KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
A foglalkozási diszkrimináció megjelenési formái és hatása a roma és nem roma népességen belül
No full textA kutatás arra vállalkozott, hogy roma és nem roma munkautak feltárása és elemzése segítségével a foglalkozási diszkrimináció mértékét feltárja, megjelenési formáit és okait kategorizálja. Egy korábbi kutatás adatbázisát felhasználva, a Nógrád megyei Szécsény kistérségben 20 roma és 20 nem roma foglalkoztatott, illetve nem foglalkoztatott státusú személy munkaútját tártuk fel mélyinterjús módszerrel. Az interjúalanyok korábban a szociális földprogram résztvevői voltak, amely egyben azt is jelentette, hogy voltak már munkanélküliek. Az interjúk 2004 augusztusában készültek. A kutatás lényeges eredménye volt annak megállapítása, hogy a foglalkozási diszkrimináció nem periférikus jelenség a munkaerőpiacon, hanem tömeges méretekben jelen van, elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státus között erős összefüggést találtunk. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. Ugyanakkor a kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a nem romák jelentős hányada is tapasztalt már foglalkozási diszkriminációt. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járult hozzá.
Az interjúk a munka világán túl számos más témába is nyújtanak betekintést. Ilyen pl. a megkérdezettek gyermekkora, iskola, család, szociális ellátások, stb
Families in Transition from Dictatorship to Democracy (Some Notes on Hungary, with Special Regard to the Changing Role of Women)
Get PDFEtnikai sztereotípiák és jóléti prefereciák
No full textEtnikai sztereotípiák és jóléti preferenciákról szóló kutatás (OTKA K76223) keretében történt három, kísérlet típusú adatfelvétel. A konkrét kutatási téma a romákkal és szegényekkel kapcsolatos attitűdök közötti interakció volt.
2010-ben diákok körében szöveges vignette vizsgálat történt, segélyért folyamodó két ember közötti választásra kérték a megkérdezetteket. A dokumentumok a segély zip-mappában találhatók.
2011 tavasza és 2011 vége között videós változata készült el a vignette vizsgálatnak, egy videó-riportnak négy változata készült el. A négy videó közötti különbség az etnicitás és a szegénység foka volt. A dokumentumok a video zip-mappában találhatók.
2012 tavaszán felnőtt mintás survey készült képekkel, négy városban (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs, ld. adatfájlban” terep” változót), sétálós mintavétellel. A kérdezettek elé hipotetikus döntési szituációkat helyeztek. Minden kérdezett kapott egy újságcikkszerű leírást. Négy fajta szituáció volt fotóval, ld. A, B, C, D kérdőíveket, az adatfájlban "tipus2" változót. Ezután azzal a szituációval kapcsolatosan értékelésre kérték őket. A dokumentumok a survey zip-mappában találhatók
Igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom
Get PDFoai:kdk.tk.mta.hu:1A kutatás az igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalom problémájával foglalkozott. A kutatás keretében többek között készült egy reprezentatív adatfelvétel a rendőrségbe és a bíróságba vetett bizalom kérdéskörében és egy média tartalomelemzés. Válogatott magyar sajtótermékek bűncselekményekre, illetve a büntető-igazságszolgáltatás intézményeinek, elveinek médiaprezentációjára vonatkozó tartalmának numerikus és szöveges kódolása történt meg
Néhány előzetes szó - az alábbi vázlatos tervezet elé; Vázlat a szociálpolitika szervezet-rendszerének reformjáról
Get PDFTerületfejlesztési tanácsok mellett működő civil fórumok.
Get PDFAz adatfelvétel módszere: A Területfejlesztési tanácsok mellett működő civil fórumok képviselőitől lekérdezett kérdőív. Esetszám: 350. A kutatás az MTA PTI-n belül zajlott, telefonos, online és önkitöltős kérdőívlekérdezéssel.
A kutatás fő eredményei: A 2005-ös felvétel alapján a magyar civil szervezetek jelenlegi részvétele a területfejlesztésben jellegzetesen átmeneti állapotot mutat, ugyanakkor a civilek további bevonása komoly forrást jelenthet. A civil társadalom reprezentáns szervezetei alapvetően elégedetlenek a tevékenységi területük földrajzi körzetének gazdasági, társadalmi állapotával és egy részük a területfejlesztés szervezett rendszerében történő részvételt a változtatás egyik legfontosabb eszközének tekinti. Ennek ellenére az is igaz, hogy a területfejlesztési rendszer kínálta lehetőségekkel nem él a szervezetek egy jelentős része, mivel nincs információjuk az ilyen jellegű lehetőségekről.
Az ország civil szervezeti "lefedettsége" valamivel jobbnak mondható, mint például a cseh vagy a lengyel helyzet, azonban a több mint 60 000 bejegyzett és 47 000 ténylegesen működő civil szervezet közül mindössze mintegy 800 élt a területfejlesztési rendszerben történő részvétel lehetőségével.
A civil szervezetek részvétele a területfejlesztés legnagyobb erőforrásának tekinthető, mert a civil szervezetek jelentős része tapasztalatot szerzett a pályázati rendszerekben; a területfejlesztés feladatainak jelentős része állami, önkormányzati feladatként nem végezhető el; a civil szervezetek képesek alternatív források felkutatására és megszerzésére megfelelő állami, önkormányzati együttműködés esetén; képesek meggyőzni, bevonni és mozgósítani a lakosságot a területfejlesztési programokban történő hatékony és öntevékeny részvételre.
A civil szervezetek részvétele a területfejlesztési rendszerben, illetve programokban a fentieken túlmenően politikai szempontból is fontos mivel a szervezetek jelentős része nem elkötelezettje a politikai pártoknak. A regionális fejlesztés adminisztratív rendszere megannyi korláttal rendelkezik, amelyeket a civil szervezetek hajlékonysága és gyorsasága képes lehet hatékonyan kiegészíteni
Ellenség-konstrukciók és nemzet-diskurzusok a szélsőjobboldali radikalizmus hatására
Get PDFA kutatás azokra a társadalmi diskurzusokra, kulturális mintákra és társadalmi viszonyokra irányult, amelyek egyfelől a politikai radikalizmust, másfelől a nacionalizmus új formáit hozzák létre, határozzák meg Magyarországon. A csoportinterjúk anyagát feldolgozó tanulmány "A nemzet varázsa és a szélsőjobboldali szimpátia a fiatalok körében" címmel jelent meg a "Nemzet a mindennapokban" című könyvben. A generációs célcsoport kiemelt jelentőségére az a több korábbi kutatás során feltárt tény hívta fel a szerző figyelmét, hogy a 18 és 37 év közötti pártválasztó fiatalok körében nagyon jelentős a szélsőjobboldal támogatottsága. A kutatás módszere a fókuszcsoportos interjú, a beszélgetések 5 különböző régióban található, és különböző méretű városban jöttek létre (Budapest, Miskolc, Pécs, Dunaújváros, Tamási). Eredetileg 12 csoportot terveztek, végül 14 interjú készült, ebből 13 található meg az archivumban.
Glózer Rita "A nemzet helyreállítása a magyarországi nemzeti radikális mozgalom ellenségtematizáló diskurzusaiban" című tanulmányában ismertetett kutatás három egymástól jellegében is különböző empirikus anyagot foglalt magába. A barikad.hu kapcsán összesen 406, a kurucinfo.hu vonatkozásában 193 cikket dolgoztak fel. A vizsgált anyag harmadik részét a YouTube videomegosztón található videók és az azokhoz fűzött felhasználói kommentek alkották. Elemzésük révén a két portál írott anyagának vizsgálata kiegészült egyfelől e médiumok mozgóképes nyelvezetének, másfelől a körülöttük megjelenő közönség kommentjeinek vizsgálatáva
Vidék 2005 – A vidék gazdasági és társadalmi helyzete
Get PDFA kutatás OTKA 50162. számú pályázatának eredményeire alapul, és arra az átfogó kérdésre kereste a választ, hogy a vidék hogyan hat a társadalmi gazdasági folyamatokra. Az egyszerűnek tűnő kérdés több további kérdést vet fel: mi az, hogy vidék, milyen a mai magyar társadalom vidékképe, mivel azonosítják a vidéket az egyének, milyen vidék imázsok jellemzőek, milyen egyéni attitűdök kapcsolódnak a vidékhez. Ezeket az összetett kérdéseket vizsgálva szeretné feltárni a kutatócsoport, hogy mi a szerepe a vidéknek a mai magyar társadalom alakulásában, alkalmasak-e az angolszász szerzők elméletei a hazai viszonyok leírására?
A kutatás ennek megfelelően két részre bontható: a vidék imázsok, vidékkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatára, valamint a vidéki társadalmi gazdasági folyamatok vizsgálatára.
A kérdőív első harmada a vidékhez való személyes viszony feltárására törekszik (agrárérintettség).
A következő blokk a vidékképet vizsgálja. Ez alatt nem a vidéki tájképet, építészetet, a vidékre jellemző társadalmi csoportokat értjük; a kutatás sokkal inkább a vidékről való beszéd, a vidékkel kapcsolatos attitűdök, élmények, érzések vizsgálata áll a középpontban. A téma irodalmában és a szövegelemzésekből, kép és hanganyagok elemzéséből kirajzolódó kép, a közbeszédben, kiadványokban megjelenő vidékkép és a mindennapi ember fejében élő elképzelések közötti viszony vizsgálatát segíti a kérdőív első fele. A korábbi kutatások alapján ara számítottunk, hogy három egymástól különböző vidékkép (mezőgazdasági vidék; idilli vidék, elmaradott, leszakadó vidék) megjelenésével számolhatunk, az adatok elemzése azonban nem igazolta vissza várakozásainkat.
A kérdőív harmadik nagy blokkja a vidéki életsajátosságainak bemutatását segíti. Ebben a részben a társadalmi tőke putnami értelmezésén alapuló változók, a társadalmi aktivitásra valamint a civil szervezetek munkájában való részvételre vonatkozó kérdések találhatók.
A kutatás eredményeit több konferencia előadás és a cikk használta fel, valamint a Vidékiek és városiak c. kötet is.
Az adatfelvétel módszere: 1000 fős minta, amely reprezentatív a 18 év feletti magyar
lakosságra