KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Segítők vagy segítendők? Szakmai munkakörülmények, mentális egészség és mobilitás a szociális szektorban (kérdőíves adatfelvétel)
No full textA „Segítők vagy segítendők? Szakmai munkakörülmények, mentális egészség és mobilitás a szociális szektorban” kutatási projekt célja a szociális területen dolgozók szakmai mobilitásának, lelki egészségének, valamint a szűken és tágan értelmezett munkakörnyezetének vizsgálata volt. Jelen gyűjtemény a célcsoport körében készült kérdőíves felvétel adatbázisát („Survey_adatfájl-641.sav” nevű fájl) és a kérdőívet („Kérdőív-641.pdf” nevű fájl) tartalmazza. A survey keretében a szociális szakemberek munkahelyváltási szándékát és terveit vizsgáltuk mentális egészségük, valamint – szakmaspecifikus – munkakörülményeik függvényében. A kérdőívben felmértük a szakemberek múltbeli és tervezett mobilitási útjait, annak szervezeten, valamint szakmán belüli és kívüli, illetve horizontális és vertikális vetületeit egyaránt. A kérdőívben használt további mérőeszközök a szakirodalmakra épülnek és a nemzetközi összehasonlítás érdekében elsősorban nemzetközileg elfogadott, validált skálákat (pl. Oldenburg Burnout Inventory, Munkahelyi Elégedettség Skála, Munkahelyi Környezeti Kérdőív stb.) tartalmaznak. A kérdőívet CAPI technikával vettük fel a szociális alap- és szakszolgáltatásokat nyújtó intézményekben dolgozó szakemberek 664 fős országos reprezentatív mintáján 2022 májusa és novembere között. A kérőíves kutatást a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Etikai Bizottsága (TK-19/2021) jóváhagyta 2021. december 6-án. Az adatgyűjtés az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatással valósult meg (NKFIH FK 138315)
V❉Net: Az önkéntesek kapcsolathálóinak rejtett ereje. Fesztivál önkéntesek dinamikus kapcsolathálózatainak összehasonlító kutatása
No full textA három legnagyobb magyar könnyűzenei fesztivál önkénteseinek felmérésével az volt a célunk, hogy megértsük, mely interperszonális kommunikációs vagy reputációs hálózatok alakulnak ki és működnek leghatékonyabban az önkéntesek esetében. Ez különösen fontos abból a szempontból, hogy kutatási eredményeink általánosíthatóak a projektalapú, tranziens szervezetekben tapasztalt jelenségekre, különösen kapcsolathálózati szempontból. Kutatásunkban az önkéntesek együttműködésére, motivációjára, rendezvény eleji és végi kapcsolathálózatára, illetve a normákhoz való viszonyulásokra fókuszált. Kutatásunkban kérdőíves és interjús módszerrel gyűjtöttünk adatot.
A kérdőív és az adatbázis csak kérésre érhetők el.
A letéti nyilatkozat és a readme fájl a címére kattintva szabadon elérhető
Kisebbségi Jogok – A hatékony európai jogérvényesítés felé
No full textAz aktuális kihívások, mint a háború visszatérése Európába, a gazdasági nehézségek és az illiberalizmus kihívása új erővel vetik fel a kisebbség és a többség közötti kapcsolatok kérdéseit, és rövid távon aligha várhatóak kisebbségbarát reformok. Olyan megoldásokon érdemes gondolkodni, amelyek úgy erősítik a kisebbségi jogokat, hogy közben figyelembe veszik a politikai realitást. Az európai intézmények már elfogadtak és alkalmaznak kollektív jogorvoslati megoldásokat, amelyek logikája érvényes a kisebbségi jogokra is. A kutatás azt járja körül, hogy a kollektív jogorvoslatra való nagyobb támaszkodás hogyan erősítheti a kisebbségi jogok érvényesítését, függetlenül attól, hogy tágabb, kisebbségbarát reformok elfogadására sor kerül-e. A kollektív jogérvényesítés révén az együttes fellépés megerősítheti a kisebbségeket, és alakíthatja a képviselet, a költségek, a bizonyítékok és a belső szervezettség viszonyait. A kutatás a kisebbségi jóvátétel korai eseteinek – például a Holokauszt-ügyeknek – a tanulságaira építve, és a kisebbségek széles körére alkalmazható megoldások kidolgozására törekedve, az esetek korlátozott körére összpontosít: a szlovákiai, magyarországi és romániai roma és magyar kisebbségeket vizsgálja, lehetővé téve annak értékelését is, hogy a kollektív jogorvoslati mechanizmusok hogyan működhetnek a jogállamisági kihívások közepette. A végső cél az, hogy javaslatokat dolgozzunk ki arra vonatkozóan, hogy az európai intézmények hogyan fogadhatnának el a kollektív jogorvoslati mechanizmusokra vonatkozó szabályozást a kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítésének előmozdítása érdekében, amely kézzelfogható előnyökkel jár a helyi környezetben.
Az adatbázis szlovákiai és magyarországi kisebbségi (magyar és roma) esetekből válogat, a hivatalos bírósági adatbázisokból vett ítéleteket feldolgozva (összefoglalókkal, angol fordításokkal és kapcsolódó esetekkel). A gyűjtemény célja, hogy a kevésbé tárgyalt, nemzeti szinten született ítéletek is elérhetőek legyenek a külföldi kutatóknak és más érdeklődőknek
A fenntartás megvalósulása a járási gyerekesély programokban a szakmai vezetők megkérdezésével
No full textAz EFOP 1.4.1-15 „Integrált gyermekprogramok szakmai támogatása” című kiemelt projekt szakmai-módszertani támogatást nyújtott az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben élő gyermekek esélyeinek javítását, az őket érő hátrányok újratermelődésének megakadályozását célzó helyi és térségi programoknak. A projekt keretében kutatás készült, amely a járási gyerekesély programok fenntartási időszakban való működését vizsgálta. A felmérés összesen 31 járásra terjedt ki, ahol a szakmai vezetőkkel telefonos/online formában lekérdezett kérdőív segítségével vizsgáltuk a helyi programok fenntartását. A kutatást két időpontban, a járási programok zárásával összhangban zajlott 2022-2023 folyamán
Does political polarisation undermine democratic accountability? Evidence from 28 European democracies
No full textPolitical polarisation has drawn significant attention recently due to its potential adverse impacts. Evidence suggests that various forms of socio-political polarisation are associated with weaker democratic and economic performance. This research investigates the relationship between two types of political polarisation and macro-level accountability – that is, citizens’ ability and opportunity to select, monitor, and control their governments. Using data from the European Social Survey, World Bank, and V-Dem databases, the study analyses 202 observations from 28 European countries over twenty years. The findings indicate a negative correlation between polarisation and democratic accountability. Specifically, countries with higher levels of polarisation exhibit weaker accountability, and as a country becomes more polarised, its democratic accountability further declines. The relationship is robust across alternative operationalisations of polarisation and different model specifications. This research underscores the detrimental effects of polarisation on democratic functioning and calls for more in-depth studies to better understand this relationship
The Irresistible Allure of Charismatic Leaders? Populism, Social Identity, and Polarisation
No full textMORES – Morális érzelmek a politikában: Hogyan egyesítenek, és hogyan osztanak meg Vezető pártok és politikusok Facebook oldalai Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és Magyarországon 2009 és 2024 között
No full textA MORES egy innovatív kutatási projekt, amely a liberális demokráciák kihívásaival foglalkozik, különös tekintettel a morális érzelmek, értékek és politikai identitások szerepére. A kutatási és innovációs projekt célja, hogy ellensúlyozza az állampolgárok eltávolodását a politikától és a politikai viták túlzottan érzelemtelített hangvételét, így ismerve fel azokat a fenyegetéseket, amelyeket ezen jelenségek a demokratikus alapelvekre gyakorolnak.
A projekt keretében XLM-RoBERTa modelleket fejlesztettünk ki, amelyek képesek politikai szövegek mondatszintű érzelemérzékelésére. A képzési folyamat egy szakértői kódolási rendszer által generált, kézzel címkézett adatokat kombinál az OpenAI GPT-4 turbó által generált szintetikus mintákkal. A modell jelenlegi verziója elérhető: https://huggingface.co/poltextlab/xlm-roberta-large-pooled-emotions6
Ezen kérdések vizsgálatához vezető pártok és politikusok Facebook oldalainak adatait töltöttük le a CrowdTangle program segítségével. Az adatbázisok mondatokra bontva tartalmazzák az egyes Facebook posztokat. Mindegyik mondat esetén külön oszlop jelzi a RoBERTA nyelvi modellek által becsült érzelmi töltetet. A négy adatbázis négy ország adatait tartalmazza - Magyarország, Lengyelország, Franciaország, Németország - a 2009 január 1. és 2024 augusztus 14. közötti időszakban.
Az adatbázisok jelenleg embargó alatt állnak, és csak kérésre érhetők el. Az egyedi hozzáférési döntéseket a kutatás résztvevői hozzák meg.
Az adatbázisok 2027. december 31-től lesznek szabadon hozzáférhetők.
A letéti nyilatkozat és a readme fájl a címére kattintva már most is szabadon elérhető
