Scientific Publications Yassawi University
Not a member yet
932 research outputs found
Sort by
A. Kıraubayeva'nın ulusal okul modeli
This article is about national school model of scientist-pedagogue A. Kyraubaeva, the author's concept and the result of the approbation, and the scholar's pedagogical works. This Article gives a new information about the national school, which was approved on the basis of the “Faith” program of the author. The article reflects the unique system and innovative features of the school-lyceum of humanitarian Kazakh culture. Doctor of Philological Sciences A. Kyraubaeva is an innovative scientist who worked at Al-Farabi National University and tested the concept of “Faith” in the village of Zhandosov, Kaskelen district, Almaty region in 1993–1996 and implemented the national school model in practice.Distinctive features of the school in the context of updated educational content, effective achievements in learning, turning the educational process into an experience field for increasing the activity of students to achieve the "product" of education is very important issue of the education nowadays. The fact that important issues are on the agenda means returning to innovative practices in the field of education, research and the use of the best practice models in today's education. In this direction, the major pedagogical research, unique reform is A. Kyraubaeva's school.The national school model proposed by A. Kyraubaeva is an innovative new idea without an alternative, a pedagogical work with strong didactic and methodological foundations that can be presented at the world level. The article is written by the scientist, who tested a major project in the field of education and enlightenment - the creation of a school based on modern and national values. It was presented in order to introduce A. Kyraubaeva's pedagogical views.Мақала ғалым-педагог А. Қыраубаеваның ұлттық мектеп моделі, авторлық тұжырымдамасы мен апробация нәтижесі және ғалымның педагогикалық еңбектері туралы. Ғалымның авторлық «Сенім» бағдарламасы негізінде апробациядан өткен ұлттық мектебі туралы тың мәліметтер келтіре отырып, мақала авторы Гуманитарлық Қазақ мәдениеті мектеп-лицейінің өзіндік жүйесі, инновациялық ерекшеліктері туралы ой қозғайды. Филология ғылымдарының докторы А. Қыраубаева – әл-Фараби атындағы ұлттық университетте еңбек ете жүріп, авторлық «Сенім» Тұжырымдамасын Алматы облысы, Қаскелең ауданы, Жандосов ауылында 1993–1996 жж. аралығында апробациядан өткізіп, ұлттық мектеп моделін тәжірибе жүзінде іске асырған новатор ғалым.Жаңартылған білім мазмұны жағдайындағы мектептің ерекшелігі, оқудағы нәтижелі жетістіктер, оқу процесін оқушылардың білім «өніміне» қол жеткізу белсенділігін арттырудағы тәжірибе алаңына айналдыру және т.б. маңызды мәселелер күн тәртібіне көтерілуі білім беру саласындағы инновациялық тәжірибелерге оралып, зерттеуге, бүгінгі күнде оқу-ағарту ісінде озық тәжірибе үлгілерін қолдануға ой тастайды. Осы бағытта алдымен аталып өтетін педагогикалық ірі ізденіс, бірегей реформа – А. Қыраубаеваның авторлық мектебі.А. Қыраубаева ұсынған ұлттық мектеп моделі – баламасы жоқ жаңашыл тың идея, әлемдік деңгейде жарқырата ұсынуға болатын, дидактикалық-әдістемелік негіздері берік педагогикалық еңбек. Мақала білім беру, ағарту саласындағы ірі жоба – заманауи және ұлттық құндылықтарға негізделген мектеп құру ісін апробациядан өткізген ғалым А. Қыраубаеваның педагогикалық көзқарастарын таныстыру мақсатында ұсынылды.Статья посвящена модели национальной школы, авторской концепции и результате апробации, педагогических трудах ученого-педагога А. Кыраубаевой. Оценивая новые сведения о национальной школе, утвержденной на основе авторской программы «Вера» ученого, автор статьи размышляет об уникальной системе и инновационных особенностях школы-лицея гуманитарной казахской культуры. Доктор филологических наук А. Кыраубаева – ученый-новатор, которая, работая в Национальном университете имени Аль-Фараби, апробировала авторскую концепцию «Сенім» в селе Жандосов Каскеленгского района Алматинской области в 1993–1996 годах и реализовала на практике модель национальной школы.Особенности школы в контексте обновленного содержания образования, эффективных достижений в обучении, превращения образовательного процесса в поле опыта для повышения активности учащихся по достижению «продукта» образования и т.д. В повестку дня поднимаются важные вопросы, вспоминая инновационные практики в сфере образования, научных исследований и использования лучших практик в современной образовательной работе. В этом направлении крупным педагогическим исследованием и уникальной реформой, о которой прежде всего будет упомянуто, является авторская школа А. Кыраубаевой.Модель национальной школы, предложенная А. Кыраубаевой – это инновационная новая идея, безальтернативная, педагогическая работа, имеющая прочную дидактическую и методическую основу, которая может быть блестяще представлена на мировом уровне. Статья написана об учёном апробировавшим крупный проект в области образования и просвещения – создание школы, основанной на современных и национальных ценностях. Он был представлен с целью ознакомления с педагогическими взглядами А. Кыраубаевой.Makale, bilim insanı ve pedagog A. Kıraubayeva’nın ulusal okul modeli, özgün konsepti ve uygulama sonuçları ile bilim insanının pedagojik çalışmaları hakkında bilgiler içermektedir. Makale yazarı, A. Kıraubayeva’nın özgün “Senim” programına dayanarak pilot uygulamadan geçmiş ulusal okul hakkında yeni bilgiler sunmakta ve bu bağlamda Hümaniter Kazak Kültürü Okul-Lisesi’nin kendine özgü sistemi ve yenilikçi özellikleri üzerine düşüncelerini paylaşmaktadır. Filoloji Bilimleri Doktoru A. Kıraubayeva, El-Farabi adını taşıyan Ulusal Üniversitede çalıştığı dönemde kendi geliştirdiği “Senim” konseptini 1993–1996 yılları arasında Almatı bölgesi, Kaskelen ilçesi, Jandossov köyünde uygulamaya geçirerek ulusal okul modelini pratikte hayata geçiren yenilikçi bir bilim insanıdır.
Yenilenen eğitim içeriği çerçevesinde okulun özellikleri, öğrenimdeki somut başarılar, eğitim sürecini öğrencilerin bilgi “ürünü” elde etmelerine yönelik bir deneyim alanına dönüştürme gibi önemli meselelerin gündeme getirilmesi, eğitim alanındaki yenilikçi tecrübelerin yeniden ele alınmasını, araştırılmasını ve günümüzde eğitim-öğretim sürecine ileri düzeyde örneklerin kazandırılmasını teşvik etmektedir. Bu doğrultuda ilk olarak söz edilmesi gereken pedagojik büyük arayış ve özgün reform, A. Kıraubayeva’nın özgün okul modelidir.
Kıraubayeva’nın sunduğu ulusal okul modeli; eşi benzeri olmayan yenilikçi bir fikir olup, küresel düzeyde tanıtılabilecek, didaktik ve yöntemsel temelleri sağlam bir pedagojik çalışmadır. Bu makale, eğitim ve öğretim alanındaki büyük bir proje olan, modern ve ulusal değerlere dayalı bir okul inşa etme girişimini deneysel olarak uygulamış bilim insanı A. Kıraubayeva’nın pedagojik görüşlerini tanıtmak amacıyla hazırlanmıştır
STUDYING THE WORKS OF ABAY AND SHAKARIM USING A SYNERGETIC APPROACH
The article discusses the synergetic paradigm in modern science, its main concepts and principles, the application of the synergetic approach in the humanities and the advantages of the synergetic method in the studying the works of Abai and Shakarim.The aim of the study is a synergetic analysis of the works of Abay and Shakarim Kudaiberdiuly. The study determines the role of the synergetic approach in studying the works of Abay and Shakarim, the importance of studying works of art in a systematic synergetic way. The study analyzes the synergetic nature of the two poets' works, which allows for a deeper understanding of the synergetic trend in Kazakh literature. The study used the methods of systematization, induction, deduction, literary interpretation, synergetic research, and comparison. The opinions of Abay and Shakarim Kudaiberdievich about creation reflect the synergetic nature of fiction.The results of the study can be used in literary studies when conducting research in the synergetic direction, teaching the disciplines «History of Kazakh Literature», «Abay Studies», «Shakarim Studies».Мақалада қазіргі ғылымдағы синергетикалық парадигма, оның негізгі тұжырымдамалары мен принциптері, гуманитарлық ғылымдарда синергетикалық тәсілдің қолданылуы және Абай мен Шәкәрім шығармаларын зерттеудегі синергетикалық әдістің артықшылықтары туралы айтылады.Зерттеудің мақсаты – Абай және Шәкәрім Құдайбердіұлының шығармаларын синергетикалық тұрғыдан талдау. Зерттеуде синергетикалық тәсілдің Абай және Шәкәрім шығармашылығын зерттеудегі рөлі, көркем шығармаларды жүйелі синергетикалық тәсілмен зерттеудің маңызы айқындалады. Зерттеу барысында екі ақынның шығармашылығының синергетикалық сипаты талданады, бұл қазақ әдебиетіндегі синергетикалық бағытты тереңірек түсінуге мүмкіндік береді. Зерттеу барысында жүйелеу, индукция, дедукция, әдеби интерпретациялық әдіс, синергетикалық зерттеу, салыстыру әдістері қолданылды. Абайдың және Шәкәрім Құдайбердіұлы шығармаларындағы жаратылыс туралы көзқарас пікірлері көркем әдебиеттің синергетикалық сипатын танытады.Зерттеу нәтижелерін әдебиеттану ғылымында синергетикалық бағытта зерттелер жүргізуде, «Қазақ әдебиетінің тарихы», «Абайтану», «Шәкәрімтану» пәндерін оқытуда қолдануға болады.В статье рассматривается синергетическая парадигма в современной науке, ее основные концепций и принципы, применения синергетического подхода в гуманитарных науках и преимущества синергетического метода в изучении произведений Абая и Шакарима.Цель исследования – синергетический анализ произведений Абая и Шакарима Кудайбердиева. В исследовании определяется роль синергетического подхода в изучении творчества Абая и Шакарима, значение исследования художественных произведений системным синергетическим способом. В ходе исследования анализируется синергетический характер творчества двух поэтов, что позволяет глубже понять синергетическое направление в казахской литературе. В исследовании использовались методы систематизации, индукции, дедукции, литературной интерпретации, синергетического исследования, сравнения. Мнения Абая и Шакарима Кудайбердиева о созидании отражают синергетический характер художественной литературы.Результаты исследования могут быть использованы в литературоведении при проведении исследований синергетического направления, преподавании дисциплин «История казахской литературы», «Абаеведение», «Шакаримоведение».The article discusses the synergetic paradigm in modern science, its main concepts and principles, the application of the synergetic approach in the humanities and the advantages of the synergetic method in the studying the works of Abai and Shakarim.The aim of the study is a synergetic analysis of the works of Abay and Shakarim Kudaiberdiuly. The study determines the role of the synergetic approach in studying the works of Abay and Shakarim, the importance of studying works of art in a systematic synergetic way. The study analyzes the synergetic nature of the two poets' works, which allows for a deeper understanding of the synergetic trend in Kazakh literature. The study used the methods of systematization, induction, deduction, literary interpretation, synergetic research, and comparison. The opinions of Abay and Shakarim Kudaiberdievich about creation reflect the synergetic nature of fiction.The results of the study can be used in literary studies when conducting research in the synergetic direction, teaching the disciplines «History of Kazakh Literature», «Abay Studies», «Shakarim Studies»
“İSIMSIZ ADAM”: NİKOLAY VEREVOCHKİN’İN HİKÂYESİNDE JEOPOETİK VE KİMLİK KRİZİ
The article examines N. Verevochkin’s novella “The Man Without a Name” in the context of geopoetics and identity crisis. Special attention is paid to the phenomenon of the “nameless man” as one of the key themes in the author’s work. The interrelation between the spatiotemporal continuum and the protagonist’s self-identification is explored, where geographical space-city, desert, and underground environments – not only serves as the setting but also plays a crucial role in shaping the character’s inner world.The absence or conditionality of names in Verevochkin’s characters symbolizes their alienation from the socio-cultural environment and the loss of their own “self”. The article examines aspects such as the influence of space on the protagonist’s consciousness, the evolution of his inner world, and the emergence of loneliness and estrangement. The study analyzes how the author, using geopoetic techniques, conveys the identity crisis characteristic of the post-Soviet space.The research is based on literary analysis methods, particularly the geopoetic approach, which helps to reveal the connection between spatial imagery and the protagonist’s identity. Verevochkin’s spatial representations intensify the character’s internal crisis, emphasizing his isolation from the surrounding world. As a result of the study, the motif of the “nameless man” is interpreted as a reflection of the identity crisis in early 21st-century Kazakh prose, making the novella relevant in the context of contemporary literary tradition.Мақалада Н. Верёвочкиннің «Аты жоқ адам» повесі геопоэтика және идентификациялық дағдарыс контекстінде зерттеледі. Автор шығармашылығындағы негізгі тақырыптардың бірі ретінде «аты жоқ адам» феноменіне ерекше назар аударылады. Кеңістіктік-уақыттық континуум мен кейіпкердің өзіндік идентификациясының өзара байланысы қарастырылады. Қала, шөл және жерасты кеңістіктері тек баяндау орны ғана емес, сонымен қатар кейіпкердің ішкі әлемін қалыптастыратын маңызды факторлар ретінде қарастырылады.Веревочкин кейіпкерлерінің есімдерінің болмауы немесе шарттылығы олардың әлеуметтік-мәдени ортадан оқшаулануын, өз «Менін» жоғалтуын бейнелейді. Мақалада кеңістіктің кейіпкер санасына ықпалы, оның ішкі әлемінің эволюциясы, жалғыздық пен жатсыну сезімінің пайда болуы сияқты аспектілер зерттеледі. Автор геопоэтикалық тәсілдерді қолдана отырып, посткеңестік кеңістіктегі идентификациялық дағдарысты қалай бейнелейтінін талдайды.Зерттеу әдебиеттану әдістеріне, әсіресе кеңістік бейнелері мен кейіпкердің өзіндік идентификациясы арасындағы байланысты анықтауға мүмкіндік беретін геопоэтикалық тәсілге негізделген. Веревочкиннің кеңістікті бейнелеу әдістері кейіпкердің ішкі дағдарысын тереңдетіп, оны қоршаған әлемнен оқшаулауын айқындай түседі. Зерттеу нәтижесінде «аты жоқ адам» мотиві XXI ғасыр басындағы қазақ прозасындағы идентификациялық дағдарыстың көрінісі ретінде қарастырылады, бұл повесті қазіргі әдеби дәстүр контексінде өзекті етеді.В статье исследуется повесть Н. Верёвочкина «Человек без имени» в контексте геопоэтики и кризиса идентичности. Особое внимание уделяется феномену «человека без имени» как одной из ключевых тем в творчестве автора. Исследуется взаимосвязь пространственно-временного континуума и самоидентификации героя, где географическое пространство – город, пустыня и подземные пространства – становится не только сценой повествования, но и активным участником формирования внутреннего мира персонажа.Отсутствие или условность имен у героев Верёвочкина символизирует их отчуждение от социокультурной среды и потерю собственного «Я». В статье рассматриваются такие аспекты, как влияние пространства на сознание героя, эволюция его внутреннего мира, возникновение чувства одиночества и отчуждения. Анализируется, каким образом автор с помощью геопоэтических приемов передает кризис идентичности, характерный для постсоветского пространства.Исследование основано на методах литературоведческого анализа, в частности, геопоэтическом подходе, позволяющем выявить связь между пространственными образами и идентичностью героя. Пространственные решения, используемые Верёвочкиным, углубляют внутренний кризис персонажа, подчеркивая его изоляцию от окружающего мира. В результате исследования мотив «человека без имени» осмысляется как отражение кризиса идентичности в казахстанской прозе начала XXI века, что делает повесть актуальной в контексте современной литературной традиции.Makalede N. Veryovochkin’in “İsimsiz Adam” öyküsü jeopoetik ve kimlik krizi bağlamında incelenmektedir. Yazarın eserindeki ana temalardan biri olan “isimsiz adam” olgusuna özellikle dikkat çekilmektedir. Mekân-zamansal süreklilik ile karakterin öz-kimliği arasındaki ilişki ele alınmaktadır. Şehir, çöl ve yeraltı mekânları yalnızca anlatının mekânı olarak değil, aynı zamanda karakterin iç dünyasını şekillendiren önemli faktörler olarak da değerlendirilmektedir.
Veryovochkin’in karakterlerinin isimlerinin yokluğu veya koşulluluğu, onların sosyo-kültürel çevreden soyutlanmalarını, “benliği” kaybetmelerini yansıtmaktadır. Makale, mekânın karakterin bilinci üzerindeki etkisi, iç dünyasının evrimi, yalnızlık ve yabancılaşma duygusunun ortaya çıkışı gibi yönleri incelemektedir. Yazar, Sovyet sonrası mekândaki kimlik krizinin jeopoetik yaklaşımlarla nasıl tasvir edildiğini analiz etmektedir. Çalışma, mekânsal imgeler ile karakterin öz-kimliği arasındaki ilişkiyi tespit etmemizi sağlayan jeopoetik yaklaşım başta olmak üzere edebi yöntemlere dayanmaktadır. Verevochkin’in mekân tasvir yöntemleri, karakterin içsel krizini derinleştirmekte ve çevresindeki dünyadan soyutlanmasını vurgulamaktadır. Çalışmanın sonucunda, “isimsiz adam” motifinin, 21. yüzyılın başlarındaki Kazak nesrindeki kimlik krizinin bir tezahürü olduğu ve bu nedenle hikâyenin modern edebiyat geleneği bağlamında önemli bir yere sahip olduğu düşünülmektedir
HALKBİLİMİYLE İLGİLİ NESİR YAZISININ ÖĞRETİMİNDE DİJİTAL TEKNOLOJİNİN AVANTAJI
The article discusses effective ways of teaching the valuable heritage of the people through digital technologies in the context of modern digitalization of education. Currently, one of the main tasks of the education system is to introduce innovative technologies into the educational process and expand its scope of application in order to prepare competitive specialists at a high level. That is why the study analyzes the methods of modern teaching and systematizes innovative methods using digital technologies. Research papers related to the advantages and disadvantages of using digital technologies in the educational process, as well as various scientific and practical sources related to the use of digital tools, are analyzed and collected. Furthemore, the differences between innovative teaching methods and traditional teaching methods are analyzed. The types of neural networks that help increase the interest and active participation of students in the lesson, as well as the effectiveness of their use, are considered. These innovative resources enhance the desire to master the national heritage and promote increased learning activity.The research material was based on data obtained from the World Research Base and the works of domestic and foreign researchers. As a result of the research, the possibilities of digital technologies in teaching Kazakh folklore have been identified, and it has been concluded that the methodological aspect of teaching Kazakh folklore through digital technologies has not been considered and requires further study. This research is relevant for creating new research in teaching folklore through digital technology.Мақалада қазіргі білім берудің жаһандану жағдайында халықтың ертеден келе жатқан құнды мұраларын сандық технология арқылы оқытудың тиімді жолдары сөз етіледі. Қазіргі таңда білім беру жүйесінің алдына қойылған негізгі міндеттердің бірі – сандық қоғамда бәсекеге қабілетті мамандарды сапалы деңгейде даярлау жолындағы жаңашыл ізденістер мен білім берудің инновациялық технологияларын оқу үдерісіне енгізу. Сол себепті зерттеуде заманауи оқытудың жолдары талданып, сандық технология арқылы оқытудың инновациялық әдістері жүйеленеді. Білім беру процесінде сандық технологияны қолданудың артықшылықтары мен кемшіліктеріне байланысты зерттеу еңбектері және сандық құралдарды қолдануға қатысты түрлі ғылыми-практикалық дереккөздер талданып, жинақталды. Сонымен қатар инновациялық оқыту әдістерінің дәстүрлі оқыту әдістерінен ерекшілігі талданады. Білім алушылардың қызығушылығы мен сабаққа белсенді қатысуын арттыруға ықпал ететін нейрондық желілердің түрлері және оны қолданудың тиімділігі қарастырылады. Аталған инновациялық ресурстар білім алушылардың халық мұрасын игеруге мотивациясын жоғарылатып, оқу белсенділігін арттыруға көмектеседі.Зерттеу материалы әлемдік зерттеу базасынан алынған деректерге және отандық, шетел зерттеушілерінің еңбектеріне негізделді. Зерттеу жұмысының нәтижесінде қазақ фольклорлық көркем шығармаларды оқытудағы цифрлық технологиялардың мүмкіндіктері айқындалып, цифрлық технологиялар арқылы оқытудың әдістемелік тұрғыдан қарастырылмағанын және тереңірек зерттеуді қажет ететіндігі туралы қорытынды жасалды. Бұл мақала фольклорды цифрлық технологиялар арқылы оқытуға байланысты жаңа зерттеулер жасау үшін өзекті болып есептеледі.В статье рассматриваются эффективные способы преподавания древнего ценного наследия народа посредством цифровых технологий в условиях современной цифровизации образования. В настоящее время одной из основных задач системы образования является внедрение в учебный процесс инновационных технологий и расширение его области применения с целью подготовки конкурентоспособных специалистов на качественном уровне. Именно поэтому в исследовании анализируются способы современного обучения и систематизируются инновационные методы с использованием цифровых технологий. Проанализированы и собраны исследовательские работы, связанные с преимуществами и недостатками использования цифровых технологий в образовательном процессе, а также различные научные и практические источники, связанные с использованием цифровых инструментов. При этом анализируются отличия инновационных методов обучения от традиционных методов обучения. Рассмотрены виды нейронных сетей, способствующие повышению интереса и активного участия учащихся на уроке. Эти инновационные ресурсы повышают стремление к освоению национального наследия и способствуют повышению учебной активности.Материал исследования базировался на данных, полученных из мировой исследовательской базы, и трудах отечественных, зарубежных исследователей. В результате исследовательской работы определены возможности цифровых технологий в обучении казахской фольклорной художественной прозе и сделан вывод что методологический аспект обучения казахским фольклорным произведениям посредством цифровых технологий не достаточно исследован и требует дальнейшего изучения. Эта статья является актуальной для создания новых исследований в преподавании фольклорных произведений с помощью цифровых технологий.Makalede modern eğitimin küreselleşmesi bağlamında, dijital teknoloji aracılığıyla insanların kadim ve değerli mirasını öğretmenin etkili yolları ele alınmaktadır. Günümüz eğitim sisteminin önündeki temel görevlerden biri, dijital bir toplumda üst düzey rekabetçi uzmanlar yetiştirmek için yenilikçi araştırmalar yürütmek ve eğitim sürecine yenilikçi eğitim teknolojilerini dahil etmektir. Bu nedenle, çalışma modern öğretim yöntemlerini analiz etmekte ve dijital teknoloji aracılığıyla yenilikçi öğretim yöntemlerini sistemleştirmektedir. Eğitim sürecinde dijital teknolojinin kullanımının avantaj ve dezavantajları üzerine yapılan araştırma çalışmaları ve dijital araçların kullanımıyla ilgili çeşitli bilimsel ve pratik kaynaklar analiz edilip özetlenmektedir. Ayrıca, yenilikçi öğretim yöntemlerinin geleneksel öğretim yöntemlerine göre avantajları analiz edilmektedir. Öğrencilerin derse olan ilgisini ve aktif katılımını artırmaya katkıda bulunan sinir ağları türleri ve kullanımlarının etkinliği ele alınmaktadır. Bu yenilikçi kaynaklar, öğrencilerin ulusal mirasa hakim olma motivasyonlarını artırmaya ve öğrenme etkinliklerini artırmaya yardımcı olmaktadır.
Araştırma materyali, dünya araştırma veri tabanından elde edilen verilere ve yerli ve yabancı araştırmacıların çalışmalarına dayanmaktadır. Araştırma sonucunda, Kazak folkloru eserlerinin öğretiminde dijital teknolojilerin olanakları belirlenmiş ve dijital teknolojiler aracılığıyla öğretimin metodolojik olarak ele alınmadığı ve daha derinlemesine bir çalışma gerektirdiği sonucuna varılmıştır. Bu makalenin, dijital teknolojiler aracılığıyla folklor öğretimi ile ilgili yeni araştırmalar yürütmek açısından önemli olduğu düşünülmektedir
OKUL ÖĞRENCİLERİNİN MONOLOJİK KONUŞMA KÜLTÜRÜNÜN GELİŞTİRİLMESİ
This article raises the problem of developing the culture of monologue speech of schoolchildren. The purpose of the article is to present the evaluation criteria related to checking the effectiveness of the monologue speech technique of schoolchildren. Theoretical, empirical and statistical research methods were used in writing the article. Various approaches to the methodology of monologue speech are comprehensively analyzed. Seven criteria were proposed for evaluating monologue speech skills, five basic and two additional ones. The scores were adjusted according to a scale compiled for each criterion. The proposed evaluation criteria were used in a methodological experiment conducted at secondary school “Zhalin” Shymkent city. The experiment in question is aimed at verifying the effectiveness of the developed methodology for teaching monologue to school-age students. Three experimental groups of 9th grade students were formed in the methodological experiment, a total of 34 students took part. The conducted experiment confirmed the effectiveness of the proposed technique.Сөз мәдениеті – жеке адамның мәдениетінің маңызды бөліктерінің бірі. Бұл мақалада мектеп оқушыларының монологтік сөйлеу мәдениетін дамыту мәселесі көтерілген. Мақаланың мақсаты – мектеп оқушыларының монологтік сөйлеуін дамыту әдістемесінің тиімділігін анықтау және бағалау критерийлерін ұсыну. Зерттеу барысында теориялық, эмпирикалық және статистикалық әдістер қолданылды.Монологтік сөйлеу – сөйлеушінің өз ойын, идеясын немесе алған білімі мен тәжірибесін үздіксіз айтылу арқылы білдіретін ауызша сөйлеу түрі. Монологтық сөйлеу қарым-қатынасқа сай тілдік құралдарды және ойды жеткізуде кейбір тілдік емес коммуникативтік құралдарын таңдап пайдалану дағдыларының болуын қарастырады. Мақалада монологтік сөйлеуді дамыту әдістемесі мен түрлі тәсілдері жан-жақты талданған. Монологтік сөйлеу дағдыларын бағалаудың негізгі және қосымша критерийлері ұсынылды. Ұпайлар әрбір критерий негізінде құрастырылған шкала бойынша нақтыланды. Ұсынылған бағалау критерийлері Шымкент қаласы «Жалын» мектебінде эксперимент ретінде қолданылды. Қарастырылып отырған эксперимент білім алушылардың монологтік сөйлеуін дамытуға бағытталған әдістеменің тиімділігін анықтауға арналды. Қазіргі білім беру үрдісінде сөйлеу әрекетінің дұрыс, сапалы жүргізілуі білім алушылардың психологиялық категориялардың қалыптасуына негізделеді. Әдістемелік экспериментке 9-сынып оқушыларынан үш эксперименттік топ жасақталып, барлығы 34 оқушы қатысты. Жүргізілген эксперимент ұсынылған әдістеменің тиімділігін растады.В этой статье поднимается проблема развития культуры монологической речи школьников. Цель статьи – представить критерии оценки, связанные с проверкой эффективности методики монологической речи школьников. При написании статьи использовались теоретические, эмпирические и статистические методы исследования.Монологическая речь – это форма устной речи, при которой говорящий выражает свои мысли, идеи или приобретенные знания и опыт посредством непрерывного произношения. Монологическая речь предусматривает наличие навыков выборочного использования языковых средств в общении и некоторых неязыковых коммуникативных средств в передаче мысли.Всесторонне проанализированы различные подходы к методике монологической речи. Было предложено семь критериев оценки навыков монологической речи: пять основных и два дополнительных. Баллы уточнялись по шкале, составленной по каждому критерию. Предложенные критерии оценки были использованы в методическом эксперименте, проведенном в школе «Жалын» г. Шымкент. Рассматриваемый эксперимент направлен на проверку эффективности разработанной методики обучения учащихся школьного возраста монологическому произведению. В рамках методического эксперимента были сформированы три экспериментальные группы из учащихся 9 классов, всего приняли участие 34 учащихся. Проведенный эксперимент подтвердил эффективность предложенной методики.Konuşma kültürü, bir kişinin kültürünün önemli parçalarından biridir. Bu makale, okul çocuklarında monolog konuşma kültürünün geliştirilmesi konusunu ele almaktadır. Makalenin amacı, okul çocuklarında monolog konuşma geliştirme metodolojisinin etkinliğini belirlemek ve değerlendirme kriterleri önermektir. Çalışmada teorik, ampirik ve istatistiksel yöntemler kullanılmıştır.
Monolog konuşma, konuşmacının düşüncelerini, fikirlerini veya edindiği bilgi ve deneyimleri sürekli ifadelerle ifade ettiği bir sözlü konuşma türüdür. Monolog konuşma, iletişim için uygun dilsel araçları ve düşünceleri iletmek için bazı dil dışı iletişim araçlarını kullanma becerisini içerir. Makale, monolog konuşma geliştirme metodolojisini ve çeşitli yöntemleri kapsamlı bir şekilde analiz etmektedir. Monolog konuşma becerilerini değerlendirmek için temel ve ek kriterler önerilmektedir. Puanlar, her kriter temelinde derlenen bir ölçek üzerinde belirtilmiştir. Önerilen değerlendirme kriterleri, Çimkent’teki “Jalyn” okulunda bir deney olarak kullanılmıştır. Söz konusu deney, öğrencilerin monolog konuşmasını geliştirmeyi amaçlayan metodolojinin etkinliğini belirlemeyi amaçlamaktadır. Modern eğitim sürecinde, konuşma etkinliğinin doğru ve kaliteli bir şekilde uygulanması, öğrencilerin psikolojik kategorilerinin oluşturulmasına dayanmaktadır. Metodolojik deneyde, 9. sınıf öğrencilerinden oluşan üç deney grubu oluşturulmuş ve toplam 34 öğrenci katılmıştır. Gerçekleştirilen deney, önerilen metodolojinin etkililiğini doğrulamıştır
Meaning of The Concept of Professional Competence of a Teacher and Features of its Formation
One of the priorities of modern Kazakhstani teachers is to improve the professional skills of teachers through the use and dissemination of best practices. Therefore, the field of education should be active and mobile, focused on a teacher who is active in his business, clearly understands his professional goals and is optimistic about all new and innovations.The main point, which we will consider in our article, is also the result of our searches in search of an answer to this question. Today, “competence” is one of the main basic concepts in pedagogical science.Many researchers emphasize that the concept of competence is much broader than the concepts of knowledge, skills, and abilities. The concept of competence indicates both the orientation of the individual and the fact that it includes overcoming stereotypes, awareness of problems, rationality, flexibility of thinking. Competence differs from skill in that it is created consciously, and, unlike skill, it is very prone to change and improvement, unlike knowledge, it is thought activity in the form of creativity (carried out in real practice or mental work).Therefore, the modern education system in Kazakhstan should be focused on an active and mobile teacher who takes the initiative in his work, clearly knows his professional goals, is open to everything new and is optimistic about innovations.Қазақстандық заманауи педагогтардың басымдық беретін бағыттарының бірі, озық тәжірибелерді қолдану және тарату арқылы педагогтардың кәсіби шеберлігін жетілдіру. Сондықтан да білім беру саласы белсенді және мобильді, өз ісіне белсенділік танытып, өзінің кәсіби мақсаттарын нақты түсініп, барлық жаңа және инновацияларға оптимистік көзқараспен қарайтын педагогқа бағытталған болуы керек.Біз мақаламызда қарастырылатын басты мәселе де осы сұраққа жауап іздеу жолындағы ізденістеріміздің нәтижесі. Бүгінгі таңда «құзыреттілік» – педагогика ғылымында негізгі базалық ұғымдардың бірі болып отыр.Көптеген зерттеушілер құзыреттілік ұғымы білім, білік, дағдылар ұғымдарына қарағанда әлдеқайда кең екенін атап көрсетеді. Құзыреттілік ұғымы жеке тұлғаның бағытын да, оның стереотиптерді жеңу, проблемаларды сезіну, парасаттылық, ойлаудың икемділігін де қамтитынын көрсетеді. Құзыреттіліктің дағдыдан айырмашылығы саналы түрде жасалынады, ал біліктен айырмашылығы ол өзгеруге және жетілдірілуге өте бейім, білімнен айырмашылығы, ол ой-өріс әрекеті шығармашылдық (нақты практикада жүзеге асырылатын немесе ой еңбегі) түрінде болады.Сондықтан, Қазақстандағы заманауи білім беру жүйесі өз жұмысында бастамашылдық танытатын, өзінің кәсіби мақсаттарын нақты білетін, барлық жаңа нәрселерге ашық және инновацияларға оптимистік көзқараспен қарайтын белсенді және мобильді мұғалімге бағытталған болуы керек.Одним из приоритетных направлений деятельности современных казахстанских педагогов является совершенствование профессионального мастерства педагогов путем применения и распространения передового опыта. Поэтому сфера образования должна быть активной и мобильной, ориентированной на педагога, который активно занимается своим делом, четко понимает свои профессиональные цели и оптимистично относится ко всем новым и инновациям.Главный вопрос, который мы рассматриваем в нашей статье, также является результатом наших поисков ответа на этот вопрос. На сегодняшний день «компетентность» – одно из основных базовых понятий в педагогической науке.Многие исследователи отмечают, что понятие компетентности гораздо шире понятий знаний, умений, навыков. Понятие компетентности предполагает как направленность личности, так и ее способность преодолевать стереотипы, чувствовать проблемы, рациональность, гибкость мышления. Отличие компетентности от навыка делается осознанно, а в отличие от умения оно очень подвержено изменениям и совершенствованию, в отличие от знания оно принимает форму созерцательного действия (осуществляемого на реальной практике или мыслительного труда).Поэтому современная система образования в Казахстане должна быть ориентирована на активного и мобильного учителя, который проявляет инициативу в своей работе, четко знает свои профессиональные цели, открыт ко всему новому и оптимистично относится к инновациям.One of the priorities of modern Kazakhstani teachers is to improve the professional skills of teachers through the use and dissemination of best practices. Therefore, the field of education should be active and mobile, focused on a teacher who is active in his business, clearly understands his professional goals and is optimistic about all new and innovations.The main point, which we will consider in our article, is also the result of our searches in search of an answer to this question. Today, “competence” is one of the main basic concepts in pedagogical science.Many researchers emphasize that the concept of competence is much broader than the concepts of knowledge, skills, and abilities. The concept of competence indicates both the orientation of the individual and the fact that it includes overcoming stereotypes, awareness of problems, rationality, flexibility of thinking. Competence differs from skill in that it is created consciously, and, unlike skill, it is very prone to change and improvement, unlike knowledge, it is thought activity in the form of creativity (carried out in real practice or mental work).Therefore, the modern education system in Kazakhstan should be focused on an active and mobile teacher who takes the initiative in his work, clearly knows his professional goals, is open to everything new and is optimistic about innovations
Rhetoric and Hermeneutical Consequences of a Literary Text in the Work of Speakers
The article examines the organization of the rhetorical structure and the processes involved in understanding of short journalistic texts. It also describes the relationship between methods used by the recipient to create a socially adequate meaning, goals, and objectives of text interpretation, as well as the clarity of the metatext. Terms such as ―rhetorical structure of the text‖, ―rhetorical act‖, ―rhetorical points of development‖, and ―marker of a rhetorical situation‖ are introduced. It is found that rhetorical-reflexive methods are employed in oratory, which are the key to determining the characteristic features of problematic issues.The article addresses the main aspects of organizing the rhetorical structure of a text, explores the impact of this on the processes of understanding the text, and discusses the use of hermeneutical methods to construct socially adequate meanings for the recipient. In addition, the author uses comparative analysis to refer to research relevant to this topic and employs research methods for examining the rhetoric and hermeneutics of short journalistic texts, including the analysis of relevant dictionaries.The rhetorical ideal reflects the richness and historical variability of the artistic and poetic vocabulary of the speaker in the transmission of his thoughts, cultural and social features are differentiated, and illustrative examples are provided. In this context, the historical variability, cultural, and social characteristics of the ideal are analyzed, with further examples included. These studies reveal an additional conceptual dimension of the article.Мақалада шешендер шығармашылығындағы көркем мәтіннің риторикалық ұйымдастырылуы мен оны түсіну және әлеуметтік контекстегі мағыналарды құру үшін реципиент қолданатын әдістер арасындағы байланысты орнату әрекеті, оның мақсаттары мен міндеттері, метатілдің нақты сипаттамасын жасау қажеттілігі анықталған. Мұнда, алғаш рет «көркем мәтіннің риторикасы», «риторикалық акт», «риторикалық күшейту нүктелері» және «риторикалық жағдайдың маркері» ұғымдары енгізілген. Шешендер шығармашылығындағы көркем мәтіндерінің материалын талдағанда, проблемалық мәселелердің ерекшеліктерін көрсететін күрделі риторикалық-рефлексивті тәсіл қолданылатындығы сараланған.
Шешендер шығармашылығындағы көркем мәтіннің риторикасының көрінісінің негізгі аспектілерін әзірлеу, оның мәтіндерді түсіну процестеріне әсерін талдау және реципиенттің әлеуметтік контекстегі мағыналарды құру үшін тиісті герменевтикалық әдістерді қолдану мәселесі талданған. Сонымен қатар автор мақалада осы тақырыпқа қатысты зерттеу жұмыстарына шолу жасау арқылы салыстыру әдісі, талдау әдістерін пайдалана отырып, шешендер шығармашылығындағы көркем мәтіннің риторикасы мен герменевтикалық салдарына қатысты тұжырымдар зерттеуді талап ететін, бүгінгі әдебиеттану ғылымының өзекті мәселесі екендігі дәлелденген.
Риторикалық идеал шешеннің ойын жеткізудегі көркем-поэтикалық сөздік қорының молдығын көрсететіндігі және тарихи өзгермелілігі, мәдени ерекшелігі мен әлеуметтік ерекшеліктері сараланып, мысалдар келтірілген. Осы тақырыпқа қатысты зерттеулер сараланып жасалған талдаулар мақаланың жаңалығын толық ашады.В статье описывается организация риторической структуры и понимание краткого текстового материала в творчестве, а также описывается связь методов, используемых получателем, для создания социально адекватного значения, целей и задач интерпретации текста, а также ясности метатекста. Здесь введены термины, такие как «риторическая структура текста», «риторический акт», «риторические точки развития» и «маркер риторической ситуации». Обнаружено, что в ораторстве используются риторически-рефлексивные методы, которые являются ключом для определения характерных особенностей проблематических вопросов.Тема статьи включает подготовку основных аспектов организации риторической структуры текста, исследует влияние этого на процессы понимания текста и обсуждает использование герменевтических методов для создания социально адекватных значений для получателя. Кроме того, автор использует метод сравнения, чтобы обратиться к исследованиям, связанным с данной темой, и использует методы исследования для изучения риторики и герменевтики кратких текстов в творчестве, требовавшихся для анализа соответствующих словарей.Риторический идеал отражает богатство и историческую изменчивость художественно-поэтической лексики говорящего в передаче его мысли, дифференцируются культурные особенности и социальные особенности и приводятся примеры.В этом контексте анализируется историческая изменчивость, культурные и социальные характеристики идеала, а также приводятся примеры. Проведенный дифференцированный анализ исследований по данной теме полностью раскрывает новизну статьи.The article examines the organization of the rhetorical structure and the processes involved in understanding of short journalistic texts. It also describes the relationship between methods used by the recipient to create a socially adequate meaning, goals, and objectives of text interpretation, as well as the clarity of the metatext. Terms such as ―rhetorical structure of the text‖, ―rhetorical act‖, ―rhetorical points of development‖, and ―marker of a rhetorical situation‖ are introduced. It is found that rhetorical-reflexive methods are employed in oratory, which are the key to determining the characteristic features of problematic issues.The article addresses the main aspects of organizing the rhetorical structure of a text, explores the impact of this on the processes of understanding the text, and discusses the use of hermeneutical methods to construct socially adequate meanings for the recipient. In addition, the author uses comparative analysis to refer to research relevant to this topic and employs research methods for examining the rhetoric and hermeneutics of short journalistic texts, including the analysis of relevant dictionaries.The rhetorical ideal reflects the richness and historical variability of the artistic and poetic vocabulary of the speaker in the transmission of his thoughts, cultural and social features are differentiated, and illustrative examples are provided. In this context, the historical variability, cultural, and social characteristics of the ideal are analyzed, with further examples included. These studies reveal an additional conceptual dimension of the article
Buddhist Symbolism in Vs. Ivanov‟s Novella «Return of the Buddha : Methods of Interpretation and Analysis
The article is devoted to the development of an algorithm for analyzing and interpreting Buddhist symbolism in Vsevolod Ivanov‘s novella The Return of Buddha. The study aims to show how Buddhist images (Buddha, the path, silence, and sacrifice, return) structure the conceptual and artistic integrity of the text and how they serve as a framework for systematic analysis conducted by students. The material for the research includes the novella itself and a corpus of critical works on it; the methodological basis combines an interdisciplinary approach with techniques of structural-semiotic and contextual analysis, as well as strategies of critical thinking. The study demonstrates that Buddhist images shape the protagonist‘s value orientation, clarifying the logic of the denouement and his final choice. The statue of Buddha in the novella functions as a measure of moral responsibility. The proposed algorithm for analyzing Buddhist symbolism opens up a new research perspective: it combines structural and value-based reading of the text with the description of specific classroom techniques (pre-text assignments, associative mapping, debates, case studies, comparative tables, assessment criteria). This format links symbolic analysis with teaching practice, offering clear stages of discussion and measurable outcomes. The result of the study is a development of a seminar plan that can be directly applied in university courses on twentieth-century Russian literature and Russian-language literature of Kazakhstan.Мақала Всеволод Ивановтың «Будданың оралуы» повесіндегі буддистік символизмді талдау және тҥсіндіру алгоритмін жасауға арналған. Зерттеудің мақсаты – буддистік бейнелер (Будда, жол, ҥнсіздік, қҧрбандық, оралу) мәтіннің идеялық-кӛркемдік тҧтастығын қалай қҧратынын және олар студенттердің орындауындағы қадамдық талдаудың тірегіне айналуын кӛрсету. Материал ретінде повестің ӛзі және ол туралы сыни жҧмыстардың корпусы алынды; әдістемелік база пәнаралық тәсілді қҧрылымдық-семиотикалық және контекстік талдау әдістерімен, сондай-ақ сыни ойлау стратегияларымен біріктіреді. Буддистік бейнелер кейіпкердің қҧндылық белгілерін қалыптастыратыны кӛрсетілген: олар аяқталу логикасын және оның таңдауын тҥсіндіреді. Повестегі мҥсін моральдық жауапкершіліктің ӛлшемі болып табылады. Ҧсынылған буддалық символиканы талдау алгоритмі жаңа зерттеу кӛкжиегін ашады: ол мәтінді ққрылымдық және құндылықтық Статья посвящена разработке алгоритма анализа и интерпретации буддийской символики в повести Вс. Иванова «Возвращение Будды». Цель исследования – показать, как буддийские образы (Будда, путь, молчание, жертва, возвращение) структурируют идейно-художественное целое текста и как они становятся опорой пошагового анализа, выполняемого студентами. Материалом послужили сама повесть и корпус критических работ о ней; методологическая база сочетает междисциплинарный подход с приѐмами структурно-семиотического и контекстуального анализа, а также стратегиями критического мышления. Показано, что буддийские образы формируют ценностные ориентиры героя: они объясняют логику развязки и его выбор. Статуя Будды в повести выступает мерой нравственной ответственности. Предлагаемый алгоритм анализа буддийской символики задаѐт новую исследовательскую перспективу: он сочетает структурное и ценностное прочтение текста с описанием конкретных приѐмов работы в аудитории (предтекстовые задания, ассоциативные карты, дебаты, кейсовый анализ, сравнительные таблицы, критерии оценивания). Такой формат связывает анализ символики с практикой обучения, предлагает прозрачные этапы обсуждения и критерии результативности. Итог исследования представлен в разработке плана семинарского занятия, который можно использовать в учебном процессе вуза на курсах русской литературы XX века и русскоязычной литературы Казахстана.The article is devoted to the development of an algorithm for analyzing and interpreting Buddhist symbolism in Vsevolod Ivanov‘s novella The Return of Buddha. The study aims to show how Buddhist images (Buddha, the path, silence, and sacrifice, return) structure the conceptual and artistic integrity of the text and how they serve as a framework for systematic analysis conducted by students. The material for the research includes the novella itself and a corpus of critical works on it; the methodological basis combines an interdisciplinary approach with techniques of structural-semiotic and contextual analysis, as well as strategies of critical thinking. The study demonstrates that Buddhist images shape the protagonist‘s value orientation, clarifying the logic of the denouement and his final choice. The statue of Buddha in the novella functions as a measure of moral responsibility. The proposed algorithm for analyzing Buddhist symbolism opens up a new research perspective: it combines structural and value-based reading of the text with the description of specific classroom techniques (pre-text assignments, associative mapping, debates, case studies, comparative tables, assessment criteria). This format links symbolic analysis with teaching practice, offering clear stages of discussion and measurable outcomes. The result of the study is a development of a seminar plan that can be directly applied in university courses on twentieth-century Russian literature and Russian-language literature of Kazakhstan
Aitys in the Western Kazakhstan During the War: Glorification of the Fighting Spirit
The article reveals the informational, propagandastic, effective nature and the revival of the specific art form of aitys during the Second World War. Glorification of the fighting spirit in aitys in the Western region of Kazakhstan is examined, including the poets' praise of the heoirsm and labor is told, the historical value of aitys is revealed through the spiritual glorification of the difficult war years. The substantive specificity of aitys during the war is analyzed based on the relationship between time and society. The influence of Soviet ideology on aitys during the war years, the scale of the aitys theme and the examples demonstrate the skill of akyns in glorifying the heroic front and rear labor. Love for the country, respect for the Motherland, devotion to the native land of the native land, praising men on the labor front, and exposing injustice between countries in aitys are considered in continuity with traditional trends in the history of aitys. The role of aitys in shaping public opinion is determined, it is emphasized that this art is an indispensable tool for ideology and for the interests of the country. During the harsh years as well as during the Great Patriotic War, the revival of a resilient art such as aitys is defined and formulated as a means of propaganda that will live and grow with society, the people and in the future. The spiritual motifs in the aitys of the poets of the Atyrau region are analyzed, and a review of the aitys in the Western region of Kazakhstan during the war is conducted.Мақалада айтыс ӛнерінің екінші дҥниежҥзілік соғыс жылдары тҧсындағы жандануы мен ақпараттық, насихатшылық, деректік сипаттары айқындалады. Қазақстанның Батыс ӛңіріндегі айтыстағы жауынгерлік рухтың жырлануы: ерлік пен еңбекке ақындардың ҥн қосуы баяндалып, зҧлмат жылдардағы рухты жырлар арқылы айтыстың тарихи қҧндылығы анықталады. Айтыс жырларының соғыс кезеңіндегі мазмҧндық ерекшелігі уақыт пен қоғамдық арақатынас негізінде талданады. Соғыс жылдарындағы кеңестік идеологияның айтысқа әсері, айтыс ақындарының тақырып ауқымдылығы және ерлік майданы мен тыл еңбегін жырлаудағы тіл шеберлігі мысалдар арқылы кӛрсетіледі. Айтыстағы елді сҥю, Отанды қҧрметтеу, туған жердің топырағын қадірлеу, еңбек майданындағы ерлерді мадақтай отырып, ел арасындағы әділетсіздіктерді әшкерелеу айтыс тарихындағы дәстҥрлі ҥрдіспен сабақтастырыла қарастырылады. Қоғамдық пікір қалыптастырудағы айтыстың рӛлі айқындалып, идеология мен елдік мҥдде ҥшін тӛл ӛнер таптырмайтын қҧрал екені айтылады. Ел басына кҥн туған сонау соғыс жылдарында да айтыс сияқты ӛміршең ӛнердің ӛлмей, қайта жандана тҥсуі ҧлт мҥддесінің қамқоршысы екенін, болашақта да қоғаммен, халықпен бірге жасасып, бірге ӛсетін насихат қҧралы ретінде айқындалып, тҧжырымдалады. Атыраулық айтыс ақындарының айтыстарындағы рухты жырлары талданып, Қазақстанның Батыс ӛңірінде соғыс тҧсында ӛткен айтыстардағы сӛз саптау ерекшеліктеріне шолу жасалады.В статье раскрывается информационный, пропагандистский, действенный характер и возрождение специфического искусства – айтыса в годы второй мировой войны. В статье рассказывается о воспевании боевого духа в айтысе: воспевание поэтами подвига и труда, раскрывается историческая ценность айтыса через духовное воспевание суровых военных лет в Западном регионе Казахстана. Содержательная специфика айтысов в период войны анализируется на основе соотношения времени и общества. Описывается влияние советской идеологии на айтыс в годы войны, масштабность темы айтысов и на примерах демонстрируется мастерство акынов в воспевании героизма на фронте и в тылу. Любовь к стране, уважение к Родине, уважение к родной земле, восхваление участников трудового фронта, разоблачение несправедливости между странами в айтысе рассматриваются в преемственности с традиционными тенденциями в истории айтысов. Определена роль айтыса в формировании общественного мнения, подчеркивается тот факт, что искусство является незаменимым инструментом для идеологии и для интересов страны. В трудные годы, как и в период Великой Отечественной войны, возрождение жизнеспособного искусства, такого как айтыс, определяется и формулируется как средство пропаганды, которое будет жить и расти вместе с обществом, народом и в будущем. Анализируются духовные псалмы в айтысах поэтов Атырауского айтыса, а также проведен обзор айтысов в Западном регионе Казахстана в период войны.The article reveals the informational, propagandastic, effective nature and the revival of the specific art form of aitys during the Second World War. Glorification of the fighting spirit in aitys in the Western region of Kazakhstan is examined, including the poets' praise of the heoirsm and labor is told, the historical value of aitys is revealed through the spiritual glorification of the difficult war years. The substantive specificity of aitys during the war is analyzed based on the relationship between time and society. The influence of Soviet ideology on aitys during the war years, the scale of the aitys theme and the examples demonstrate the skill of akyns in glorifying the heroic front and rear labor. Love for the country, respect for the Motherland, devotion to the native land of the native land, praising men on the labor front, and exposing injustice between countries in aitys are considered in continuity with traditional trends in the history of aitys. The role of aitys in shaping public opinion is determined, it is emphasized that this art is an indispensable tool for ideology and for the interests of the country. During the harsh years as well as during the Great Patriotic War, the revival of a resilient art such as aitys is defined and formulated as a means of propaganda that will live and grow with society, the people and in the future. The spiritual motifs in the aitys of the poets of the Atyrau region are analyzed, and a review of the aitys in the Western region of Kazakhstan during the war is conducted
OKTAY AKBAL ROMANLARINDA İKINCI DÜNYA SAVAŞI İZLERI
In the novels of Oktay Akbal, war appears not merely as a historical backdrop but as a powerful atmospheric element that triggers existential crises in individuals. The personal anxieties shaped by the war intensify within the conflict between the desire for life and the fear of death, while media instruments further deepen the effects of this climate of uncertainty on individuals. Moreover, the economic depression of the war period emerges in the novels as a crucial structural factor that fuels class stratification and moral corruption. This study aims to reveal the indirect effects of the Second World War on individuals and society as depicted in Oktay Akbal’s war-related novels. The scope is limited to the following works: Garipler Sokağı, Suçumuz İnsan Olmak, Batık Bir Gemi, İnsan Bir Ormandır, Düş Ekmeği, which reflect the social, psychological, and cultural atmosphere of wartime Turkey. The research is based on the assumption that Akbal transforms individual emotional states such as fear, uncertainty, and loneliness into a literary language through the use of media tools and everyday life details. A qualitative research method was employed, with a focus on narrative analysis and thematic content analysis. The investigation considers elements such as character dialogues, media representations (radio, newspaper), depictions of cultural life (cinema, music), and socio-economic conditions. Akbal’s works provide a rich narrative universe in terms of literary representations of World War II, documenting the psychological, cultural, and social effects of the war with a powerful literary perspective on both individual and societal levels.Октай Акбалдың романдарында соғыс тақырыбы тек тарихи фон ғана ғана емес, жеке тұлғаның болмысына әсер ететін күш ретінде де сипатталады. Оның шығармаларындағы кейіпкерлердің соғысқа қатысты мазасыз ойлары өмірге деген құштарлық пен өлім жайлы қорқыныш сезімі арқылы бейнеленеді. Сонымен қатар соғыс кезеңіндегі бұқаралық ақпарат құралдарындағы соғыс жайлы материалдардың ықпалы көрсетіліп, экономикалық дағдарыстың әсерінен қоғамның әлеуметтік сыныпқа бөлінуі мен менталитеттің төмендеуі туралы сөз қозғалған. Зерттеудің мақсаты – Октай Акбалдың екінші дүниежүзілік соғыс жайлы шығармаларындағы сұрапыл шайқастың адамдар мен қоғамға әсерін көрсету болып табылады. Зерттеу аясында Екінші дүниежүзілік соғыс жылдарындағы Түркияның әлеуметтік, психологиялық және мәдени атмосферасы бейнеленген «Ғажайыптар көшесі» (Garipler Sokağı), «Адам болу – біздің күнәміз» (Suçumuz İnsan Olmak), «Батқан кеме» (Batık Bir Gemi), «Адам – орман» (İnsan Bir Ormandır) және «Түстің наны» (Düş Ekmeği) романдары қарастырылды. Акбалдың шығармаларында соғыстың әсерінен туындаған қорқыныш пен уайым сияқты сезімдер бұқаралық ақпарат құралдары мен күнделікті өмірдегі сипатымен ұштастырылған. Зерттеуде сапалық әдіс қолданылып, тақырыпқа арқау болған романдардағы соғысқа қатысты мазмұнды талдау техникасы пайдаланылды. Талдау барысында авторлар кейіпкерлер арасындағы диалогтар, медиа (радио, газет), мәдени өмірдің көрінісі (кино, музыка) және экономикалық-әлеуметтік жағдайларға тоқталады. Октай Акбалдың шығармаларында соғысқа қатысты психологиялық, мәдени және әлеуметтік толғаныс әдеби тұрғыдан бейнеленген.В романах турецкого писателя Октая Акбала война изображается не только как исторический фон, но и как мощный атмосферный элемент, провоцирующий экзистенциальные кризисы личности. Персонажи его произведений находятся между жаждой жизни и страхом смерти. В этом контексте средства массовой информации (радио, газеты) представлены как источники, усиливающие тревожность. Темы экономического кризиса, социальных проблем и морального разложения в военные годы также находят отражение в его романах. В данном исследовании ставится цель показать косвенные последствия Второй мировой войны для личности и общества через романы Октая Акбала, посвящённые данной теме. Объектом анализа стали романы Garipler Sokağı, Suçumuz İnsan Olmak, Batık Bir Gemi, İnsan Bir Ormandır, Düş Ekmeği отражающие социальную, психологическую и культурную атмосферу Турции времён войны. В этих произведениях эмоциональные потрясения, вызванные войной, такие как страх, неопределённость и одиночество, переданы посредством литературного языка через повседневные реалии и средства массовой информации. Исследование основывается на качественном методе и реализовано с применением нарративного анализа и тематического контент-анализа. В процессе анализа внимание уделялось диалогам между персонажами, отражению средств массовой информации (радио, газеты), описанию культурной жизни (кино, музыка), а также социально-экономическим условиям. Произведения Октая Акбала представляют собой богатое повествовательное пространство в контексте литературного отражения Второй мировой войны как на индивидуальном, так и на общественном уровнях. Психологические, культурные и социальные аспекты войны мастерски изображены автором с использованием художественных приёмов.Oktay Akbal’ın romanlarında savaş yalnızca tarihsel bir arka plan değil, aynı zamanda bireyin varoluşsal krizlerini tetikleyen güçlü bir atmosfer unsuru olarak yer alır. Savaşın etkisiyle şekillenen bireysel kaygılar, yaşam coşkusu ile ölüm korkusu arasındaki çatışmada yoğunlaşırken; medya araçları, bu belirsizlik ortamının bireyler üzerindeki etkisini daha da derinleştiren unsurlar olarak öne çıkar. Ayrıca, savaş dönemi ekonomik buhranı, sınıfsal ayrışmayı ve etik yozlaşmayı da tetikleyen önemli bir yapı taşı olarak romanlara yansımaktadır. Oktay Akbal’ın İkinci Dünya Savaşıyla ilgili romanlarında savaşın bireyler ve toplum üzerindeki dolaylı etkileri göstermeyi amaçladığımız bu çalışmamız, Akbal’ın özellikle savaş dönemi Türkiye’sindeki sosyal, psikolojik ve kültürel atmosferi nasıl yansıttığını ortaya koymak üzere Garipler Sokağı, Suçumuz İnsan Olmak, Batık Bir Gemi, İnsan Bir Ormandır, Düş Ekmeği gibi romanlarıyla sınırlandırılmıştır. Araştırma, Akbal’ın savaşın yarattığı korku, belirsizlik ve yalnızlık gibi bireysel duygu durumlarını, medya araçları ve gündelik yaşam ayrıntıları aracılığıyla edebi bir dile dönüştürdüğü varsayımına dayanmaktadır. Çalışmada nitel yöntem esas alınmış; anlatı çözümlemesi ve tematik içerik analizi teknikleri kullanılarak romanlardaki savaşla ilgili anlatılar tahlil edilmiştir. İnceleme sürecinde, karakterler arası diyaloglar, medya temsilleri (radyo, gazete), kültürel hayatın (sinema, müzik) betimleniş biçimi ve ekonomik-toplumsal koşullar ekseninde çözümleme yapılmıştır. Oktay Akbal’ın eserleri İkinci Dünya Savaşı’nın edebi temsili açısından hem bireysel hem de toplumsal düzlemde zengin bir anlatı evreni sunmakta; savaşın psikolojik, kültürel ve sosyal etkilerini güçlü bir edebi perspektifle belgelemektedir