KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
When Populist Leaders Govern: Conceptualising Populism in Policy Making
Get PDFThe rise of populist governance throughout the world offers a novel opportunity to study the way in which populist leaders
and parties rule. This article conceptualises populist policy making by theoretically addressing the substantive and discursive components of populist policies and the decision-making processes of populist governments. It first reconstructs the
implicit ideal type of policy making in liberal democracies based on the mainstream governance and policy making scholarship. Then, taking stock of the recent populism literature, the article elaborates an ideal type of populist policy making
along the dimensions of content, procedures and discourses. As an empirical illustration we apply a qualitative congruence
analysis to assess the conformity of a genuine case of populist governance, social policy in post-2010 Hungary with the populist policy making ideal type. Concerning the policy content, the article argues that policy heterodoxy, strong willingness
to adopt paradigmatic reforms and an excessive responsiveness to majoritarian preferences are distinguishing features of
any type of populist policies. Regarding the procedural features populist leaders tend to downplay the role of technocratic
expertise, sideline veto-players and implement fast and unpredictable policy changes. Discursively, populist leaders tend
to extensively use crisis frames and discursive governance instruments in a Manichean language and a saliently emotional
manner that reinforces polarisation in policy positions. Finally, the article suggests that policy making patterns in Hungarian social policy between 2010 and 2018 have been largely congruent with the ideal type of populist policy making
A populisták jobban csinálják? A koronavírus-járvány közpolitikai tanulságai:Járványkezelés az európai liberális és populista demokráciákban
Get PDFPolitikai kommunikáció Magyarországon, 1990-2015
Get PDFA kutatás a hálózatelemzés, de főképpen a társadalomszemiotika módszerének az alkalmazásával teljes képet ad a magyarországi politikai kommunikáció 1990-től 2015-ig tartó időszakáról. Számba veszi a honi politikai kommunikáció fő aktorait, ügyeit, metaforáit és diskurzusait, csatornáit és látványvilágát. Elvégzi a politikai kommunikáció időbeli szakaszolását, éspedig a következőképpen: 1. 1990 – 1997: az intézményes politikai szereplők a médián keresztül próbálják eljuttatni üzeneteiket az állampolgárokhoz. 2. 1997 – 2006: az intézményes politikai szereplők egyre több médián kívüli, például marketinges eszközt vesznek igénybe a kommunikációjukban. A korszak jellemzője a politikai kommunikáció polarizációja: egymással egyre élesebb hangon kommunikáló két egyenlő méretű politikai tábor létrejötte. 3. 2006 – 2015: a politikai kommunikációban megjelennek az állampolgárok is, és így a folyamatok a korábbinál több szerelőjűvé válnak. Ugyanakkor a politikai kommunikáció centralizálódik, mivel a jobbközép egységessé válik, és ez a pólus képezi a megosztott ellenzék, azon belül a szintén megosztott baloldal fő és egyetlen közös (ellen)pontját. A kutatás több, mint ötven közleményt jelentetett meg: négy kötetet és tíz hazai és hét külföldi folyóirat publikációt, valamint összesen huszonkilenc könyvfejezetet, ezen belül hármat külföldön. Emellett többtucat hazai és külföldi rendezvényen adtak hírt a résztvevő kutatók a kutatásról és az eredményeiről.
A kutatók a kutatás során kizárólag nyilvánosan hozzáférhető médiaanyagokat dolgoztak fel, a gyűjtemény három sikeresen kódolt ügy – az 1992-es Csurka tanulmány, az 1994-es választási kampány és az 1995-ös Bokros csomag – kódolási útmutatóit és eredményeit tartalmazza.
A három eset dokumentumai a következők:
1. A Csurka-tanulmány esetével kapcsolatos anyagok (1 A Csurka tanulmany eset-416.zip)
- a média anyagok listája (excel tábla)
- a nyilvánosságban megszólaló politikai szereplők besorolása (excel)
- két kódolási útmutató a hivatkozási és a diszkurzív kódoláshoz (word)
- a kódolás eredményeit összesítő tábla (excel)
2. Az 1994-es választási kampány anyagai (2 A 94-es kampany eset-416.zip)
- a média anyagok két listája (excel)
- a nyilvánosságban megszólaló politikai szereplők besorolása (excel)
- a kódolás eredményeit összesítő tábla (excel)
3. Az 1995-ös úgynevezett Bokros-csomag anyagai (3 A Bokros-csomag eset-416.zip)
- három kódolási útmutató a hivatkozási és a diszkurzív kódoláshoz (word)
- a diszkurzív kódolás minta táblája (excel)
- a hivatkozási kódolás eredményeit összesítő tábla (excel
What Kind of Public Policies Trigger Populism
Get PDFThis working paper investigates public policies that precede the rise of populism. A mixedmethod research design is applied: on the one hand, we use data from international surveys and databanks to explore the policy–populism nexus from a comparative European perspective. On the other hand, country case studies have been prepared to understand the country-specific historical and socio-economic features of populism and its potential policy roots. Four countries were selected as national case studies: two EU member states (Greece and Hungary) because of a strong, long-term support of populist parties; one EU member state (Lithuania), where support of populist parties remain moderate, although historical and socio-economic features suggest a likely rise of populism; and one country (Turkey) that exhibits the potential hybridization tendencies of populism and the role of policies in the shift from democratic towards authoritarian regimes. We found that the content of policies were weak predictors of the rise of populism. Country-specific measures were more important predictors than policy ideas. At the same time, our results demonstrate that the lack of activation policies may be a strong predictor of welfare populist attitudes of citizens, and the exclusion of a significant proportion of young people from the labour market clearly feeds populist attitudes. Another important finding is that crisis management policies matter, but not the socio-economic crisis in itself: the management of crisis by non-elected policy experts, through technocratic governance methods, will likely trigger populism. This is particularly true in societies where political polarization is hig
Justifying supranational responses to the anti-constitutionalist challenge: Applying liberal multiculturalism as a background theory
Get PDFThe EU is bound to respect the national identities of Member States. States might, at occasions, define their national identities in ways that breach inclusive constitutional values (e.g. equality) protected under TEU Article 2. The assumption behind the recognition of diverse constitutional identities is the peaceful coexistence of both, which is challenged by illiberal national developments. Instead, we see a zero-sum game between the constitutional recognition of exclusive values (e.g. dominant ethnicity or religion) and inclusive constitutional values; every gain by the proponents of emergent authoritarianism translates to a loss on the side of constitutional democracy. While exclusive norms appear in virtually every constitutional system, a critical mass of exclusive values can lead to the hollowing out of a democratic order, both on the national and on the supranational level. To try to draw the line where this shift happens, we are relying on the limits of toleration, and recognition, of exclusive norms and identity elements of minority communities in liberal theories of multiculturalism (e.g. Raz, Taylor, Kymlicka). We think that the case of illiberal minorities raise structurally similar theoretical questions, insights, and experiences than the dilemma defined above, the challenge of illiberal Member States undermining EU fundamental values
