KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Intézményi bizalom és a közpolitika eredményessége Magyarországon 2015
Get PDFAz intézményi bizalom kérdése gyakorlati probléma: a kutatások kimutatták, hogy míg az eredménytelen, rossz hatásfokú közpolitika rombolja az emberek bizalmát, a logika fordítva is igaz. Jobban működnek azok az intézmények, amelyekben az állampolgárok bíznak, ugyanis ekkor inkább hajlandóak együttműködni az adott intézménnyel. Ezért fontos feltárni az intézményi bizalom összetevőit, amely az eredményességi (output-) dimenzió mellett a normatív (fairness) dimenzióban ragadható meg.
A Boda Zsolt vezette kutatócsoport az OTKA K 101701 számú projektjének keretében 2013-ban már vizsgálta az intézményi bizalom kérdését (a kapcsolódó gyűjtemény elérhető a KDK adatbázisában, http://openarchive.tk.mta.hu/145/ ). 2015-ben némileg eltérő tartalommal megismételték a kutatást
Módszeresen vitasorozat - 1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Módszeresen vitasorozat - 3. alkalom: Elmélet és empíria
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
A magyar lakosság jogtudata, 2015 - elméleti és empirikus elemzés
Get PDFKulcsár Kálmán 1965-ben végzett egy kérdőíves vizsgálatot a társadalom egészének jogismeretéről. Eredményeit 1967-ben publikálta: KULCSÁR Kálmán: A jogismeret vizsgálata (Budapest: MTA JTI 1967). A kiadvány tartalmaz egy tanulmányt, a vizsgálat kérdőívét, és emellett az adatfelvétel eredményeit számos többdimenziós adattáblában közli. A vizsgálatnál alkalmazott mintavétel sajnos korántsem tekinthető reprezentatívnak (Budapest és két egyetemi nagyváros mintegy négyszeresen túlreprezentált, s ezeken kívül négy városkörnyéki község alkotja a mintát), az adatfelvételt joghallgatók végezték, mégis évtizedekig ez volt az egyetlen átfogó, a dolgozó lakosság egészére irányuló jogismeret-vizsgálat.
A Gajduschek György vezette kutatócsoport az OTKA 105552 számú projektjének keretében szűkebb formában ismételte meg ezt a vizsgálatot 2013-ban, majd 2015-ben. Kulcsár közel száz kérdése helyett 2013-ban 13, 2015-ben 21, tartalmában a Kulcsár-féle vizsgálat kérdéseivel megegyező kérdést vizsgáltak, országos reprezentatív mintán. Az így gyűjtött adatokból az 1965-ös vizsgálat adattábláinak és jogismereti indexeinek megfelelő táblákat illetve indexeket készítettek.
A KDK repozitóriumában külön, önálló gyűjteményben közzétesszük a Kulcsár-féle kiadványt (http://openarchive.tk.mta.hu/343/) és az 2013-as vizsgálat anyagát is (http://openarchive.tk.mta.hu/342/), a Dokumentacio-372.rtf file pedig annak részletes leírása, hogy a gyűjteményben található anyagok milyen módon kapcsolódnak – a bennük egyébként fel is tüntetett – 1965-ös adatokhoz.
A 2015-ös vizsgálat kérdései a következők voltak:
1. A. J. egy éve nem él együtt feleségével. Egy év után felkeresi és a lakásán vele erőszakosan nemileg közösül. Büntethető-e magatartása?
2. A szolgálatos rendőrt értesítik, hogy T. A. a lakásán családját ütlegeli, azok jajgatnak. Intézkedés céljából behatol a lakásba. T. A. kiutasíthatja-e lakásából?
3. B. D. a Duna-parton sétálva észreveszi, hogy valaki fuldoklik. Tovább sétál, meg sem kísérli a mentést. Megbüntethető-e ezért?
4. H. Z. idős anyja súlyos beteg. H. Z. nem szerzi be a gyógyszert, nem tartja be az orvos utasítását. Anyja meghal. Indítható-e ellene büntető eljárás?
5. B. L. megtudja férfi szomszédjától, hogy az egy nőnek - volt szeretőjének - meggyilkolására készül, s nikotinoldatot szerez erre. A tényt időben nem jelenti a rendőrségnek. Megbüntetik-e?
6. V. M. az ócska piacon fehérneműt árul. Rendőrnek megismeri, hogy sógorától lopta. Megbüntethető-e akkor, ha ezt sógora nem kívánja?
7. C. R., aki nem tud úszni, beleesik a Tiszába. O. K. észreveszi, utána ugrik és élete kockáztatásával kimenti. Igényelhet-e ezért pénzjutalmat?
8. "A" rádiót ajándékoz barátjának, "B"-nek. "B" fél év múlva megveri "A" gyermekét. Később összevesznek. Vissza lehet-e követelni az ajándékot?
9. Egy hétéves gyermek által okozott kárt meg kell-e téríteni?
10. Érvényes-e a saját kezűleg írott végrendelet, ha tanúk nem írják alá?
11. K. Z. házas férfi, kinek felesége nem dolgozik, a házasság alatt saját fizetéséből televíziót vásárolt. Kié a készülék?
12. K. Z. ugyancsak házasságuk alatt szobabútort örököl. Kié a bútor?
13. Lehet-e fellebbezni a tanács sérelmes határozata ellen?
14. A tanácsülések általában nyilvánosak vagy zártak?
15. Mit tehet valaki, ha kihagyják a választói névjegyzékből?
16. Hány évre választják az országgyűlési képviselőket?
17. Kik választják a községi (kerületi) tanácstagot? (Ennek a kérdésnek a 2015-ös kérdőívben a 'Hány évre választják az önkormányzati képviselőket?' kérdés lett megfeleltetve.)
18. Hol teszik közzé a törvényt?
19. "A" nem teljesíti "B"-vel kötött szerződését. "A" a bírósághoz fordul. Kötelező-e ügyvéd részvétele a perben?
20. Elfogadja-e a bíróság azt a védekezést, hogy a vádlott vagy peres fél nem ismerte a törvényt?
21. Ki tagadhatja meg a bíróság előtt a tanúvallomást?
A kérdéseket omnibusz vizsgálat keretében kérdezték le, így megkaptuk a válaszadók demográfiai jellemzőit is.
A gyüjtemény tartalmazza a kérdőív előzetes Word file-ját, azokat az összehasonlító „tükörtáblázatokat”, amelyek a 2015-as eredményeket összevethetővé teszi a Kulcsár által közölt táblázatokkal, illetve az azokból számítható adatokkal, valamint részben az ezek mögött álló számításokat is.
Kérdésekkel megkereshető: Gajduschek György kutatásvezető Gajduschek.Gyö[email protected]
A kutatási eredmények publikálás alatt állnak
Diszkrepancia, Nem-tetszés és negatív véleményeltolódások
Get PDFBoth classical social psychological theories and recent formal models of opinion differentiation and bi-polarization assign a prominent role to negative social influence. Negative influence is defined as shifts away from the opinion of others and hypothesized to be induced by discrepancy with or disliking of the source of influence. There is strong empirical support for the presence of positive social influence (a shift towards the opinion of others), but evidence that large opinion differences or disliking could trigger negative shifts is mixed. We examine positive and negative influence with controlled exposure to opinions of other individuals in one experiment and with opinion exchange in another study. Results confirm that similarities induce attraction, but results do not support that discrepancy or disliking entails negative influence. Instead, our findings suggest a robust positive linear relationship between opinion distance and opinion shifts
Európai együttműködési és sikerindikátorok a magyar K+F rendszerben – Mérési rendszerfejlesztés és empirikus felvétel
Get PDFA projekt a magyar kutatás-fejlesztés európai tapasztalatait tekintette át, a magyar kutatói elit EU-s, nemzetközi kutatói együttműködési hálózatokban szerzett tapasztalatairól gyűjtött véleményeket, következtetéseket.
A projektben e kérdések vizsgálatára empirikus vizsgálatot végeztek az EU FP6. és EU FP7. magyar kutatócsoportjaiban. A kutatást igyekeztek műszaki és természettudományi területekre, illetve Budapestre és a nagy egyetemi központok hazai koordinációjában végzett projektekre korlátozni. A kutatás előzményéül szolgált egy 2003-2004-es adatfelvétel, amelyet akkor még az OMFB finanszírozott, és amely egy nagyjából jelen vizsgálathoz hasonló körben kívánt az EU belépés pillanatában a magyar K+F nemzetközi, illetve európai kapacitásairól és képességeiről tájékozódni. Ahol ennek értelme volt, a két felvételt összevetették
A jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája
Get PDFA gyűjtemény az MTA TK szervezésében létrejött, a jogrendszer mint a gazdasági fejlődés infrastruktúrája témájában szervezett nyilvános beszélgetéssorozat videófelvételeit tartalmazza. A jogrendszer - annak stabilitása, kiszámíthatósága, illetve konkrét tartalma - nagyban befolyásolja azt, hogy egy adott ország milyen tőkevonzó-képességgel rendelkezik, illetve a társadalmi folyamatok a közjó felé irányulnak-e.
A kutatás célja kettős volt: egyrészt átgondolni, hogy a vizsgált jogintézmények és az azokkal szembeni, a hivatkozott vizsgálatokban megjelenő elvárások tényleg fontosak-e, vagyis tényleg a közjót, a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálják-e; másrészt a magyar helyzetet áttekintve megvitatni, hogy a magyar jogrendszer állapota mennyiben felel meg, mennyiben marad el a kívánatosnak tekinthető szinttől (pontosabban, hogy a jelenlegi helyzetnek milyen előnyös és hátrányos következményei vannak).
A meghívott szakértőkkel lefolytatott nyilvános beszélgetéssorozat célja az volt, hogy lehetőleg ellentétes álláspontokat ütköztessenek, illetve, hogy azok tanulmányok számára témaadóként, vitaindítóként is szolgáljanak. A gyűjtemény a beszélgetésekről készült felvételeket tartalmazza:
1. A gazdasági jog jelentősége: a jog hatása a gazdaság és a társadalom működésére (2014. október 7.)
2. A jogalkotás egyeztetési mechanizmusai a gazdasági szereplőkkel (érdekegyeztetés, lobbi tevékenység) (2014. október 14.)
3. Teljesítési terhek: (túl) szabályozott működés, dereguláció (2014. november 4.)
4. Magán és állami tulajdonú közszolgáltatások szabályozási környezete (víz, gáz, csatorna, elektromosság) (2014. november 25.)
5. Állami támogatások (2014. december 2.)
6. Jogbiztonság hiánya, mint a gazdasági működést veszélyeztető jellemző? (2015. január 20.)
7. Adórendszer – különös tekintettel az adóadminisztrációra (2015. január 27.)
8. Adórendszer: társaságokat, fogyasztást és személyi jövedelmeket terhelő adók – különös tekintettel a különadókra (2015. február 3.)
9. Fogyasztóvédelem (2015. február 24.)
10. A gazdasági büntetőjog és a gazdasági fejlődés összefüggései (2015. március 3.)
11. A kisértékű tulajdonsértések kezelése a hazai közigazgatási, polgári és büntetőjogban, valamint a birtokvédelem kérdése (2015. március 10.)
12. Társasági jog – cégalapítás, számvitel, csődjog (2015. március 17.)
13. Társasági jog – menedzsment ellenőrzése, vállalati korrupció és kisebbségi befektetők védelme, vezető tisztségviselők felelőssége (2015. március 24.)
14. Hitelezővédelem, adósvédelem (biztosítékok, végrehajtás) (2015. március 31.)
15. Munkajog, munkajogi szabályozás (2015. április 7.)
16. Szellemi tulajdon védelme (2015. április 14.)
17. Közbeszerzések (2015. április 21)
18. Választott bíráskodás és a hagyományos bíróságok (2015. április 28.)
19. A pénzpiac szabályozása (2015. május 5.
A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete
Get PDFA gyűjtemény az MTA TK szervezésében létrejött nyilvános, a közpolitikai döntéshozatal jogi környezetét tárgyaló beszélgetések videófelvételeit tartalmazza. A közpolitikák áttekintésének fókuszában egyrészt a közpolitikai célok feltérképezése (melyek a célok, konzisztensek-e, illetve vannak-e egyáltalán), másrészt az ezek eléréséhez használt eszközök (a célokat megvalósítani kívánó folyamatok, módszerek eljárások) kritikai elemzése, végül pedig ezekben a kérdésekben a jog szerepe (célmeghatározó, eszközjellegű, nem-jogi jellegű eszközökhöz való viszony, jog mint megvalósítási akadály, döntéshozatal és jogszabály-előkészítés kapcsolata) álltak.
A programsorozat központi elemét a kéthetente megrendezésre kerülő nyilvános fórumok jelentették. Az egyes alkalmakat megelőzően az egyes témákban kettő–négy szakértő kapott felkérést a részvételre. A szakértők előre megkapták azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolását kérték tőlük. A kérdések minden szakpolitikai területen azonosak voltak.
Az előadások témái:
1. Jogalkotási eljárás, érdekegyeztetés, alkotmányos és EU-jogi korlátok - 2014. szeptember 16.
2. Környezetvédelem – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a környezetvédelemben - 2014. szeptember 30.
3. Szociálpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a szociálpolitikában - 2014. október 28.
4. Egyházpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az egyházpolitikában - 2014. október 14.
5. Közoktatás-politika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a közoktatás-politikában - 2014. november 25.
6. Kultúrpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a kultúrpolitikában - 2014. december 9.
7. A felsőoktatás-, tudomány-, és innovációs politikák jogi környezete - 2015. január 13.
8. Egészségpolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az egészségpolitikában - 2015. február 10.
9. Népesedéspolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a népesedéspolitikában - 2015. február 24.
10. Agrárpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az agrárpolitikában – 2015. március 10.
11. A külpolitikai döntéshozatal jogi környezete – 2015. március 24.
12. Biztonságpolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a biztonságpolitikában – 2015. április 7.
13. A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a kisebbségekkel kapcsolatos politikában – 2015. április 21.
14. Rendészeti politika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a rendészeti politikában – 2015. május 5.
15. Önkormányzati politika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az önkormányzati politikában 2015. május 19.
16. A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a gazdaságfejlesztési politikában - 2015. május 26.
17. Foglalkoztatáspolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a foglalkoztatáspolitikában - 2015. május 26.
18. Nyugdíjpolitika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete a nyugdíjpolitikában - 2015. június 9.
19. Energiapolitika - A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete az energiapolitikában – 2015. június 16.
20. Fiskális politika – A közpolitikai döntéshozatal jogi környezete fiskális politikában - 2015. június 23
Új utak az európai nyilvánosságban a magyar médiatörvény európai vitájának esettanulmánya alapján
Get PDFA magyar médiaszabályozás-ügy európai vitáját feltáró empirikus elemzés központi kutatási kérdése az volt, hogy melyek a magyar médiatörvény európai vitájának legfontosabb jellemzői. A központi kutatási kérdés további alkérdései:
1. Kik vettek részt a vitában?
2. Mely fórumokon zajlottak a beszélgetések?
3. A megszólalók milyen pozíciókat foglaltak el a vita során?
4. Milyen kommunikációközösségek alakultak a vitában?
A gyűjtemény a vitában 2010. június 11-e és 2010. június 30-a között a nyilvánosság számára elérhetővé tett intézményi álláspontok forrását és ügyspecifikus, zárt, illetve nyitott kódolását tartalmazza. Az adatbázis lánckövetéses technikával (link-tracing sample design) állt elő és az alábbi intézmények kommunikációját foglalja magába: magyar kormány, magyar parlamenti pártok (Fidesz, MSZP, LMP, Jobbik), Európai Bizottság, Európai Parlament frakciói, külföldi politikai pártok (például osztrák SPÖ, német FDP) és kormányok (például Sárközy-kormány, Merkel-kormány), hazai és nemzetközi szakmai, illetve jogvédő szervezetek, továbbá a nyilvánosság előtt megszólaló értelmiségiek. Emellett a magyar médiumok véleményformátumban (szerkesztőségi álláspont, glossza, publicisztika) közölt álláspontjait is tartalmazza.
A gyűjteményben található fájlok: intézményi adatbázis (.xlsx), publicisztikák adatbázisa (.xlsx), adattisztítás leírása, letéti nyilatkozat