KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
When populists govern: The case of economic and criminal justice policy in Bosnia and Hercegovina
Get PDFTársadalmi polarizáció a magyar és a kelet-közép európai újvárosi régiókban. Az átmenet és globalizáció hatása
No full textA szakirodalmi előzmények áttekintése, statisztikai adatok gyűjtése és elemzése, tematikus térképek készítése, reprezentatív szociológiai adatfelvétel, helyi véleményformálókkal készített mélyinterjúk, valamint a KSH Kutatószoba adatai révén a kutatás résztvevői elsőként tárták fel és elemezték átfogó módon a választott magyarországi szocialista újvárosok és térségeik belső társadalmi szerkezetét, területi-társadalmi különbségeit. A megalapozó háttérelemzések és az empirikus vizsgálatok alapján esettanulmányok készültek: Tatabánya, Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, továbbá Tychy, Nová Dubnica és térségeik eseteiben. A kutatási eredményekből Szirmai Viktória szerkesztésében tanulmánykötet jelent meg “Artificial Towns” of the 21st Century: Social Polarisation in the New Town Regions of East-Central Europe” címmel. A kötet tartalmazza a problematika elméleti hátterét, a releváns magyar, lengyel és szlovák urbanizációs folyamatok bemutatását, a magyar, lengyel és szlovák esettanulmányokat, a magyar új és a régi, valamint a nagyvárosi térségek társadalmi polarizációs trendjeit, a hasonlóságokat és a különbségeket, továbbá a szocialista újvárosok városszerkezeti és építészeti sajátosságait
Democratic Efficacy and the Varieties of Populism in Europe - DEMOS
Get PDFA DEMOS projekt abból a feltételezésből indul ki, hogy a populizmus a demokratikus berendezkedések működése, illetve az állampolgárok törekvései, igényei és identitásai közötti törés tünete a politikai rendszereken belül. Ennél fogva a DEMOS a demokratikus hatékonyságot vizsgálja, mint a politikai elkötelezettség feltételét, amely szükséges a populizmus megragadásához és megvitatásához. A koncepció attitűd-vonásokat is magában foglal (mint politikai hatékonyság), illetve a politikai készségeket, tudást, és a demokratikus lehetőség-struktúrákat. A populizmus mélyebb megértéséhez a DEMOS eddig kevésbé kutatott területeket vizsgál mikro- mezo- és makroszinteken: a populizmus szocio-pszichológiai gyökereit, a társadalmi szereplők reakcióit, és a populizmus hatását a kormányzásra. A DEMOS nem csupán az államigazgatással foglalkozik, hanem az állampolgárok szempontjaival is: hogyan hat rájuk a populizmus, illetve hogyan reagálnak rá. A projekt középpontjában a politikailag alulreprezentált csoportok állnak, úgy mint fiatalok, nők és bevándorlók. Mivel a populizmusnak számos, társadalmilag beágyazott megjelenési formája van, a DEMOS arra törekszik, hogy összehasonlító elemzéseken keresztül vizsgálja meg a kontextusát, beleértve annak történelmi, kulturális és társadalmi-gazdasági gyökereit
Módszeresen vitasorozat - 7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
No full textA Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Tapasztalatok az elmúlt évek tiszai árvizeiről
Get PDFA kutatás fő célja az volt, hogy feltárja, hogyan vélekednek különféle csoportok az árvízkárok legfontosabb okairól, illetve a megelőzés és kármegosztás különféle stratégiáiról, beleértve a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésével (VTT) kapcsolatos kérdéseket is.
A lakossági adatfelvétel során 2300 interjú készült el a gyűjteményben található kérdőív segítségével. A minta kialakítása a következőképpen történt: az alapsokaságot a Tisza menti településeken élő felnőtt lakosság jelentette. A mintavétel során többlépcsős mintavételi módot alkalmaztak a kutatók.
Az elitminta a településeinek meghatározásakor is a lakossági adatfelvétel során használt szempontokat próbálták követni. Az eredmények jobb összehasonlíthatósága érdekében részben ugyanazokon a településeken zajlott a megkérdezés.
Az elit definíciójának meghatározásakor négy szempontot tartottak szem előtt: 1. Keresték a települések gazdasági elitjét, aminek definíciójaként azt határozták meg, hogy a település életében meghatározó szerepet játszó vállalkozás vezetője legyen a kiválasztandó személy. Ez a település méretétől függően jelenthette egy multinacionális vállalat első emberét, de ez néhány főt foglalkoztató kft. vezetőjét is. 2. A politikai elit tagjai közé sorolták az adott település polgármesterét, alpolgármesterét, település, területfejlesztéssel foglalkozó bizottsági tagjait, a választókerület országgyűlési képviselőjét, megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, illetékes bizottságainak tagjait. 3. A legszélesebb kört az un. kulturális elit jelentette. Ebbe a körbe sorolódtak a településeken működő kulturális intézmények vezetői, művelődésszervezők, iskolaigazgatók, helyi média képviselői, újságírók, helyi civil szervezetek (környezetvédők és más tematikára szerveződöttek is) képviselői, vezetői. 4. A negyedik elitcsoportot a tiszai vízügyi igazgatóságok vezetői jelentették osztályvezetői, illetve szakaszmérnöki szintig bezárólag. Ennek a csoportnak a kiválasztásánál nem vették figyelembe a településszerkezetet, hanem a Vízügyi Igazgatóságok és szakaszmérnökségek székhelyein került sor a megkérdezésekre. Ezen alminta esetén fordult elő, hogy nem közvetlenül a Tisza melletti településen élők is a bekerültek megkérdezettek közé.
A kutatók elit minta kiválasztásánál is figyelemmel voltak a települések lakosságszámára és a megkérdezett 800 elit-tagot ennek arányában kérdezték az egyes településeken. Ez alól a vízügyi alminta jelentett kivételt, ahol egy minimálisan elemezhető méretű elemszám kialakítása volt a cél. Az elit vizsgálat során összesen 800 főt kérdeztek me
The Middle East’s Cyber Power: How Syria’s cyber war asphyxiated Civil Society Organizations’ efforts against
Get PDFHungarian Comparative Agendas Project (CAP)- Média
No full textA Hungarian Comparative Agendas Project (CAP) az MTA TK Politikatudományi Intézetében működik, célja a magyar közpolitika dinamikájának feltárása a különböző közpolitikai és politikai napirendek kvantitatív társadalomtudományi eszközökkel történő vizsgálatával. Mindehhez az Egyesült Államokban Frank Baumgartner és Bryan Jones nevével fémjelzett Policy Agendas Project közpolitikai tartalomelemző kódkönyvét adaptálja hazai környezetben. A kutatás azt célozza, hogy konzisztens adatbázist hozzon létre a magyar közpolitikai folyamatok meghatározó aktorai – így a parlament, a média és a közvélemény szereplői – számára meghatározó ügyekről. A mérések megbízhatóságát az egyértelműen megszabott, koherens kódolási szabályok garantálják, amelyek révén a kormányzat prioritásainak változásai időben és közpolitikai területenként konzisztens módon nyomon követhetők.
A Median (2004-2010) a közvélemény számára legfontosabb ügyek (2004-2010) adatbázisa, a különböző média- és közpolitikai események iránti közérdeklődésről készített Medián-felmérések adatait tartalmazza.
A Média (2010-2014) adatbázis a két legnépszerűbb magyarországi napilap a Népszabadság, valamint a Magyar Nemzet címlapjairól nyújt tájékoztatást. Az adatbázis a 2010 és 2014 között megjelent számok adatait tartalmazza (közel 20.000 megfigyeléssel).
Az adatbázisban szereplő legfontosabb változók az alábbiakra terjednek ki: a cikk címe (complete_title), a cikk rövid absztraktja (description), a cikk megjelenésének időpontja (date), a cikk közpolitikai tartalma (majortopic and subtopic), valamint néhány további információ a cikk fontosságáról (imporatence) és tartalmáról (public_policy)