DSpace at Ferenc Rákóczi II. Transcarpathian Hungarian Institute
Not a member yet
5005 research outputs found
Sort by
Theoretical principles of the problem of the development of bayaan performance in Kharkiv regio
Весь випуск: https://sites.google.com/uica.education/nayka/%D0%BD%D0%B0%D1%83%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D1%96-%D0%B7%D0%B0%D0%BF%D0%B8%D1%81%D0%BA%D0%B8-16?authuser=0Резюме. У статті порушується питання розвитку харківської академічної народноінструментальної школи, що відбувався в царині загальноукраїнських мистецьких процесів.
Зокрема, історико-виконавський досвід митців Слобожанщини спирався на: творчість
харківських композиторів; здобутки в науково-дослідній роботі; методико-педагогічну
діяльність викладачів вищих та середніх мистецьких навчальних закладів. З’ясовано, що ці
чинники визначили теоретичні засади для вивчення процесу розвитку та становлення усіх
форм ансамблевого виконавства за участю баяна та акордеона Харківщині.Abstract. The article raises the issue of the development of the Kharkiv academic folk instrumental
school, which took place in the field of all-Ukrainian artistic processes. In particular, the historical
and performing experience of the artists of Slobozhanshchyna was based on: the work of Kharkiv
composers; achievements in scientific research; methodological and pedagogical activities of
teachers of higher and secondary art educational institutions. It was found that these factors
determined the theoretical principles for studying the process of development and formation of all
forms of ensemble performance with the participation of bayan and accordion in Kharkiv region.
Analysis of scientific literature revealed that the pedagogical and educational activities of
Kharkiv educational music institutions (Kharkiv Music College named after B. Lyatoshynsky, Kharkiv
National University of Arts named after I. P. Kotlyarevsky), which have been operating for more
than one hundred and twenty years, provide grounds for stating the fact of the existence of the
Slobozhansk school with its creative features, outstanding performers, laureates of national and
international competitions, and scientists
Modification of the air temperature in the Carpathian Basin over the period 1981–2020
https://journals.kmf.uzhgorod.ua/index.php/geograph/article/view/41Редакційна колегія: https://journals.kmf.uzhgorod.ua/index.php/geograph/editorialЗміст: https://journals.kmf.uzhgorod.ua/index.php/geograph/issue/view/5A kutatás aktualitása: az éghajlatváltozás, azon belül a felmelegedés, korunk egyik legfontosabb környezeti
problémájává lépett elő mind globális, mind regionális szinten. A kutatás tárgya: a hőmérsékletváltozás sajátosságai
a Kárpát-medencében az utóbbi évtizedekben. A kutatás célja: meghatározni a hőmérsékletváltozás regionális
sajátosságait a Kárpát-medencében az 1981–2020-as időszak folyamán, feltárni a felmelegedés mennyiségi
mutatóit és jellegét, illetve a lehetséges mozgatórugóit. Módszerek: elsősorban matematikai-statisztikai elemzéseket
alkalmaztunk, kiemelten trendelemzést, töréspontvizsgálatot, a kétféle modell illeszkedése jóságának az összevetését.
Eredmények: a lineáris trendelemzés a vizsgált évtizedekre vonatkozóan mindegyik állomás évi középhőmérsékleti
adatsorában szignifikáns emelkedő trendet detektált, melyek mértéke némileg meghaladta a globális átlagot.
Ugyanakkor sikerült szignifikáns töréspontokat is detektálni az adatsorokban. Összehasonlítva a kétféle közelítés
illeszkedését az évi hőmérsékleti adatsorokhoz, többnyire a töréspontok által tagolt részátlagoké bizonyult
jobbnak, ami a felmelegedés szakaszos jellegére utal. Az évszakos adatok elemzése a nyarak melegedését találta
legintenzívebbnek, sajátos módon viszont a nyári hőmérsékletek emelkedése inkább bizonyult trendjellegűnek.
Gyakorlati jelentősége: a kapott eredmények elősegíthetik az éghajlatváltozás sajátosságainak a jobb megértését,
ami lehetővé teheti az előrejelzések javítását és a következményekhez való alkalmazkodás megkönnyítését.
Következtetések: a globális felmelegedés regionális szinten eltérően jelentkezik, tér– és időbeli sajátosságait különböző
éghajlati tényezők határozzák meg. A továbblépés lehetőségei: az éghajlatváltozás regionális sajátosságainak azok
tényezőitől, elsősorban a légkörzés jellemzőitől való függésének a vizsgálata.Резюме. Актуальність дослідження: зміна клімату, в тому числі потепління, виступає однією з головних екологічних проблем сучасності як у глобальному, так і в регіональному масштабі. Предмет дослідження: особливості температурних змін у Карпатському басейні за останні десятиріччя. Мета дослідження – визначити регіональні особливості температурних змін у Карпатському басейні протягом 1981–2020 років,
виявити кількісні показники та характер процесів потепління, їх можливі чинники. Методи дослідження: основними виступають методи статистичного аналізу, передусім трендовий аналіз та виявлення
точок розриву часових рядів даних, порівняння добротності прилягання трендів і розбивань на періоди за
допомогою точок розриву.
Результати дослідження: аналізи виявили значимі висхідні лінійні тренди у середньорічних температурах усіх 10 міст, що досліджувалися за 1981–2020 роки, причому регіональні показники потепління переважали відповідні значення глобального рівня. Разом із тим виявлені також значимі точки розриву в часових
рядах. Порівняння добротності прилягання трендів та періодів, розбитих точками розриву до фактичних
показників, для більшості міст вирішилось на користь останніх, що вказує на ступінчастий характер процесу підвищення температури в регіоні. Аналіз даних пір року показав найбільшу інтенсивність літнього
потепління, однак своєрідно, що підвищення літніх температур, на відміну від інших сезонів, мало більшою
мірою трендовий характер.
Практичне значення: отримані результати сприяють кращому розумінню характеру змін клімату, що
дасть змогу вдосконалити їх прогнозування та полегшити адаптацію до їх наслідків. Висновки: глобальне потепління проявляється неоднаково на регіональному рівні, його просторові та часові особливості
зумовлені різними кліматотвірними чинниками. Перспектива подальших досліджень полягає у вивченні
залежності регіональних особливостей кліматичних змін від їх чинників, передусім характеру циркуляції
атмосфери.Abstract. The relevance of the research: climate change, including warming, which has emerged as one of the most
important environmental problems of our lifetime, both at global and regional levels. The subject of the research
is the features of temperature changes in the Carpathian Basin over recent decades. The purpose of the study
is to determine the regional characteristics of temperature changes in the Carpathian Basin over the period
1981–2020, to identify relevant quantitative indicators as well as patterns of warming and their possible causes.
Research methods: mostly mathematical-statistical methods of analysis were used, with emphasis on trend detection
and breakpoint analysis, as well comparison of the goodness of fit between the models.
The results of the study: linear trend analysis detected a significant upward trend for mean annual temperature
data series for each station category over the studied decades, with values slightly above global average. Though,
significant breakpoints were also detected in the dataset. As compared the fitting of trends and periods distributed
by break points to the annual temperature data series, the latter proved better indicating the gradual nature in
the temperature rise. As a result, analysis of the seasonal data show that more intense warming was observed in
the summer. Still, it is important to note that the rise in summer temperatures was more likely to be trend-like.
Practical significance: research results may facilitate a better understanding of the nature of climate change,
which in turn, could improve its forecasting and facilitate adaptation to its consequences. Conclusions: global
warming is regionally differentiated, with its spatial and temporal patterns determined by different climatic factors.
The prospect of further research: to examine the dependence of region-specific features of climate change on its
factors, especially the nature of atmospheric circulation
Exceptional stability of the sugammadex-solasodine complex: Insights from experimental and theoretical studies
Editorial board: https://www.sciencedirect.com/journal/carbohydrate-polymers/about/editorial-boardContents: https://www.sciencedirect.com/journal/carbohydrate-polymers/vol/348/part/PAAbstract. Sugammadex (SGM) is the first cyclodextrin (CD)-based selective relaxant binding agent. We investigated its ability to capture natural aminosteroid phytotoxins, and assessed its potential as an antidote for intoxication. Solasodine (SS), a toxic alkaloid from the Solanaceae family, was chosen as the model compound. Complexation was studied using nuclear magnetic resonance (NMR) spectroscopy, molecular modelling, and isothermal titration calorimetry (ITC). NMR in various D2O/DMSO‑d6 media revealed a particularly stable inclusion-type complex, identifying a slow exchange process between the CD and the aminosteroid along with a less significant fast exchange between DMSO and SGM. Using various NMR techniques, the structure and kinetic/thermodynamic parameters of the inclusion complex were explored. Theoretical calculations showed the secondary amino head of SS near the carboxylate ends of the SGM sidechains, facilitating intermolecular ionic interactions. ITC experiments in an aqueous environment provided Ka stability constants of 7.03 × 106 M−1 and 4.17 × 106 M−1 at 25 °C and 37 °C, respectively, similar to previously reported SGM complexes with aminosteroid neuromuscular blockers. Finally, SGM significantly increased cell survival and reduced SS toxicity in mHippoE-14 mouse hippocampal embryonic cells, supporting the hypothesis that SGM could act as an antidote to SS's toxic effects.This work was supported by the National Research, Development and Innovation Fund of Hungary (grants K_138937 (JK), TKP2021-NVA-14 (BF), K 137940 (AB), and PD 146764 (FS)) and the Hungarian Academy of Sciences (NAP2022-I-3/2022) (JK). This project has received funding also from the European Union's Horizon 2020 - Research and Innovation Framework Programme under the H2020 Marie Skłodowska-Curie Actions grant agreement Bicyclos No. 101130235 (SB, MM). Views and opinions expressed are however those of the author(s) only and do not necessarily reflect those of the European Union. Neither the European Union nor the granting authority can be held responsible for them. Furthermore, BF was also received support in part by the National Science Centre, Poland under the MINIATURA 7 call within the project reg. No: 2023/07/X/ST4/01433. É.M. was supported by the ÚNKP-23-3 University Excellence Scholarship Program of the Ministry for Culture and Innovation from the source of NRDI Fund. The GITDA (Governmental Information-Technology Development Agency, Hungary) is gratefully acknowledged for allocating computing resources used in this work. Further calculations have been carried out using resources provided by the Wroclaw Centre for Networking and Supercomputing. BM acknowledges the project ‘e-Infrastruktura CZ’ (e-INFRA LM2018140), the program ‘Projects of Large Research Development, and Innovations Infrastructures’ for computational resources, and the grant 21-15936S from the Grant Agency of the Czech Republic
Виклики у процесі навчання багатомовних здобувачів у системі вищої освіти
Редакційна колегія: https://educationalchallenges.org.ua/index.php/education_challenges/about/editorialTeam Зміст: https://educationalchallenges.org.ua/index.php/education_challenges/issue/view/15Abstract. This study investigates the challenges encountered by teachers in educating multilingual students at the Ferenc Rákóczi II Transcarpathian Hungarian College of Higher Education in Ukraine. The college serves a diverse student population, including native Ukrainian speakers, Hungarian speakers, and others, creating a complex and dynamic multilingual learning environment. This research aims to understand the specific challenges faced by teachers in navigating this linguistic diversity to support all students' academic success.
Methodology: The research employed a mixed-methods approach. Document analysis was conducted to examine the college's institutional language policies and their implications for teaching and learning. This included an analysis of official documents, such as the college charter and curriculum guidelines. Concurrently, observational data was collected from multilingual classrooms to understand real-time language practices.
Results: The findings reveal several key challenges. Firstly, addressing varying levels of proficiency in Ukrainian, Hungarian, and English within the same classroom presents significant pedagogical demands. Providing individualized support, including extra tutoring and language support services, was also identified as crucial for ensuring all students can effectively engage with the learning material. Secondly, the effective use of intermediary languages, such as English, in facilitating instruction across different language backgrounds proved to be a crucial consideration.
Conclusions: The study underscores the complexities of teaching in a multilingual environment. It highlights the importance of teacher training and professional development in areas such as multilingual pedagogy, intercultural communication, and the development and utilization of appropriate language learning resources. The findings of this study offer valuable insights for educators and policymakers in multilingual contexts, emphasizing the need for flexible and inclusive approaches to teaching and learning that address the unique linguistic and cultural needs of all students.Резюме. У статті досліджено проблеми, з якими стикаються викладачі під час навчання багатомовних студентів у Закарпатському угорському інституті ім. Ференца Ракоці II. Інститут навчає студентів різної національності, включаючи носіїв української, угорської та інших мов і створюючи складне та динамічне багатомовне навчальне середовище. Метою дослідження є з’ясування конкретних проблем, з якими стикаються викладачі в умовах цього мовного різномаїття, щоб підтримати успішність навчання студентів.
Методологія: У дослідженні застосовується змішаний метод. Було проведено дослідження нормативно-правової документації якою регулюється мовна політика закладу вищої освіти та процес навчання та викладання. Це включало аналіз офіційних документів, таких як статут інституту та навчальні програми. Водночас був проведений збір і аналіз даних про багатомовні аудиторії з метою розуміння мовного становища у реальному часі.
Результати: За результатами дослідження виявлено кілька ключових проблем. По-перше, врахування різного рівня володіння українською, угорською та англійською мовами в одній групі вимагає специфічні педагогічні підходи. Було визначено, що надання індивідуальної підтримки та мовні курси, також є важливими для забезпечення ефективної успішності студентів у опануванні навчального матеріалу. По-друге, для полегшення навчання в різних мовних середовищах важливим фактором є ефективне використання мови-посередника, як наприклад, англійської.
Висновки: Наголошено на складності викладання в багатомовному середовищі, на важливості підготовки вчителів та їх професійного розвитку в таких галузях, як багатомовна педагогіка, міжкультурна комунікація та розробка і використання відповідних навчальних методів. Результати дослідження дають цінні знання для педагогів, які працюють у багатомовному середовищі, підкреслюючи необхідність гнучких та інклюзивних підходів до навчання та викладання, які враховують унікальні мовні та культурні потреби студентів
Fraktál megközelítés, mint a digitális egyetem oktatási és gazdasági ökoszisztémájának stratégiai szabályozási módszere
Редакційна колегія: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/about/editorialTeamЗміст: https://aab-economics.kmf.uz.ua/aabe/issue/view/9Abstract. In the current conditions of digitalization, structural transformations of the global
labor market, and increased requirements for the adaptability of educational systems, there is a need
to revise traditional approaches to regulating the training processes within university education. The
article is devoted to the substantiation of the fractal approach as an effective method of strategic
management of the educational and economic ecosystem of a digital university. A scientific model is
proposed that considers the recursive, self-similar, multilevel, and dynamic nature of the digital
educational environment and allows for ensuring the adaptability of educational structures to the
challenges of the digital economy. The methodological foundations for the transformation of
university education in the digital age are revealed, in particular in terms of building integrated
quality indicators based on normalized indicators and principal components. The necessity of using
multidimensional data, indices, expert opinions, ratings, and time series to analyze and predict the
efficiency of digital university subsystems is substantiated. Mathematical formalizations are proposed
that allow for the evaluation of fractal structures of the educational system at different hierarchical
levels and the derivation of generalized integral performance indicators. Particular attention is paid
to the use of artificial intelligence technologies, precedent modeling, and knowledge-based
approaches in management decision-making. The article proves that a digital university is not only an educational organization, but also a complex socio-technical fractal system capable of selforganization, self-development, and flexible functioning under conditions of uncertainty. It is noted
that the fractal approach allows for aligning strategic development goals with tactical and
operational management actions at different levels of management. The approaches to modeling the
educational and economic ecosystem of a digital university proposed by the author open up new
prospects for forecasting the development of intellectual capital, optimizing management processes,
and ensuring the sustainability of the educational system in the digital environment.A digitális korszak, a globális munkaerőpiac strukturális átalakulása és az oktatási
rendszerekkel szembeni fokozott alkalmazkodási igények fényében felmerül a szükségesség, hogy
felülvizsgáljuk a hagyományos megközelítéseket a munkaerőképzés szabályozásában az egyetemi
oktatás keretében. A cikk a fraktális megközelítés tudományos megalapozottságát tárgyalja, mint
hatékony módszert a digitális egyetem oktatási-gazdasági ökoszisztémájának stratégiai irányításában.
A kutatás egy tudományos modellt javasol, amely figyelembe veszi a digitális oktatási környezet
rekurzív, önhasonló, több szintű és dinamikus természetét, valamint lehetővé teszi az oktatási
struktúrák alkalmazkodását a digitális gazdaság kihívásaihoz. Részletesen bemutatásra kerülnek a
digitális korszakban zajló egyetemi oktatás átalakításának módszertani alapjai, különös figyelmet
fordítva az integrált minőségmutatók kialakítására a normalizált mutatók és fő komponensek alapján.
Indokolt a többdimenziós adatok, indexek, szakértői értékelések, rangsorok és időbeli sorozatok
alkalmazása az oktatási rendszer digitális egyetemi alrendszereinek hatékonyságának elemzésére és
előrejelzésére. A cikk matematikai formalizmusokat javasol, amelyek lehetővé teszik a fraktális
struktúrák értékelését az oktatási rendszer különböző hierarchikus szintjein, valamint segítenek az
integrált működési mutatók megfogalmazásában. Külön figyelmet kapnak a mesterséges intelligencia
technológiák, a precedensmodellezés és a tudásalapú megközelítések alkalmazása a döntéshozatalban.
A cikk arra a következtetésre jut, hogy a digitális egyetem nemcsak oktatási szervezet, hanem egy
összetett szociális-technikai fraktális rendszer is, amely képes az önszerveződésre, az önfejlesztésre és
a rugalmas működésre a bizonytalanság környezetében. Megállapítást nyert, hogy a fraktális
megközelítés lehetővé teszi a fejlesztési stratégiai célok összehangolását a különböző szintű taktikai és
operatív irányítási lépésekkel. A szerző által javasolt megközelítések az oktatási-gazdasági
ökoszisztéma modellezésére a digitális egyetemen új perspektívákat nyitnak az intellektuális tőke
fejlődésének előrejelzésében, az irányítási folyamatok optimalizálásában és az oktatási rendszer
fenntarthatóságának biztosításában a digitális környezetben.Резюме. У сучасних умовах цифровізації, структурних трансформацій глобального
ринку праці та підвищених вимог до адаптивності освітніх систем постає необхідність
перегляду традиційних підходів до регулювання процесів підготовки кадрів у межах
університетської освіти. Стаття присвячена обґрунтуванню фрактального підходу як
ефективного методу стратегічного управління освітньо-економічною екосистемою
цифрового університету. Запропоновано наукову модель, яка враховує рекурсивну, самоподібну,
багаторівневу й динамічну природу цифрового освітнього середовища та дозволяє забезпечити
адаптивність освітніх структур до викликів цифрової економіки. Розкрито методологічні
засади трансформації університетської освіти в умовах цифрової епохи, зокрема в частині
побудови інтегральних індикаторів якості на основі нормалізованих показників та головних
компонент. Обґрунтовано необхідність використання багатовимірних даних, індексів,
експертних оцінок, рейтингів і часових рядів для аналізу й прогнозування ефективності
підсистем цифрового університету. Запропоновано математичні формалізації, які дозволяють здійснювати оцінювання фрактальних структур освітньої системи на різних
ієрархічних рівнях та виводити узагальнені інтегральні показники діяльності. Особливу увагу
приділено використанню технологій штучного інтелекту, прецедентного моделювання та
знаннєвоорієнтованих підходів у прийнятті управлінських рішень. У статті доведено, що
цифровий університет є не лише освітньою організацією, а й складною соціотехнічною
фрактальною системою, яка здатна до самоорганізації, саморозвитку та гнучкого
функціонування в умовах невизначеності. Зазначено, що фрактальний підхід дозволяє
узгоджувати стратегічні цілі розвитку з тактичними й оперативними управлінськими діями
на різних рівнях управління. Запропоновані автором підходи до моделювання освітньоекономічної екосистеми цифрового університету відкривають нові перспективи для
прогнозування розвитку інтелектуального капіталу, оптимізації управлінських процесів і
забезпечення сталості освітньої системи в цифровому середовищі
Використання штучного інтелекту для підвищення ефективності викладання математики в загальноосвітній школі
A szakdolgozat azt vizsgálja, hogyan járulhat hozzá a mesterséges intelligencia az
általános iskolai matematikaoktatás hatékonyságának növeléséhez. A téma kiemelt jelentőségét
az adja, hogy a mesterséges intelligencia már szerves része mindennapi életünknek: jelen van
a munkahelyeken, az egészségügyben, a közlekedésben, és egyre nagyobb szerepet kap az
oktatásban is. Az MI nem csupán a tanulók számára nyithat új lehetőségeket, hanem a
pedagógusok munkáját is megkönnyítheti, támogatva őket a tananyag személyre szabásában, a
diákok egyéni fejlődésének nyomon követésében és az oktatási folyamat hatékonyabbá
tételében.
A témaválasztást az motiválta, hogy a mesterséges intelligencia már-már
megkerülhetetlenné vált, és egyre több kutatás foglalkozik azzal, milyen hatással lehet az
oktatásra. A mesterséges intelligencia nemcsak a tanárok számára kínálhat új eszközöket,
hanem a tanulók motivációját és problémamegoldó képességét is fejlesztheti. Ugyanakkor
fontos megérteni az esetleges hátrányokat és kihívásokat is, például a túlzott automatizáció
kockázatait vagy a tanulói kreativitás esetleges csökkenését.
A dolgozat három fő részből áll. Az első fejezet egy történelmi áttekintésen keresztül
mutatja be a mesterséges intelligencia fejlődését és az oktatásban betöltött szerepét. A második
fejezet azt vizsgálja, hogy az MI milyen módon segítheti a tanulási folyamatokat, és milyen
előnyei lehetnek a tanításban. A harmadik fejezet pedig konkrét kutatási eredményekre épít: a
mesterséges intelligencia által generált matematikai feladatokat hasonlítja össze a
hagyományos tankönyvi példákkal. A kutatás célja annak megállapítása, hogy kimutatható-e
különbség a két módszer eredményessége között
Lexemes with spatial semantics in the novella Octopuses by Oksana Lutsyshyna
Резюме. Сучасна художня література дедалі частіше перестає розглядати простір як суто декорацію чи тло для розгортання подій. Натомість простір набуває статусу самостійного і повноцінного персонажа, який активно впливає на перебіг сюжету, настрій твору та внутрішній світ героїв. Він здатен трансформувати психологічні стани персонажів, задавати ритм розповіді, формувати атмосферу, а іноді навіть диктувати логіку подій. У цьому контексті особливо цікавою постає повість Оксани Луцишиної "Восьминоги", яка яскраво демонструє, як простір може виходити за межі географічного чи побутового контексту. Тут простір стає чимось значно ширшим і глибшим це водночас тіло й пам’ять, внутрішнє переживання і тривожне відчуття нестабільності, а також своєрідна подорож у глибини підсвідомості
Вивчення туристичного потенціалу Вилоцької територіальної громади та використання теми при викладанні географії у середній школі
Napjainkban igen gyorsan fejlődik a turizmus és (békeidőben) Kárpátalján is felkapott lett. Az ide látogatók igen nagy érdeklődést mutatnak a kistérség kultúrája, történelme iránt. A Tiszaújlaki kistérség szempontjából nagy jelentősége van az idegenforgalom fejlődésének, hiszen nemcsak munkalehetőségeket biztosít az itt élők számára, de hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez is. A munka célja az idegenforgalmi lehetőségek feltárása különböző kutatási módszerek segítségével, ennek eredményei alapján a kistérség (nemcsak turisztikai) múltjának és jelenének megismertetése a szélesebb közvéleménnyel, továbbá ezen kutatások hasznosítása az oktatásban és a gyakorlatban
Історія розвитку математичного аналізу
A matematikai analízis története egy egyedi utazás, amely szorosán összefügg
a matematika fejlődésével. Szakdolgozatomban végigkövetem az első, analízishez
köthető leletektől egészen a modern analízisig terjedő fejlődést, bemutatva a történelem főbb korszakain át az analízis változásait. Igyekeztem egy átlátható és átfogó képet adni az analízis történetéről.
Munkám egyik fő feladata egy történelmi áttekintés készítése, amely feldolgozza az analízis legkiemelkedőbb alakjait, valamint munkásságukat és történetüket. Foglalkozom az ókorral, ahol az analízis első motívumai megjelennek, a középkorral,
a reneszánsszal, a 17. századdal mint az analízis születésének időszakával, majd a
18-19. századi analízissel, végül pedig a 20. századi és modern analízissel.
Másik fontos célom egy olyan weboldal tartalmi feltöltése, amely bemutatja a matematika ágait, történetének főbb állomásait, híres egyenleteit és kiemelkedő alakjait. Ezen célok elérését sok kutatómunka, fordítás és feldolgozás kísérte végig. Ehhez többször alkalmaztam mesterséges intelligencia technológiákat is, hogy megkönnyítsem a munkafolyamatokat.
Ezúton szeretném megköszönni minden szakember és kutató munkáját, akiknek
eredményeire hivatkozhattam dolgozatomban. Remélem, hogy munkám hozzájárul
az analízis történetének mélyebb megismeréséhez, és inspirálja a további kutatásokat
ezen a területen
Мовні ідеології в підручниках угорської мови Закарпаття в період 2005 - 2025 рр.
A szakdolgozat, - melynek címe Nyelvi ideológiák a kárpátaljai magyar nyelv tankönyvekben 2005- 2025 között- két fő részből áll. Az elméleti részben bemutatásra kerül egyrészt a nyelvi ideológia fogalma és kutatásának főbb irányzatai, másrészt a kárpátaljai magyar közösség nyelvi helyzete, különös tekintettel a kisebbségi nyelvhasználat sajátosságaira és az oktatás nyelvformáló szerepére. Majd a vizsgálati rész négy tankönyv – két tizedik és két tizenegyedik osztályos magyar nyelv tankönyv – tartalmi elemzését tartalmazza a nyelvi ideológiák szemszögéből. A kutatás célja feltárni, miként jelennek meg ezekben a tankönyvekben a standard nyelvváltozathoz kapcsolódó ideológiák, valamint a kétnyelvűséghez, a szókölcsönzésekhez és idegen szavakhoz kapcsolódó nyelvi ideológiák. Emellett a dolgozat vizsgálja, hogyan jelenik meg a nyelvi purizmus és tolerancia fogalma, és miként viszonyulnak a tankönyvek a nyelvi helyesség kérdéséhez