DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Vasyl Kuzan nyelvstílusának sajátosságai
Резюме. Кожна мова має й свою унікальність, яка проявляється у різноманітній структурі та мовних нормах (лексичних, граматичних, орфоепічних та орфографічних), які формуються та змінюються під впливом історичного, соціального та регіонального становища. Зокрема, це можуть бути діалектизми, просторіччя та інші, що надають мові динамічного та живого характеру.
Основний пласт сучасної української літературної мови становлять слова південно-східного наріччя, зокрема ті, що ввійшли до стандартизованої форми з середньонаддніпрянського та слобожанського говорів. Дослідники наголошують, що у формуванні літературної мови важливу роль відіграли не лише класики Наддніпрянщини, як І. Котляревський чи Т. Шевченко, але й письменники Слобожанщини – Г. Квітка-Основ’яненко, П. Гулак-Артемовський, М. Костомаров та інші
Features of the application of innovative tools in the strategic management of regional tourist destinations
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/8Резюме. В умовах глобалізації та стрімкого розвитку технологій, дослідження
особливостей застосування інноваційних інструментів у стратегічному управлінні
туристичними дестинаціями набуває актуальності, оскільки сприяє підвищенню
конкурентоспроможності та сталому розвитку туристичних територій. Метою дослідження
є визначення особливостей застосування інноваційних інструментів у стратегічному управлінні
туристичними дестинаціями та розробка рекомендацій щодо їх ефективного впровадження для
забезпечення конкурентоспроможності та стійкості територій. У роботі запропоновано
класифікацію міських туристичних дестинацій України за рівнем доступності та придатності
до використання, яка поділяє туристичні дестинації на три категорії: доступні та придатні
до використання, доступні, але умовно придатні, а також недоступні або непридатні для
туристичної діяльності. Наведено приклади таких дестинацій України зважаючи вплив
сучасних факторів, які переважно носять деструктивний характер. Досліджено стан та
перспективи розвитку туристичної дестинації міста Луцьк, зокрема проаналізовано
надходження від туризму до бюджету міста та обсяги туристичного збору. Сформовано систему інтегрованого управління структурними елементами туристичної дестинації, яка
відображає взаємозв’язок між транспортною, розважальною, соціальною інфраструктурою,
об’єктами туристичних атракцій та сервісним обслуговуванням. Визначено основні групи
стейкхолдерів стратегічного управління туристичними дестинаціями. Систематизовано
напрями стратегічного управління туристичними дестинаціями, які формують ефективну
систему розвитку туристичних територій, що сприяє підвищенню привабливості дестинацій.
Запропоновано основні інноваційні напрями розвитку туристичних дестинацій в сучасних
умовах, враховуючи виклики, спричинені військовою агресією росії, економічними кризами та
технологічними змінами. Впровадження цифрових технологій, розвиток сталої туристичної
інфраструктури, адаптація до глобальних викликів та інтеграція smart-рішень дозволяють
підвищити конкурентоспроможність дестинацій, забезпечити їхню стійкість і привабливість
для туристів.A globalizáció és a gyors technológiai fejlődés összefüggésében egyre inkább
aktuálissá válik a turisztikai desztinációk stratégiai menedzsmentjében az innovatív eszközök
alkalmazásának sajátosságainak kutatása, amely hozzájárul a turisztikai térségek versenyképességének
növeléséhez és fenntartható fejlődéséhez. A tanulmány célja, hogy meghatározza az innovatív eszközök
alkalmazásának jellemzőit a turisztikai desztinációk stratégiai menedzsmentjében, és javaslatokat
dolgozzon ki azok hatékony megvalósítására a területek versenyképességének és fenntarthatóságának
biztosítása érdekében. A dolgozat javaslatot tesz az ukrajnai városi turisztikai desztinációk elérhetőségi
és használhatósági szint szerinti osztályozására, amely három kategóriába sorolja a turisztikai
célpontokat: elérhető és használható, elérhető, de feltételesen alkalmas, valamint turisztikai
tevékenységre megközelíthetetlen vagy alkalmatlan. Példák az ilyen ukrajnai desztinációkra, figyelembe
véve a modern tényezők hatását, amelyek elsősorban romboló jellegűek. Megvizsgáltuk Luck város
turisztikai desztinációjának állapotát és fejlődési kilátásait, különös tekintettel a turizmusból a város
költségvetésébe befolyó bevételre és az idegenforgalmi díj mértékére. Kialakult a turisztikai desztináció
szerkezeti elemeinek integrált menedzselésének rendszere, amely tükrözi a közlekedés, a szórakozás, a
szociális infrastruktúra, a turisztikai vonzerő létesítmények és a szolgáltatás kapcsolatát.
Meghatároztuk a turisztikai desztinációk stratégiai irányításában érdekelt felek főbb csoportjait.
Rendszereztük a turisztikai desztinációk stratégiai irányításának irányait, amelyek hatékony rendszert
alkotnak a turisztikai területek fejlesztésében, ami hozzájárul a desztinációk vonzerejének növeléséhez.
Az orosz katonai agresszió, a gazdasági válságok és a technológiai változások okozta kihívások
figyelembevételével a turisztikai desztinációk fejlesztésének fő innovatív irányait javasolják modern
körülmények között. A digitális technológiák bevezetése, a fenntartható turisztikai infrastruktúra
fejlesztése, a globális kihívásokhoz való alkalmazkodás, az okos megoldások integrálása lehetővé teszi
a desztinációk versenyképességének növelését, fenntarthatóságának biztosítását, turisták vonzását.Abstract. In the context of globalization and rapid technological development, the study of the
features of the application of innovative tools in the strategic management of tourist destinations is
becoming relevant, as it contributes to increasing the competitiveness and sustainable development of
tourist areas. The purpose of the study is to determine the features of the application of innovative tools
in the strategic management of tourist destinations and develop recommendations for their effective
implementation to ensure the competitiveness and sustainability of territories. The paper proposes a
classification of urban tourist destinations in Ukraine by the level of accessibility and usability, which
divides tourist destinations into three categories: accessible and usable, accessible but conditionally
suitable, and inaccessible or unsuitable for tourist activities. Examples of such destinations in Ukraine are given, taking into account the influence of modern factors, which are mainly destructive in nature.
The state and prospects for the development of the tourist destination of the city of Lutsk are studied, in
particular, the revenue from tourism to the city budget and the volume of tourist fees are analyzed. A
system of integrated management of the structural elements of a tourist destination has been formed,
which reflects the relationship between transport, entertainment, social infrastructure, tourist attraction
facilities and service. The main groups of stakeholders in the strategic management of tourist
destinations have been identified. The directions of strategic management of tourist destinations have
been systematized, which form an effective system for the development of tourist territories, which
contributes to increasing the attractiveness of destinations. The main innovative directions for the
development of tourist destinations in modern conditions have been proposed, taking into account the
challenges caused by russia's military aggression, economic crises and technological changes. The
introduction of digital technologies, the development of sustainable tourism infrastructure, adaptation
to global challenges, and the integration of smart solutions make it possible to increase the
competitiveness of destinations, ensure their sustainability, and attract tourists
Mechanisms for Regulating the Financial Market in the European Union
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/9A tanulmány célja az Európai Unió pénzügyi piacainak állami szabályozási
mechanizmusainak átfogó elemzése, különös tekintettel a makroprudenciális és mikroprudenciális
szabályozás szerepére és azok kölcsönhatásaira. A vizsgálat alapját a pénzügyi piacok stabilitásának
biztosítása és a rendszerkockázatok megelőzése képezi, amelyek fontosságát a 2008-as globális
pénzügyi válság, a COVID–19 világjárvány és a legújabb geopolitikai feszültségek is hangsúlyossá
tették. A tanulmány bemutatja a négy klasszikus szabályozási modellt: az intézményi (szektorális), a
funkcionális, az integrált és a Twin Peaks modellt. Ezek eltérő mértékben vannak jelen az egyes uniós
tagállamok gyakorlatában, és különböző előnyöket és hátrányokat hordoznak magukban. A szektorális
modell a szabályozói hatáskörök világos megosztását biztosítja, ugyanakkor növeli a szabályozói
versengés és az érdekellentétek kockázatát. Az integrált modell ezzel szemben egységes fellépést tesz
lehetővé, viszont a rendszer összetettségéből adódóan rugalmatlan lehet. Kiemelt figyelmet kap a nem
banki pénzügyi szektor szabályozása is, különös tekintettel a biztosítók, nyugdíjpénztárak és egyéb
pénzügyi szolgáltatók prudenciális felügyeletére. A digitális pénzügyi szolgáltatások, mint a
kriptoeszközök és a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok szabályozása az EU-ban még
kialakulóban van, azonban a MiCA rendelet elfogadása jelentős lépés a transzparencia és a
befektetővédelem megerősítése felé. A tanulmány rámutat a fenntarthatósági szempontok (ESG)
integrációjának szükségességére is, hiszen a klímakockázatok közvetve a pénzügyi stabilitást is
veszélyeztethetik. A makroprudenciális szabályozás célja a pénzügyi rendszer egészének stabilitása, a
ciklikus és strukturális rendszerkockázatok mérséklése. Ezzel szemben a mikroprudenciális felügyelet
az egyes pénzügyi intézmények fizetőképességét, megbízhatóságát hivatott biztosítani. A kettő közötti
összhang elengedhetetlen: a túlzott mikroprudenciális szigor csökkentheti a hitelnyújtást, míg a
makroprudenciális kontroll hiánya rendszerszintű válságokhoz vezethet. A kutatás elemzi az ESRB és
az SSM kulcsszerepét, továbbá a Bankunió és az Egységes Szabálykönyv (Single Rulebook) működését.
E szabályozási keretek célja az átláthatóság növelése, a pénzügyi szektorba vetett bizalom erősítése,
valamint a rendszerkockázatok mérséklése. A vizsgálat rámutat, hogy az új technológiák (regtech,
suptech) alkalmazása elősegítheti a felügyeleti tevékenység hatékonyságát. A tanulmány
következtetései szerint a szabályozási rendszerek jövőbeli fejlődése a digitális pénzügyi innovációk és
a fenntarthatósági kockázatok teljes körű integrációján, valamint a makro- és mikroprudenciális
megközelítések szorosabb összehangolásán alapul majd.Резюме. У статті здійснено всебічний аналіз механізмів державного регулювання
фінансових ринків Європейського Союзу з акцентом на роль та взаємодію макро- та
мікропруденційного регулювання. У центрі дослідження – забезпечення стабільності
фінансової системи та запобігання системним ризикам, значення яких особливо зросло після
глобальної фінансової кризи 2008 року, пандемії COVID–19 та новітніх геополітичних загроз.
Розглянуто чотири класичні моделі регулювання: інституційну (секторальну), функціональну,
інтегровану та Twin Peaks. Їх застосування у країнах ЄС різниться, а кожна модель має свої
переваги й недоліки. Секторальна модель забезпечує чіткий розподіл повноважень між
регуляторами, але підвищує ризик виникнення конфлікту інтересів. Натомість інтегрована
модель дозволяє уніфікований підхід, хоча через складність може бути менш гнучкою.
Особливу увагу приділено регулюванню небанківського фінансового сектору – страхових
компаній, пенсійних фондів та інших фінансових установ. Регулювання цифрових фінансових
послуг, зокрема криптоактивів та DeFi-платформ, перебуває на стадії формування, однак
прийняття регламенту MiCA є суттєвим кроком до посилення прозорості та захисту
інвесторів. Також підкреслено необхідність інтеграції факторів сталого розвитку (ESG),
оскільки кліматичні ризики можуть опосередковано загрожувати фінансовій стабільності.
Макропруденційна політика спрямована на збереження стійкості всієї фінансової
системи та зниження системних ризиків, тоді як мікропруденційна забезпечує фінансову
надійність окремих установ. Баланс між ними надзвичайно важливий: надмірна жорсткість
мікропруденційного контролю обмежує кредитування, тоді як недостатнє макропруденційне наглядання загрожує системними кризами. У роботі проаналізовано діяльність ESRB та SSM,
а також функціонування Банківського союзу й Єдиного зводу правил (Single Rulebook). Ці
інститути покликані підвищувати прозорість фінансового сектору, зміцнювати довіру до
ринку та знижувати системні ризики. Окремо розглянуто можливості застосування новітніх
технологій (regtech, suptech), що підвищують ефективність наглядової діяльності. У висновках
зазначено, що майбутній розвиток регуляторних систем залежатиме від повної інтеграції
цифрових фінансових інновацій, врахування ризиків сталого розвитку та тіснішої координації
макро- й мікропруденційного регулювання.наглядання загрожує системними кризами. У роботі проаналізовано діяльність ESRB та SSM,
а також функціонування Банківського союзу й Єдиного зводу правил (Single Rulebook). Ці
інститути покликані підвищувати прозорість фінансового сектору, зміцнювати довіру до
ринку та знижувати системні ризики. Окремо розглянуто можливості застосування новітніх
технологій (regtech, suptech), що підвищують ефективність наглядової діяльності. У висновках
зазначено, що майбутній розвиток регуляторних систем залежатиме від повної інтеграції
цифрових фінансових інновацій, врахування ризиків сталого розвитку та тіснішої координації
макро- й мікропруденційного регулювання.Abstract. This study presents a comprehensive analysis of the mechanisms of state regulation
of financial markets in the European Union, focusing on the role and interaction of macroprudential
and microprudential policies. The research emphasizes the importance of maintaining financial
system stability and preventing systemic risks, particularly in light of recent global financial crises,
the COVID–19 pandemic, and emerging geopolitical challenges. The paper reviews four classical
regulatory models: institutional (sectoral), functional, integrated, and Twin Peaks. These models are implemented to varying degrees across EU member states, each with distinct advantages and
drawbacks. The sectoral model ensures a clear division of regulatory powers but increases the risk of
conflicts of interest between authorities. Conversely, the integrated model allows for a unified
approach but may lack flexibility due to its complexity. Special attention is given to the regulation of
the non-banking financial sector, including insurance companies, pension funds, and other financial
service providers. Regulation of digital financial services, such as crypto-assets and decentralized
finance (DeFi) platforms, is still developing within the EU; however, the adoption of the MiCA
regulation represents a significant step toward enhancing transparency and investor protection. The
integration of sustainability (ESG) factors into prudential frameworks is also emphasized, as climate
risks may indirectly threaten financial system stability. Macroprudential regulation focuses on
maintaining the stability of the financial system as a whole and mitigating systemic risks, while
microprudential supervision ensures the solvency and reliability of individual institutions. Achieving a
balance between these two levels is crucial; excessive microprudential strictness may constrain
lending, whereas insufficient macroprudential oversight could lead to systemic crises. The study
analyzes the pivotal roles of the ESRB and the SSM, along with the functioning of the Banking Union
and the Single Rulebook. These frameworks aim to increase transparency, strengthen market
confidence, and reduce systemic risks in the EU financial sector. The potential application of
innovative technologies such as regtech and suptech to enhance supervisory effectiveness is also
discussed. In conclusion, the study asserts that the future development of regulatory systems will
depend on the full integration of digital financial innovations, the inclusion of sustainability risks in
prudential policies, and closer coordination between macroprudential and microprudential
approaches
Скриптинг в пакетах динамічної геометрії
A mai diákoknak új típusú tulajdonságokkal rendelkeznek. Digitális technológiák
világának fejlődése miatt teljesen más világban nőttek fel, különböző tanulási stílusokkal rendelkeznek, más a hozzáállásuk a tanulási folyamatokhoz, és magasabb elvárásaik vannak az oktatással és a tanulással szemben. A tanárok is másfajta kihívásokkal találják magukat szemben és fontos kérdéseket kell megoldaniuk a tanítás tanulói igényekhez, preferenciákhoz és elvárásokhoz való igazítása kapcsán. A pedagógusoknak különféle oktatási módszereket és megközelítéseket kell alkalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a tanulók számára, hogy aktív résztvevői legyenek a tanulási folyamatnak, erős motivációval és elköteleződéssel a saját tanulásuk iránt. A modern pedagógiai paradigmák és az oktatási trendek, amelyeket az IKT (információs és kommunikációs technológiák) használata tovább erősít, megalapozzák az aktív tanulás megvalósítására irányuló új megközelítések és módszerek alkalmazását. Az oktatás gamifikációja (játékelemek alkalmazása a tanulásban) az egyik ilyen tendencia.
A szakdolgozat célja a matematikaórák játékosítása, hogy ezzel motivációt és
érdeklődést keltsünk a diákokban. A kísérleti oktatás ideje alatt a „Másodfokú
függvények” témakört vezettem le jétékosítva a 9-edik osztályban, felhasználva a
videójátékok különböző elemeit, tulajdonságait. A munka során megvizsgáljuk, hogy
a játékosított tanóráknak kihatással vannak e a diákok matematikai szorongására,
amely csökkentheti a tanulók koncentrációját és negatív hatással van a diákok eredményeire
Seismicity of Mars
Abstract. Determining of focal mechanism mechanism and seismic moment tensor (MT) are he most difficult problems in seismology. We propose the
method that enables to obtain the focal mechanism solution by inversion
of waveforms for the Marsquakes which was recorded by the Very Broad
Band sensors and associated channel ELYSE and is located 37.2° away
from InSight.
Seismic data recorded by the SEIS experiment [7], [8] onboard the InSight mission [1] have shown that Mars is seismically active with more
than 1300 events detected and catalogued by the InSight Marsquake Service (MQS) [5], [4], [3]. The global seismic event rate sets Mars as moderately active, between the weak lunar activity and the terrestrial intraplate
seismicity [1] and provided enough seismic records to perform the first
structure inversions of the planet. See [9] for a review of results. But on
May 4th, 2022, NASA’s InSight Mars lander has detected the largest quake
ever observed on another planet: an estimated magnitude Mw4.7 temblor
that occurred the 1,222nd martian day, or sol, of the mission [6].
We used a point-source approximation, assuming the location and origin
time are known. We also used method based on a point source approach
for an elastic, horizontally-layered medium to retrieve source parameters
of events on Mars. The seismic moment tensor was calculated using the
matrix method for only the direct P- and S waves. So, we propose to invert
only the direct waves instead of the full field. This method is less sensitive
to path effects than reflected and transformed waves. Our method enables
obtaining a focal mechanism solution by inversion of waveforms recorded
at only one station.The work presented in this paper was partially supported by the Institutional Research Plan RVO67985891 of the Institute of Rock Structure and Mechanics of the Czech Academy of Sciences and the program CAS Researchers at Risk Fellowship 1598/2024 OMS
Cultural diversity as a resource for the development of personal speech skills
https://opac3.brff.monguz.hu/hu/record/-/record/bibBRF00015728 Весь випуск: https://sites.google.com/uica.education/nayka/%D0%BD%D0%B0%D1%83%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%96-%D0%B7%D0%B0%D0%BF%D0%B8%D1%81%D0%BA%D0%B8-11Резюме. У статті розглядаються особливості полікультурного виховання дітей молодшого
шкільного віку в умовах сучасного освітнього середовища. Автор акцентує увагу на
важливості формування в учнів полікультурної компетентності як основи для
толерантної взаємодії у багатокультурному суспільстві. Проаналізовано психологічні та
педагогічні аспекти розвитку дітей 6–10 років, зокрема еволюцію когнітивних процесів,
естетичних переживань та готовності до міжкультурного спілкування.Abstract. This article examines the peculiarities of multicultural education for children in primary school
age within the context of the modern educational environment. The author emphasizes the
importance of developing multicultural competence in students as the foundation for tolerant
interaction in a multicultural society. Psychological and pedagogical aspects of the development of
children aged 6-10 years are analyzed, including the evolution of cognitive processes, aesthetic
experiences, and readiness for intercultural communication.
The main tasks of multicultural education are defined, which involve enriching knowledge
about the culture of one’s own nation, fostering interest in world cultures, and promoting tolerance
in relationships with others. Pedagogical conditions for the effective implementation of
multicultural education in the educational process are outlined, including the integration of
elements of various cultures into the curriculum, cooperation with the community, and creating an
atmosphere of mutual respect in the school environment.
In particular, the pedagogical conditions of interaction in a multicultural environment are
highlighted: humanization of relations between members of the school team, which is based on the
pedagogy of partnership and interaction on the principle of «subject-subject»; pedagogy of the
socio-cultural space of the school through increased cooperation with parents, graduates and
community representatives; continuity of education and upbringing, which ensures the gradual and
holistic formation of the student’s personality.
Particular attention is paid to the methods of multicultural education that contribute to the
development of multicultural competencies in all participants of the educational process —
students, teachers, parents, and members of the local community. The conclusion is made that
multicultural education is a key factor in preparing children in primary school age for life in a
globalized world
Iнформацiйно-комунiкацiйнi технологiї у пiдготовцi майбутнiх учителiв початкової школи до роботи в умовах iнклюзивного навчання учнiв
Резюме. Сучасний розвиток освiти нерозривно пов’язаний iз активним впровадженням iнформацiйно-комунiкацiйних технологiй (IКТ), що вiдкривають новi можливостi для вдосконалення професiйної пiдготовки
майбутнiх учителiв початкової школи. В умовах стрiмкої цифровiзацiї
суспiльства володiння сучасними технологiями стає важливим компонентом педагогiчної дiяльностi, оскiльки дозволяє зробити освiтнiй
процес бiльш гнучким, доступним i адаптивним до потреб кожного
учня.
Особливої актуальностi це питання набуває у контекстi iнклюзивного навчання, що передбачає створення рiвних можливостей для всiх
дiтей, незалежно вiд їхнiх особливих освiтнiх потреб. Iнклюзивна освiта вимагає вiд педагога не лише глибоких професiйних знань, але й
умiння ефективно використовувати цифровi iнструменти для органiзацiї навчального процесу, адаптацiї матерiалiв, комунiкацiї з батьками,
спецiалiстами та учнями
Tanító- és tanárképzésben részt vevő hallgatók külső és belső motivációinak vizsgálata korrespondenciaelemzés alkalmazásával
Az oktatási intézmények és az oktatók rendkívül fontos feladata az, hogy
képesek legyen motiválni diákjaikat, csökkentve ezzel a diplomázás előtti
iskolaelhagyást, növelve az intézmény és a diákok teljesítményét.
Kutatásunk célja volt a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) az óvodai és elemi oktatás pedagógiája (BA) szak és pedagógiai modult végző
hallgatók körében a motiváció kérdéskörét vizsgálni. A kérdőívek kiértékelése során korreláció-, valamint korrespondenciaelemzést végeztünk
Scientific approaches to the formation of conducting and choral technique of students of faculties of arts
Весь випуск: https://sites.google.com/uica.education/nayka/%D0%BD%D0%B0%D1%83%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%96-%D0%B7%D0%B0%D0%BF%D0%B8%D1%81%D0%BA%D0%B8-15Резюме. У статті розкрито специфіку диригентсько-хорової підготовки студентів
факультетів мистецтв з урахуванням сучасних вимог до підготовки
конкурентоспроможних фахівців з музичного мистецтва. Розглянуто історичні витоки
мистецтва диригування з давніх часів і до появи сучасного професійного диригентського
мистецтва з розвинутою диригентською технікою. Розкрито, що диригентська техніка
включає вміння хормейстера відтворювати музику, передавати почуття, пропонувати
власне бачення музичного твору за допомогою розвинутого диригентського апарату.
З’ясовано, що завдяки використанню засобів допоміжної і виразової техніки диригент
здійснює емоційно-вольовий вплив на виконавців, надаючи своєму жесту образну
конкретність.Abstract. The article reveals the specifics of conducting and choral training of students of art faculties,
taking into account modern requirements for the training of competitive specialists in musical art.
The historical origins of the art of conducting from ancient times to the emergence of modern
professional conducting art with developed conducting technique are considered. It is revealed that
conducting technique includes the ability of the choirmaster to reproduce music, convey feelings,
and offer his own vision of a musical work using a developed conducting apparatus. It was found
that through the use of auxiliary and expressive techniques, the conductor exerts an emotional and
volitional influence on the performers, giving his gesture a figurative concreteness.
It was determined that the formation of conducting technique is an important factor in the
professional training of students of the faculties of arts and should be based on the introduction of a
number of methodological approaches into conducting and choral training: systemic and holistic,
personal and reflective and conscious. The systemic and holistic approach allows us to consider conducting technique not as a
separate segment of training, but as part of professional activity, where musical, psychological and
technical aspects interact within a holistic system to achieve the best learning result. A personal
approach to the formation of conducting and choral technique of students of the faculties of arts is
aimed at revealing the individual creative potential of each student, increasing his confidence in his
own abilities as a leader of a creative team and forming a unique conducting style. A reflective and
conscious approach contributes not only to the improvement of the conducting technique of future
specialists, but also to the development of communicative skills and artistic thinking, allowing them
to be as effective as possible in their rehearsal and performance activities. It has been proven that
the comprehensive application of these approaches has a positive effect on the process of forming
the conducting and choral technique of students of the faculties of arts