MATE Journals (Hungarian University of Agriculture and Life Sciences)
Not a member yet
5198 research outputs found
Sort by
First results of farmyard manure on hilly grassland
No full textVizsgálatainkat a Szent István Egyetem TECH_08-A4/2-2008-0140 számú „Klímakár csökkentés az agráriumban” című projektjének keretében végeztük Kisfüzesen 2009 és 2012 között.A gyep istállótrágyázásának gondolata nem új keletű, ennek ellenére a szakirodalom kevés szót ejt róla.Forgó és mtsai, (2009) szerint a gyepgazdálkodásban, a gyephasznosításban az elmúlt években nagy változások álltak be, ezek a változások jelentősen megváltozatták a gazdálkodási körülményeket. Hazánkban túlsúlyba kerültek az olyan gyepterületek, ahol természetvédelmi célú gyepgazdálkodást írnak elő a különböző rendeletek, vagy ezt a gazdálkodási formát maguk a tulajdonosok vállalják támogatás fejében. Teljesen mindegy, hogy milyen gazdálkodást végzünk ha „a füvet betakarítjuk és lehordjuk a területről” (Dorner, 1928) azt valamilyen tápanyag formájában pótolnunk kell a talaj számára. A műtrágyázást a természetvédelmi- és az ökológiai gyepgazdálkodás mindegyik formája tiltja, ezért aktuális a gyepek istállótrágyázásának témája.A kísérlet eddig eredményei alapján istállótrágyázással sikeresen növelhetők a terméshozamok, évjárattól függően 0,5-2,5 t/ha szárazanyag mennyiséggel. A trágyázás kedvező hatással van a növényborítás mértékére, takarmányozási szempontból - bármely hasznosítási variációnál – nőtt a pázsitfüvek és pillangósok aránya a trágyázatlan parcellákhoz képest. A természetvédelmi szempontból fontos a természetes élőhelyek diverzitásának fenntartása, három év átlagában a trágyázás hatására a diverzitás minimálisan csökkent. A trágyázás – tápanyagellátás – hatásának legfőbb pozitívuma az aszályos (2012) évben mutatkozott meg. Szignifikánsan több volt a terméshozam és a három-, valamint a négyszeri hasznosításnál több volt a fajszám, mint a trágyázatlan kezelés esetében.Összességében, figyelembe véve a vizsgált tényezőket (sz.a. hozam, borítási %, diverzitás) az adott dombvidéki gyepen az évi háromszori hasznosítás és az 1,4-es nagyállat egységnek megfelelő istállótrágya-terhelés adta a legjobb eredményeket a vizsgálataink során.Our examinations were carried out within the framework of the project of Szent István University TECH_08-A4/2-2008-0140 entitled ’Climate damage decrease in agriculture’ in Kisfüzes between 2009 and 2012.Spreading farmyard manure on grassland is not a new idea although few references have been made to it in professional literature.According to Forgó et al, (2009) there have been great changes in grassland management and use in the past few years, which have significantly changed the conditions of farming and management. In our country the number of grasslands, where different directives ordered grassland management for conservation purposes or where this type of management has been chosen by the owners themselves in exchange for subsidies, has been increasing. Regardless of the form of management carried out if ’grass is cut and cleared from the area’ (Dorner, 1928) soil has to be supplied with a kind of nutrient. Artificial fertilizers are prohibited in all forms of conservation and ecological grass management so that is why the topic of spreading farmyard manure on grassland is timely.On the basis of the results of the experiment gained so far we can conclude that farmyard manure can increase yield by the amount of 0.5-2.5 t/ha dry material depending on the year of production. Spreading farmyard manure has a favourable impact on the extent of coverage by crops and also the proportion of grama grasses and legumes as of unmanured plots in the case of any variation for use regarding foraging. The diversity of natural habitats that must be kept for nature conservation considerations has minimally been decreasing within the average of three years as a result of manuring. The greatest benefit of manuring and nutrient supply could mostly be felt in the case of drought (2012). Yield was significantly higher and the number of species was greater when using it three or four times compared to unmanured plots.To sum it up, with regards to the examined factors (dry material yield, coverage %, diversity) the best results of our experiment were obtained on the given hilly grassland in the case of spreading farmyard manure of 1.4 animals three times a year
Chlorophyll studies in the woody plant collection of the Buda Arboretum
No full textA klímaváltozás és az urbanizáció intenzitásának növekedése jelentős hatást gyakorol a városi ökoszisztémákra, ezért a zöld infrastruktúra fenntarthatósága különös figyelmet igényel. E rendszerek alapvető elemei közé tartoznak a fásszárú növények, amelyek nemcsak árnyékot biztosítanak és hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, hanem kiemelt ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – például a hőmérséklet szabályozásával és a légszennyezés csökkentésével – is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A különböző taxonok azonban eltérő mértékben járulnak hozzá az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Ennek okán folyamatosan keressük azokat a fajokat, fajtákat, amelyek a városi környezethez leginkább alkalmazkodnak és hozzájárulnak a klímaváltozás és az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez. Az egyes taxonok adaptációs képességének és fiziológiai állapotának értékelésére számos indikátor áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy megértsük a városi környezetben alkalmazott fásszárú taxonok ökoszisztéma-szolgáltatási potenciálját, kutatásunk első szakaszában a levelek klorofill-tartalmára fókuszáltunk, hiszen a klorofill mennyisége szoros összefüggésben áll a fotoszintetikus aktivitással és az oxigéntermeléssel. A mérések célja, hogy összehasonlítsuk a már alkalmazásban lévő fajok, fajták és más potenciálisan alkalmazható taxonok klorofill-tartalmát és a vegetációs időszak alatti változását. A méréseket a Budai Arborétumban végezzük, ahol közel 100 fásszárú egyedet (fákat és cserjéket) választottunk ki. Előzetes méréseink szerint az örökzöld fajok juvenilis (morfológiailag és anatómiailag nem teljesen fejlett) és idős leveleinek (teljesen kifejlődött, funkcionálisan aktív vagy már öregedő levél) klorofill tartalmában még nyáron is szignifikáns eltérések figyelhetők meg. Jelentős különbségek mutatkoztak továbbá a nemzetségek összehasonlítása során, esetenként olyan taxonoknál is, amelyek a városi növényalkalmazásban hasonló szerepben jelennek meg.Climate change and the increase in urbanisation intensity have a significant impact on the ecosystems of the forests, so the sustainability of green infrastructure requires particular attention. Among the essential elements of these systems are woody plants, which not only provide flood shade and contribute to biodiversity, but also play an indispensable role by providing key ecosystem services such as temperature regulation and air pollution reduction. However, different taxa contribute to ecosystem services to different degrees. For this reason, we are constantly looking for species that are best adapted to urban environments and contribute to mitigating the negative effects of climate change and urbanisation. Several indices are available to assess the adaptive capacity and physiological status of individual taxa. In order to understand the ecosystem service potential of woody taxa in urban environments, the first phase of our research focused on the chlorophyll content of leaves, as chlorophyll content is closely related to photosynthetic activity and oxygen production. The aim of the measurements is to compare the chlorophyll content of species, cultivars and other potentially applicable taxa already in use and their variation during the growing season. The measurements will be carried out in the Buda Arboretum, where about 100 woody species (trees and shrubs) have been selected. Our preliminary measurements show significant differences in the chlorophyll content of juvenile (morphologically and anatomically underdeveloped) and old leaves (fully developed, functionally active or already senescent) of evergreen species even in summer. Significant differences were also found when comparing genera, sometimes with taxa that play a similar role in urban plant use
Gyomfelvételezések eredményei eltérő talajhasználatnál
No full textDifferent land use patterns have a significant impact on the weed flora of agricultural land. Tillage, fertilisation and crop rotation have an important role to play in reducing weed infestation. The effects of conventional ploughing and reduced tillage (min-till) on weed control in maize fields were investigated in a maize-wheat biculture with different nitrogen application rates in a long-term Soil Tillage field Experiment set up in Keszthely, Hungary in 2023 and 2024. The results showed that either tillage or fertilizer use had an effect in minimizing weed infestation.Az eltérő talajhasználati módok jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági területek gyomviszonyait. A talajművelésnek, a műtrágyázásnak és a vetésváltásnak fontos szerepe van a gyomosodás visszaszorításában. A keszthelyi Talajművelési Tartamkísérletben 2023-ban és 2024-ben vizsgáltuk a kukorica területeken a hagyományos szántásos talajművelés és redukált (min-till) talajművelés gyomosodásra kifejtett hatását, bikultúrás termesztésben, eltérő nitrogén adagok kijuttatása mellett. A kapott eredmények rámutattak, hogy nem elhanyogolható a talajművelés és az okszerű műtrágya használat a gyomosodás minimalizálásának érdekében
A biológiai védekezés hatékonysága a rózsás meténg (Catharanthus roseus) talajból fertőző kórokozói ellen
No full textThe cultivation of Madagascar periwinkle (Catharanthus roseus L.) is affected by many pathogens, including soil-borne pathogenic fungi such as Fusarium spp., Phytophthora spp., and Pythium spp. The importance of biological control methods has been increasing due to the ongoing phase-out of chemical pesticides. Biocontrol agents like Bacillus amyloliquefaciens, Trichoderma asperellum, and T. atroviride are increasingly used due to their pathogen suppression capabilities and ability to enhance plant resilience to stress. This study evaluated the in vitro efficacy of T. asperellum against F. oxysporum. Significant inhibition of F. oxysporum growth was observed in dual culture confrontation test. Our results highlighted the potential of T. asperellum as a biocontrol agent for managing F. oxysporum in C. roseus cultivation. The application of these agents can reduce the dominance of chemical pesticides and promote sustainable agriculture practices.A rózsás meténg (Catharanthus roseus L.) termesztését számos kórokozó befolyásolja, beleértve a talajból fertőző kórokozókat is, mint például a Fusarium, Phytophthora vagy Pythium fajokat. Egyre inkább előtérbe kerül a biológiai növényvédőszerek használata a kémiai növényvédőszerek hatóanyagainak folyamatos kivonása miatt. A kórokozók elleni védekezésben egyre gyakrabban használnak antagonista szervezeteket, mint a Bacillus amyloliquefaciens, a Trichoderma asperellum és a T. atroviride. Ebben a tanulmányban a T. asperellum in vitro hatékonyságát vizsgáltuk F. oxysporum ellen. A konfrontációs teszt során a F. oxysporum növekedését jelentősen gátolta az antagonista gomba. Ez előrevetíti T. asperellum használatának a lehetőségét C. roseus termesztésében F. oxysporum ellen. Alkalmazása csökkentheti a kémiai növényvédő szerektől való függőséget és elősegítheti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlato
Values and heritage in Hollókő
No full textA kulturális örökségnek, beleértve a tárgyi és szellemi örökséget is, napjainkra egyértelmű szerepe van a vidéki területek fenntartható fejlődésében. Az örökség előtérbe kerülése magával vonja a (helyi) identitások – olykor konfliktusoktól sem mentes – ki- vagy átalakulását. Az örökség állandó diskurzus tárgya, folyamatosan újraértelmezve a múltat a jelen igényei szerint. Elsősorban a kulturális turizmus teremti meg az örökség gazdasági hasznosításának lehetőségét. Ugyanakkor, az idegenforgalom tömegessé válása, az örökség körüli narratívák minőségi felhígulása veszélyeztetheti az örökség helyszínének autentikusságát, degradálhatja az örökség állapotát és értékét, megzavarhatja a helyiek nyugalmát, ezáltal kockáztatva a hosszú távú fenntarthatóságot. Hollókő legfontosabb erőforrása kulturális öröksége, amely globális szinten látható helyszínné teszi, de az ezzel járó figyelem és kiemelt státusz kihívásokkal is jár. A cikkben bemutatott kutatás célja az örökség fogalmi kereteinek, tipizálásának, a (vidéki) örökséghelyszínek és az örökségturizmus jellegzetességeinek rövid áttekintését követően Hollókő örökségének, a feltárás, védelem és (turisztikai) hasznosítás történetének megismerése az egyes korokban uralkodó társadalmi folyamatok tükrében, valamint a jelen állapotának feltérképezése a helyi lakosság kérdőíves megkérdezése és a település kulcsszereplőivel készített interjúkrévén.Today, cultural heritage, including tangible and intangible heritage, has a clear role to play in the sustainable development of rural areas. The focus on heritage entails the creation or transformation of (local) identities, sometimes not without conflict. Heritage is a subject of constant discourse, continuously reinterpreting the past according to the needs of the present. Cultural tourism, in particular, creates the potential for economic exploitation of heritage, stimulating other sectors and creating job opportunities that can help to retain the active population and strengthen their identity. At the same time, mass tourism and the quality dilution of the narratives around heritage can threaten the authenticity of heritage sites, degrade the condition and value of heritage, and disturb the tranquillity of local people, thus risking long-term sustainability. The most important asset of Hollókő is its cultural heritage, which makes it a globally visible site, while the attention and special status that comes with it also brings challenges. The research presented in this article aims to provide an overview of the conceptual framework of heritage, its typification, the characteristics of (rural) heritage sites and heritage tourism, to understand the heritage of Hollókő, its history of exploration, protection and (touristic) utilisation in the light of contemporary social processes, and to map its present state through a questionnaire survey of the local residents and interviews with key actors in the community
The sustainability dilemmas of Hollókő’s heritage: alternative tourism development based on botanical values
No full textHollókő Ófaluja 1987-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára. A címet népi építészetéért, hagyományőrzéséért, élőfalu jellegéért, és nem utolsó sorban az épített környezet és a táj harmóniájáért kapta. Természetes, hogy a fölépült turizmus-értékleltár folyamatosan fejlődik, bővül. Ebben a tanulmányban bemutatjuk, hogy miként vált szükségszerűvé az élő néphagyomány helyén új irányokat keresni. Arra fókuszálunk, hogy a falu táji értékeinek előtérbe helyezése milyen lehetőségekkel járulna ahhoz, hogy a falu elmozduljon egy fenntarthatóbb, szelíd turizmus irányába. Közelebbről azt vizsgáljuk meg, hogy Hollókő botanikai értékei lehetnének-e alternatívák ebben.The Old Village of Hollókő was added to the UNESCO World Heritage List in 1987. It received this designation for its vernacular architecture, preservation of traditions, status as a living village, and, not least, for the harmony between the built environment and the landscape. Naturally, the tourism value inventory established here has been continuously evolving and expanding. In this study, we present how it has become necessary to seek new directions in place of living folk traditions. We focus on how highlighting the village’s landscape values could offer opportunities to shift the village towards more sustainable, soft tourism. More specifically, we examine whether the botanical assets of Hollókő could serve as alternatives in this regard
Trends in Hollókő: a summary of the village seminar research workshop’s 2015 and 2023 studies
No full textHollókő nemzetközi szinten is az egyik legismertebb magyarországi település. Különös anomália, ha belegondolunk abba, hogy a ma már kiemelt turisztikai színhelyet alig száz éve még az ismeretlenség övezte. Tomori Viola 1935-ben Hollókőről írt tanulmánya is egy elszigetelt kisfaluról szólt: „A falunak se jegyzője, se papja. A jegyző hetenként, a pap évente egyszer jön ki a faluba. Így a városi hatás tartósan és rendszeresen csak a falu osztatlan iskolájának egyetlen tanítóján keresztül éri a parasztokat” (Tomori, 1992). A Faluszemináriumi Kutatóműhely 2015 után másodjára végzett átfogó társadalmi, gazdasági felmérést 2023-ban annak céljával, hogy megismerjük a falu aktuális sikereit, kihívásait, problémáit. A két vizsgálat alapján nyert eredmények összevetése lehetővé teszi, hogy trendeket is felvázoljunk. Ebben a tanulmányban egyfajta szintézise történik meg a Műhely falukutatói által végzett munkának azzal a céllal, hogy összegezzük mindazt, amit jelenleg tudhatunk a vizsgált nézőpontokból Hollókőről a változások főbb irányainak figyelembe vételével.Hollókő is internationally one of the best-known settlements in Hungary. This presents a particular paradox, considering that barely a hundred years ago, this now prominent tourist destination was shrouded in obscurity. Viola Tomori’s 1935 study on Hollókő also described an isolated small village: “The village has neither a notary nor a priest. The notary comes to the village once a week, and the priest once a year. Thus, urban influence reaches the peasants only through the village’s single teacher at the undivided school” (Tomori, 1992). The Village Seminar Research Workshop conducted a comprehensive social and economic survey in 2023 for the second time after 2015, aiming to understand the village’s current successes, challenges, and problems. Comparing the results of the two surveys allows us to outline trends. This study provides a synthesis of the work carried out by the Workshop’s village researchers, aiming to summarise what we currently know about Hollókő from the examined perspectives, taking into account the main directions of change
Impact of Macroeconomic Indicators on Subjective Satisfaction
No full textSeveral analyses have already shown that subjective satisfaction levels are closely correlated with economic performance, and therefore there is a growing focus for governments to monitor the level of satisfaction in society. In our study, we investigate the relationship between subjective satisfaction and financial market variables using macroeconomic data for European countries over the period 2013–2022. From a financial perspective, the savings and loans of the population are a very significant share of the financial sector, which is influenced by both market and governmental factors. In our analysis we include demographic, economic and financial market variables. We find that increases in the ratio of savings to household credit are positively correlated with subjective satisfaction, while changes in the central bank base rate have a negative impact on household satisfaction.
