University of Szeged

Marics Dominika Viktória

129128
IRO
D
A
LO
M
ELM
ÉLET
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
ISMÉTLÉS ÉS HALMOZÁS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI 
MAGYAR IRODALOMKRITIKAI MEZŐBEN. BORBÉLY 
SZILÁRD RECEPCIÓJA
Kulcsszavak: ismétlés; halmozás; recepcióelemzés; irodalomkritika; kanonizáció
Dolgozatom a rendszerváltás utáni magyar irodalomkritikai és irodalomtudomá-
nyos mező működésmódját kívánja vizsgálni Borbély Szilárd több mint harmincéves 
recepcióján keresztül. A kutatás alapvető célkitűzése elméleti és módszertani modellt 
építeni kritikatörténeti vizsgálatok elvégzésére, amelyben központi fontosságú az 
irodalomtörténet, az irodalomelmélet és az irodalomszociológia szerves egységé-
nek megteremtése, valamint a kritikatörténeti vizsgálódás tudományfilozófiai és 
tudományszociológiai perspektívájának megnyitása. Mindez segít rákérdezni és 
válaszokat keresni az irodalomtudomány ontológiai és episztemológiai pozíciójának 
mibenlétére. Kutatásom tehát nem pusztán Borbély Szilárd életművének újszerű fel-
dolgozásában tesz előrelépéseket, hanem fontos kritikatörténeti relevanciája is van.
Dolgozatom első fejezetében elméleti és módszertani megfontolásaimat írom 
körül. Eltávolodom a Jauß-féle recepcióesztétika szövegontológiájától, és a Mellék-
letben feltüntetett több mint négyszáz metatextusból álló korpuszt Stanley Fish és 
Tony Bennett szövegfogalmának szellemében dolgozom fel, olvasási gyakorlatok és 
értelmezőközösségek azonosítására téve kísérletet. Mindez lehetővé teszi a Borbély 
Szilárd recepcióját alkotó metatextuális tér kritikatörténeti vizsgálatát, valamint szö-
vegekről írt szövegek olvasásának módszertani és elméleti kidolgozását. A metatex-
tusok feldolgozása során megalkottam egy olyan kategóriarendszert, amely Borbély 
recepciójának interpretációs eljárásait rögzíti. A recepciótörténeti narratíva megal-
kotásában fontos szempont volt a metatextuális tér institucionális beágyazottságá-
nak kidomborítása, amiben John Austin, Michel Foucault, Pierre Bourdieu, Itamar 
Even-Zohar és a korai Bruno Latour elméleteit használtam fel.
Dolgozatom esettanulmányában az első fejezet elméleti és módszertani elmé-
letének működésmódját szemléltetem Borbély Szilárd recepciójának kanonizációs 
dinamikái mentén. Borbély kanonizációjának bemutatása során az ismétlés és hal-
mozás diskurzusszervező stratégiáit veszem szemügyre, ennek segítségével muta-
tom be, hogyan jutott el a recepció a dilettantizmus-mesterfok dilemmájától az egy-
séges pozitív szakmai konszenzusig. Következtetésem szerint Borbély életművét két 
nagy értelmezőközösség, a nyelvfilozófiai és a politikai-antropológiai értelmezőkö-
zösség kanonizálta, és mindkettő főként episztemológiai téteket fűzött az életműhöz.
LÁSZLÓ ISTVÁN
Irodalom- és kultúratudomány 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Lengyel Imre Zsolt
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
KÉPEKRŐL SZAVAKKAL – A KÉPKÖNYVEK VILÁGA
Kulcsszavak: képkönyvek; illusztrációk; vizuális történetmondás; verbalizáció;
A képkönyvek, vagyis a szöveges narratívát mellőző képeskönyvek egyre több teret 
hódítanak hazánkban is. A képi történetmondásban ragadható meg a könyvtípus 
újdonsága, amely talán éppen annyira befolyásoló tényező az itthoni kiadásában, 
mint amennyi népszerűséget mutat külföldön.
Dolgozatom elsősorban a műfaj jellemzőit veszi sorra, amelyhez segítségül más, 
a vizuális és verbális médiumot felhasználó műfajokat is bemutatok. A képsorok 
értelmezésére a verbalizáció nyújthat támogatást, így a képek értelmezése nem csak 
egyesével történik, hanem az őket összetartó kontextus kialakítására is lehetősége 
nyílik a befogadónak. A képkönyveknek lehetnek szöveg nélküli és majdnem szö-
veg nélküli változataik, azonban ezen elnevezések nem adnak teljes lehatároltsá-
got a műfaj kereteinek. Az előbbiek pontosítására két típust állít szembe a dolgoza-
tom: prototipikus és nem prototipikus képkönyvek. De vajon honnantól nevezhető 
egy könyv képkönyvnek? Ennek meghatározása két feltétel mentén lehetséges: a 
kép-szöveg aránya, valamint a megjelenő szöveg funkciója. A kettő figyelembevé-
tele képes meghatározni a képkönyvek olyan változatait is, amelyek nem könnyen 
azonosíthatók.
Kutatásom célja a könyvtípus elhatárolása, a műfaj pontosabb körvonalazásása. 
Ahhoz, hogy az értelmező oda tudjon fordulni a képkönyvekhez más olvasási stra-
tégia szükséges, mint amit a kép-szöveg kapcsolatot mutató könyvek esetében már 
ismerünk. Itt a befogadó háttérismeretére és önálló értelmezésére van szükség, 
amely által saját párbeszédet alakíthat ki a könyvvel.
MARICS DOMINIKA VIKTÓRIA
Magyar nyelv és irodalom 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Tóth Ákos (PhD)
egyetemi adjunktus, SZTE BTK


Hungarian

Képekről szavakkal - A képkönyvek világa : [absztrakt]

Laurinyecz Szabolcs

Ó
KO
RTU
D
O
M
Á
N
Y – K
LA
SSZIK
A
-FILO
LÓ
G
IA
 I.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
174 175
CAESAR MINT ANTIMODELL? A MASSILIA OSTROMÁT 
MEGELŐZŐ RÉSZEK CAESAR COMMENTARII DE BELLO 
CIVILIJÉBEN ÉS LUCANUS PHARSALIÁJÁBAN
Kulcsszavak: Lucanus; Caesar; Pharsalia; Commentarii; Antimodell-elmélet
A dolgozatomban komparatív vizsgálatnak vetem alá a Massilia ostromát megelőző 
eseményeket Caesar Commentarii de bello civilijében és Lucanus Pharsaliájában, az 
antimodell-elmélet alapján. Vizsgálatom hipotézise, hogy a fent említett epizód elké-
szítéséhez Lucanus antimodellként használta fel Caesar művét. A szövegszerű pár-
huzamosságokra koncentráló, ill. a két rész szerkezetét és narratív üzeneteit érintő 
vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a hipotézisem helyes: valószínűsíthető, hogy 
Lucanus antimodellként kezelte Caesar szövegét a saját narratívája elkészítéséhez. 
Az antimodell-elmélet így e Pharsalia-részt illetően is megerősítést nyert. Viszont 
óvatosságra int a dolgozat egy másik eredménye: megvizsgálva, hogy Domitius 
milyen szerepet tölt be a Pharsalia és a Commentarii de bello civili egyéb részeiben, 
arra a következtetésre jutottam, hogy Lucanusnál a Massilia-epizódból nem azért 
hiányzik Domitius, mert Lucanus így reagált volna Caesar narratívájára, hanem más 
megfontolások állhattak a háttérben. Ez árnyalja a dolgozat megállapításait: az anti-
modell-elmélet alapvetően érvényes, de a vizsgálat alapján az is kitűnik, hogy nem 
lehet minden nyilvánvalónak tűnő narratív ellentétre alkalmazni.
LAURINYECZ SZABOLCS
Történelem 
BA, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Illés Imre Áron
adjunktus, SZTE BTK
„IGITUR EGO IN DEI NOMEN DRADO”: 
A CHLA PERGAMENJEINEK LEXIKOLÓGIÁJA
Kulcsszavak: ChLA; lexikológia; terminológia; Sankt-Gallen; pergamen
A Chartae Latinae Antiquiores kötetei őrzik azokat a kora középkori, pergamenre 
írt magánjogi dokumentumokat, melyek a Római Birodalom, illetve utódállamai 
területéről származnak. A ChLA gyűjteménye igen változatos: vegyesen tartalmaz 
adásvételi, bérleti, ajándékozási szerződéseket, adományleveleket etc. Ezek az okle-
velek nemcsak nyelvészeti szempontokból kiemelkedőek, hanem egyházi, jogtör-
téneti szempontból is nagy értékkel bírnak. Tanulmányom két részre tagolódik: az 
első részben a ChLA korpuszába került, 8. századi dokumentumokban található, ide-
gen eredetű kölcsönszavakat, azok eredetét és elterjedését vizsgálom; a második 
részben pedig a 8. századi oklevelekben rejlő néhány jogi terminológiai jellegzetes-
ségre hívom fel a figyelmet, illetve egy, a középkorban létrejött kifejezés fogalomtör-
ténetét és pontos jelentését tárom fel.
LENGYEL RITA
Ókori nyelvek és kultúrák 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Adamik Béla
egyetemi docens, ELTE BTK


Caesar mint antimodell? : a Massilia ostromát megelőző részek Caesar

Commentarii de Bello Civilijében és Lucanus Pharsaliájában : [absztrakt]

Kis Szabolcs Tibor

189188
Ó
KO
RTU
D
O
M
Á
N
Y – K
LA
SSZIK
A
-FILO
LÓ
G
IA
 II.
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
„A KORA HELLÉNISZTIKUS KORI ATHÉN KATONÁI”
Kulcsszavak: Athén; hadsereg; társadalomtörténet; zsoldos; civil
Kutatásom célja Athén hadseregének társadalomtörténeti vizsgálata. Legfőképpen 
az athéni katonák egymás közötti viszonyát, valamint a civil társadalom katonákhoz 
való hozzáállását tárgyalja pályamunkám. A katonaságon belül és kívül fellelhető 
viszonyrendszert már Angelos Chaniotis, Charalompos Chrysafis, Glenn Richard 
Bugh és mások mélyrehatóan elemezték. Többségük azonban az egész hellenisz-
tikus korral kapcsolatban fogalmazott meg állításokat, városállamokat egyenként 
nem volt céljuk tárgyalni. A kora hellenisztikus kori athéni szárazföldi sereg egészé-
ről még nem készült összefoglaló munka. Kutatásomhoz a korabeli feliratos anyagot, 
valamint irodalmi forrásokat használtam fel. Elemzésem során megfigyeltem, hogy a 
hellenisztikus korra jellemző elitreprezentációnak ekkoriban még csak bizonyos ele-
mei fellelhetők. Az athéni polgárok katonai szolgálatát a nép megjutalmazta, azon-
ban a legnagyobb kitüntetéseket külföldiek érdemelték ki ebben az időszakban. 
A feliratok nyelvezetében kerestem a polgárság véleményét az Athénba kirendelt 
makedón helyőrségről, annak tagjairól. A zsoldosok ebben az időszakban ritkán 
jelentek meg forrásainkban, mégis lehet következtetni társadalmi megbecsültsé-
gükre, rajtuk keresztül feltételezhetjük akár külhoni uralkodók befolyását is.
KIS SZABOLCS TIBOR
Történelem 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kató Péter
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
ÁLOM ÉS INTEGRÁCIÓ. JUNO SOSPITA A SZÖVETSÉGES 
HÁBORÚBAN
Kulcsszavak: Juno Sospita; Szövetséges Háború; Róma; Latinok
Kr.e. 90-ben, a  Szövetséges Háború hajnalán, egy figyelemfelkeltő ügy került a 
római Senatus elé: Caecilia Metella álmában Juno Sospita el akarta hagyni Rómát, 
melyet Caecilia csak nagy nehézségek árán tudott megakadályozni. A Senatus erre 
reagálva elrendelte Juno Sospita templomának felújítását (Cicero De Divinatione 
1.4; Julius Obsequens 55). Az álom hosszú idő óta foglalkoztatta a vallástörténettel 
foglalkozó kutatókat, azonban egy, az ügyhöz köthető másik kérdés csak az utóbbi 
évtizedekben kapott figyelmet: pontosan Juno Sospita melyik szentélye lett fel-
újítva az álom hatására? Kettő lehetséges helyszín is felmerült: a 193-ban a Forum 
Holitoriumon felhúzott szentély, valamint az istennő ősi kultuszközpontja a Rómától 
délkeleti irányban fekvő Lanuviumban. A válasz nem egyértelmű, bár az utóbbi évti-
zedekben többen is érveltek Lanuvium vagy Róma mellett. Írásomban, Mouritsen 
gondolatébresztő elméletére alapozva (H. Mouritsen: Italian Unification. Institute of 
Classical Studies. University of London. 1998.), megkísérlem az epizódot összekap-
csolni a korszak politikai eseményeivel, melyeknek összeegyeztetéséből világosabb 
képet kaphatunk a templom felújításának politikai vonatkozásairól és helyszínéről is.
MAJERCSIK PÉTER
Történelem 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Hegyi W. György
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


"A kora hellénisztikus kori Athén katonái" : [absztrakt]

Négyökrű Tibor

RÓ
M
A
I KO
R ÉS N
ÉPVÁ
N
D
O
RLÁ
SKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
210 211
VALENTIANUS BRIGETIOBAN. A 370-ES ÉVEK 
ESEMÉNYEINEK RÉGÉSZETI AZONOSÍTÁSA 
PANNÓNIÁBAN
Kulcsszavak: Valentinianus; apszis; Brigetio; kvádok; Ammianus
A témám az Ammianus Marcellinus által leírt 370-es évek első felében történt ese-
menények régészetileg való azonosításáról szól. Lehetőség van I. Valentinianus csá-
szár határerődítési és bővítési politikájának vizsgálatára. A barbaricumi erődépítke-
zések által kiváltott kvád-szarmata támadás útvonalára és az érintett területeinek, 
nagyvonalú lehatárolására. Emellett megállapítható I. Valentinianus büntetőhadjára-
tának a helyszíne és Savariában lévő téli szállása is. 2017-18-ban a Komárom-Szőny/
Brigetio Stadion út lelőhelyen feltárt apszisos épület pedig az a hely lehetett, ahol I. 
Valentinianus fogadta a kvád követeket és meghalt. Feltehetőleg II. Valentinianust is 
itt kiáltották császárrá.
NÉGYÖKRŰ TIBOR
Régészet 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Bartus Dávid
docens, dékán, ELTE BTK
BRIGETIO KELETI KULTUSZAI
Kulcsszavak: brigetio, orientális istenek, római régészet, anatólia, egyiptom
Az OTDK dolgozatomban Brigetio legiotáborának, táborvárosának, és polgárváro-
sának kutatásának egyik megoldatlan kérdésével, az orientális istenek helyzetével 
foglalkoztam. A Severus-korban nagy számú leleten és feliraton megjelenő egyip-
tomi, szír, anatóliai, és perzsa istenek idáig nem voltam rendszerezve vizsgálva. 
A keleti lakosság szerepe ezen kultuszok megvalósulásában szintén csak említé-
sekre volt korlátozva.
A korábban kiadott, ezen kultuszokkal összefüggésbe hozható anyag teljes fel-
kutatása, majd a leletanyag Katalógusba (mely a dolgozat Kiegészítő dokumen-
tuma) szervezése után azt istenenként haladva elemeztem, és válaszokat adtam a 
velük kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, kiemelt szerepet fordítva az epigráfiai 
névanyagra, és az abból levonható következtetésekre a dedikációkhoz köthető sze-
mélyes etnikumát illetően. A dolgozatban röviden bemutatom az egyes keleti régiók 
isteneihez tartozó leleteket, majd azok elemzése képezi a dolgozat magját.
Az alábbi kultuszokat azonosítottam Brigetióban: Serapis, Iupiter Serapis; Ízisz, 
Ízisz-Fortuna, Ízisz-Démétér; Harpocratés; Osiris; Thot, Thot-Mercurius; Hermanubis; 
Sol Elegabalus Ammudatis; Apollo-Daphneus; Baltis; Iupiter-Dolichenus; Mithras és 
a Dadophoroi.
A kutatásom fontos módszerét jelentette az epigráfiai, kiemelten a névvizsgálat, 
melynek segítségével azonosítottam a dedikáló szeméyek etnikumát, azt, hogy azo-
nosíthatóak-e keleti eredetűként.
NÉMETH LILLA
Régészet 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Juhász Lajos
adjunktus, ELTE BTK


Valentianus Brigetioban : a 370-es évek eseményeinek régészeti azonosítása Pannóniában : [absztrakt]

Németh Lilla

Brigetio keleti kultuszai : [absztrakt]

Nyemcsok Anna

RÓ
M
A
I KO
R ÉS N
ÉPVÁ
N
D
O
RLÁ
SKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
212 213
A NOMÁD TÜKRÖK AZ 5–6. SZÁZADI KÁRPÁT-
MEDENCÉBEN
Kulcsszavak: Nomád tükrök; kora népvándorláskor; 5-6. század
A „nomád” tükrök az 5. század egy olyan kiemelkedő tárgytípusa, melynek kutatása, 
majdnem egy évszázadra tekint vissza. A típus fő jellemzője a függesztőfül, illetve a 
geometrikus bordadíszek, melyek a hátlapját díszítik, és tipologizálásának alapját 
jelentik. Kialakulása a Kr. u. 2–3. században történt meg, amikor a Volga alsó folyá-
sánál kialakult a nyeles tükrökből, majd 4–5. században kezdett el nagyléptékben 
terjedni, először Kelet-, majd Közép-Európa területén, ahol rövidesen a domináns 
típussá vált. Dolgozatomban 65 lelőhely tükreit gyűjtöttem össze, és vetítettem tér-
képre. Kutatásom célja a tükrök kontextusának, és ezen keresztül a funkciójának vizs-
gálata volt. A „nomád” típus a Kárpát-medence teljes területén használatban volt, 
ugyanúgy a gazdag magányos temetkezésekben, mint a késő antik gyökerű köznépi 
temetőkben. Kizárólag nők és gyermekek sírjaiban kerül elő, elsősorban az elhunyt 
keze ügyébe, vagy külön, valószínűleg ládikába vagy tarsolyba helyezve. Egy külön-
leges esetet ismerünk a Tiszaug-Országúti bevágás lelőhelyű gepida soros teme-
tőből, ahol egy kislány nyakláncára fűztek fel egy töredéket, és ezzel a nyakában 
temették el. A tükrök funkciójáról árulkodnak kísérőleleteik, mint az egyéb piperecik-
kek (például csipeszek, szűrőkanalak, fésűk), melyek gyakran képezik a tükrös sírok 
részeit. Ami árnyalja a tükrök funkcióját, az a tükörtörés jól dokumentált és kutatott 
jelensége. Ez a szokás általános jelenség az 5. századi temetőkben és sírokban, de a 
gepida soros temetők tükrös sírjaiban is jelen van. Ezen cselekvés okát, írott források 
hiányában, nehéz megfejteni, de bizonyára kapcsolódik a tárgytípus hosszú múltjá-
hoz, mint lélekszimbólum. A tükröket övező hiedelmek, az elhunyt közelében való 
elhelyezés és a pipereszközökkel való előkerülés tovább él a gepida korszakban is, 
de a soros temetőkből csupán 6 ilyen temetkezést ismerünk. A függesztőfüles, ere-
deti „nomád” példányok használata az avar korban már nagyon ritka, viszont a típus 
formavilága visszatér az újra megjelenő nyeles tükrökön, melyek hátlapját gyakran 
díszítik bordaívek határolta küllőkkel. Az avar időszakban a tükörtörés szokása jelen-
tősen visszaszorul, viszont a 6. században is népszerű töredék amulettek mellékelése 
nem szűnik meg, utalva a tükröket övező mögöttes tartalom továbbélésére.
NYEMCSOK ANNA
Régészet 
BA, 5. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Témavezetők:
Dr. B. Tóth Ágnes
címzetes egyetemi tanár, SZTE BTK
Dr. habil. Kulcsár Valéria
címzetes egyetemi tanár, SZTE BTK
KÉSŐ AVARKORI LELŐHELYEK MIKROREGIONÁLIS 
KUTATÁSA A BERETTYÓ-KÖRÖS VIDÉKÉN
Kulcsszavak: Avar kor; Berettyó-Körös-vidék; Berettyó-folyó; Megtelepedés
Dolgozatom célja a Berettyó-Körös-vidék, azon belül a Berettyó-folyó magyarországi 
részén az avar kori megtelepedés bemutatása az itt feltárt lelőhelyeken keresztül. 
Dolgozatomban kitérek a térség formálódásában szerepet játszó elemekre (földrajzi 
keretek, klimatikus viszonyok), majd a régió lakottságának összehasonlítása érdeké-
ben néhány példával ismertetem az avar kort megelőző gepida kori lelőhelyeket a 
folyó térségében. Ezután azokat az avar kori lelőhelyeket (telepek, temetők) írom 
le részletesen, melyek a folyó közelében helyezkednek el. A lelőhelyek ismertetése 
után a szakdolgozatomban is vizsgált Berettyóújfalu-Somota-dűlő temetőt mutatom 
be részletesebben, melynek tárgyai széles kapcsolatrendszerre utalnak. Mindezek 
után összegzem dolgozatom eredményeit.
OSOHA GYULA
Régészet 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Rácz Zsófia
docens, ELTE BTK


A nomád tükrök az 5-6. századi Kárpát-medencében : [absztrakt]

Bebők Bálint Gábor

H
O
N
FO
G
LA
LÁ
SKO
R ÉS KÖ
ZÉPKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
218 219
ÜZENET A XVIII. ÉS A XIX. SZÁZADBÓL. A MURGAI ÉS 
A GYÖRKÖNYI IDŐKAPSZULA NYOMÁBAN
Kulcsszavak: evangélikus templom, időkapszula, írásos emlék, pénzérmék
Témaválasztásom meglehetősen személyes. A kutatásom elméleti hátterét mento-
rom, dr. Gesztesi Enikő PhD segítette nemcsak tanácsaival, hanem útmutatásaival is, 
általa mindenhol nagy odafigyeléssel vártak rám.
Kutatásom során egyrészt arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a murgai és a 
györkönyi időkapszula szakszerű feltárása milyen módszertani lépésekben történt, 
továbbá a lelet azonosítása, restaurálása milyen feladatokat jelent, illetve jelentett a 
szakemberek számára, milyen módszereket alkalmaztak a feltárás során.
A kutatási kérdéseim megválaszolásához interjúkat vettem fel a szakirodalmi hát-
téranyag elemzése mellett. A dolgozat készítése során megállapítottam, hogy van-
nak olyan csomópontok, melyek mind a két lelet kapcsán megegyeznek, viszont a 
lelet azonosítása egyedi, csak komplex vizsgálati módszerekkel, csapatmunkában 
jöhetünk rá arra, hogy miért készültek az időkapszulák.
AKKERMANN DÁNIEL
Középiskolai hallgató
Szekszárdi Garay János Gimnázium
Témavezető:
Dr. Gesztesi Enikő PhD
középiskolai tanár, mesterpedagógus, 
Szekszárdi Garay János Gimnázium.
VÁROSI KERTKULTÚRA A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN ÉS 
A KORA ÚJKORBAN
Kulcsszavak: régészet; középkor; városi régészet; kertkultúra; város
A dolgozat témája a késő középkori és kora újkori magyarországi városok magán-
kertjeinek bemutatása jelen régészeti ismereteink összefogásával. A városi kertek 
vizsgálatát régészeti, tipológiai, gazdasági és városrendezési szempontok segítik, 
a kertek osztályozása pedig négy felhasználási mód szerint oszlik fel: 1. veteményes- 
és gyümölcsöskertek; 2. szőlőskertek vagy kerti szőlők; 3. majorkertek, vagy szérűs- 
és szálláskertek; 4. díszkertek. A már közölt városi kutatások által felállított ismerete-
ink a 14-18. századi városainkról hiányosak és elszórtak, így a dolgozat ezt a tudást 
hivatott összefogni.
A  tanulmány elsőként azt mutatja be, hogy a hazai középkori városi régészet 
hogyan kezeli a városi kutatásokat, és azon belül milyen módon dolgozza fel a városi 
kertek objektumait és leletanyagát. A városi kertek vizsgálatakor továbbá fontos, 
hogy a telek és a rajta létesült kert milyen jogi, területi és funkcionális viszonyban 
álltak egymással. Az értelmezés fő eleme a városi kertek kategóriákba osztályozása 
azok hasznosítási módjai, ültetett növényei és épített struktúrái szerint. Ez a tipoló-
gia a korabeli írott források szemléletmódját követi. A dolgozat tárgyalja a külön-
böző típusú városi kertek termesztett növényeit: a kapásnövényeket, gyümölcsöket, 
külön figyelemmel a szőlőkre, és a gabonaféléket. Bemutatja a késő középkori és 
kora újkori táplálkozási trendeket és a városi gazdaság, valamint a lokális és távol-
sági kereskedelem legfontosabb piaci termékeit. A dolgozat utolsó egysége azt 
tárgyalja, hogy a kertek hogyan és hol helyezkedtek el a városokban, továbbá azt 
vizsgálja, hogy az eltérő szerepeket betöltött kertek területileg egymáshoz kapcso-
lódtak-e, vagy függetlenül, elhatárolva létesültek.
BEBŐK BÁLINT GÁBOR
Régészet 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Mészáros Orsolya
egyetemi adjunktus, ELTE BTK


Városi kertkultúra a késő középkorban és a kora újkorban : [absztrakt]

Gazda Zsolt László

H
O
N
FO
G
LA
LÁ
SKO
R ÉS KÖ
ZÉPKO
R RÉG
ÉSZETE
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
222 223
ÜVEGLELETEK A NAGYVÁZSONYI KINIZSI-VÁR 
TERÜLETÉRŐL
Kulcsszavak: Üveg; Újkor; Középkor, Kuttrolf; Ablakszem
Jelen tanulmányban Éri István a nagyvázsonyi Kinizsi-vár 1954-1960 között végzett 
feltárása során előkerült nagy mennyiségű üvegtöredék bemutatására kerül a sor. 
A szerző az üvegeket tipológia alapján csoportosította, majd párhuzamaik alapján 
vont le következtetéseket a vár gazdasági helyzetének idők során bekövetkező vál-
tozásairól. Az üveganyag a vár történetéből a 16-19. század közötti periódust fedi 
le, kivitelezésüket tekintve található közöttük egyaránt luxus termék, és egyszerűbb 
kialakítású népi üveg is.
Az üvegek alapján a vár 16. századi anyagi helyzete kiemelkedően jó volt, 
ebből a korszakból ugyanis számos jó minőségű import termék került elő. 
A török korban a vár védelmi feladatokat látott el, a rossz ellátás miatt a vár foly-
ton anyagi gondokkal küzdött, ami az az üvegekre is rányomta a bélyegét 
Mivel a magas színvonalú üvegek eltűnnek a 18. század közepére, feltételezhető, 
hogy az 1649-ben birtokossá váló Zichy család a várat a 18. század első harmadáig 
lakta, majd a vár ezt követően indult el a pusztulás útján.
FARÁDI SZABÓ ERIK
Régészet 
MA, 3. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Mészáros Orsolya
adjunktus, ELTE BTK
FOKOS ÉS BALTA LELETEK A KÁRPÁT-MEDENCE 
10. SZÁZADI RÉGÉSZETI HAGYATÉKÁBÓL, KÜLÖNÖS 
TEKINTETTEL A NYÉL TÁMASZOS BALTÁKRA ÉS AZOK 
ARCHEOMETALLURGIAI VIZSGÁLATÁRA
Kulcsszavak: fokos;harci balta; nyéltámaszos balta;10. század Kárpát-medence; készítés 
technológia
Dolgozatomban a 10. századi fokos-és baltaleletek kutatásának jelenlegi állását sze-
retném összefoglalni. Az eddig használt vizsgálati szempontok mellett, olyan szem-
pontokat is figyelembe véve, mint a készítés technológia. Szeretném megvilágítani, 
hogy ebből a szempontból felvetődő kérdésekre, miképpen segíthetnek választ 
találni a különböző archeometallurgiai vizsgálatok. Elemzem, hogy az egyes tár-
gyaknak milyen párhuzamait találjuk meg a Rusz, a mai Dél-Lengyelország területén. 
Milyen regionális eltéréseket láthatunk a Kárpát-medence északi és keleti perem 
területein és ezekből milyen következtetéseket tud levonni a kutatás. Külön figyel-
met szentelek a nyéltámaszos balták-és bárdok jelentőségére a lelet anyagban.
GAZDA ZSOLT LÁSZLÓ
Régészet MA. 
MA, 1. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Langó Péter
egyetemi docens, PPKE BTK


Fokos és balta leletek a Kárpát-medence 10. századi régészeti hagyatékából, különös tekintettel a nyél támaszos baltákra és azok

archeometallurgiai vizsgálatára : [absztrakt]

Bán-Földváry Loránd

SZLA
VISZTIK
A
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
232 233
POSZTKOLONIALIZMUS ÉS BIOPOLITIKA. 
TADEUSZ BOROWSKI KŐVILÁG CÍMŰ KÖTETE
Kulcsszavak: rövidpróza; biopolitka; posztkolonializmus
A  Kővilág Tadeusz Borowski lengyel író és holokauszt-túlélő novellaciklusa. Az 
auschwitzi sorsokat groteszk iróniával ábrázolja, ez az álderűség mutatja a helyzet 
igazi kilátástalanságát. Így a Kővilág elsősorban az abszurd irodalomhoz köthető. 
Ugyanez a hangvétel folytatódik a felszabadított táborokban és Lengyelországban, 
felhozható tehát a posztkoloniális perspektíva. A Kővilág vizsgálható, mint kisebb-
ségi irodalom, amiben a másságot biopolitikai vonalak jelölik ki.
BÁN-FÖLDVÁRY LORÁND
Szabad bölcsészet 
BA, 5. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Bartha Judit Marianna
egyetemi adjunktus, ELTE BTK
KÉT VILÁG SZINTÉZISE ÉS NŐI SZAKRALITÁS 
IVAN BUNYIN AGLAJA CÍMŰ ELBESZÉLÉSÉBEN
Kulcsszavak: Bunyin; Aglaja; pravoszláv szentség; szláv népi mitológia; poétika
A dolgozat Ivan Bunyin, az első Nobel-díjas orosz író Aglaja című novelláját elemzi 
a női szentség, a keresztény és pogány-népi szimbolika történetalkotó és szöveg-
képző szerepét vizsgálva. Elmondható, hogy a hazai ruszisztikában a Bunyin-kutatás 
meglehetősen alulreprezentált, az első Bunyin-monográfia csupán a közelmúltban 
jelent meg Magyarországon. Különösen igaz ez az Aglaja című, 1916-ben keletkezett 
novellára. Jóllehet Bunyin nagy jelentőséget tulajdonított ennek az elbeszélésének, 
a számunkra rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalomban nem talál-
tunk olyan átfogó interpretációt, amelyet önállóan e novellának szenteltek volna, 
és amely valódi mélységében, a szövegben rejlő valamennyi utalást és különleges 
alkotói eljárást feltérképezve vizsgálta volna a művet.
A dolgozat a mű mitopoétikai, szemantikai-poétikai és intertextuális vizsgálatával 
arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként jelenik meg a pogány termékenységkul-
tusz és az orosz pravoszláv szentség összefonódása az elbeszélésben, s milyen szere-
pet töltenek be a két hitvilág dichotómikus kapcsolata mentén kibontakozó ellentét-
párok a mű szüzséjének létrehozásában. Megvizsgáljuk a mű idő- és térszerkezetét, 
valamint a szöveg egyéb történetképző motívumait. A  jelentős karakterek belső 
dinamikáinak, előképeinek meghatározásához, narratív szerepének megértéséhez 
etimológiai és szimbolikai névanalízisen, valamint az intertextuális utalások feltárásán 
keresztül jutunk el. A műfajiság és a narrátor- és beszédmódváltás kapcsán az alkalma-
zott szkáz szerepét vesszük figyelembe, melyen keresztül megjelenik az emlékezés 
problematikája is. Megállapítjuk, hogy a műfaji kettősség és a szövegbe foglalt ellen-
tétpárok fő jelentősége azok szintézisében és meghaladásában rejlik, valamint, hogy 
Bunyin felfogása szerint ennek eléréséhez kizárólag a művészeten keresztül vezet az út. 
Az általunk kulcselbeszélésnek tekintett szöveg vizsgálata hozzájárulhat Bunyin élet-
művének mélyebb megértéséhez, különösen az írónak az orosz népi vallásosságról 
alkotott egyedi felfogása, valamint művészetfelfogása szempontjából.
BARNA BENEDEK
Szlavisztika (orosz) 
BA, 5. félév
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Horváth Géza
egyetemi docens, PPKE BTK


Posztkolonializmus és biopolitika : Tadeusz Borowski Kővilág című kötete : [absztrakt]

Nagy Nikoletta

SZLA
VISZTIK
A
37. O
TD
K
 · H
U
M
Á
N
 TU
D
O
M
Á
N
YI SZEKCIÓ
240 241
POÉTIKAI ALKOTÓELEMEK ÉS KUTATÁSI 
IRÁNYULTSÁGOK – LERMONTOV „KORUNK HŐSE” 
CÍMŰ REGÉNYE
Kulcsszavak: POÉTIKAI ALKOTÓELEMEK, KUTATÁSI IRÁNYULTSÁGOK
Vizsgálódásom középpontjában Pecsorin karakterábrázolásának feltárása áll, a kap-
csolódó fontos motívumokkal, mint poétikai alkotóelemekkel. A  ló és a nő, mint 
jelentésegységek megtekintése centrális helyet kap az értelmezésben, mely felderíti 
e két motívum összekapcsolódási módjait. A feltárás több irányú megközelítést igé-
nyel. Ezek módszertani reflektálása, kutatási irányultságokként való azonosítása és a 
poétikai elemek megragadhatóságának a problémájához rendelése szintén kitűzött 
célja a tudományos munkának. A leírás figyelmet fordít arra, ahogyan a női alak, 
mint a cselekményábrázolásban megjelenő női szereplők összessége, akik lehetővé 
teszik Pecsorin szerelmi történeteinek kibontását és azok eseménysorainak értelme-
zését, hogy fordul elvontabb témamotívumokba, átlényegülve a nőiesség és férfi-
asság, valamint az alá- és fölérendeltség kérdésébe, melynek értelme  Pecsorinra, 
a regény főhősére vonatkoztatható. Annak bemutatása, hogy a ló motívuma hogyan 
integrálódik ebbe a kiteljesedettebb alakzatba, lehetőséget ad egy olyan irányú 
tisztázásra is, hogyan oldja fel a regény az adott vonatkozásban a sarkos bináris 
szembeállítás poétikai gyakorlatát, mely egyébként a motívumvilág és alakábrázolás 
sajátossága a Lermontov-regényben. Ezen keresztül jut el az értelmezés oda, hogy 
azonosítson egy a főhős, Pecsorin cselekedeteinek első szintű meghatározását átíró 
másféle művészi „beszédet”, mely összefügg a szóban forgó motívumok embléma-
ként történő meghatározhatóságával, illetve az elvontabb jelentések létrejöttével az 
irodalmi szövegben. A választott elemzési út végigjárása során pályamunkájában 
a szerző külön (al)fejezeteket szentel a karakterinterpretációhoz szükséges, kijelölt 
motívumok kontextusai kiszélesítésének. A motívumvizsgálat elméleti megalapozá-
sát követően, illetve a motívumvizsgálat módszertani lehetőségeivel számot vetve 
kialakítja a lermontovi lírai és líra-epikai költői termés bizonyos darabjainak kom-
paratív bevonását a mű értelmezésébe, melyhez társul a regény folklóranyagának 
beolvasása a regényszövegbe és azok komponenseinek tanulmányozása. Az interp-
retáció igyekszik számot vetni azzal is, hogyan árnyalja a bemutatott motívumkezelés 
Pecsorin önfeltárulkozásának jelentését és jelentőségét a regényben.
MEKIS JÚLIA
Orosz nyelv és irodalom MA 
MA, 1. félév
Eötvös Loránd Tudományegyetem 
Bölcsészettudományi Kar 
Témavezető:
Kroó Katalin
egyetemi tanár, ELTE BTK
HOGYAN FORDÍTSUK AZ „UTOLSÓ JUGOSZLÁV ÍRÓT”? 
– DANILO KIŠ HANGJA ÁCS KÁROLY KÖZVETÍTÉSÉBEN: 
A KORAI BÁNAT MAGYAR FORDÍTÁSÁNAK ELEMZÉSE
Kulcsszavak: fordításelemzés, fordítás
Ez a dolgozat Danilo Kiš Korai bánat (Rani Jadi) című művének nyelvi összefüggé-
seit vizsgálja. A tanulmány hangsúlyozza a szövegben megjelenő kettős nézőpontot, 
ahol a gyermeki narrátor ártatlan látásmódja éles kontrasztban áll a felnőtt narrátor 
komorabb életfelfogásával. Az elemzés a fordító, Ács Károly által végzett stilisztikai 
elemekre összpontosít, megvizsgálva, hogyan őrződnek meg vagy alakulnak át az 
eredeti szerb szöveg finomságai a magyar változatban. A fordítási folyamat kulcs-
fontosságú aspektusai közé tartozik az stílus megőrzésének vagy átalakításának kihí-
vása. A dolgozat a műfordításban megjelenő elhagyást, kiegészítést és átalakítást 
veszi szemügyre, mint például az elhagyást, kiegészítést és átalakítást, kiemelve a 
sikeres megoldásokat és azokat a területeket, ahol a fordítás esetleg nem teljesítette 
a várakozásokat.
A dolgozat végső célja, hogy választ adjon arra, hogyan jelennek meg a Korai 
bánat stilisztikai rétegei a fordításban, hozzájárulva Kiš irodalmi örökségének szé-
lesebb megértéséhez és a fordítás szerepének értelmezéséhez a kultúrák közötti 
kommunikációban.
NAGY NIKOLETTA
Fordító és tolmács 
MA, 3. félév
Szegedi Tudományegyetem 
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar 
Témavezető:
Dr. Orcsik Roland
egyetemi adjunktus, SZTE BTK


University of Szeged

Not a member yet

Képekről szavakkal - A képkönyvek világa : [absztrakt]

Caesar mint antimodell? : a Massilia ostromát megelőző részek Caesar Commentarii de Bello Civilijében és Lucanus Pharsaliájában : [absztrakt]

"A kora hellénisztikus kori Athén katonái" : [absztrakt]

Valentianus Brigetioban : a 370-es évek eseményeinek régészeti azonosítása Pannóniában : [absztrakt]

Brigetio keleti kultuszai : [absztrakt]

A nomád tükrök az 5-6. századi Kárpát-medencében : [absztrakt]

Városi kertkultúra a késő középkorban és a kora újkorban : [absztrakt]

Fokos és balta leletek a Kárpát-medence 10. századi régészeti hagyatékából, különös tekintettel a nyél támaszos baltákra és azok archeometallurgiai vizsgálatára : [absztrakt]

Posztkolonializmus és biopolitika : Tadeusz Borowski Kővilág című kötete : [absztrakt]

Hogyan fordítsuk az "utolsó jugoszláv írót"? - Danilo Kiš hangja Ács Károly közvetítésében: a Korai Bánat magyar fordításának elemzése : [absztrakt]

80,013

82,129