KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok
No full textA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetében folyó korábbi szolidaritás témájú kutatásokhoz kapcsolódva vizsgálatot indítottunk annak felderítésére, hogy a COVID-19 járvány okozta válsághelyzetben a segítségnyújtásnak, a szolidaritásnak és a jótékony cselekvésnek milyen formái jelentek meg. Azok hogyan, milyen kapcsolatokra épülve, milyen intézményekbe ágyazódva szerveződtek meg; milyen formákban és platformokon kommunikáltak. Kiket céloztak meg az akciók kezdeményezői, és kiknek az együttműködésére számítottak. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy milyen társadalmi kategóriák jelentek meg a segítségre, együttérzésre, támogatásra méltók (esetleg arra méltatlanok) között; és ezeket a szolidaritási tevékenységeket a résztvevők hogyan rangsorolták. Azon belül milyen helye volt az egészségi állapotnak, az életkornak, a szegénység és a gazdasági hátrány által meghatározott társadalmi csoportoknak, továbbá etnikai és migrációból eredő kisebbségeknek. Vizsgáltuk, hogy nyílnak-e meg új támogatási formák a mélyszegénységben élők irányába, vagy pont ellenkezőleg, lezáródnak a korábbi források is. A kutatás elsősorban a városi és vidéki Magyarországra fókuszált, de együttműködő partnereink munkája révén angliai és romániai összehasonlításra is sor kerül
Előválasztás második fordulójának budapesti részvevőinek szociológiai karaktere, politikai attitűdjei, preferenciái
No full textA 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztás második fordulójában, Budapesten a választás napján végzett felmérés adatai. Mintánk a 2., 8., 13. és 18. számú választókerületeket foglalta magába, ahol a szavazás sátrakban zajlott, amelyek a szavazási napokon végig nyitva voltak. A felmérést a külső kerületekben munkaszüneti napokon, a belső kerületekben pedig munkanapokon végeztük, az ezekben a kerületekben a sátrak forgalmára vonatkozó feltételezések alapján. Az adatfelvételre az előválasztás második fordulójában, 2021. október 10. és 16. között került sor. A felmérés szisztematikus és véletlenszerű mintavételét minden helyszínen kérdezőbiztos-párok végezték, akik keresztellenőrzéseket végeztek, és minden harmadik előválasztó választópolgárt kértek fel, hogy válaszadóként vegyen részt a kutatásunkban. A kérdőív első felét a kérdezőbiztos a válaszadó válaszai alapján töltötte ki, míg az előválasztáson részt vevő személy önállóan válaszolt a szavazatára, általános pártpreferenciájára és a párthoz való tartozásának mértékére vonatkozó érzékenyebb kérdésekre. Ezután, a választási napi felmérés módszerét követve, a megkérdezett a kérdőív érzékeny részét egy dobozba helyezte, így biztosítva a teljes anonimitást, és maximalizálva a válaszadási arányt és az adatok megbízhatóságát a politikai preferenciákra vonatkozó kérdések esetében. Az adatrögzítés során a kérdőívek első és második részét anonimizált kódok segítségével párosítottuk. Az adatgyűjtés minden sátorban a nyitástól a zárásig tartott, hogy a különböző szociológiai hátterű és különböző időpontokban lévő választóknak egyenlő esélyük legyen a mintába kerülésre
Visionen in der Krise: Deutsche Spitzenkandida innen zur Europawahl 2024
No full textWofür steht Europa? Was bedeutet „Europa“ vor dem Hintergrund eines drohenden Rechtsrucks und
im Angesicht gegenwärtiger globaler Krisen? Die Kampagnen zur anstehenden Europawahl 2024
eröffnen Einblick in Deutungsangebote und politische Möglichkeitsräume der konkurrierenden
Parteien. Anhand der audiovisuellen Selbstinszenierungen deutscher Spitzenkandidat:innen fragen
wir, mit welchem konkreten Bild einer Volksvertreterin/eines Volksvertreters um Zustimmung
geworben wird
Strategies to combat misinformation: Enduring effects of a 15-minute online intervention on critical-thinking adolescents
No full textWhat kinds of emotions are mobilised by different policy fields? A text mining analysis of parliamentary speeches.
No full textRecently, the role of emotions in defining or influencing behaviour, including political behaviour, has been acknowledged, and research is increasingly addressing how affective processes shape our attitudes, actions, and decision-making. Policy studies have also started to analyse how emotions are reflected in policy discourses and how they influence policy change and support for policies. Most of these studies use qualitative methods. Our paper seeks to contribute to the field by conducting quantitative, text-as-data analysis to identify the emotional content of policy discourses. The aim is to give a descriptive analysis of which emotions are mobilised by different policy fields, which emotions are used by the government and the opposition when framing policies, and how the emotional patterns of policy discourses have changed over time. The parliamentary speech databases of the Hungarian Comparative Agendas Project are analysed using state-of-the-art large language models fine-tuned for emotion analysis. The time frame of the project covers the period 1998-2022. Preliminary findings of the computational analysis confirm the tendency of emotionalisation: the manifestations of emotions increase over time, which is especially true for joy and fear
Az ukrán menekültek ábrázolása a magyar médiában 2022-ben
No full textA tanulmány azt vizsgálja, milyen módon jelenik meg a különböző médiatípusokban az ukrán menekültek pozitív képe 2022-ben. Az illiberális információs autokrácia és a tekintélyelvű populizmus fogalmait felhasználva a tanulmány arra igyekszik fényt deríteni, hogy a média hogyan reprezentálja a menekültkérdést egy illiberális populista kontextusban. Az elemzés feltételezte, hogy bár a kormánypárti propagandamédia kerülte az ukrajnai menekültek negatív ábrázolását, a reprezentációk mégis a rezsim populista és tekintélyelvű jellemzőit tükrözik. Az eredmények nagyrészt megerősítették ezeket a feltételezéseket. A kormánypárti média a kormány kompetenciáját lényegesen jobban hangsúlyozta, mint más médiatípusok, illetve érzelmileg intenzív hangnemet ütött meg elsősorban a magyar segítők kapcsán, és deperszonalizált reprezentációkat alkalmazott a menekültekről
Társadalmi innováció a joggyakorlatban: Coaching Action Research a munkavédelemben
No full textKutatásunkban (1) kidolgoztunk egy olyan, big data alapú módszertant és adatbázist, amely segíti a vállalkozásokat a munkavédelmi szabályok értelmezésében; (2) egy pilot projekt keretében felmértük, hogy a legfontosabb érintettek körében milyen a fogadókészség ennek használatára, illetve milyen feltételek mellett használnák inkább az adatbázist; (3) egy coaching folyamat keretében segítenénk az adatbázis bevezetését, a használatának elterjesztését, valamint action research-öt folytatva monitoroznánk a használók reakcióit és értékelnénk a bevezetés tanulságait. A kutatás során mesterséges intelligencia alapú gépi tanítás (Support Vector Machine) segítéségével modellt tanítottunk arra, hogy a számítógépes algoritmus a jövőben képes legyen a balesetek osztályozását elvégezni
Donáció alapú digitális adatgyűjtés
No full textA digitális adatokhoz való hozzáférés standard módja az API-k voltak, de a nagy közösségi oldalak - például a Facebook vagy az Instagram - gyakorlatilag letiltották ezeket a csatornákat. Ezek a változások új digitális adathozzáférési modellek kidolgozását implikálták. Az egyik legígéretesebb új megközelítést adat adományozásnak (data donation) hívják. A GDPR-kötelezettségek miatt a nagy platform szolgáltatóknak „adatletöltési csomagok” (DDP) révén hozzáférést kell biztosítaniuk a felhasználóknak a saját adataikhoz. A „data donation” modellben a kutatók felkérik a felhasználókat, hogy osszák meg velük a platform által tárolt digitális adataikat. A vállalatok helyett a felhasználókkal való partnerség legfontosabb előnye, hogy átláthatóbbá válik az adatgyűjtési folyamat az adatközlők számára. Mivel ez a kutatási megközelítés a résztvevőkkel való aktív együttműködésre épül, nagyon egyszerű ezt az adatgyűjtést összekapcsolni survey kutatással. A két adattípus ötvözése ideális módja annak, hogy kihasználjuk egyedi erősségeiket és átlépjünk korlátaikon.
Kutatásunk célja egy multi-platform adatgyűjtés volt, magyar internetezők reprezentatív mintáján. A multi-platform itt nem csak azt jelenti, hogy digitális adatokat és survey adatokat kombinálunk, hanem azt is, hogy különféle forrásokból - Facebook, Instagram, TikTok, Twitter és Google - származó digitális adatokat is gyűjtünk. Ez az adatgyűjtési design teljesen egyedülálló és újszerű, nemzetközi szinten sincs olyan projekt, amely párhuzamosan gyűjt reprezentatív mintán multiplatform megközelítéssel közösségi adatokat
Székely önképépítés a 19-20. században
No full textA vizsgálatunk célja a székelyföldi magyarság értékvilágának, életminőségével való elégedettségének feltárása. A Hargita, Kovászna és Maros megyére kiterjedő régió lakosságának belső rétegzettségét, történelmi ismereteit, történelmi tudatát és saját magáról alkotott sokféle önképét kutatjuk. Célcsoport: a székelyföldi felnőtt lakosság. Székelyföld: a mai Hargita és Kovászna megyék, illetve Maros megyéből az egykori Marosszék Marosvásárhellyel együtt. Mintakeret: 1500 fő, Reprezentativitás: nem, életkor (korcsoport), településtípus és székek szerint reprezentatív. Kérdezés ideje: 2022. november 22. – január 3. Tényleges adatbázis: 1519 fő