DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Сучасний стан землекористування на території Закарпатської рівнини та застосування теми в шкільному навчанні географії
A célunk feltárni a Kárpátaljai-alföldön kialakult földhasználat százalékos arányát napjainkban. A témaválasztást az motiválta, hogy a szakirodalom áttekintése során alig találtunk ide vágó, ezzel kapcsolatos adatokat, így, valószínűleg ezt megelőzően nem képezte korábbi kutatások tárgyát, valamint mindig is vonzottak a térképes számításokkal kapcsolatos munkák. A cél elérése érdekében végeztünk szekunder és primer kutatást is, ami azt jelenti, hogy a témához kapcsolódó szakirodalmakat felkutattuk és elemeztük, valamint Google Earth Pro program segédletével feltérképeztük és kategorizáltuk az adott célterületet
Слово тижня – Проєкт поширення плюрицентричної угорської мови
https://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabpAbstract. Hungarian is a pluricentric language, which means that it is used in public administration,
education, culture, and other high-prestige linguistic domains in multiple countries. One
of the main goals of the Termini Hungarian Language Research Network is to document
the distinctive lexical elements of the regional language varieties spoken by Hungarian
minorities outside the borders of Hungary and to establish these mostly state-language
loanwords as recognized elements of the Hungarian lexicon. The Termini Online
Hungarian Dictionary and Database (TOHDD), available online since 2007, contains more
than 5,570 lexical borrowings from the everyday speech of Hungarian minorities living in
Austria, Croatia, Romania, Serbia, Slovakia, Slovenia, and Ukraine. Promoting the content
of the dictionary is a key task, as most people tend to have a negative attitude toward
vocabulary elements that deviate from the standard variety of the Hungarian language. For
this reason, a dissemination project showcasing cross-border language use has been
launched under the name The Word of the Week.
In 2016, the editors of the TOHDD in Croatia first introduced it as a column in a local
newspaper. Shortly afterward, The Word of the Week posts began to appear on the Termini
Facebook page, expanding to all regions. Every week, a loanword relevant to the given time
period was shared via social media, allowing both Hungarians in Hungary and those living
beyond the country’s borders to become familiar with the unique lexical elements of
various regional language varieties. After a long pause, The Word of the Week resumed in
April 2024 on a weekly basis and has yielded numerous positive results within a year. The
posts have reached tens of thousands of people, who have liked, shared, or commented on
the images more than 4,000 times, contributing to the greater acceptance of Hungarian
language varieties spoken outside Hungary. The initiative has successfully ensured that
discussions about different Hungarian language varieties are not confined to sociolinguistic
and contact linguistic studies published in scientific journals but are also present in a
widely accessible and frequently used social media platform.Резюме. Угорська мова є плюрицентричною, оскільки спостерігаємо її використання в
державному управлінні, освіті, культурі та в інших престижних сферах мовлення в
кількох країнах. Однією з основних цілей Дослідницької мережі з вивчення
угорської мови «Termini» є документування характерних лексичних елементів
регіональних мовних варіантів, якими послуговуються угорські меншини за
межами Угорщини, та визнання цих здебільшого запозичених з державних мов слів
як частини угорського лексикону. Угорсько–угорський словник і база даних
«Termini», доступні онлайн з 2007 року, містять понад 5570 лексичних запозичень
із повсякденного мовлення угорських меншин, що проживають в Австрії, Хорватії,
Румунії, Сербії, Словаччині, Словенії та Україні. Популяризація цього словника є
важливим завданням, оскільки більшість людей сприймають лексику, яка
відхиляється від стандартної угорської мови, у негативному світлі. Саме тому було
започатковано інформаційний проєкт, що демонструє мовне різноманіття угорців
за кордоном, під назвою «Слово тижня».
У 2016 році редактори словника «Termini» в Хорватії вперше представили цей
проєкт як рубрику в місцевій газеті. Незабаром після цього публікації «Слово
тижня» почали з’являтися на сторінці «Termini» у Facebook, охоплюючи всі
регіони. Щотижня через соціальні мережі публікувалося запозичене слово,
актуальне для відповідного періоду, що дає змогу як угорцям в Угорщині, так і тим,
хто живе за її межами, ознайомитися з унікальними лексичними елементами різних
регіональних мовних варіантів. Після тривалої перерви «Слово тижня»
відновилося у квітні 2024 року, публікувалося щотижня й протягом року принесло
численні позитивні результати. Публікації переглянули десятки тисяч людей, які
вподобали, поширили чи прокоментували зображення понад 4000 разів, сприяючи
ширшому визнанню мовних варіантів угорської мови, що використовуються за
межами Угорщини. Завдяки цій ініціативі обговорення різних угорських мовних
варіантів більше не обмежується лише соціолінгвістичними та контактнолінгвістичними дослідженнями в академічних журналах, а стало доступним на
соціальній платформі, що широко використовується.A magyar egy pluricentrikus nyelv, mivel egyszerre több országban is használják a
közigazgatásban, az oktatásban, a kultúrában, és egyéb magas presztízsű nyelvhasználati
színtereken. A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat egyik fő célja, hogy a Magyarország
határain túl élő magyar kisebbségek regionális nyelvváltozatainak sajátos lexikális elemeit
adatolja, valamint ezeket a nagyrészt államnyelvi kölcsönszavakat a magyar szókészlet
elemeiként ismertesse el. Ezt a célt szolgálja a 2007 óta az interneten is elérhető Termini
magyar–magyar szótár és adatbázis, amely az Ausztriában, Horvátországban, Romániában,
Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában élő magyar kisebbségek lexikai
kölcsönzéseit tartalmazza, szám szerint több mint 5570 darabot. A szótár tartalmának
népszerűsítése kiemelt feladatnak számít, hiszen a sztenderdtől eltérő szókészleti
elemekhez a legtöbben negatívan viszonyulnak. A regionális nyelvváltozatokhoz fűződő
attitűdök javítása érdekében a Termini nyelvészei létrehozták A hét szava elnevezésű,
határon túli nyelvhasználatot szemléltető disszeminációs projektet.
2016-ban a Termini-szótár horvátországi szerkesztői indították útjára a rovatot egy
helyi napilapban, majd rövidesen minden régióra kiterjesztve a Termini Facebook-oldalán
kezdtek megjelenni A hét szava-bejegyzések. Minden héten egy, az adott időszakra nézve
releváns kölcsönszó került megosztásra a közösségimédia-platformon keresztül, így a
magyarországi és az országhatáron túli magyarok egyaránt megismerkedhettek az egyes
regionális nyelvváltozatok sajátos lexikai elemeivel. Néhány év szünet után A hét szava
2024 áprilisától indult el újra heti rendszerességgel, és egy év alatt számos pozitív
eredményt hozott. Emberek tízezreit sikerült elérni a bejegyzésekkel, akik több, mint 4000
alkalommal kedvelték, osztották meg vagy kommentálták a képeket, ezzel hozzájárulva a
magyar nyelv határon túli változatainak nagyobb mértékű elfogadottságához. Sikerült azt
elérni, hogy ne csak tudományos folyóiratokban megjelenő szociodialektológiai és
kontaktológiai tanulmányokban legyen szó az egyes magyar nyelvváltozatokról, hanem a
szélesebb közönség által gyakran látogatott és használt közösségi médiában is
Az Ungvári vár története 1867–1945 között
Резюме. Метою роботи є комплексне вивчення історії Ужгородського замку в період з 1867 по 1945 рр., з акцентом на виявлення архітектурних, функціональних та соціальних змін, а також визначення значення замку в контексті розвитку регіону та культурної спадщини. Основна мета передбачає детальний аналіз етапів трансформації замку, який впродовж цього періоду виступав як важливий елемент політичної, соціальної та культурної спадщини Закарпаття. Досліджено становище замку за часів Австро-Угорської імперії, його функціонування після розпаду імперії та входження Закарпаття до складу Чехословаччини, а також зміни під час угорської окупації в 1939–1944 рр. та прихід радянської влади у 1945 році. Зокрема, дослідження дозволяє оцінити його значення як культурного осередку, адміністративного центру і стратегічного військового об'єкта в різні часові періоди. Цей аналіз детально розглядає еволюцію ролі та функцій Ужгородського замку крізь призму історичних подій, що відбувалися на Закарпатті, аналізуючи його значення в періоди Австро-Угорщини, Чехословацької Республіки та угорської влади.
Особлива увага приділяється трансформації ролі замку — від оборонної споруди до освітнього та адміністративного об’єкта, зокрема функціонування в його стінах духовної семінарії, військових частин та музею.
Загалом, дослідження доводить, що Ужгородський замок не просто змінював свої функції відповідно до актуальних політичних викликів, але й уособлював складний процес боротьби за вплив і контроль над регіоном. Таким чином, Ужгородський замок можна розглядати не лише як архітектурну пам'ятку, а й як багатогранний історичний феномен. Його роль у формуванні соціальної та політичної ідентичності регіону важко переоцінити. Кожен з розглянутих періодів свідчить про унікальний внесок замку в розвиток культурного й політичного ландшафту Закарпаття. Він послужив об'єктом інтеграції різних національних і політичних сил, стаючи ключовою ланкою у формуванні історичного розвитку цього унікального регіону.A munka célja az Ungvári vár történetének komplex vizsgálata az 1867 és 1945 közötti időszakban, különös tekintettel az építészeti, funkcionális és társadalmi változások feltárására, valamint a vár jelentőségének meghatározására a régió fejlődésének és kulturális örökségének kontextusában. A fő célkitűzés a vár átalakulási szakaszainak részletes elemzése, tekintettel arra, hogy ez idő alatt a vár Kárpátalja politikai, társadalmi és kulturális örökségének kiemelkedő eleme volt. A kutatás feltárja a vár helyzetét az Osztrák–Magyar Monarchia korában, annak funkcióit a birodalom felbomlását követően és Kárpátalja Csehszlovákiához való csatolása után, továbbá az 1939–1944 közötti magyar megszállás időszakában bekövetkezett változásokat. valamint a szovjet hatalom 1945-ös beállta. A kutatás különösen lehetővé teszi annak értékelését, hogy a vár milyen jelentőséggel bírt kulturális, adminisztratív és stratégiai katonai központként a különböző időszakokban. Ez az elemzés részletesen vizsgálja az Ungvári vár szerepének és funkcióinak változását a Kárpátalján zajló történelmi események tükrében, elemezve annak jelentőségét az Osztrák-Magyar Monarchia, a Csehszlovák Köztársaság és a magyar uralom időszakában.
Különös figyelmet fordítunk a vár szerepének átalakulására – a védelmi építménytől az oktatási és közigazgatási intézményig, különös tekintettel a falai között működő szeminárium, katonai alakulatok és múzeum funkcionálására.
Összességében a kutatás bizonyítja, hogy Az Ungvári vár nem csupán a mindenkori politikai kihívásoknak megfelelően változtatta funkcióit, hanem a régió feletti befolyásért és ellenőrzésért folytatott küzdelem összetett folyamatát is megtestesítette. Így Az Ungvári vár nem csupán építészeti emlék, hanem sokrétű történelmi jelenségként is értékelhető. A régió társadalmi és politikai identitásának formálásában betöltött szerepe nehezen túlbecsülhető. A vizsgált időszakok mindegyike tanúskodik az Ungvári vár egyedülálló hozzájárulásáról Kárpátalja kulturális és politikai tájképének fejlődéséhez. A vár a különböző nemzeti és politikai erők integrációjának színtere volt, kulcsfontosságú láncszemmé válva a régió történelmi fejlődésének alakításában
Демографічна характеристика села Вербовец (Берегівський район) і використання теми при викладанні географії у загальноосвітній школі
A dolgozat témája aktuális, mivel nincsenek friss adatok a település népességéről,
összetételéről. Az utolsó hivatalos népszámlálás is 2001-ben volt. A településről sem készült korábban átfogó kutatás. A dolgozat egyik fő célja megismerni és megérteni Verbőc népességföldrajzi viszonyait és alakulásait. Megvizsgálni a lakosságot a lehető legtöbb szempontból, mint például a lakosság számát és annak időbeli változását, a jelenlegi lakosságszámot, születések és halálozások számát és időbeli változásait, a természetes szaporulatot, nemek szerinti megoszlást, illetve a lakosság nemzetiségi és vallási összetételét
Critical Infrastructure: The Security Dimension
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/8Резюме. Розглянуто значущість забезпечення безпеки критичної інфраструктури (КІ),
її об’єктів. Проаналізовано ступінь висвітлення цієї проблематики у вітчизняній і зарубіжній
економічній літературі. Визначено характер унормування досліджуваного питання в чинному
українському законодавстві і підзаконних актах, а також нормативно-правових актах,
стратегічних і програмних документах зарубіжних країн і економічних союзів. Представлено
еволюцію поглядів на забезпечення критичних елементів інфраструктури. Відображено
вітчизняні й зарубіжні підходи до тлумачення сутності понять «критична інфраструктура»
(КІ), «об’єкт критичної інфраструктури» (ОКІ), «захист критичної інфраструктури»,
«безпека критичної інфраструктури». Наведено авторське бачення безпеки КІ, її економічної
безпеки. Визначені вимоги до організації фінансової безпеки КІ. Наголошено на взаємозв’язку
безпеки КІ з енергетичною, промисловою, сировинно-ресурсною, продовольчою, екологічною,
техногенною, соціальною, фінансовою, банківською, майновою, транспортною, інформаційною,
науково-технологічною, оборонною, військовою, демографічною, радіаційною, біологічною,
хімічною видами безпеки, безпекою активів, безпекою в сфері охорони здоров’я.
Охарактеризовано національні пріоритети розвитку КІ та забезпечення її безпеки. З’ясовано
безпекові аспекти функціонування КІ загалом і ОКІ зокрема, визначено співвідношення між їхнім
захистом і забезпеченням безпеки й стійкості, з’ясовано виклики і загрози у цій сфері і підходи
до оцінки рівня та методи аналізу такої безпеки. Наведено перелік індикаторів безпеки КІ.
Виявлено взаємозв’язок стану КІ і різновидів безпеки в окремих країнах. Наголошено на
необхідності формування державної системи захисту, безпеки та стійкості КІ в Україні.
Зроблено висновок про перспективні напрями й організацію досліджень у цій сфері.Vizsgálatra kerültek a kritikus infrastruktúra és objektumai biztonságának
biztosításának jelentősége. Elemzésre került, hogy a hazai és a külföldi gazdasági szakirodalom milyen
mértékben foglalkozik ezzel a kérdéssel. Meg lett határozva a vizsgált téma szabályozási
megközelítéseinek jellege a hatályos ukrán jogszabályokban, az alárendelt jogszabályokban, valamint
a külföldi országok és gazdasági szövetségek normatív jogi aktusaiban, stratégiai és programadó
dokumentumaiban. Bemutatásra került a kritikus infrastruktúra elemeinek biztosításával kapcsolatos
perspektívák alakulása. Kiemelésre kerültek a "kritikus infrastruktúra", "kritikus infrastruktúraobjektumok", "kritikus infrastruktúra védelme" és "kritikus infrastruktúra biztonsága" fogalmak
lényegének értelmezésére vonatkozó hazai és külföldi megközelítések. A szerző elképzelése a kritikus
infrastruktúra biztonságáról és annak gazdasági biztonságáról. A kritikus infrastruktúrák pénzügyi
biztonságának megszervezésére vonatkozó követelmények kerültek felvázolásra. Kiemelésre került a
létfontosságú infrastruktúrák biztonságának összefüggése az energetikai, ipari, erőforrás-, élelmiszer-,
környezetvédelmi, technogén, szociális, pénzügyi, banki, vagyon-, közlekedési, információs,
tudományos-technológiai, védelmi, katonai, demográfiai, sugárvédelmi, biológiai, kémiai biztonsággal
és a vagyonbiztonsággal, valamint az egészségügyi ágazat biztonságával. A kritikus infrastruktúra
fejlesztésének és biztonságának biztosításával kapcsolatos nemzeti prioritásokat jellemzésre kerültek.
Tisztázásra kerültek a létfontosságú infrastruktúrák működésének biztonsági szempontjai általában és
a létfontosságú infrastruktúra-objektumok különösen, valamint a védelmük és a biztonság és ellenálló
képesség biztosítása közötti kapcsolat. Meg lettek határozva az e területet érintő kihívások és veszélyek,
valamint a biztonsági szintek értékelésének megközelítései és az ilyen biztonság elemzésére szolgáló
módszerekek. A kritikus infrastruktúrák biztonságára vonatkozó mutatók listája is rendelkezésre áll.
Feltárásra került a létfontosságú infrastruktúrák állapota és az egyes országok biztonságának
különböző típusai közötti összefüggés. A szerző kiemelte a létfontosságú infrastruktúrák védelmét,
biztonságát és ellenálló képességét szolgáló állami rendszer kialakításának szükségességét Ukrajnában.
A következtetésekben szó esik az ígéretes irányokról és a kutatás megszervezésére vonatkozó
feltételekről ezen a területen.Abstract. The significance of ensuring the security of critical infrastructure and its elements has
been examined. The degree of coverage of this issue in domestic and foreign economic literature has
been analyzed. The nature of regulatory approaches to the investigated topic in the current Ukrainian
legislation, subordinate acts, as well as normative legal acts, strategic and programmatic documents of
foreign countries and economic unions has been determined. The evolution of perspectives on ensuring
critical infrastructure elements has been presented. Domestic and foreign approaches to interpreting
the essence of the concepts “critical infrastructure”, “critical infrastructure objects”, “critical
infrastructure protection” and “critical infrastructure security” have been highlighted. The author’s
vision of critical infrastructure security and its economic security has been provided. Requirements for
organizing the financial security of critical infrastructure have been outlined. The interconnection of
critical infrastructure security with energy, industrial, resource, food, environmental, technogenic,
social, financial, banking, property, transport, informational, scientific-technological, defense, military,
demographic, radiation, biological, chemical security, and asset security, as well as security in the
healthcare sector, has been emphasized. National priorities for the development of critical
infrastructure and ensuring its security have been characterized. Security aspects of critical
infrastructure functioning in general and critical infrastructure objects (CIOs) in particular have been clarified, along with the relationship between their protection and ensuring safety and resilience.
Challenges and threats in this area have been identified, as well as approaches to assessing security
levels and methods for analyzing such security. A list of critical infrastructure security indicators has
been provided. The interconnection between the state of critical infrastructure and various types of
security in individual countries has been revealed. The necessity of forming a state system for the
protection, security, and resilience of critical infrastructure in Ukraine has been highlighted.
Conclusions regarding promising directions and the organization of research in this area have been
made
Розвиток математики в Угорщині в 19-20 століттях
A magyar matematikának, mind a mai napig nagy jelentősége van a tudományos és technológiai fejlődésben. Magyarországon a matematika fejlődése leginkább a 19. században kezdődött el. Ebben az időszakban olyan híres matematikusok tevékenykedtek, mint Bolyai János és az apja Bolyai Farkas, Konig Dénes, Riesz Frigyes és Fejér Lipót, akik munkásságukkal nagyban hozzájárultak a magyar matematika fejlődéséhez. Továbbá számos matematikus van a 20. századból, akik külföldön is elismert magyar matematikusok voltak, mint például Neumann János és Erdos Pál. A diplomamunka célja, hogy részletesen bemutassa a magyar matematika fejlődését a 19. és 20. században, különös tekintettel a fontosabb matematikai kutatásokra és publikációkra. A dolgozat kiemelt figyelmet szentel azoknak a matematikusoknak, akik meghatározó szerepet töltöttek be a Magyarországi tudományág fejlődésében. Továbbá a diplomamunka célja bemutatni az adott korszak matematikusairól és munkásságukról fellelhető adatok digitális adatbázisba történ összesítése, hogy egyszerűen hozzáférhető legyen, azok számára, akik ebben a témában szeretnének kutatást végezni
Розвиток західно-європейської математики у 19-20 століттях
A matematika hosszú ideje kulcsfontosságú szerepet játszik a tudományos kutatásokban, a technológiai fejlődésben és a társadalmi változásokban. A 19. század meghatározó időszak volt, amelyet nagyszabású változások és dinamikus fejlődési folyamatok jellemeztek. A múlt évszázadban a nyugat-európai matematikai felfogás mélyreható változáson esett át, amelynek következménye meghatározóan alakította a tudományos gondolkodás korszer ̋u törekvéseinek kibontakozását. Az elmúlt két évszázad tudományos módszertana és kutatási megközelítései ma is meghatározó szerepet játszanak a fizika, a közgazdaságtan, a mérnöki tudományok és az informatika területén. Ezen időszak igazi jelentősége abban rejlik, hogy a matematikai fejlődés nemcsak elméleti áttöréseket hozott, hanem több tudományágat is mélyrehatóan és alapvetően megváltoztatott. A matematika nélkülözhetetlen eszköz, amely átszövi a tudományos kutatás és innováció szinte minden területét, legyen szó mérnöki munkáról, gazdasági elemzésekről, informatikai fejlesztésekről vagy fizikai kutatásokról. A matematika korszerű ágainak – például a számelméletnek, differenciálgeometriának, topológiának és modern algebrának – alkalmazásával a kutatók mélyebb és pontosabb elemzéseket tudnak végezni, ami lehetővé teszi a bonyolult tudományos problémák árnyaltabb megértését és megoldását. A matematikai gondolkodásmód átalakította a számítási módszereket, és teljesen új perspektívát nyújtott a valóság felfogásáról.
Diplomamunkám célja a XIX. század A XX. század Nyugat-Európa matematikai
fejlődésének kulcsfontosságú állomásait vizsgálja, kiemelve azokat az úttörő felfedezéseket, amelyek meghatározó szerepet játszottak a modern tudományos gondolkodás kialakulásában. Különös figyelmet fordítok, irányzatokra és tudósokra, amelyek és akik kiemelkedő jelentőséggel bírtak ebben a történelmi periódusban. A diplomamunkám további célja, hogy a meghatározott korszak összegyűjtött adatait egy weboldalra különböző csoportosítások alapján egy kis lexikonként feltöltsem
Strategy for Green Bond Issuance to Finance Post-War Sustainable Development
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/8Резюме. Повоєнна відбудова міст і територій України потребуватиме великого
обсягу фінансових ресурсів. І щоб забезпечити сталий розвиток територій та добробут
наступних поколінь Україні потрібно дотримуватись при цьому екологічних, економічних і
соціальних факторів. Дотримання цих факторів, серед іншого, відкриє для України нові
можливості і доступ до інструментів, що дозволяють залучати стале фінансування.
Одним з найперспективніших інструментів на ринку сталого фінансування є зелені
облігації. Ці цінні папери можуть відіграти визначальну роль в фінансуванні повоєнного сталого
розвитку. Метою статті є формування пропозицій до стратегії емісії зелених облігацій для
фінансування повоєнного сталого розвитку.
В статті пропонується оптимальний підхід емісії зелених облігацій в Україні, що
дозволить фінансувати повоєнний сталий розвиток, забезпечуючи при цьому дотримання
міжнародних принципів зелених облігацій, якісної підготовки проєктів, моніторингу їх впливу на
довкілля. Одночасно, при організації емісії цих цінних паперів пропонується використовувати
механізми боргових свопів, що в симбіозі з зеленими облігаціями зменшать навантаження на
державний бюджет, підтвердять політику та національні зобов’язання держави
спрямовувати фінансування в «зелене» відновлення територій.
Сформовані пропозиції будуть корисними під час консультацій з міжнародними
партнерами, зокрема з Європейського Союзу. Запропонований підхід узгоджується з
екологічними цілями та принципами сталої діяльності ЄС, з політикою і чіткими правилами,
прозорими процедурами використання коштів та інформування інвесторів. Запропонований
підхід також може бути корисним для урядових установ під час розробки стратегії емісії
зелених облігацій для фінансування повоєнного сталого розвитку.Ukrajna városainak és területeinek háború utáni újjáépítése nagy mennyiségű
pénzügyi forrást igényel. A területek fenntartható fejlődésének és a jövő nemzedékek jólétének
biztosítása érdekében Ukrajnának be kell tartania a környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőket. E tényezők betartása többek között új lehetőségeket nyit Ukrajna számára, és olyan eszközökhöz való
hozzáférést, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fenntartható finanszírozást vonzzon.
A fenntartható pénzügyi piac egyik legígéretesebb eszköze a zöld kötvények. Ezek az értékpapírok
döntő szerepet játszhatnak a háború utáni fenntartható fejlődés finanszírozásában. A cikk célja, hogy
javaslatokat fogalmazzon meg a háború utáni fenntartható fejlődés finanszírozását szolgáló
zöldkötvény-kibocsátási stratégiára.
A cikk egy optimális megközelítést javasol a zöld kötvények kibocsátására Ukrajnában, amely
lehetővé teszi a háború utáni fenntartható fejlődés finanszírozását, miközben biztosítja a zöld kötvények
nemzetközi alapelvei betartását, a projektek minőségi előkészítését és a környezetre gyakorolt hatásuk
nyomon követését. Ugyanakkor ezen értékpapírok kibocsátásának megszervezése során olyan
adósságcsere-mechanizmusok alkalmazása javasolt, amelyek a zöld kötvényekkel szimbiózisban
csökkentik az állami költségvetés terheit, megerősítik az állam politikáját és nemzeti kötelezettségeit,
hogy a finanszírozást a területek „zöld” helyreállítására irányítsák.Abstract. The post-war reconstruction of cities and territories of Ukraine will require a large
amount of financial resources. And in order to ensure sustainable development of territories and the
well-being of future generations, Ukraine needs to adhere to environmental, economic and social
factors. Compliance with these factors, among other things, will open up new opportunities for Ukraine
and access to instruments that allow attracting sustainable financing.
One of the most promising instruments in the sustainable financing market is green bonds. These
securities can play a decisive role in financing post-war sustainable development. The purpose of the
article is to formulate proposals for a strategy for issuing green bonds to finance post-war sustainable
development.
The article proposes an optimal approach to issuing green bonds in Ukraine, which will allow
financing post-war sustainable development, while ensuring compliance with international principles
of green bonds, high-quality project preparation, and monitoring their impact on the environment. At
the same time, when organizing the issuance of these securities, it is proposed to use debt swap
mechanisms, which in symbiosis with green bonds will reduce the burden on the state budget, confirm
the policy and national obligations of the state to direct funding to the "green" restoration of territories.
The proposals formed will be useful during consultations with international partners, in
particular from the European Union. The proposed approach is consistent with the environmental goals
and principles of sustainable activity of the EU, with the policy and clear rules, transparent procedures
for using funds and informing investors. The proposed approach may also be useful for government
agencies when developing a strategy for issuing green bonds to finance post-war sustainable
development
Порівняльне дослідження мовного ландшафту навчального закладу середнього рівня імені Жигмонда Моріца с. Велика Паладі, Середньої школи імені Ференца Кельчеї та Реформатського ліцею с. Пийтерфолва
A munka célja a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középszintű Oktatási Intézmény, a
Péterfalvi Magyar Tannyelvű Református Líceum és a Péterfalvi Kölcsey Ferenc Alap- és
Középfokú Oktatási Intézmény nyelvi tájképének összehasonlítása és vizsgálata. A 2021-es
reformok bevezetése az intézmények neveinek megváltoztatását is magával hozta. Az
általam vizsgált három iskola neveiben is történtek átalakítások: Péterfalvi Kölcsey Ferenc
Középiskola helyett Péterfalvi Kölcsey Ferenc Alap- és Középfokú Intézmény lett. Illetve a
további nagypaládi intézmény nevében is jelentős változtatás történt. A líceum nevében nem
történt változás