KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Módszeresen vitasorozat - 11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországon
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézete és a TÁRKI Adatbank által közösen szervezett előadás és az utána következő beszélgetés a következő kérdéseket vizsgálta:
- A magyarországi társadalomtudományos kutatóintézetek és egyetemek hogyan, hol tárolnak adatokat és ezekhez hogyan lehet hozzáférni?
- Kik kutathatják az intézményben megvalósult projektek során létrejövő anyagokat?
- Milyen adatmegosztási gyakorlatokkal találkozhatunk a magyarországi szociológiai kutatási intézményekben?
- Hogyan őrzik a társadalomtudományos munka során létrejött kincseket?
Az esemény keretében Holl András, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ informatikai főigazgató-helyettese, a Hungarian National Node of the Research Data Alliance of Europe vezetője tartott bevezető előadást a FAIR (Findability, Accessibility, Interoperability, Reuse) adatkezelés alapelveiről és azok társadalomtudományban releváns vonatkozásairól.
Az előadás után jelentős magyar társadalomkutató műhelyek képviselői egy-egy rövid prezentációban mutatták be, hogy intézményük, milyen szociológiai kutatási anyagokat hoz létre munkája során, és azok milyen módon és kik számára válnak azok elérhetővé. Nem a tudományos publikációkra fókuszáltunk ez alkalommal, hanem azokra a kutatási adatokra, gyűjteményekre, interjúkra, kérdőíves adatok táblázataira, stb., amelyek a kutatások során keletkeznek.
Résztvevők:
Czibere Ibolya – a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Politikatudományi és Szociológiai Intézet vezetője
Egri Krisztina – az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Némedi Dénes Könyvtárának vezetője
Füzér Katalin – a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalom- és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszék vezetője
Hegedűs Péter – a TÁRKI adatbanki ügyvezetője
Köllő János - a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Adatbankjának szakmai vezetője
Meiszterics Enikő – a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kutatási Dokumentációs Központjának gyűjteménygondozási munkatársa
Messing Vera – a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora, a European Social Survey magyarországi vezetője
Pillók Péter – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Társadalomkutatás Tanszék mb. tanszékvezetője, valamint a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoportjának igazgatója
A Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
France: Governmental unpreparedness as a discursive opportunity for populists
This contribution offers a reminder of the state of political forces in France and the course of the health crisis, which initially took place in a context of strong political tensions, particularly as a result of the controversial pension reform decided by Macron. The COVID crisis allowed populist parties to develop ‘naming’ and ‘blaming’ strategies, initially mobilized in different proportions, to attack the President of the Republic Macron. The analysis shows that the decision to introduce a lockdown led the two leaders of the parties described as populist to harden their criticism to similar proportions but also to ‘claim’ rapid responses to the crisis. These speeches are also part of the medical polemics that will have been omnipresent throughout the pandemic. Finally, we observe that these strategies have not been beneficial to the populist parties, since during the municipal elections the two parties did not manage to take advantage on this health and political sequence