KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Törvények és törvényerejű rendeletek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A „Törvények (1790-2018) adatbázis az 1790 és 2018 között elfogadott magyar törvényekről nyújt tájékoztatást. Az adatok a következő forrásokból származnak: a Magyar Országgyűlés hivatalos oldala (http://parlament.hu/), a CompLex jogi adatbázisai (http://www.complex.hu/kzlcim/kzl90_96.htm és 1000ev.hu), valamint az OptiJus jogi adatbázis (http://www.opten.hu/jogi-informacios-szolgaltatasok/optijus). Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a törvény címe (complete_title), a törvény beterjesztőjének neve (introducer), a törvények közpolitikai tartalma (majortopic és subtopic), valamint a törvény beterjesztésének időpontja (date_introduced). Az adatbázis a későbbiekben az 1949-1989 között elfogadott törvényekkel is kiegészül
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Országgyűlési képviselők, bizottságok
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az „Országgyűlési képviselők (1990-2014)”adatbázis az 1990-2014 közötti országgyűlési képviselőkről nyújt tájékoztatást. A leiró tábla a 2014-2018 közötti képviselőket összegyűjtő táblával is kiegészül.
A Bizottságok (1990-2014) adatbázis az 1990-2014 között felállitott Bizottságokról nyújt tájékoztatást, később az 1920-1990 előtti Bizottságokról szóló leiró táblával is kiegészül
Hungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Egyéni választókerületek
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
Az Egyéni választókerületek adatbázis az egyéni választókerületekről nyújt tájékoztatást az 1990 és 2010 közötti időszakról. Az adatok a magyar Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldaláról (http://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/t0.jsp) származnak.
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: az egyéni választókerület neve (smd_name), az egyéni választókerületi képviselő pártjának neve (party_affilitation) és a magyar települések hivatalos neve (settlement_name)
Jóléti attitűdök magyarázata:általános morális elvek,téma- keretezés és kutatási dizájn
Get PDFA kutatás a jóléti ellátásokkal kapcsolatos vélemények egyes meghatározó tényezőit kívánja vizsgálni, különös tekintettel a szegénytámogatásokra. A középpontban a kérdőíves felmérésekben mért attitűdök állnak. A kutatók vélik, hogy a vélemények nem vezethetők le pusztán az önérdek és marginális zavaró tényezők eredőjeként; hanem részben bizonyos, jól körülhatárolható morális megfontolásokat is figyelembe vesznek. Azt is feltételezik, hogy a kinyilvánított attitűdöket befolyásolják az ellátásokra és ellátottakra vonatkozó közéleti diskurzusok, továbbá maguk a kérdezési eljárások is, amelyek egyes szempontokat előtérbe helyeznek, másokat ellenben háttérbe szorítanak. Fő céljuk, hogy az ellátottak ’érdemességét’ érintő morális elvek, a közéleti témájú (részben média-) diskurzusok valamint a kérdezési eljárások hatásait minél jobban megértsék. Különösen a különböző hatások közötti interakciókat kívánják minél teljesebb mértékben feltárni. A projekt legtöbb alapkutatási innovációja az említett interakciók feltárásához kötődik. A kutatók hipotézisaik tesztelésére survey-kísérleteket kívánnak végezni, melyekben a válaszadók véletlenszerűen szétválasztott alcsoportjai más-más módon szembesülnek egy-egy kérdéssel; így az ellátások és ellátottak prezentálásának hatását tudják mérni lakossági mintákon. Ugyanakkor a kutatás fontos részét képezik az empirikus tesztjeiket konstruktívan megkérdőjelező elméleti elemzések és viták. A kutatás egyszerre kíván módszertani és társadalompolitikai relevanciájú kérdéseket megválaszolni. Azt próbálja megmutatni, hogy ebben a témában különösen összefonódnak a survey-módszertan és a társadalompolitikai diskurzus dilemmái
Az erős napsugárzás és a hőség kockázatai, valamint a megelőzés lehetősége Magyarországon
Get PDFAz elmúlt évtizedekben a hőhullámok és az erős UV sugárzás fokozatosan növekvő kockázatot jelentettek az emberek, az állatok és a növények egészségére, és a jövően ezeknek a kockázatoknak a növekedésére lehet számítani. E kockázatok csökkentési lehetőségeinek érdekben végeztünk egy kutatást, amelyben azt vizsgáltuk meg, hogy az ország lakossága mennyire tájékozott ezen a téren, és hogy az ország vezetése és az ország lakossága hogy alkalmazkodott a természet eddigi változásaihoz. Ezekre a kérdésekre a szakirodalom feldolgozásával, interjúk készítésével és egy országos lakossági adatfelvétel elvégzésével kerestük a választ. A kutatás eredményei: A kockázatok csökkentése érdekében számos változás történt már Magyarországon az utóbbi években. (Pl.: országos és helyi szintű éghajlatváltozási stratégiák készítése, hőségriadó bevezetése, az UV-Index nyilvánosságra hozása, az UV-riasztás bevezetése.) Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az ország elkezdje az alkalmazkodást a természet változásaihoz, de az egészséget és az életet veszélyeztető kockázatok érdemi csökkentése csak az eddigieknél jelentősebb változásokkal érhető el
Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban
Get PDFA kutatási projekt célja a magyar társadalom azon integrációs és dezintegrációs folyamatainak szociológiai elemzése volt, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek újratermeléséhez. A kutatók az adatbázisukon létrehozták az integrációs modellt és összehasonlították azt a társadalmi egyenlőtlenségek mérésére korábban használt modellekkel. Az összehasonlítás eredménye szerint az integrációs modell és a korábban használt egyenlőtlenség modellek (munkajelleg csoportok, státuszcsoportok, látens osztálymodellek) jelentősen különböznek egymástól, de az integrációs modell használata elengedhetetlen a magyar társadalom egyenlőtlenségeinek a megértéséhez. A kutatási eredményeket összegző antológia az integráció/dezintegráció, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek olyan összetevőiről is tartalmaz elemzéseket, amelyek ebben az összefüggésben korábban kevesebb figyelmet kaptak (politika, fogyasztás, intézmények, redisztribúció, területi különbségek, értékek és normák, társadalmi kapcsolatok). Az adatfelvételek során 2678 válaszadóval készítettek kérdőíves felmérést, 345 fővel network naplót, 442 fővel survey kísérletet. A survey kísérletben a 442 véletlenszerűen kiválasztott személlyel a főkérdőív kitöltése mellett egy segítségnyújtási hajlandóságról szóló önkitöltős kérdőívet is kitöltettek a kutatók. Ebben a kérdőívben hipotetikus szituációkat mutattak a résztvevőknek, amelyekben egy idegen segítséget kér tőlük (vagy segítségre szorul), és arra kérték őket, hogy mondják meg, segítenének-e neki az adott szituációban. A survey kísérlet dokumentációja, adatbázisa is elérhető a gyűjteményben. A survey kísérlettel kapcsolatos kérdésekkel Hajdu Gáborhoz ([email protected]) lehet fordulni.
A résztvevők a kutatásból 44 tanulmányt, két rövidebb kötetet és egy összefoglaló tanulmánykötetet publikáltak.
A kutatási gyűjtemény az MTA TK kutatói számára szabadon hozzáférhető, az alábbi megkötéssel: a kutatás lakásviszonyokra vonatkozó adatainak (kérdőív 91-104. kérdés, adatbázis k91-k104 g változó) feldolgozása még folyamatban van, ezért jelenleg az adatbázis a „Lakásviszonyok blokk” nélkül érhető el. Más intézmények kutatói, kérjük, emailben forduljanak a KDK-hoz, hogy hozzáférést kapjanak a gyűjteményhez. A teljes adatbázishoz egyelőre csak a kutatók [email protected] email címen kért hozzájárulásával lehet hozzáférni
Módszeresen vitasorozat - 5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Undermining the enemy’s power: how NGOs can protect sunnis in Iraq from radicalism by looking at Colombia's war against the FARCS
Get PDFVálság és társadalmi innovációk survey
Get PDFAz MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport Görögország és Magyarország összehasonlító elemzése révén szeretett volna hozzájárulni a 2008-ban kitört hitelválság társadalmi következményeinek elemzéséhez. A kutatás részeként 2014. május folyamán kérdőíves adatfelvételre került sor. A személyes és online lekérdezéssel megvalósuló adatfelvétel célja a választói magatartásban, a civil társadalom reakcióiban megnyilvánuló társadalmi kezdeményezések feltárása volt.
A személyes adatfelvételt az Ipsos Zrt. készítette 2014. május 11. és május 23. között. A minta elemszáma 1000 fő volt. Az online adatfelvételt a GFK Hungária készítette 2014. május 10. és 22. között. A minta elemszáma 2003 fő volt.
A kutatásról készült gyorsjelentés a személyes adatfelvétellel megvalósult kérdőíves felmérés adataiból készített elemzéseket mutatta be. A jelentés az alábbi témákra koncentrált:
- a gazdasági válság érzékelése,
- a civil társadalomról és mozgalmakról alkotott vélemények,
- a korrupcióról alkotott vélemények,
- az egyes nemzetekről alkotott sztereotípiák, valamint
- az Európai Unióról alkotott vélemények.
A műfajából adódóan a jelentés nem törekedett mély, tudományos megalapozottságú vizsgálatra, hanem csak az első lépést tette meg a vizsgált kérdések megértése fel
A fiatalok bűnelkövetői és erőszakos viselkedése
No full textAz Európai Bizottság Daphne III programjának támogatásával hat egyetem és kutatóintézet végzett egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatot annak érdekében, hogy képet kapjon a fiatalok szerfogyasztásáról, bűnelkövetői magatartásáról és az ezekkel kapcsolatos prevencióról. A projekt célja volt az is, hogy a prevenció területén a legjobb gyakorlatokat összegyűjtse, feldolgozza és terjessze.
A magyar részről az MTA TK Szociológiai Intézet által végzett kutatás a következő elemeket tartalmazta:
- Országos intézményi és szakértői felmérés a fiatalok szerfogyasztásával, bűnelkövetői viselkedésével és ezek prevenciójával kapcsolatosan
- Delphi I-II és nemzetközi Delphi felmérés, melyek célja szakértők véleményének összegyűjtése a társadalom különféle szegmenseiben és kiemelten a fiatalkorúak bűnelkövetése terén 2025-ig feltételezhetően bekövetkező változásokról
- Az ISRD3 kérdőíven alapuló iskolai vizsgálat 2000 fő 14-17 éves körében (1000 fő Budapesten és 1000 fő Veszprém megyében) 10-10 helyi szakértői interjúval, illetve szakértői műhelybeszélgetéssel kiegészítve
- Képzési anyagok kidolgozás