KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Inventing an alternative: Populist imaginations of political leaders in audiovisual culture
No full textThis working paper examines how contemporary European television series create alternative visions of political leadership in response to democratic crisis and public disillusionment with elites. Drawing on empirical media aesthetics and political theory, and within the Horizon Europe project MORES – Moral Emotions in Politics, we analyse the recurring trope of “democratic just anger” across three series: SERVANT OF THE PEOPLE (Ukraine), REPRESENT (France), and THE AMAZING MRS PRITCHARD (UK). Each features protagonists who rise from underrepresented social groups and channel moral emotions (particularly anger) into transformative political action. Using multimodal film analysis, we demonstrate how these series create affect dramaturgies that model different populisms, challenging both elite governance and exclusionary nationalist ideologies. We argue that these fictional representations serve not merely as mirrors of real-world populist movements but as experimental “populism laboratories” that explore the alignment of populist thought patterns with liberal democratic values. In doing so, the series reflect and shape contemporary political culture by staging the emotional labour of public educators, and by depicting politics as a site of moral struggle, collective imagination, and affective engagement
Hungary as an Ideological Informational Autocracy (IA) and the Moral Panic Button (MPB) as its Basic Institution
No full text
A távmunka hatásainak vizsgálata a magán- és a közszféra szervezeteiben
No full textA világjárvány megszűntével a vállalatok és a munkavállalók azzal a kihívással néznek szembe, hogy a világjárvány során tapasztalt kényszerű szervezeti változást követően, tudatos szervezeti átalakítás keretében újragondolják munkaszervezési gyakorlatukat, elsősorban a hibrid munkavégzés (amely a személyes jelenléten alapuló irodai munka és a többnyire otthon végzett munka kombinációja) lehetőségeit. A kutatás célja annak feltárása, hogy:
a) milyen gyakorlatok alakultak ki a hibrid munkavégzésben az elmúlt években;
b) melyek a legfontosabb problémák, amelyekkel a vezetés és az alkalmazottak szembesülnek;
c) milyen a hibrid munkavégzés hatása az alkalmazottak jóllétére, elkötelezettségére és teljesítményére.
A kutatásban három szervezet vesz részt, melyek közül egy a magánszektorban, kettő a közszférában működik. A kutatást a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet és a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai végzik
ÉRZELMEK és JÁRVÁNYPOLITIZÁLÁS Politikai érzelemmenedzserek és érzelemszabályozási ajánlataik Magyarországon a COVID-19-pandémia idején
No full textA koronavírus nemcsak az egészségügyi, az oktatási és a munkaerőpiaci folyamatokat befolyásolja, hanem a politikai kommunikáció eddig kevéssé feltárt aspektusaira is felhívja a figyelmet. A 2020-as év megmutatta, hogy a bizonytalan, tragédiákkal teli, válság sújtotta világban a politikától a jogalkotási, szervezői, irányítási munka, illetve az arról szóló tájékoztatás mellett életvezetési tanácsokat és megküzdési stratégiákra vonatkozó közléseket is várhatunk. A járvány egyrészt váratlanságával, másrészt ismeretlen kimenetelével, harmadrészt mindenkit érintő egyéni és kollektív következményeivel a nyilvánosság előtt megvallott szubjektív viszonyulások, illetve érzelmes reakciók kaleidoszkópját eredményezte. A politikai szereplők COVID-19-fertőzést és annak hatásait tárgyaló kommunikációja többféle feladatot lát el, így vizsgálata nem csak az információtartalom alapján lehetséges. Az adatgyűjtés ezek egyikét, az úgynevezett expresszív funkciót veszi alapul, mégpedig azért, hogy leírja a politikai érzelemszabályozás jellegzetességeit. Vizsgálatunkat a pandémia magyarországi történetének első és második hullámához kapcsoltuk, vagyis adataink a 2020. március 4-e és december 31-e közötti időszakból származnak. A hosszú adatfelvételi időszak nagyobb szövegmennyiséget eredményez, és lehetővé teszi az érzelemszabályozási kísérletek dinamikájának mérését.
Az EXPRIMER – NKIFH FK 131990 projekt részeként keletkezett adatbázis a magyar politikai vezetők közösségimédia-kommunikációját és az online média COVID-19-cel kapcsolatos cikkeinek érzelemszabályozásra vonatkozó tartalmi elemeit tartalmazza. A vonatkozó metaadatokat (dátum, forrás) is közöljük.
A gyűjteményhez két file – kódkönyv és adatbázis – tartozik. Az adatbázis tartalmazza a forráshoz vezető linkeket is
Softly empowering a prosocial expert in the family: lasting effects of a counter-misinformation intervention in an informational autocracy
No full textAnti-establishment sentiments: realistic and symbolic threat appraisals predict populist attitudes and conspiracy mentality
No full textA diszkrimináció hatása a tanulók erőfeszítéseire: Egy iskolai kísérlet
No full textEgy iskolai kísérletben azt vizsgáljuk, hogy az értékelés során diszkriminációt érzékelő középiskolás diákok csökkentik-e erőfeszítéseiket. A kísérletben a tanulóknak több fordulóban kellett megoldaniuk egy feladatot, mellyel az erőfeszítéseiket mértük (real-effort task). A tanulókat véletlenszerűen három csoportba soroltuk: az első csoport igazságos értékelést kapott, a második csoport igazságtalan értékelést kapott, a harmadik csoport pedig csoporthovatartozása alapján kapott igazságtalan értékelést (diszkrimináció, a csoportok a kísérletben alakultak ki). Feltáró elemzésben azt is vizsgáltuk, hogy a diszkriminált diákok közötti kommunikáció hozzájárult-e a teljesítményellenes normák kialakulásához. A kísérletet az észlelt diszkriminációra és a háttérváltozókra vonatkozó kérdőíves kérdések követték
A gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése
No full textA kutatás célja a gyermekek és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése a Gyerekesély programot megvalósító 23 kistérségben. A kutatásban az alábbi témakörökre tértünk ki a gyerekek és gyerekes háztartások vonatkozásában: szegénység és társadalmi kirekesztődés, foglalkoztatottság, lakáshelyzet, nevelés, oktatás, egészség, szükségletek. A kutatás kérdőíves adatfelvételen alapult, ami 2013-ban és 2014-ben zajlott egyetemi kutatótáborok keretében. 29 adatfelvételre került sor gyermekszám szerint reprezentatív mintákon a 23 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Összességében 6.122 gyermekes háztartás és 11.355 gyermek adatait vettük fel. Az eredményekből 29 tanulmány készült, és ezek adatai a kistérségi Gyerekesély stratégiák tényalapú kidolgozását segítették elő