátosság, mely beé-
kelődve vagy láncszerűen is előfordulhat.
Az narráció fentemlített szempontjai mellett a közösség tudásának megjeleníté-
sét tekintve is érdemes megvizsgálni az elbeszéléseket. A közös tudás megjelenése 
és a pletykareprezentáció is jellemzője a zárt közösségek életének, mely állításom 
szerint a kölcsönös familiaritásból levezethető jelenség a művekben. A pletykálási 
folyamat anekdotázásként, illetve az anekdotikus elbeszélésmód használataként 
valósul meg a grecsói és a mikszáthi rövidprózában.
Dolgozatomban számos szempont alapján hasonlítom össze a Grecsó- és a Mik-
száth-művet, azon céllal, hogy ezzel a párhuzam fennállását bizonyítsam, emellett 
reprezentáljam azt, hogy 120 év elteltével Grecsó Krisztián milyen módon követi a 
mikszáthi anekdotikus prózapoétika hagyományait.
TÓTH BLANKA
Magyar nyelv és irodalom szakos tanár–angol nyelv és 
kultúra tanára osztatlan mesterképzés 
Osztatlan, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Mizsur Dániel
egyetemi tanársegéd, ELTE BTK
FELOLDOZÓ EMBERTELENSÉG – DEHUMANIZÁCIÓ PETRI 
GYÖRGY HOGY ELÉRJEK A NAPSÜTÖTTE SÁVIG CÍMŰ 
VERSÉBEN
Kulcsszavak: transzgresszív versbeszéd; lírafordulat; elembertelenítő retorikai eljárások; a 
szexualitás ábrázolása; eltrágyiasítás
Petri György Hogy elérjek a napsütötte sávig című emblematikus versét egy, 
a recepció által korábban nem vizsgált kérdéskörrel, a dehumanizáció színre kerülé-
sével összefüggésben értelmezem újra. A befogadástörténet néhány meghatározó 
mozzanatára építve igyekszem az elemzett verset líratörténeti kontextusba helyezni, 
megemlítve annak – az elembertelenítéssel összefüggésbe hozható – lehetséges 
előzményeit. A verset az eltárgyiasító és az animalizáló nyelvi stratégiák láttatásával, 
a beszélő és a felidézett alakok közötti dinamikákra, retorikai eljárásokra koncent-
rálva vizsgálom. A dolgozat számba veszi a dehumanizáció meghatározó értelme-
zéseit, az ahhoz kapcsolódó szerepköröket, ezzel együtt bemutatja, hogy a jelen-
ség hogyan nyilvánul meg és a szerepkörök eltolódásával miképp relativizálódik a 
fókuszba helyezett Petri-versben. Elemzésem rávilágít, hogy az emberi méltóságtól 
való megfosztás nem csupán a megidézett nőalakra irányul, tehát nem egyetlen kiin-
dulópontja van, hanem a nő férfihoz való viszonyában, illetve a lírai én osztottságá-
ban is jelentésteremtő erőre tesz szert, a felidéző én egykori önmagától való meg-
különböztetésében ugyanis meghatározó szerepet játszik, amely tovább árnyalja a 
vers transzgresszív esztétikáját.
TÖRÖK ESZTER
Angol nyelv és kultúra tanára – magyartanár 
Osztatlan, 9. félév
Debreceni Egyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Áfra János
helyettesítő oktató, DE BTK


A mikszáthi anekdotikus hagyomány továbbélése Grecsó Krisztián Pletykaanyu című elbeszélésében : [absztrakt]

Biró Eszter

383382
Ö
SSZEH
A
SO
N
LÍTÓ
 IRO
D
A
LO
M
- ÉS K
U
LTÚ
RATU
D
O
M
Á
N
Y
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
AZ EMBERALAKÚ ISTEN. AZ ANTROPOMORF ISTEN A 
HÉBER BIBLIÁBAN ÉS ESTERHÁZY PÉTER MERCEDES 
BENZ CÍMŰ DRÁMÁJÁBAN
Kulcsszavak: Biblia; Esterházy Péter; Mercedes Benz
Esterházy Péter Mercedes Benz című drámája a hagyományos kétszintes drámák 
istenábrázolásának mondhatni a kiteljesítője. Az egyre inkább antropomorffá váló 
Úr képének egyik végső változata figyelhető meg a műben. Dolgozatomban ezt az 
emberalakú Istent elemeztem aszerint, hogy milyen hagyományok hatottak a meg-
formálására. Szólok a posztmodern irodalmi közegéről, a kétszintes drámai hagyo-
mányról, a szerzői életműről. Mindezek mellett a legfőbb összehasonlítási pont a 
Héber Biblia, amiben szintén jellegzetesen antropomorf istenkép olvasható.
BIRÓ ESZTER
Magyar 
BA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Koltai Kornélia
egyetemi docens, ELTE BTK
GYÖNGY FÉRGEK – PLATH, KRISTEVA ÉS A DIGITÁLIS 
LÁZADÁS ARCAI: NŐI IDENTITÁS A KORTÁRS ONLINE 
TÉRBEN
Kulcsszavak: abjekció; Sylvia Plath; Julia Kristeva; digitális kultúra; feminista elmélet
Dolgozatom témája a szépség kultusz és -e kultusz terrorának vizsgálata, ezen belül 
is arra vagyok kíváncsi milyen módon csapódik le a végeláthatatlan „szépségmunka” 
és identitás formálás a posztmodern lány tudatban és kerül kifejeződésre mémek 
által. Úgy gondolom ezek a mémek egyfajta önéletírói munkák, amik párhuzamba 
hozhatók a vallomásos költészet műfajával. Ezért elemzésem egyik szempontja 
szembeállítani pár vizuális példát és az azokban megjelenő szöveg foszlányokat az 
egyik leghíresebb vallomásos költő Sylvia Plath (1932-1963) önéletírásaival. Dolgo-
zatomnak még keretet ad Julia Kristeva (1941) abjekt koncepciója. Bizonyítani sze-
retném. hogy az általam vizsgált „lányinterneten” és szubkultúrában az önabjekció 
mint megküzdési eszköz jelenik meg, hogy ezek a lányok brutális és véres képek 
által fedik fel milyen kényelmetlenül érinti őket a női testben való lét és annak hoza-
dékai.
FÁBIÁN FANNI VANDA
Szabad bölcsészet 
BSc, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. habil. Farkas-Kérchy Vera (PhD)
egyetemi docens, SZTE BTK


University of Szeged

Not a member yet

Novelas caribeñas contemporáneas desde una perspectiva afrofeminista : [abstract]

Reziliens növekedés: fejlődés a kihívások által a Jane Eyre és a Szép remények című művekben : [absztrakt]

Ali Smith: Nyár című regényének politikai fikcióként történő olvasata : [absztrakt]

Poétikai hagyományok és újítások Rimay János Balassi-epicédiumában : [absztrakt]

Térképzés Vajda Péter életművében : Pest-Buda megjelenése a Pesti levelekben : [absztrakt]

Az ártatlanság vélelme : megjegyzések Arany János Ágnes asszony című balladájának értelmezéséhez : [absztrakt]

A fény, a vágy és a titok - Szabó Lőrinc transzcendens-keresésének három kulcsmotívuma : [absztrakt]

Átcsúszni a köztesbe : a transzcendenciatapasztalat Nádas Péter prózájában : [absztrakt]

A mikszáthi anekdotikus hagyomány továbbélése Grecsó Krisztián Pletykaanyu című elbeszélésében : [absztrakt]

Az emberalakú Isten : az antropomorf Isten a Héber Bibliában és Esterházy Péter Mercedes Benz című drámájában : [absztrakt]

80,013

82,129