DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Аспекти викладання інтегрального числення у програмі середньої школи
No full textDiplomamunkámban az integrálszámítás oktatásának aspektusait vizsgálom a középiskolai oktatás tükrében. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériuma által kiadott alaptantervet megvizsgálva, elsősorban azokat az integrálszámításhoz
kapcsolódó témákat mutattam be és fogalmait írtam le, melyet tudnia kell egy 11.
osztályos tanulónak. Majd szó esik a Bloom-féle taxonómiáról. A munkámban bemutatásra kerülnek a kutatás eredményei, ahol a következő
kérdéseket fogalmaztuk meg "Van-e különbség a mechanikus cselekvést igénylő és megértésen alapuló feladatok között?", "Van-e különbség a csoportok mediánjai között a feladatok esetében?", "Van-e különbség a fiúk és lányok között a feladatok megoldásában?". Továbbá ismertetem az általam elvégzett kísérleti oktatás folyamatát és annak eredményeit, majd levonom az ezekből származó következtetéseket a középiskolai integrálszámítás tanítás fejlesztésének lehetőségeiről. A kutatás eredményeit a XVI. Tanítani (Online) Nemzetközi Konferencián, valamint a XIX. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia Tanulás- és Tanítás-
módszertani Szekciójában publikáltam konferencia előadás formájában
Kemény Aranka (közr.): A Lator-tanya, Lator László tiszasásvári emlékei. Budapest: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2023, 246 o.
Get PDFhttps://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabpÁltalános szemléleti alapvetés az irodalomtudományban, hogy egy költő vagy író terekhez, helyekhez, különféle térképzetekhez kötődőviszonya meghatározó lehet bizonyos művek befogadása és elemzése szempontjából. Ezért is gondolom, hogy ajelentős költő, műfordító és esszéíró, Lator László életművére is jobban rálátunk a 2023-ban megjelent A Lator-tanya, Lator László tiszasásvári emlékeic. kiadványt lapozva. Érdemes ugyanakkor hangsúlyozni, hogy nem ez az első kötetaz életművet tekintve, amelyben a gyermek-és ifjúkor Kárpátaljához, főleg Tiszasásvárhoz és környékéhez kötődő emlékei kerülnek kiemelt pozícióba. A megmaradt világ –Emlékezések címmel 2011-ben már napvilágot látott egy esszészerű, a szerző kifejezéseivel élve: szeszélyes múltidéző könyv. Ennek első fejezetei felidézik a 20. század történelmi változásaihoz kényszerrel igazodó, azokbana helyét kereső, Kárpátaljáról útjára induló költő személyiségformáló udapest: Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2023, 246o, emlékeit, sőt nem túlzás állítani, hogy a világháború és a szovjet megszállás kapcsán átélt traumáit is. Nem véletlen, hogy az újabb,ilyen alapon szintén múltidézőnek nevezhető kiadvány, jelen recenzió tárgya, többször is A megmaradt világra hivatkozik. Kiegészíti azt, több szempontból továbbviszi vagy éppen árnyalja annak gondolatmenetét. A családi örökségből összegyűjtött, igazán hiánypótlónak nevezhető képanyag segítségével pedig illusztrálja is a korábban már leírtakat
Географія Закарпатської реформатської церкви
No full textA szakdolgozat témája a Kárpátaljai Református Egyházkerület földrajza a 2017–2023 időszakban. A munkánk során begyűjtött és összesített statisztikai adatok felhasználásával tártuk fel azokat a változásokat, amelyen az Ungi, Beregi és Máramaros–Ugocsa Egyházmegye keresztül ment az elmúlt néhány évben (2017–2023). Ezek az évek igencsak eseménydúsnak nevezhetőek, amelyek nyomást gyakoroltak az egész társadalomra, beleértve térségünket és a református egyházat is. Az elemzések alapjául szolgáló adatbázist a Kárpátaljai Református Egyházkerületről a Kárpátaljai Református Egyházkerület Püspöki Hivatalától kaptuk meg, mely a 2017-2023 adatokat tartalmazza. Az adatokat statisztikailag feldolgoztuk, a szemléletesség és az átláthatóság érdekében térképeken és diagramokon ábrázoltuk, majd elemeztük
Виховання рідної мови в угорськомовній освіті Закарпаття, застосовуючи комунікативно-орієнтовні можливості
No full textAz anyanyelvi nevelés kulcsszerepet játszik abban, hogy egy közösség meg tudja őrizni a nemzeti identitását ez különösen igaz azokra, akik kisebbségi helyzetben élnek. Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás nemcsak tudás átadásáról szól, hanem arról is, hogy erősítse az összetartozás érzését és segítsen megőrizni az önazonosságot. A kommunikációközpontú anyanyelvi nevelés célja, hogy ne csak a nyelvtani szabályok magolására épüljön a tanítás, hanem arra, hogy a diákok valóban használni tudják a nyelvet élő, gyakorlati helyzetekben.
Ebben a régióban a kétnyelvűség sőt, sok esetben a többnyelvűség nem elméleti kérdés, hanem a mindennapi élet része. Ezért fontos, hogy az oktatás olyan módszereket alkalmazzon, amelyek igazodnak a diákok nyelvi környezetéhez és szükségleteihez. A kommunikációra építő megközelítés lényege, hogy a tanulók életszerű szituációkban gyakorolhassanak, közösen dolgozzanak fel témákat, és bátran kifejezhessék saját gondolataikat. Így nemcsak a nyelvi képességeik fejlődnek, hanem önállóbbak lesznek a gondolkodásban, javul az érvelési készségük, és fejlődnek a szociális képességeik is
A pejoratív kifejezések morfológiai elemzése Andrij Ljubka «МУР» című regényében
No full texthttps://aab-philologica.kmf.uz.ua/aabpРезюме. У статті здійснено детальний морфологічний аналіз пейоративної лексики, що
використовується в романі «МУР» («Малий український роман») сучасного
українського письменника Андрія Любки. Пейоративи, як емоційно забарвлені
мовні одиниці, відіграють важливу роль у створенні саркастичного, іронічного
або негативного забарвлення тексту. У дослідженні розглядається їхня функція в
художньому дискурсі, що дозволяє підкреслити специфіку персонажів, їхні
емоційні стани та соціокультурний контекст. Аналіз охоплює 340 лексичних
одиниць, з яких 303 класифіковані як пейоративи, а 37 – як інвективи.
Пейоративи розподілено на п’ять основних морфологічних категорій: іменники,
дієслова, прикметники та прислівники та дієприкметники.
Найбільшу кількість становлять іменники та дієслова, що використовуються для
характеристики персонажів та опису дій. Наприклад, іменники («фіфа», «гуцулик»,
«хахаль») підкреслюють соціальну або ґендерну приналежність персонажів. Тоді як дієслова («нализатися», «видудлити», «потикатися») створюють динаміку комічних
або іронічних ситуацій. Також наголошено, що у тексті роману є низка іменникових
словосполучень на позначення персонажів твору чи опису й характеристики людей,
персонажів та ситуацій. Дієслова й дієслівні словосполучення пейоративної лексики
позначають процеси споживання, мовлення, переміщення у просторі, мислення,
емоційного стану людини та негативно-оціночного значення певних дій,
зокрема, інтимного характеру та фізіології людини. За частотою вживання
найпоширенішими є дієслова й дієслівні словосполучення на позначення процесу
споживання, процесу мовлення, процесу переміщення у просторі. Опрацьовано 113
дієслів й дієслівних словосполучень. Прикметники, прислівники та дієприкметники
у романі позначають характеристику людини крізь призму тваринних ознак,
зовнішнього вигляду людини та принизливо-оціночних норм поведінки.
Дослідження підкреслює значення контексту для визначення функції
пейоративів у тексті. Контекстуальний метод дозволяє врахувати залежність між
словесними одиницями та їхнім емоційним забарвленням. Використання
пейоративної та інвективної лексики додає тексту експресії, реалізму й сатиричного
колориту. Окрему увагу приділено класифікації за морфологічними ознаками, що
розширює уявлення про функціональність пейоративів у літературі.
Актуальність дослідження визначається зростаючим інтересом до емоційно
забарвленої лексики та її ролі у художньому дискурсі. Практична цінність роботи
полягає у можливості використання результатів у лінгвістичних і літературознавчих
дослідженнях, викладанні мовознавства.Abstract. The article provides a detailed morphological analysis of pejorative vocabulary used in
the novel MUR (“A Small Ukrainian Novel”) by contemporary Ukrainian writer Andriy
Lyubka. Pejoratives, as emotionally charged linguistic units, play an important role in
creating a sarcastic, ironic, or negatively toned text. The study examines their function in
artistic discourse, which helps to underscore the specificity of the characters, their
emotional states, and the sociocultural context. The analysis covers 340 lexical units, of
which 303 are classified as pejoratives and 37 as invectives. Pejoratives are divided into
five main morphological categories: nouns, verbs, adjectives, adverbs, and participles.
The largest portion consists of nouns and verbs, which are used to characterize
characters and describe actions. For instance, nouns “fifa”, “hutsul”, and “khakhal” (e.g.,
фіфа, гуцулик, хахаль) emphasize the social or gender affiliation of the characters, while
verbs like “nalysiatysia” (to get drunk), “vydudlyty” (to drink up), and “potykatysia” (to poke around) (e.g., нализатися, видудлити, потикатися) create the dynamics of
comedic or ironic situations. It is also noted that the novel’s text contains a number of
noun phrases that denote characters or serve to describe and characterize people,
characters, and situations. The verbs and verbal phrases of the pejorative lexicon denote
processes of consumption, speech, spatial movement, thought, and the emotional state of
a person, as well as the negatively evaluative connotation of certain actions – particularly
those of an intimate nature and related to human physiology. In terms of frequency, the
most common are the verbs and verbal phrases indicating processes of consumption,
speech, and spatial movement; a total of 113 such verbs and verbal phrases have been
analysed. Adjectives, adverbs, and participles in the novel characterize individuals
through the prism of animal traits, physical appearance, and derogatory evaluative
norms of behaviour.
The study emphasizes the importance of context in determining the function of
pejoratives in the text. A contextual approach allows for accounting the interdependence
between linguistic units and their emotional connotations. The use of pejorative and
invective lexicon adds expression, realism, and a satirical nuance to the text. Special
attention is paid to classification by morphological features, thereby broadening the
understanding of the functionality of pejoratives in literature.
The relevance of this study is underscored by the growing interest in emotionally
charged lexicon and its role in literary discourse. The practical value of the work lies in
the potential application of its findings in linguistic and literary research, as well as in
language instruction.A tanulmány részletes morfológiai elemzést nyújt Andrij Ljubka kortárs ukrán író «МУР»
[„Egy kis ukrán regény”] című művében előforduló pejoratív szókincs használatáról. A
pejoratív kifejezések, mint érzelmileg telített nyelvi egységek, fontos szerepet játszanak az
ironikus, szarkasztikus vagy negatív hangvételű szövegek létrehozásában. A kutatás e
kifejezések funkcióját vizsgálja az irodalmi diskurzusban, amely segít kiemelni a
szereplők egyediségét, érzelmi állapotát és a szociokulturális kontextust. Az elemzés 340
lexikai egységet ölel fel, amelyek közül 303 pejoratívként, 37 pedig invektívaként lett
meghatározva. A pejoratívák öt fő morfológiai kategóriába sorolhatók: főnevek, igék,
melléknevek, határozószók és melléknévi igenevek.
A legnagyobb arányban a főnevek és igék fordulnak elő, amelyek a szereplők
jellemzésére és a cselekvések leírására szolgálnak. Például a fifa, hucul és hahal (ukránul:
фіфа, гуцулик, хахаль) típusú főnevek a szereplők társadalmi vagy nemi hovatartozását
hangsúlyozzák, míg az olyan igék, mint a nalysiatysia („leissza magát”), vydudlyty („felhajtani az italt”), vagy potykatysia („lófrálni”, „ténferegni”) (ukránul: нализатися,
видудлити, потикатися) ironikus vagy komikus helyzeteket teremtenek. A tanulmány
azt is megállapítja, hogy a regény szövegében számos főnévi szókapcsolat található,
amelyek szereplőket jelölnek vagy személyeket, helyzeteket írnak le.
A pejoratív igék és igei szerkezetek az evés, a beszéd, a térbeli mozgás, a gondolkodás, az
érzelmi állapotok, valamint egyes – különösen intim vagy fiziológiai jellegű – cselekvések
negatív értékelését jelölik. Előfordulási gyakoriságuk alapján a leggyakoribbak az evés, a
beszéd és a térbeli mozgás folyamatait kifejező igék és igei szerkezetek; ezekből összesen
113-at vizsgált a kutatás. A regényben előforduló melléknevek, határozószók és melléknévi
igenevek az emberek jellemzését szolgálják állati tulajdonságokon, külső megjelenésen,
illetve lealacsonyító viselkedési normákon keresztül.
A tanulmány kiemeli a kontextus jelentőségét a pejoratív kifejezések szövegbeli
funkciójának meghatározásában. A kontextuális megközelítés lehetővé teszi a nyelvi
egységek és érzelmi töltetük közötti összefüggések figyelembevételét. A pejoratív és
invektív szókincs használata kifejezőbbé, életszerűbbé és szatirikusabbá teszi a szöveget.
Külön figyelmet kap a morfológiai jegyek szerinti osztályozás, amely bővíti a pejoratív
szókincs irodalmi funkcióinak megértését.
A kutatás aktualitását az érzelmileg telített szókincs iránti növekvő érdeklődés és
annak irodalmi diskurzusbeli szerepe adja. A munka gyakorlati értéke abban rejlik, hogy
eredményei felhasználhatók a nyelvészeti és irodalomtudományi kutatásokban, valamint
a nyelvoktatásban
Методика розв’язування текстових задач на уроках математики
Get PDFA társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszában lehetetlen elképzelni a tudományos ismeretek folyamatát matematikai eszköztár használata nélkül, ezért a matematikai oktatás
egyik fő feladata a tanulók matematikai műveltségének biztosítása, azaz elősegíteni, hogy
a diákok képesek legyenek élethelyzeti problémákat megoldani matematika segítségével.Munkámban három fő fejezet van, ahol az első fejezetben a szöveges feladatok középiskolai matematikaoktatásban betöltött szerepének elméleti alapjait vizsgálom. A második fejezetben a szöveges feladatok megoldásának módszertani megközelítéseit mutatom be. A harmadik fejezetben pedig a tanulók attitűdjét vizsgálom a szöveges feladatokkal kapcsolatban. Egy kérdőíves felmérés eredményeit dolgozom fel, amelyben a középiskolások véleményét, nehézségeit és hozzáállását térképezem fel. Diplomamunkám célja feltárni a szöveges feladatok megoldására irányuló elméleti és
módszertani sajátosságokat és ezek oktatási alkalmazását. Illetve a kérdőív eredményeinek
segítségével feltárni, hogyan viszonyulnak a diákok a szöveges feladatokhoz
A rusztikus világ sajátosságai Panas Myrny regényeiben ("Ősi és mai katasztrófa", "Éhes akarat", "Víz mögött")
No full textРезюме. Літературознавчий аналіз художніх творів є важливим для
розуміння специфіки літератури, суспільних змін та культурних процесів певної епохи.
Дослідження сільської тематики у творах українських письменників дозволяє осмислити
історичні трансформації, відображені в літературі крізь призму художнього досвіду. Панас
Мирний (справжнє ім’я – Панас Якович Рудченко) є визначним українським письменником
другої половини ХІХ століття, який зробив значний внесок у розвиток реалістично-
психологічної прози. Його творчість відзначається глибоким аналізом соціальних проблем
та психологічних станів персонажів, що дозволило йому створити правдиві та емоційно
насичені образи. Мирний був одним із перших, хто вивів українську літературу на новий
рівень епічної прози, розкриваючи життя «маленької людини» – селян, дрібних чиновників
та інтелігенції. Його романи «Хіба ревуть воли, як ясла повні?» та «Повія» стали класикою
української літератури, порушуючи важливі соціальні та морально-етичні питання
Elszámolási műveletek számvitele: elméleti és analitikai szempontok
No full textРедакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeam Зміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/9Резюме. Облік розрахункових операцій є однією з найважливіших ділянок облікового
процесу будь-якого підприємства, оскільки від своєчасності та повноти таких розрахунків
залежать результати його господарської діяльності, показники фінансового стану та
можливості для подальшого розвитку. Метою дослідження є висвітлення теоретичних
аспектів обліку розрахункових операцій та аналітична оцінка облікової інформації для
прийняття управлінських рішень.У роботі систематизовано підходи до визначення поняття
«розрахункова операція». Описано процес накопичення облікової інформації про розрахункові
операції у розрізі етапів: виникнення потреби у проведенні розрахункової операції;
документування умов забезпечення потреб підприємства; забезпечення потреб і оформлення
первинних документів; розрахунки з учасниками розрахункових операцій. Теоретичне
обґрунтування обліку розрахункових операцій є визначальним при налагодженні аналітичного
та синтетичного обліку розрахункових операцій, яке здійснюється через систематизацію
різних учасників розрахункових операцій за економічно однорідними групами в системі рахунків
та субрахунків бухгалтерського обліку. Аналітичний облік розрахункових операцій є основою
для аналізу кожної розрахункової операції та прийняття управлінських рішень керівництвом
підприємства. Запропоновано методику аналізу розрахунків з покупцями за товари, роботи,
послуги з метою виявлення ненадійних та несумлінних учасників розрахункових операцій. За
даними, отриманими в процесі запропонованих аналітичних процедур, управлінський персонал
підприємства матиме змогу приймати обґрунтовані управлінські рішення. Аналогічний аналіз
можна здійснювати у розрізі інших розрахункових операцій підприємства. Сукупність
аналітичних процедур щодо розрахункових операцій діючого підприємства дасть можливість
відокремити ті розрахункові операції, які не принесуть економічної вигоди підприємству, або
погашення зобов’язань по яких не очікується іншою стороною розрахункової операції. Ці
висновки будуть підставою для коригування залишкових сум по аналітичних і синтетичних
рахунках бухгалтерського обліку з метою забезпечення достовірності показників фінансової
звітності підприємства.Az elszámolási tranzakciók elszámolása minden vállalkozás számviteli folyamatának
egyik legfontosabb része, mivel gazdasági tevékenységének eredményei, pénzügyi helyzetének mutatói és további fejlődési lehetőségei az ilyen számítások időszerűségétől és teljességétől függenek. A
tanulmány célja, hogy rávilágítson az elszámolási tranzakciók elszámolásának elméleti
vonatkozásaira, valamint a számviteli információk elemző értékelésére a vezetői döntések
meghozatalához. A munka a „elszámolási tranzakciók” fogalmának meghatározásához kapcsolódó
megközelítéseket rendszerezi. Az elszámolási műveletekkel kapcsolatos számviteli információk
felhalmozásának folyamata szakaszokban van leírva: az elszámolási művelet végrehajtásának
szükségességének megjelenése; a vállalkozás igényeinek kielégítésére szolgáló feltételek
dokumentálása; az igények kielégítése és az elsődleges dokumentumok elkészítése; elszámolások az
elszámolási műveletek résztvevőivel. Az elszámolási tranzakciók elszámolásának elméleti
megalapozottsága meghatározó az elszámolási műveletek analitikus és szintetikus elszámolásának
kialakításában, amely az elszámolási műveletek különböző résztvevőinek gazdaságilag homogén
csoportok szerinti rendszerezésén keresztül valósul meg a számviteli rendszerben és alszámlákban. Az
elszámolási ügyletek analitikus elszámolása az alapja az egyes elszámolási tranzakciók elemzésének
és a vállalat vezetése általi vezetői döntéshozatalnak. A vevőkkel történő áru-, munka- és
szolgáltatáselszámolások elemzésére szolgáló módszertant javasolunk a megbízhatatlan és
tisztességtelen elszámolási műveletekben részt vevők azonosítása érdekében. A javasolt elemzési
eljárások során beszerzett adatok szerint a vállalkozás vezetői képesek lesznek megalapozott vezetői
döntéseket hozni. Hasonló elemzés végezhető el a vállalkozás egyéb elszámolási műveleteivel
kapcsolatban is. Egy működő vállalkozás elszámolási ügyleteire vonatkozó analitikai eljárások sora
lehetővé teszi azon elszámolási tranzakciók elkülönítését, amelyek nem hoznak gazdasági hasznot a
gazdálkodó számára, vagy olyan kötelezettségek visszafizetését, amelyek esetében az elszámolási
ügylet másik felétől nem várható. Ezek a következtetések képezik majd az analitikai és szintetikus
számviteli számlákon szereplő maradványösszegek kiigazításának alapját a vállalkozás pénzügyi
beszámolási mutatóinak megbízhatóságának biztosítása érdekében.Abstract. Accounting for settlement operations is one of the most important areas of the
accounting process of any enterprise, since the results of its economic activity, financial condition
indicators and opportunities for further development depend on the timeliness and completeness of
such calculations. The purpose of the study is to highlight the theoretical aspects of accounting for
settlement operations and analytical assessment of accounting information for making management
decisions. The paper systematizes approaches to defining the concept of «settlement operation». The
process of accumulating accounting information about settlement operations is described in terms of
stages: the emergence of the need to conduct a settlement operation; documenting the conditions for
meeting the needs of the enterprise; meeting the needs and drawing up primary documents;
settlements with participants in settlement operations. The theoretical justification of accounting for
settlement operations is decisive in establishing analytical and synthetic accounting for settlement
operations, which is carried out through the systematization of various participants in settlement
operations by economically homogeneous groups in the system of accounts and subaccounts of
accounting. Analytical accounting of settlement operations is the basis for the analysis of each
settlement operation and the adoption of management decisions by the management of the enterprise.
A methodology for analysing settlements with buyers for goods, works, and services is proposed in
order to identify unreliable and dishonest participants in settlement operations. According to the data
obtained in the process of the proposed analytical procedures, the management personnel of the
enterprise will be able to make informed management decisions. A similar analysis can be carried out
in the context of other settlement operations of the enterprise. The set of analytical procedures for
settlement operations of an operating enterprise will make it possible to separate those settlement
operations that will not bring economic benefits to the enterprise, or repayment of obligations for
which is not expected by the other party to the settlement operation. These conclusions will be the
basis for adjusting the residual amounts on analytical and synthetic accounting accounts in order to
ensure the reliability of the indicators of the enterprise's financial reporting
Економіка Закарпатської області під час Хрущовської ери
No full textA szakdolgozat Kárpátalja gazdasági fejlődését vizsgálja a Hruscsov-korszakban
(1953–1964), különös tekintettel az iparosítás, a mezőgazdaság modernizációja és a TalaborNagy-ági vízerőmű építésének társadalmi-gazdasági hatásaira. A kutatás alapvetően levéltári forrásokra (Kárpátaljai Területi Állami Levéltár P-1097, P-1904, P-195, P-196 fondjai) és szakirodalomra támaszkodik, pótolva a témakör korlátozott hazai feldolgozottságát. A Hruscsov-féle reformok Kárpátalján is jelentős változásokat hoztak: az ipari termelés bővült (pl. Ungvári Gépgyár), a mezőgazdaság technológiai fejlesztése pedig növelte a termelékenységet. Ugyanakkor az intenzív iparosítás és a nagyarányú beruházások (pl. Talabor-Nagy-ági vízerőmű) komoly károkat okoztak. A vízerőmű építése (1949–1956) a szovjet ipari ambíciók jelképe volt, de számos kihívással küzdött: munkaerő- és nyersanyaghiány, logisztikai nehézségek miatt a projekt költsége meghaladta a 200 millió rubelt. Az építkezés során 420 000 köbméter betont, 84 000 tonna cementet és 1900 ezer köbméter földet dolgoztak fel, miközben a terület energetikai kapacitása jelentősen nőtt. A víztározó létrehozása drámai társadalmi következményekkel járt: a kitelepítések (1949–1952) során több falu (pl. Égermező, Bovcár) lakosságát kényszerrel költöztették át, részben etnikai célokkal (a magyar közösségek szétszórása). A felmérések szerint 160 ingatlant számoltak fel Égermezőn, összesen 890 657 rubel kártérítéssel. A dokumentumok hiányosságai ellenére világosan látszik a szovjet politika kettős jellege: gazdasági fejlődést hozott, de a helyi közösségek tradicionális szerkezetét felbomlasztotta.
Összességében a Hruscsov-korszak Kárpátalját a szovjet gazdasági rendszerbe
integrálta, de a fejlődés árnya a károk és a társadalmi diszkontinuitás volt. A vízerőmű-epizód a korszak jellegzetes paradoxonját tükrözi: a technikai haladás és a központosított tervezés győzelme ugyanakkor emberi és ökológiai áldozatokat követelt. A kutatás új eredménye a helyi gazdasági folyamatok részletes rekonstrukciója, valamint a kitelepítések eddig kevéssé ismertdokumentumainak elemzése.Резюме. Дослідження аналізує економічний розвиток Закарпаття в період хрущовської "відлиги" (1953–1964), зосереджуючись на індустріалізації, модернізації сільського господарства та соціально-економічних наслідках будівництва Теребле-Ріцької ГЕС. Основу дослідження складають архівні матеріали (фонди Державного архіву Закарпатської області P-1097, P-1904, P-195, P-196) та наукова література, що доповнює недостатню вивченість теми в українській історіографії. Реформи Хрущова призвели до суттєвих змін у регіоні: розширилося промислове виробництво (наприклад, Ужгородський машинобудівний завод), а технологічні інновації підвищили продуктивність сільського господарства. Однак інтенсивна індустріалізація та масштабні проекти (зокрема, Теребле-Ріцька ГЕС) завдали значної шкоди. Будівництво ГЕС (1949–1956) стало символом радянських промислових амбіцій, але стикнулося з труднощами: нестача робочої сили, матеріалів та логістичні проблеми збільшили вартість проекту понад 200 млн рублів. Під час будівництва використали 420 тис. м³ бетону, 84 тис. тонн цементу та перемістили 1900 тис. м³ ґрунту, що суттєво підвищило енергетичний потенціал регіону. Створення водосховища мало драматичні соціальні наслідки: у 1949–1952 роках було примусово переселено мешканців низки сіл (наприклад, Вільшани, Бовцар), частково з етнічними мотивами (розселення угорських громад). За даними обстежень, у селі Вільшана знесено 160 будинків із компенсацією 890 657 рублів. Незважаючи на фрагментарність документів, очевидна подвійність радянської політики: економічний прогрес супроводжувався руйнуванням традиційних структур місцевих громад. У цілому, хрущовська епоха інтегрувала Закарпаття в радянську економічну систему, але ціною збитків і соціальних розривів. Історія ГЕС втілює парадокси того часу: технічний прогрес і централізоване планування досягалися через людські та екологічні жертви. Наукова новизна дослідження – детальна реконструкція місцевих економічних процесів та аналіз маловідомих документів про переселення