KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Kormányok, kormánytagok
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az Kormányok (1990-2018) adatbázis az 1990-2018 közötti kormányok tagjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis az 1867-1990 közötti adatokkal is kiegészül
GeneZYs 2015 Kárpát-medencei ifjúságszociológiai felmérés
No full textA Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) és az Információs Társadalomért Alapítvány INFOTA Kutatóintézetének együttműködésében reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás készült GeneZYs 2015 címmel.
A felmérés fókuszában azok a 15–29 éves magyar anyanyelvű fiatalok álltak, akik Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján élnek. A 2700 fő megkeresésével zajlott kérdőíves kutatás korra, nemre, településtípusra és régiókon belül területi megoszlás szerint reprezentatívnak tekinthető. A felmérésből kiderült, hogy a határon túli területeken élő magyar fiatalok nagy számban igénylik a magyar állampolgárságot és élnek is az állampolgárság kínálta számos lehetőséggel.
A jelenlegi adatokat a korábbi, 2001-ben készült MOZAIK nevű ifjúságszociológiai kutatás eredményeivel összehasonlítva, az látható, hogy a célcsoport körében a felsőfokú végzettségűek aránya nőtt, amely leginkább a Felvidéken élők körében figyelhető meg. A házasságban élők száma, illetve a gyermekvállalási kedv a tizenöt évvel ezelőtti adatokhoz képest jelentős csökkenést mutat. Az értékrend kapcsán megállapítható, hogy egyre nagyobb mértékben számítanak a materiális javak, illetve a karrierépítés fontossága is nőtt a fiatalok számára.
A GeneZYs kutatás során vizsgált dimenziókban majdnem minden vonatkozásban statisztikailag jelentős eltérések mutatkoztak az egyes régiók, illetve a mintán belüli három (15–19, 20–24, 25–29 éves) korcsoport között. A felmérés kitért a közösségi hovatartozásra, állampolgársági kérdésekre, politika és közügyek iránti érdeklődésre, a használt kommunikációs lehetőségekre, vizsgálta a fiatalok migrációhoz való viszonyát, értékrendjüket és érdeklődési területeiket valamint szociodemográfiai jellemzőike
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Kormányrendeletek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A rendeletek (1990-2015) adatbázis az 1990-2015 között megjelent rendeletekről nyújt tájékoztatást
Energiafelhasználás
No full textA kutatás célja, hogy az energetikában általánosan használható szempontrendszerhez olyan súlyokat határozhasson meg, amelyekkel a magyar társadalom vagy egyes csoportjainak véleményalkotási mechanizmusai a leginkább modellezhetők.
A kutatás célcsoportja a felnőtt magyar lakosság.
A kutatók fő célja egy olyan kombinált módszertan kidolgozása, amelyik lehetővé teszi a lakosság villamos-energiával, hőtermeléssel és közlekedéssel kapcsolatos véleményeinek pontos megismerését a kvantitatív és kvalitatív társadalomkutatások módszertanával.
Ennek érdekében a kutatók a kérdőíves vizsgálatot megelőzően kvalitatív módszerrel, fókuszcsoportos vizsgálattal részletesen feltárják és megismerik a lakosság különböző csoportjainak véleményét.
Ezt követően kérdőíves vizsgálat során vizsgálják az energiatermeléshez, felhasználáshoz kapcsolódó ismereteket, azok beágyazottságát, alternatívák és kockázati lehetőségek ismeretét. Egyes alternatívák ismerete esetén feltárják azokat a lehetséges cselekvéseket is, amelyek az adott energiafelhasználási módhoz vagy alternatívához kapcsolódnak, illetve bemutatják ezen cselekvéseket meghatározó társadalmi jellemzőket és attitűdöket
Roma közösségek kutatása modern módszertani alapokon a 21. században (Nógrád megyei romakutatás)
No full textAz elmúlt több mint egy évszázadban mindösszesen 4 alkalommal volt komoly, a szakma által is elismert, országos reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás a roma közösségekre vonatkozóan Magyarországon. Az utolsó 2003-ban. A felgyorsult társadalmi folyamatok miatt már ez utóbbinak az eredményei is elavultnak számítanak, ráadásul alapvetően csak kvantitatív módszerrel felvett adatokat tartalmazott, ami már nem teszi lehetővé a kérdés árnyalt társadalmi megítélését, sem korszerű társadalompolitika kialakítását. Ebből a társadalmi igényből kiindulva, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének kutatócsoportjának célja egy olyan „inkubátor” jellegű, pilot program megvalósítása volt, amely két év alatt a meglévő társadalomkutatási előzményeket felhasználva, kialakít és kipróbál egy olyan korszerű, kvalitatív és kvantitatív eszközöket is alkalmazó új módszertant, amely segítségével az MTA TK lesz a legfontosabb szereplő az empirikus adatfelvételen alapuló, reprezentatív romakutatások megvalósításában Magyarországon, a későbbiekben pedig esetlegesen a közép-kelet-európai, vagy még tágabb térségben
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Költségvetések és zárszámadások
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Költségvetések és zárszámadások (1991-2013) adatbázis az 1991 és 2013 közötti évekre vonatkozó elfogadott magyar költségvetésekről és zárszámadásokról nyújt tájékoztatást. Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a költségvetési év, amelyben a költségvetési elem hatályban volt (year), a költségvetési és zárszámadási elemek közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), az “előirányzatcsoport” neve (appropriation_group), a "kiemelt előirányzat” neve (headline_appropriation), a kiadási tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (expenditure), valamint a bevételi tétel költségvetési értéke a végleges elszámolás szerint (revenue).
Az adatbázis a későbbiekben a 2014-2018 között, valamint az 1990 előtt elfogadott dokumentumokkal is kiegészül.
A kutatás honlapja:https://cap.tk.mta.hu/e
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Miniszterelnöki beszédek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Miniszterelnöki beszédek (1990-2015) adatbázis az 1990-2015 között elhangzott miniszterelnöki beszédekről számol be
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Interpellációk, kérdések
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az „Interpellációk (1949-2018)” adatbázis az 1949 és 2018 között az Országgyűlésben elhangzott interpellációkról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az interpelláció címe (complete_title), az interpelláció beterjesztőjének neve (introducer), az interpelláció beterjesztésének időpontja (date_introduced), az interpellációk közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), a válaszadó neve (respondent) és az Országgyűlés döntése a miniszteri válasz elfogadásáról (passed). Az adatbázis az 1867-1949 között elhangzott interpellációkkal is kiegészül.
A „Kérdések (1990-2014)” adatbázis az 1990-2014 elhangzott, az „Írásbeli kérdések (1998-2014)” adatbázis az 1998-2014 között irásban feltett kérdéseket gyűjti össze, később a 2014-2018 között feltett kérdésekkel is kiegészül
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Pártok, párthierarchia az Országgyűlésben
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok adatbázis az országgyűlési képviselettel rendelkező pártokról nyújt tájékoztatást. Az adatok a Magyar Országgyűlés hivatalos oldaláról (http://parlament.hu/) származnak.
A Párthierarchia az Országgyűlésben adatbázis a Magyar Országgyűlés frakcióinak elnökeiről és alelnökeiről nyújt tájékoztatást 1990-től kezdődően. A források a Magyar Országgyűlés (http://parlament.hu) hivatalos oldaláról származnak.
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a képviselő neve (name), párthovatartozása (party affiliation) és a frakció hierarchiájában betöltött pozíciója (party_hierarchy).
isztens módon nyomon követhetők
Magyarok Londonban és Nagy-Britanniában
No full textA kutatás keretében 5200 Nagy-Britanniában élő magyar válaszolt az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete által végzett online adatfelvétel kérdéseire. A kutatás a Speakeasy Project által készített Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat londoni epizódjához kapcsolódva szolgált adatokkal, információkkal a magyarországi lakosságot érintő migrációs és mobilitási folyamatok jobb megértéséhez. A 23 kérdésből álló, 10 perc alatt kitölthető kérdőívben a kutatók arra keresték a választ, hogy milyen okokból költöznek magyarok Nagy-Britanniába, mi jellemzi társadalmi-gazdasági helyzetüket, mennyire érzik magukat sikeresnek, illetve hogy mik a jövőre vonatkozó terveik