KDK Repository
Not a member yet
442 research outputs found
Sort by
Módszeresen vitasorozat - 8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
No full textValószínűleg a legtöbb terepen dolgozó vagy interjúzó kutató szembesült már az anonimizálás kérdésével; gondolkodott azon, hogy milyen felelőssége van a megszerzett információk publikálásában, és dilemmázott olyan kérdéseken, hogy hogyan tudja a kutatását segítő megszólalók érdekeit képviselni és elkerülni azt, hogy valamilyen hátrány érje őket azért, mert megszólaltak. Az anonimizálás körüli kérdések és problémák azonban korántsem egyértelműek és nem feltétlenül előre láthatóak: a tétek és veszélyek terepenként, kutatási témánként, megszólalóként változhatnak. Eközben az anonimizálás melletti és elleni érveket, az anonimizálás gyakorlatát számos más tényező is befolyásolja mint például a diszciplináris hagyományok, a tudományos tudás termelési módja, az elemzés szintje vagy mélysége, és emellett olyan tudományos mezőn kívüli tényezők is fontosak lehetnek, mint az internet.
A „Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?” című kerekasztal-beszélgetés az anonimizálás körüli elméleti és gyakorlati, módszertani és etikai kérdéseket feszegeti, három, részben eltérő diszciplináris háttérből érkező terepkutatóval, Tamáska Mátéval, Zolnay Jánossal és Vigvári Andrással.
A beszélgetést Németh Krisztina vezette.
Az esemény a „Módszeresen” sorozat keretében a TK SZI, a TK Módszertani Képzési Központ és az MSZT Kvalitatív Szakosztályának közös szervezésében valósul meg
A Módszeresen vitasorozat gyűjteményeiben az egyes alkalmak videó felvételei, illetve az adott témához kapcsolódó egyéb anyagok találhatóak.
Az eddigi alkalmak a következők voltak:
1. alkalom: A statisztikai szignifikanciateszt rítusa
2. alkalom: Résztvevők - Az esettanulmány
3. alkalom: Elmélet és empíria
4. alkalom: Terepjárók
5. alkalom: Minden, amit tudni akartál a logisztikus regresszióról, de nem merted megkérdezni
6. alkalom: Tudomány és aktivizmus
7. alkalom: A második gazdaságtól a prekariátusig
8. alkalom: Miért és hogyan (ne) anonimizáljunk?
9. alkalom: A szövegbányászat perspektívája a szociológia kutatásban
10. alkalom: Oksági következtetések: a statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza
11. alkalom: Szociológiai kutatási adatok Magyarországo
Interperszonális kapcsolatok Magyarországon
No full textA résztvevő kutatók a projekt keretében az interperszonális kapcsolatok kutatását célzó tevékenységük újabb fejezeteként a barátságokra vonatkozó kvantitatív adatok elemzését kvalitatív módszertannal is kiegészítették. Magyarországon a baráti kapcsolatokat tekintve a legtöbb adattal azok számának alakulásáról rendelkezünk. Az ingadozó barát szám átlagok mögött a baráti kapcsolatok belső struktúrájának folyamatos alakulása áll. Változott a barátot nélkülözők aránya, jelentősen csökkent azoknak az aránya, akiknek 5-nél több barátja van. Ez a szűkülés a szélesebb társadalmi integráció gyengülését mutatja és összhangban van azzal a mérésünkkel, miszerint egyre több embernek van legfeljebb egy-két bizalmas, közeli jó barátja. A „barát” szót az informális kapcsolatok sokféle formájára alkalmazhatjuk. Mást takar az egyes életszakaszokban, az eltérő szociokulturális hátterű emberek számára, a barátság fejlődésének különböző periódusaiban, illetve a férfiak és nők is mást érthetnek rajta. Tehát nagy szükség van a barátság fogalmát befolyásoló tényezők illetve hatásuk mélyebb megértésére. Emellett a családi és baráti kapcsolatok dinamikája is egy nagyon fontos és változó tendenciákat jelző terület. A gyűjteményben elhelyezett interjúk egy része (24 db) korábban az MTA TK SZI saját pályázati forrásából készült el és került lekódolásra az atlas.ti szoftver segítségével. Ehhez az anyaghoz további interjúkat készítettek a KRE hallgatói. Az interjúk részletesen kitérnek arra, hogy 1. mit gondolnak az emberek a barátságról, barátokról, a családi kapcsolataikról? 2. a különböző nemű, korú és lakóhelyű csoportok mit gondolnak egymás kapcsolatairól illetve a saját interperszonális kapcsolataik időbeni alakulásáról? 3. mit gondolnak a válaszadók a szüleik barátságairól illetve a szülői minta hatásáról? 4. mit gondolnak az interjúalanyok a migráció illetve az internet barátságra gyakorolt hatásairól
