MATE Journals (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences)
Not a member yet
5198 research outputs found
Sort by
Horizon or Reflections on the exhibition “Táj-képzet” (Landscape-Vision) by the faculty of the MATE Rippl-Rónai Art Institute
No full textEgy művészeti felsőoktatási intézmény életében időről-időre érdemes képet adni nemcsak hallgatóinak munkáiról, hanem az oktatói gárda szakmai tevékenységéről is egy-egy kiállítás formájában. A Táj-képzet című kiállítás éppen ebből a célból került megrendezésre a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézetének Rippl Galériájában 2023 őszén. Az intézet különböző tanszékein tanító kollégák sokszínű szakmai háttérrel rendelkeznek: grafikus, festő, szobrász, médiaművész, színházi látványtervező, mozgóképalkotó, iparművész és fotóművész is részt vett a kiállításon. Írásomban erről az eseményről nyújtok egyfajta körképet: igyekszem az egyszerű leíráson túl kontextusba helyezni egymással a műveket, párhuzamba állítani az alkotói koncepciókat és szellemi, tartalmi kapcsolatokat keresve egy egységes gondolati szálra felfűzni a műfajilag, technikailag egymástól igencsak eltérő alkotásokat.In the life of an art institution of higher education, it is worthwhile from time to time to showcase not only the work of its students, but also the professional activities of its teaching staff in the form of an exhibition. The exhibition "Táj-képzet" (táj=land / tájkép=landscape, képzet=imagination/vision) was organised for this very purpose in the Rippl Gallery of the Rippl-Rónai Art Institute of the Kaposvár Campus of MATE in the autumn of 2023. Colleagues teaching in the various departments of the institute have a diverse professional background: graphic artists, painters, sculptors, media artists, theatre visual designers, filmmakers, applied artists and photographers have all participated in the exhibition. In this article I will provide an overview of this event: I will try to go beyond a simple description and put the works into context, juxtapose the creative concepts and find intellectual and content-related links, in order to weave the very different works of art and technique into a single thread of thought
Using the HET-CAM test in determining the eye irritation potential of some pesticides
No full textBefore being registered, pesticides must pass a number of toxicological tests. Examining the potential for eye irritation is one of these tests. The Draize test (in vivo), which covers the full irritation potential, is one of the most criticized methods due to the harm done to the test animals. To replace in vivo testing for eye irritation, a number of in vitro techniques, such as the hen\u27s egg test–chorioallantoic membrane (HET-CAM), have been utilized to examine the toxicity of suspected irritants. In the HET-CAM test, pesticides are applied directly to the hen’s egg chorioallantoic membrane, and the incidence of lysis, haemorrhage, or coagulation in response to the pesticide is observed for 5 minutes. In our study, a group of four pesticides were subjected to screening in order to establish in vitro data (HET-CAM) and compare with already established in vivo (Draize) findings. The findings showed a significant correlation of 75% between the HET-CAM and the in vivo United Nations Globally Harmonized System of Classification and Labelling of Chemicals (UN GHS) classification of the pesticides, and a 25% overprediction by the HET-CAM as compared to the in vivo data. The HET-CAM test can be said to be a good tool for examining the possible eye irritation potential of pesticides, which can be suggested as a component of a series of experiments meant to lessen the use of mammals as test subjects and alleviate or completely do away with the sufferings that experimental animals endure.A növényvédő szerek engedélyezését számos toxikológiai vizsgálat előzi meg. Egyik ezek közül a szemirritációs tulajdonságok megállapítására irányul. A korábban egyedüliként elfogadott Draize-teszt (in vivo), amely a teljes irritációs potenciált lefedi, a legtöbbet kritizált módszer. Helyettesítésére napjainkban több in vitro módszert is alkalmaznak, mint például a tyúktojás chorioallantois membránját felhasználó tesztet (HET-CAM). Vizsgálatunkban 4 peszticiden végzett HET-CAM teszt eredményeit hasonlítottuk össze az in vivo Draize eredményekkel. Az eredmények szignifikánsak, 75%-os korrelációt mutattak. A HET-CAM teszt alkalmas egy kísérletsorozat részeként a szemirritáció megállapítására
A szürke farkas táplálkozása és gazdálkodási vonatkozásai
No full textNowadays, the grey wolf (Canis lupus) is spreading again in Hungary. The assessment of the species is controversial, as in addition to its beneficial ecological effects, it can also cause economic damage to the populations of wild game and grazing domestic ungulates. In our publication we give an overview of the scientific knowledge gained so far about the feeding habits of the wolf, on the basis of which we can make the nature conservation management of the species more effective and reduce the species-related conflicts. Literature information gathered from many countries on three continents suggests that for the wolf population expanding in the North Hungarian Mountains, wild ungulate populations are likely to be the primary source of prey, as has been observed in many parts of Europe or North America. Based on previous studies, red deer may be the most frequent food source, and killing of wild boar and roe deer, or even mouflon, may be common. Consumption of grazing domestic animals may increase if the density and diversity of wild ungulate communities decline significantly or if livestock farming occurs in large areas without adequate protection. The presence of the wolf as a top predator in the Hungarian fauna ensures important ecological regulatory roles, which e.g., can mitigate the strong local effects of large herbivorous species. However, the natural predatory behavior of the wolf can have a significant adverse economic effect on the populations of wild and domestic ungulates. Thus, it is important to explore these interactions in more detail in Hungary as well, so that the conflicts that arise at the same time as conserving the wolf population can be better managed.A szürke farkas (Canis lupus) hazánkban is újra egyre inkább terjedő nagyragadozó. Megítélése ellentmondásos, mivel feltételezett kedvező ökológiai hatásai mellett a csülkösvadfajok és a legelő háziállatok állományaiban gazdasági kárt is okozhat. Publikációnkban áttekintést adunk a farkas táplálkozási sajátságairól szerzett eddigi tudományos ismeretekről, melyekre alapozva a farkas természetvédelmi kezelését hatékonyabbá tehetjük, a konfliktusokat csökkenthetjük. Három kontinens számos országából gyűjtött irodalmi információk alapján megállapítható, hogy az Északi-Középhegységben terjeszkedő farkas számára a csülkösvad populációk minden valószínűség szerint az elsődleges táplálékforrást jelentik, mint ahogy az Európa vagy Észak-Amerika számos területén megfigyelhető. Az eddigi vizsgálatok alapján feltételezhetően a legkedveltebb táplálékforrásnak a gímszarvas számíthat, mellette a vaddisznó, az őz, és akár a muflon elejtése is gyakori lehet. A legelő háziállatok fogyasztása abban az esetben növekedhet, ha a csülkösvad állományok sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesne, illetve, ha az állattartás nagy területeken, megfelelő védelem nélkül folyna. A farkas csúcsragadozóként a hazai faunában mindenképpen fontos ökológiai szabályozó szerepet tölthet be, például a nagytestű növényevő fajok erőteljes lokális hatásait enyhítheti. Mindemellett azonban a farkas természetes ragadozó viselkedésével jelentős kedvezőtlen hatást is gyakorolhat a csülkös vadfajok és a patás háziállatok állományaira; csökkentheti az állományuk egyedszámát, megváltoztathatja az egyedek tér- és időbeli aktivitási mintázatait, növelheti a stressz szintjét. Ezért fontos ezeket az interakciókat hazánkban is részletesebben feltárni, hogy a farkasállomány védelmével egyidőben a keletkező konfliktusokat is kezelni lehessen
Peszticidek hatásvizsgálata Enchytraeus albidus faj területválasztásának segítségével
No full textChemical plant protection is a dominant practice in agriculture. Therefore, investigating the side effects of pesticides on non-target species is a critical task for ecotoxicologists. Accordingly, the effects of a fungicide Quadris (a.i. azoxystrobin), and an acaricide Flumite 200 (a.i. flufenzin), were investigated separately and as a mixture. Both pesticides are often used in domestic viticulture contemporary. Environmental samplings were carried out before and after the pesticide application and based on OECD standards avoidance tests were implemented on enchytraeid species Enchytraeus albidus. At some concentrations, test animals showed avoidance. However, these concentrations were several orders higher than the recommended application concentrations. Based on these observations, we believe that enchytraeids can sense and avoid the applied pesticides. Therefore, tested pesticides do not have a significant environmental toxicity risk to enchytraeid worms when used according to recommendations.A kémiai módszereken alapuló növényvédelem napjainkban meghatározó a mezőgazdasági gyakorlatban, ezért a környezetbe kijuttatott peszticidek hatásának vizsgálata nem célfajokra rendkívül fontos. Ennek megfelelően a hazai szőlőművelésben gyakran alkalmazott Quadris (azoxistrobin) fungicid és Flumite 200 (flufenzin) akaricid televényférgekre gyakorolt hatását vizsgáltuk önmagukban, illetve keverékként. Terepi mintavételre a növényvédőszerek kijuttatása előtt és után került sor. OECD szabványok alapján elkerülési viselkedésen alapuló teszteket végeztünk Enchytraeus albidus televényféreg fajon. Egyes koncentrációknál a kísérleti állatok elkerülő viselkedést mutattak, ugyanakkor ezek a javasolt kijuttatási értékeknél több nagyságrenddel magasabbak voltak. Ezen eredményeink alapján a vizsgált két növényvédőszert az Enchytraeus albidus faj egyedei képesek érzékelni és elkerülni, így előírásszerű alkalmazás esetén az általunk vizsgált növényvédőszerek nem jelentenek jelentős környezettoxikológiai kockázatot a televényférgekre
Vándorólas tyúklegeltetés hatása ökológiai gyümölcsösben – Előzetes eredmények
No full textPoultry species are relatively rare among the target animals of grazing, and relatively few research has so far investigated the effect of poultry grazing in its details, including hen grazing on grassland vegetation. In our work, we studied the changes of grassland vegetation caused by a flock of organic laying hens grazed in mobile barns. The grazing field was selected in the organic apple orchard of the Babatvölgy Bio-Kerteszeti Tangazdaság of GAK near Gödöllő. During our work, we studied 8 grazing paddocks (grazed and control parts) of 4 sampling units at the beginning and the end of the paddocks’ grazing. In the current paper we present the data of the sampling unit closest to the mobile coop, which is therefore most exposed to disturbance. We recorded the percentage cover of each plant species and the phenological state of the plants, then analysed the floral composition based on social behaviour types, nature conservation value categories and grazing values. Our results show that the vegetation of the study area is characterized as a few years old fallow – dominated by weed and disturbance-tolerant species, but there are also species, indicating a (more) natural state. As for the effect of grazing, it can be said that laying hens mainly graze the "softer" plant parts that are easier to peck. Regardless of the phenological phase, they eat everything that is green plant, even fibrous grass species and poisonous plants are on their diet, though with least preference. As the effects of grazing, it should also be noted that no significant weeding effect of hen grazing could be observed in the examined time interval, so the herd could be successfully used for the management of the area.A legeltetés célállatai között viszonylag ritkán fordulnak elő baromfifélék és relatíve kevesen vizsgálták eddig részletekbe menően a baromfilegeltetést, azon belül is a tyúklegeltetés hatását a gyepvegetációra. Munkánk során a Gödöllő melletti GAK Babatvölgyi Biokertészeti Tangazdaság bio almafás kertjében, mobilólas tartás mellett legeltetett ökológiai tojótyúk állomány által előidézett változásokat vizsgáltuk a gyepvegetáció tekintetében. A vizsgálat során 4 mintavételi egység legelt és kontroll részén 8 legeltetési szakaszt vizsgáltunk a legeltetés megkezdése, majd a legeltetés befejezése után. Jelen munkánkban a mobilólhoz legközelebb eső, így bolygatásnak leginkább kitett mintavételi egység adatait elemezzük. Felvételeinket az egyes növényfajok százalékos borításának és a növények fenológiai állapotának feljegyzésével készítettük, majd a vegetáció összetételét vizsgáltuk szociális magatartástípusok, természetvédelmi értékkategóriák és a legeltetési értékek alapján. Előzetes vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált terület vegetációját egy pár éves parlag képe jellemzi. A növényzetet nagyobb részt gyom- és zavarástűrő fajok alkotják, de természetes(ebb) állapotra utaló fajok is jelen vannak. A legelés hatásáról elmondható, hogy amellett, hogy a tojótyúkok elsősorban a könnyebben csipegethető, „lágyabb” növényi részeket legelik le, fenológiai fázistól függetlenül elfogyasztanak mindent, ami zöld növény, még a rostosabb pázsitfű fajokat és a mérgező növényeket is, igaz legkevésbé preferálva ezeket. A legeltetés hatásaival kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy a vizsgált időintervallumban nem volt tettenérhető a tyúklegeltetés érdemi gyomosító hatása, így a tyúkállomány legeltetése, mint rendhagyó módszer sikeresen alkalmazható egy arra alkalmas terület kezelésére
Assessment of the vegetation and turf management value of horse pastures with different uses in the horse park near Sukoró
No full textA vizsgálatot Sukorón, a Sukorói Lovasközpont gyepterületein végeztük 2023. májusában. A vizsgálat során eltérő hasznosítású gyepek természeti állapotát és a gazdasági értékét mutatjuk be. A cönológiai felvételezéssel párhuzamosan gyepgazdálkodási vizsgálatokat is végeztünk. A takarmány minőségét a Balázs-féle módszerrel végeztük el, valamint Klapp féle értékszámok alapján is értékeltük a területeket. A felmérés során három egységben öt mintaterületet vizsgáltunk. Az I. mintaterületünk degradált üde gyep, lólegelő volt, a II. mintaterület franciaperjés rét, melyet kaszálóként hasznosítottak. A III. mintaterület lólegelőként hasznosított szikes gyep volt, a IV. pedig egy láprét, melyet szintén kaszálóként használtak. Az V. mintaterület egy lovakkal legeltetett szilikát sziklagyep volt. A vizsgált területek közül a takarmányminőségi vizsgálat alapján a II. és a IV. mintaterület volt a legjobb. Az I. mintaterületen, ahol degradáltabb volt a vegetáció, a talaj is rosszabb volt, ami a gyepterületek gazdasági értékére is kihatott és itt a gyepgazdálkodási szempontból gyengébb minőségű fajok váltak uralkodóvá. A III. a szikes gyep, gyengébb adottságú talajon szintén alacsonyabb gyepgazdálkodási értékű fajok (pl. Festuca pseudovina) domináltak. Az V. mintaterületen magas arányban voltak jelen a takarmányminőségét rontó szúrós és mérgező (pl. Euphorbia spp.) növényfajok, ami a korábbi túllegeltetésnek a nyomaként maradt meg.The study was carried out in Sukoro, on the grasslands of the Sukoro Equestrian Centre in May 2023. The study presents the natural condition and the economic value of grasslands with different uses. In parallel to the coenological survey, grassland management studies were also carried out. The forage quality was assessed using the Balázs method and the Klapp method. Five sample plots in three units were surveyed. Sample plot I was degraded grassland, horse pasture, and sample plot II was a French meadow used as a mowing field. Sample plot III was a salt grassland used as a horse pasture and sample plot IV was a marsh prairie, also used as a mowing field. Sample plot V was a siliceous rocky grassland grazed by horses. Of the plots studied, sample plots II and IV were the best based on forage quality analysis. In sample plot I, where the vegetation was more degraded, the soil was also poorer, which affected the economic value of the grassland and here species of poorer quality from a grassland management point of view became predominant. In III, the saline grassland, on poorer soils, was also dominated by species of lower grassland management value (e.g. Festuca pseudovina). In sample area V, high proportions of thorny and toxic (e.g. Euphorbia spp.) plant species, which impair forage quality, were present, a remnant of past overgrazing
Growth dynamics of young fattened bulls measured by non-stress methods at the commercial feedlot
No full textThe experiment aimed to evaluate the growth ability of Czech Fleckvieh Simmental bulls at the beginning of fattening in the conditions of a modern commercial stable on a private farm. A total of 40 bulls were included in the experiment, which were moved to the stable at the age of 2 months, and the measurements were carried out up to 8 months of age. The bulls were measured at regular intervals of 14 days using a device that eliminates the stress of the animals and thereby increases their welfare. The measurement was carried out using a non-stress device, the live weight of the animals and the withers height were recorded. The net weight gain was determined from the measured data, which reached an average of 1.14 kg/day during the entire experiment. In addition, the growth curve was evaluated using the measured values of live weight and height at withers. The animals at 60 days had an average weight of 106 kg and a height at withers of 86.3 cm. At 120 days, the average weight was 167.3 kg and the height was 95.3 cm. At the age of 210 days, the average weight of the bulls was 283.6 kg and the height was 109.7 cm. The correlation coefficients between measured live weight and height at withers was 0.94 (p<0.05) and between live weight and daily weight gain was 0.35 (p<0.05). 
Investigation of the vegetation of cattle pastures in the sandy grasslands of the Ipoly Valley
No full textAz Ipoly-völgy két marhalegelőjének vegetációját vizsgáltuk, amelyek közül az egyik charolais (húsmarha), a másik mintaterület pedig magyar szürke szarvasmarha legelő volt. Mindkét területen két vegetáció típust elemeztünk. A charolais legelőt 2000 előtt kaszálták. Itt egy savanyú homoki vegetáció és egy mélyebben fekvő üde és szárazabb foltokkal tarkított, Elymus repens-szel dominált gyepterületet elemeztünk. A magyar szürke szarvasmarha legelőn is két növényzeti típust, egy kisebb legeltetési nyomás alatt lévő szárazabb sztyeprétet és egy erősen igénybe vett, pihenőhelyként is szolgáló degradált sztyeprét felvételeit készítettük el. A zavarástűrő fajok, ha eltérő mértékben is, de minden mintaterületen domináltak. A legalacsonyabb arány a magyar szürke szarvasmarha legelő kisebb legeltetési nyomás alatt álló kvadrátjaiban volt megfigyelhető. A természetközeli élőhelyet jelző fajok mennyisége is itt volt a legnagyobb, és a legtöbb védett faj is ezekben a mintanégyzetekben fordult elő. A reletív víz- és nitrogénjelző növényfajok közül a magasabb értékekhez tartozó fajok mennyisége a volt kaszáló Elymus repens dominálta területén jelentek meg, ami nagyobb terhelést jelent a víz és nitogén mennyiségében is. A fajok Pignatti-féle életforma típusok megoszlása alapján jól jelzik a különböző intenzitású legeltetési nyomást. A tőlevélrózsás (rozettás) fajok mennyisége a legeltetés indikátoraként minden mintaterületen jelentős volt. Szintén ajelentősebb legeltetési nyomást jelző, kúszó szárú (indás, tarackoló) fajok mennyisége is kiemelkedő volt, a legnagyobb arányukat pedig a legnagyobb legeltetési nyomásnak kitett pihenőhelyen jegyeztük fel. A felvételek alapján a charolais legelőn a savanyú homoki gyep volt érzékenyebb, ahol a legeltetési nyomásra figyelni kell a vegetáció jellegének megőrzése érdekében. A charolais legelő üdébb területén a kaszálás utáni legeltetés kedvezett a természetes vegetációra jellemző fajok megjelenésének. A jelen adatok alapján a természetes vegetáció fenntartásában a legkedvezőbbnek a magyar szürke szarvasmarhával, kis legeltetési nyomás alatt történt legeltetésű mintaterület bizonyult.The vegetation of two different cattle pastures in the Ipoly Valley was examined in this research. One of them was beef cattle (Charolais) pasture while the other area was a Hungarian Grey cattle pasture. Two vegetation types were analyzed on both areas. The Charolais pasture was mowed before 2000. Here one sour sandy vegetation with fresh and dry patches and Elymus repens dominated area a lower-lying., , , were examined. There were also two types of vegetation analyzed on the Hungarian Grey cattle pasture. One of them was a drier steppe under less pressure grazing, and the other one was a heavily used, degraded steppe which has been used serving as a resting place. There was a significant amount of species adapted to disturbance in each plot, but their proportions were different. The lowest rate was observed in the quadrats of pastures of the Hungarian Grey cattle under smaller grazing pressure. There was also the highest quantity of near-natural species, and protected plant was also found in these sample quadrats. Relative water and nitrogen indicator plants appeared in the Elymus repens dominated area of the former meadow which refers to higher disturbance. The different intensity of grazing pressure made clearly detectable the evaluation of the distribution of species according to Pignatti life form. Due to grazing, the number of species with rosette was significant in each plot. Additionally, the amount of crawling stems was outstandingly high but the highest was at the resting place exposed to strong grazing pressures. On the basis of the recordings, on the Charolais pasture the sour sandy lawn was more sensitive, where the grazing pressure should be monitored in order to preserve the characteristics of the vegetation. On the fresh area of Charolais pasture grazing after mowing favored the appearance of species characteristic of natural vegetation. Among the examined areas, the Hungarian Grey cattle pasture under grazing pressure was found as be the most favorable in maintaining the natural vegetation, Supported by the ÚNKP-22-3-I-MATE/2 New National Excellence Program of the Ministry for Culture and Innovation from the source of the National Research, Development and OTKA K-125423
Presentation of Spanish cattle, especially native breeds, and results of the research works dealing with them
No full textA tanulmány 12 spanyol őshonos, illetve megőrzésre váró szarvasmarha jellemzőit mutatja be. A szerzők ismertetik az egyes fajták származását, elterjedését, színét, súlyát és magasságát. Leírják a fajták FAO szerinti besorolását, valamint rávilágítanak a vizsgált fajták napjainkban történő hasznosítására is. A tanulmány második részében, a megvédendő spanyol szarvasmarhafajtákkal foglalkozó kutatómunkák eredményeit összegzik, a genetikai, a takarmányozási, a hústermelési és a húsminőségi témakörben.This study presents the characteristics of 12 native Spanish cattle, and cattle to be preserved. The Authors introduce to the origin, distribution, colour, body weight and height of each breed. The classification of breeds according to FAO is described, and the utilisation of presented breeds nowadays is also emphasised. In the second part of the study, results of the research works dealing with Spanish cattle breeds to be protected are revealed in the fields of genetics, nutrition, meat production and meat quality
A tájbaillesztés aktuális kihívásai Magyarországon
No full textThe aim of this paper is to review the current challenges, constraints and typical characteristics of landscape protection in Hungary, focusing primarily on the integration of certain investments into the landscape, based on practical examples. The paper summarises the authors’ experiences as landscape protection experts, primarily based on their experience in carrying out landscape protection tasks related to the permitting of investments. The findings are based on ten environmental impact assessments, sixteen preliminary study documents, thirteen landscape integration studies and eleven other landscape expert studies, all of which were prepared in the last six years (2018-2023). Based on our results, in most cases, both users and authorities require landscape integration studies to include a detailed assessment of the aesthetic approach to landscape integration, including visibility. In the field of terminology, there is a particular uncertainty regarding the interpretation of the viewpoints to be investigated/exposed, as well as the method of defining landscape/visual impact area and the indirect/direct impact area. A major problem is that some development (e.g. solar-panel parks, transmission towers / base stations) are difficult or impossible to successfully integrate into the landscape, due to their size (footprint, height), use of materials or surface treatment. As a continuation of the above, the aim is to provide a clear definition of the conceptual issues raised and to clarify and fill methodological gaps.Jelen írás célja áttekinteni a hazai tájvédelem aktuális kihívásait, korlátozó tényezőit, tipikus jelenségeit elsődlegesen egyes beruházások tájbaillesztésére koncentrálva, gyakorlati példákra építve. A cikk a Szerzők tájvédelmi szakértői tapasztalatait összegzi, elsődlegesen beruházások engedélyezéséhez kapcsolódó tájvédelmi feladatok elvégzésére építve. A felvetéseket az elmúlt 6 évben (2018-2023) született 10 db környezeti hatástanulmány tájvédelmi munkarésze, 16 db előzetes vizsgálati dokumentáció tájvédelmi munkarésze, 13 db tájbaillesztési tanulmány, 11 db egyéb tájvédelmi szakértői állásfoglalás, szakvélemény elkészítése után fogalmaztuk meg. Eredményeink alapján a tájbaillesztési tanulmányokon a legtöbb esetben az esztétikai szempontú megközelítés, tájbaillesztettség, ezen belül is a láthatóság részletes vizsgálatát értik a környezethasználók, hatóságok. A fogalomhasználatterületén különösen sok a bizonytalanság a vizsgálandó/ frekventált nézőpontok értelmezése, a tájképi / elvi vizuális / vizuális hatásterület, közvetett/közvetlen hatásterület meghatározásának módszere tekintetében. Jelentős problémának látjuk, hogy bizonyos beruházások (pl. napelemparkok, adótornyok / bázisállomások) eleve nem / alig tájbailleszthetőek a méreteikből adódóan (alapterület, magasság), illetve anyaghasználatuk, felületképzésük miatt. Ebben az esetben különösen igaz, hogy a tájbaillesztés a helykiválasztással kezdődik. A fentiek folytatásaként a felvetett fogalmi kérdések egyértelmű definícióját, a módszertani hiányosságok tisztázását, pótlását tűztük ki célul