KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
A jogrendszer belülről
Get PDFA 2014 októberében kezdődő beszélgetéssorozat célja az volt, hogy a jogtudomány képviselőinek betekintést engedjen a jogrendszer működése során fontos intézmények belső életébe. Ennek érdekében a jogrendszer és a jogászság számára fontos intézmények vezetőit vagy fontos tisztviselőit kérték fel mintegy félórás előadások megtartására. Az előadásokat kilencven perc beszélgetés követte, a jelenlevő kutatók kérdései alapján.
Az előadások keretében olyan kérdéseket vizsgáltak, amelyek nem láthatóak közvetlenül a jogi aktusokból (jogszabályokból, ítéletekből, határozatokból). Különösen arra voltak kíváncsiak, hogy az előadók (1) az intézménybe érkezésükkor milyen szervezeti kultúrával, esetleg meglepő íratlan szabályokkal találkoztak, ez mennyiben változott azóta; (2) saját maguk szerepfelfogását miként jellemeznék, milyen célokat és terveket tartottak és tartanak szemük előtt; (3) milyen főbb nem-jogi (pénzügyi, politikai, személyi) tényezők befolyásolják az intézmény működését; (4) mennyiben befolyásolták az utóbbi néhány év jogszabályi változásai ténylegesen is a munkát az adott intézményben; (5) milyen tipikus téves közhelyekkel találkoznak a működésükkel kapcsolatban a jogtudományban vagy a közbeszédben; (6) miként látják intézményük jövőjét a saját terveik és a külső körülmények fényében, milyen problémákat kell megoldania az intézménynek a jövőben.
A gyűjtemény a következő videofelvételeket tartalmazza:
1. 2014. okt. 9. (csütörtök) 14:00-16:00 – Handó Tünde, az OBH elnöke
2. 2014. nov. 6. (csütörtök) 14:00-16:00 – Darák Péter, a Kúria elnöke
3. 2014. nov. 20. (csütörtök) 14:00-16:00 – Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
4. 2014. dec. 4. (csütörtök) 14:00-16:00 – Polt Péter, legfőbb ügyész
5. 2015. jan. 8. (csütörtök) 14:00-16:00 – Réti László, a Budapest Ügyvédi Kamara elnöke
6. 2015. jan. 22. (csütörtök) 14:00-16:00 – Trócsányi László, igazságügyi miniszter
7. 2015. febr. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
8. 2015. febr. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Szekér Judit, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara mellé kinevezett miniszteri biztos
9. 2015. márc. 5. (csütörtök) 14:00-16:00 – Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke
10. 2015. márc. 19. (csütörtök) 14:00-16:00 – Wellmann György, Székely Ákos, Kalas Tibor kúriai kollégiumvezetők
11. 2015. ápr. 2. (csütörtök) 14:00-16:00 – Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke
12. 2015. ápr. 23. (csütörtök) 14:00-16:00 – Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
13. 2015. máj. 21. (csütörtök) 14:00-16:00 – Lukács Zsuzsanna, Fővárosi Ítélőtábla elnöke
14. 2015. máj. 28. (csütörtök) 14:00-16:00 – Juhász Endre, az Európai Unió Bíróságának bírája
15. 2015. jún. 11. (csütörtök) 14:00-16:00 – Czúcz Ottó, az Európai Unió Törvényszékének bíráj
A rendszerváltás utáni regionális fejlődés és területi egyenlőtlenségek politikai gazdaságtana Kelet-Közép Európában
No full textA kutatás a befektetés ösztönzés és a regionális fejlesztési politikák vizsgálata révén a transznacionális (európai uniós) és a nemzetállami szintű szabályozói környezetnek a kelet-közép-európai térségen belüli területi egyenlőtlenségekre gyakorolt együttes hatását vizsgálta. Az elemzési egységek a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) NUTS 3 szintű régiói voltak. Az eredmények alapján az uniós szabályozások átvétele a két szakpolitikai területen az eredeti célkitűzésekkel ellentétben nem csökkentette, hanem ellenkezőleg, növelte az országokon belüli területi egyenlőtlenségeket. Az államilag támogatott (külföldi) beruházások döntő többsége a fejlettebb régiókban valósult meg, míg az EU regionális fejlesztési támogatásaiból a leghátrányosabb helyzetű térségek nem részesültek jelentősen nagyobb mértékben, mint a leggazdagabb területek. Ennek oka, hogy az uniós szabályozás mindkét szakpolitika esetében majdnem teljesen azonos támogatási kategóriába sorolta a relatíve fejlettebb és a kevésbé fejlett kelet-közép-európai régiókat is, és ez a feltételrendszer közvetve a gazdagabbakat segítette több támogatott beruházáshoz és uniós forráshoz. Másképpen fogalmazva, az azonos feltételek, vagyis a relatív fejlettség szerinti differenciálás szinte teljes hiánya egyenlőtlen versenyt teremtettek a gazdagabb és a szegényebb térségek között, így kedvezve az előbbieknek.
A gyűjteményben található dokumentumok:
1) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_indicators_1990-2008_kd-347.xlsx
A visegrádi országok NUTS 3 szintű idősoros adatai (1990-től 2008-ig, illetve esetenként 2012-ig), excel formátumban. Ez a lengyel területi beosztás változása miatt 2007-ig 45, illetve 2000-től 66 lengyel, valamint 20 magyar, 14 cseh és 8 szlovák régiónak az adatait jelenti.
2) CZE_HUN_POL_SVK_aided_investments_2003-2014_kdk-347.xlsx
A 2003 és 2014 között a Visegrádi országokban megvalósult, állami támogatásban részesült külföldi nagyberuházások adatai NUTS 3 szintű területi bontásban. Az adatbázis tartalmazza a beruházások legfontosabb jellemzőit (helyszín, összérték, a támogatás nagysága és formája, iparág, beruházó neve és országa, és egyes esetekben a létrehozott munkahelyek száma).
3) CZE_HUN_POL_SVK_NUTS3_EU_funds_2007-2013_kdk-347.xlsx
A 2007 és 2013 között a visegrádi országokba érkezett európai uniós Strukturális Alapok megoszlása a NUTS 3-as területi szinten, kiegészítve a régiók főbb gazdasági és társadalmi mutatóival (2007-es adatok).
4) POL_EU-funds_gmina_2007-2013_kdk-347.xlsx
A 2007 és 2013 között Lengyelországban leszerződött EU Strukturális Alapok projektjeinek adatai helyi önkormányzati (gmina, 2478 egység) szinten összesítve. Az adatbázis tartalmaz számos helyi és regionális (NUTS 2) szintű gazdasági és társadalmi mutatót, valamint politikai indikátorokat is (a 2007-es és 2011-es parlamenti választásokon győztes pártra leadott szavazatok aránya, a 2006-os és 2010-es helyi önkormányzati választásokon megválasztott polgármesterek pártállása)
CONREASON – The Comparative Constitutional Reasoning Project
Get PDFThe primary purpose of the CONREASON project is to develop the most comprehensive and most systematic analysis of constitutional reasoning that has ever been produced. Secondary purposes are to promote the use of more rigorous (social science) methods in legal scholarship and to inform normative debates on constitutional reasoning. The focus of the project is thus not on constitutional law itself, but on the language of constitutional law.
The document "369-methodological-background" contains the most important information regarding the collection.
The output of the analysis contains different Excel files with results and graphs. A separate Excel file contains the descriptive statistics by different country categories (sat_an_descriptivesstats_new_1119-369.xlsx) and by three questions’ results (stat_an_BYq3q4q5-369.xlsx). Another Excel file contains the time series analysis (stat_an_Time series-369.xlsx). The third one is the ‘differentia specifica’ which contains the characteristics of how countries differ from each other (stat_an_differentia specifica_2-369.xlsx). All the correlations in all the country categories are listed in one separate Excel workbook (sat_an_total_matrix_new-369.xlsx). The cluster analyses on the non-aggregated database and on the aggregated database are in separate Excels (stat_an_nonaggregated_cluster_results-369.xlsx; stat_an_aggregated_cluster_results-369.xlsx; stat_an_argument_cluster_results-369.xlsx). The means and variances of the variables are summarized in one workbook (sat_an_mean_and_variance_3-369.xlsx). Scatterplots of a few variables correlations are illustrated in another Excel file (Stat_an_scatterplots_2-369.xlsx).
The collection contains the following 36 files:
- deposit form
-1 working paper
-1 methodological background
-19 expert opinions
-1 dataset
-13 statistical analyse
Dohányzás budapesti buszmegállókban
Get PDFA vizsgálathoz a kiindulópontot az az ekkor viszonylag újnak számító rendelkezés adta, amely előírta, hogy tömegközlekedési eszközök megállóiban, csak a megállótól több mint öt méter távolságban lehet dohányozni. A rendelkezés a média széles körben ismertette. Ebben a helyzetben egy viszonylag egyszerű adatfelvétel keretében vizsgáltuk a szabálynak való engedelmesség okait, azokat kérdezve, akik tényszerűen betartották a jogszabályi előírásokat. A kérdezés 2013. március végén és április elején zajlott le, kizárólag nagy forgalmú budapesti buszmegállókban
A szociális újraelosztás szerepe a többségi-kisebbségi feszültségek alakulásában az ezredforduló Magyarországán
No full textA rendszerváltást követő években radikális átrendeződés ment végbe a szociális újraelosztás terrénumain. A változás egyik legfontosabb metszete a társadalombiztosítás átrendezése és univerzális ellátásának piaci kötése volt. Ezzel szoros összefüggésben robbanásszerű növekedés következett be a decentralizált segélyezés rendszerében, amely elvileg a piacról kiszorultak alapszükségleteit volt/van hivatva kielégíteni. A kutatás ez utóbbi alrendszer közelebbi vizsgálatára vállalkozott. A dokumentumelemzésen, egyéni-családi és intézményi interjúkon alapuló felvétel a decentralizált rendszert mozgató helyi hatalmi és érdekviszonyok vizsgálatát tűzte maga elé. Kiderült: a diszkrecionális önkormányzati döntési rendszer "védőhálóján" a szegények, mindenekelőtt a roma szegények széles csoportjai rekednek kívül, miközben időnkénti befogadásukat a helyi középosztály formális és informális munkaerő-igénye szabályozza. A kutatás feltárta azt is, hogy a helyi szociális ellátórendszer fontos szerepet játszik a nőknek a rendszerváltással megnyíló új szociális területeken való foglalkoztatásában, akiknek bizonytalan munkaerő-piaci helyzete és az ebből fakadó igazodási kényszer szinte önműködően szabályozza, hogy a szociális segélyezés szelekciós mechanizmusai egyrészt hatékony fegyelmezőeszközül szolgáljanak, másrészt simulékonyan igazodjanak a pulzáló helyi munkaerő-igényekhez
Retorikai ígéretek
Get PDFA gyűjtemény a "Retorikai ígéretek" c. modul, amely a "Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014" projekt keretében készült.
A modul abból a felismerésből született, hogy a kutatás elméleti kerete szempontjából (lásd például mandátumszivárgás problémája) a retorikai ígéretek is fontosak lehetnek, még akkor is, ha azokhoz esetleg nem rendelhető hozzá egyértelmű policy tartalom. A modul tehát oly módon kíván hozzászólni a projekt problémáihoz, hogy arra kérdez rá, miként lehetséges hozzáférni az ígéretek policy szempontból nem vagy csak rosszul kezelhető - inkább politics jellegű - információtartalmához, amiről pedig feltételezhető, hogy megvan a maga helye a mandátum és az elszámolás kérdésének vizsgálatában. A modul kiegészítő és exploratív jellegű. Egyfelől, a projekt problémáihoz kíván hozzászólni olyan jelenségek vizsgálatával, amelyek a kutatás során módszertanilag kezelhetetlennek bizonyultak. Másfelől, az ezen problémákból adódó elméleti és módszertani következmények feltérképezésére, és nem egy alaposan átgondolt elméleti válasz igazolására vagy cáfolatára törekszik.
A gyűjtemény tartalma:
1) letéti nyilatkozat 2) adatbázis (sárgával jelölve, ha a 2 kódoló eltérően kódolta az ígéretet
Radikalizmus, posztmaterializmus, apátia - A magyar egyetemisták és főiskolások közéleti aktivitásának és politikai gondolkodásmódjának új trendjei
Get PDFAz Aktív Fiatalok Magyarországon c. kutatás 2. hulláma. A projekt kvantitatív és kvalitatív módszerekkel arra kereste a választ, hogy a hazai egyetemista és főiskolás fiatalok politikai elköteleződése és tevékenysége milyen jellegzetességeket mutat.
A gyűjteményben található fájlok: tisztított adatbázis; változók listája; spss syntax; az adattisztítás leírása; letéti nyilatkozat.
A .sav fájl online és személyes lekérdezés alapján készült. Súlyozott
Tudományos repozitóriumok az MTA-ban: a KDK és a SZTAKI tanulságai
Get PDFKét olyan repozitóriumot mutatunk be a hazai palettáról, melyeknek elsődleges célja a kutatás
szolgálata. Ez a feladat új követelményeket támaszt a repozitóriumokkal szemben, kezdve az örvendetesen
terjedő nyílt hozzáféréstől a kutatási adatok kezeléséig. A kutatások közzététele ma már nem korlátozódhat a
közlemények megjelentetésére, a kutatási adatok és a módszerek, algoritmusok nyilvánosságát is meg kell
teremteni. Egy tudományos repozitóriumban lehetővé kell tenni minél színesebb, sokfélébb háttéranyag
tárolását, ezzel is elősegítve a tudományos eredmények terjesztését, újrafelhasználását, reprodukálását és ezáltal
ellenőrizhetőségét. A tudományágak szokásai határozzák meg, hogy a másodelemzés mennyire elfogadott és
elvárt, mely kutatási dokumentumok válnak értékessé és megőrizendővé. Az MTA irányelvei az utóbbi időben
erőteljesen változtak e tekintetben. A kutatási adatok az általános problémákon túl, mint például
hivatkozhatóság, tudományáganként speciális követelményeket is támasztanak. A szociológia esetében az adatok
között találhatunk videókat, vagy kérdőíves válaszokat. Mind a két esetben felmerül a kérdés, hogyan tudná
ezeket egy külföldi kutató használni? A tudományos adatok létrehozásának kontextusa fontos értelmezési
szempont a másodelemzés során, ennek érdekében tudományágra szabott, extenzív metaadat tárolási igényeket
kell kiszolgálni. A repozitóriumok a kutatástámogatás és kutatásmenedzselés számára is nyújthatnak értékes
adatokat. Ahhoz, hogy a repozitóriumunk mindezeket lehetővé tegye, legtöbbször az informatikai megoldás
erőteljes konfigurálása és testre szabása szükséges. A társadalomtudományos adatok szenzitivitása, az
anonimizálási lehetőségek és nehézségek korlátozhatják a nyílt hozzáférhetőséget. Két gyakorlati megvalósítás
kapcsán nyújtunk ízelítőt a felmerült problémákból, azok megoldásaiból, valamint kitérünk a világ élvonalbeli
trendjeire, fejleményeire is e téren
Az iskolai pályaesélyek társadalmi meghatározottsága
Get PDFA kutatást a Jedlik Ányos program keretében az NKFP támogatta. A téma a roma tanulók iskolai teljesítménye és továbbtanulási esélyei. A kutatás interjús, fókuszcsoportos és kérdőíves módszerekkel történt.
A kérdőíves felmérés az ország számos iskolájában, önkitöltős módszerrel zajlott le, 14 éves gyerekek részvételével. Interjúk csak roma gyerekekkel készültek, ahogyan a fókuszcsoportos beszélgetéseken is főként romák vettek részt. Az iskolák egy része az akkor működő iskolai integrációs programban vett rész.
A KDK repozitóriumából a kérdőíves felvételhez kapcsolódó dokumentumok érhetőek el. A kérdőív a gyerekek jövőképére kérdezett rá és hozta kapcsolatba a szociodemográfiai háttérrel, az etnicitással és a baráti kapcsolatok jellemzőivel.
A gyűjtemény tartalma:
- a kutatásban való részvételre felkérő, iskolaigazgatóknak küldött levél (level_iskolaigazgatoknak)
- a kutatásban résztvevő iskolák listája (kutatasban_resztvevo_iskolak)
- a kutatásban résztvevő gyerekek osztályfőnökei által kitöltött kérdőív (tanari_kérdoiv)
- a kutatásban résztvevő gyerekek által kitöltött kérdőív (gyerek_kerdoiv)
- kódutasítás a kérdőívek kódolásához (fogalmazas_kodutasitas)
- a tisztított adatbázis (adatfajl_kdk)
- az adatbázis tisztítás sytax-a (tisztitas_syntax_kdk)
- a tisztítás lépéseit összefoglaló szöveges leírás (tisztitas_kdk)
- az adatbázis képzett változóinak syntax-a (identitas_syntax)
- az adatbázis változóinak listája (adatbazis_valtozoi)
- a kutatás fő megállapításait összefoglaló tanulmány (zarotanulmany)
Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2014
Get PDFA Választási ígéretek és kormányzati teljesítés Magyarországon, 1990-2010 kutatási projekt úttörő jellegű a magyar politikatudományban. Megvalósulásával új tudományos eredményeket várunk arról, hogy milyen a kapcsolat a pártok kampányígéretei és a tényleges kormánypolitika között, és – egy későbbi szakaszban – arról is, hogy a kormányok teljesítménye hogyan hat a szavazói viselkedésre. A kutatás eredményeképpen pontosabb képet remélünk a kormánypolitika kiszámíthatóságáról, a kormányzást végző politikai vezetők autonómiájáról, azaz arról, hogy tevékenységük mennyiben követi a választói akaratot és mennyire van kitéve a szavazópolgárok ellenőrzésének. E kérdések megválaszolása segít abban, hogy többet tudjunk meg a demokrácia, a mindenkori kormánypolitika és a közpolitika minőségéről.
A kutatási projekt jelenlegi célja annak megállapítása, hogy a magyarországi pártok (1) mennyiben tesznek világos, számon kérhető ígéreteket, (2) ezeket kormányra kerülve mennyire teljesítik, és (3) milyen tényezők befolyásolják a választási ígéretek egyértelműségét és végrehajtását.
A projekt nyílt, arra törekszik, hogy az ígéretekkel kapcsolatos egyéb kutatásokat is ösztönözzön.
A fájlok tartalma:
- letéti nyilatkozat
- kódkönyv
- Fidesz, MSZP, SZDSZ 2002-es lekódolt kampányígéreteinek adatbázisai (.sav)
- MSZP és SZDSZ összesített adatbázis (.xlsx