Ludovika HU Journals
Not a member yet
6289 research outputs found
Sort by
A Net Zero Stratégia helyi és területi dimenziója: a megvalósítás feltételrendszere az Egyesült Királyságban
Full text linkClimate change, global warming and carbon emissions into the atmosphere make it increasingly tangible and urgent to accelerate the "green transition" and implement decisions to reach the net zero emissions target by 2050. As the impact of public policies to achieve these targets varies between regions with different levels of development, the role, institutional and administrative capacity of local and regional authorities is crucial in the process of achieving net zero. The UK is at the forefront of preparing for a "green transformation", and English city-regions are showing considerable activity to implement net zero, despite not having all the necessary legal, institutional, financial and human resources. The study argues that in order to achieve a coherent "green transition", there is a need to identify the potential and values of each region as well as to involve the relevant actors. Based on this, there is a need for co-created visions and strategies.Az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a légkörbe irányuló karbonkibocsátás egyre kézzelfoghatóbbá és sürgősebbé teszi a zöldátállás felgyorsítását és a 2050-re kitűzött nettó kibocsátás (net zero) elérése érdekében hozott döntések megvalósítását. Mivel a célok teljesítését szolgáló közpolitikák hatása különböző mértékben érvényesül a különböző fejlettségű térségek között, a helyi és területi önkormányzatok szerepe, intézményi és adminisztratív kapacitásai meghatározó jelentőséggel bírnak a net zero elérésének folyamatában. Az Egyesült Királyság a zöldátalakulás előkészítése terén az élenjáró országok közé tartozik, az angol városrégiók pedig komoly aktivitást mutatnak a net zero végrehajtása érdekében, annak ellenére, hogy nem rendelkeznek valamennyi szükséges jogi, intézményi, pénzügyi és humán erőforrással. A tanulmány azzal érvel, hogy a zöldátállás következetes megvalósítása érdekében az egyes térségek lehetőségeinek és értékeinek feltárására, az érintett szereplők bevonására, majd ennek bázisán közösen kialakított víziókra és stratégiákra van szükség
Továbbszolgáló katonák a pannoniai segédcsapatokban
No full textThe ancient Roman army (exercitus) underwent a major transformation over the centuries. Although the backbone of the army was always made up of legions (legiones) of Roman citizens, auxiliaries (auxiliae) recruited from allied peoples were already employed in the Republican era. The emperor Augustus reorganised the auxiliaries from the ground up. He made it compulsory for non-citizen members of the imperial population (peregrini) (about 75%) to serve 25 years of paid service (stipendium) in auxiliary troops. After serving, a soldier who had been discharged with an honorable discharge (honesta missio) became a Roman citizen (civis Romanus), with a diploma (diploma militare), or received a severance payment or landed property. These auxiliary troops, divided into regular, infantry (cohortes) and cavalry (alae) regiments of 500 or 1000 men, became part of the imperial professional force as independent tactical units in the imperial era. The auxiliary troops stationed in the Pannonian camps of the bordermen (limes/ripa) were examined on the basis of ninety inscribed sources.Az ókori római hadsereg (exercitus) az évszázadok alatt komoly átalakuláson ment keresztül. Bár a hadsereg gerincét mindig is a római polgárokból álló legiók (legiones) képezték, a szövetséges népekből toborzott segédcsapatok (auxiliae) alkalmazására már a köztársaság korában is sor került. Augustus császár alapjaiban szervezte újjá az auxiliáris csapatokat. A birodalmi lakosság polgárjoggal nem rendelkező tagjai (peregrini) (körülbelül 75%) számára rendszeresítette a segédcsapatokbeli 25 éves fizetett szolgálatot (stipendium). A szolgálatot követően a tisztes elbocsátással (honesta missio) leszerelt katona (veteranus) oklevélben (diploma militare) rögzítve római polgárrá (civis Romanus) vált, illetve végkielégítést vagy földbirtokot kapott. Ezek az 500 vagy 1000 fős, reguláris, gyalogos (cohortes) és lovas (alae) fegyvernemekbe osztott segédcsapatok önálló taktikai egységekként váltak a birodalmi hivatásos haderő részeivé a császárkorban. A pannoniai, határ menti (limes/ripa) táborokban állomásozó segédcsapatok vizsgálatát kilencven feliratos forrás alapján végeztem el. Elsődleges célom az általános, 25 évnél hosszabb időt szolgáló katonák személyének azonosítása volt, illetve a továbbszolgálat lehetséges okainak vizsgálata: háború miatt későbbi leszerelés, társadalmi integráció kérdései vagy egyéb. A téma pannoniai példáit összbirodalmi összehasonlításban világítom meg, a teljes feliratos forrásanyag áttekintése mellett a hazai és a nemzetközi szakirodalom felhasználásával
The Current State of Private Security and Municipal Police in the Slovak Republic
Full text linkThe article contains a short description of the history of private security services and municipal police in the Slovak Republic. At the same time, it contains the position and tasks of both these security forces in the protection of persons and property, competences of private security services and municipal police, specifics, shortcomings and opportunities for their further development. More than 30 years of independence of the Slovak Republic have brought specifics that place the Slovak and Czech Republics as former common Czechoslovakia in different planes. Private security services are an inseparable part of the protection of private property and municipal police of public property. Private security services are characterised by the national minimum wage and often unprofessional interventions, which is due to the pressure of state institutions and enterprises to reduce prices in the procurement of these services. Unlike private security services, municipal police forces are well trained and equipped. Salary conditions and retirement pensions are also an attraction for young people. The two security forces are part of a rather large system and are incomparable, so they will be described separately in two sections
Magyarország nemzetbiztonsági rendszerének intézményi jellemzői nemzetközi kitekintésben
Full text linkThere are currently five national security services operating in Hungary, furthermore some public bodies authorized to collect secret information. Over the past three decades, there have been several minor or major transformations in Hungary’s national security system, but none of these can be considered as reforms. The security situation in the region has considerably changed during this period. New types of complex and global security challenges have emerged. The aim of this study is to present the institutional aspects of the national security system of some states with security policies similar to Hungary. International examples provide a basis for theoretical discussions about the national security services in Hungary.Magyarországon jelenleg öt nemzetbiztonsági szolgálat, illetve több titkos információgyűjtésre feljogosított szervezet működik. Az elmúlt több mint három évtizedben számos alkalommal került sor kisebb-nagyobb átalakításra Magyarország nemzetbiztonsági rendszerében, azonban ezek egyike sem tekinthető reformnak. A térség biztonsági helyzete ez alatt az idő alatt számottevően változott, új típusú, komplex és globális biztonsági kihívások jelentek meg. A tanulmány célja bemutatni néhány Magyarországhoz hasonló biztonságpolitikájú ország nemzetbiztonsági rendszerének intézményi oldalát. A nemzetközi példák összehasonlítási alapot adhatnak a hazai nemzetbiztonsági szolgálatokról folytatható elméleti vitákhoz
A dezinformáció elleni fellépés a NATO stratégiai kommunikációjában
Full text linkAfter Russia’s aggression against Ukraine in 2014, countering hybrid warfare, including the response to Russia’s hostile information and disinformation operations, has become the main driver of NATO’s strategic communications capability development. NATO’ engagement to counter disinformation is put into effect through defensive and offensive communication activities as well as through cooperation with partners. In defending the populations of allied nations against disinformation, national-level measures take priority, and NATO’s information and communication activities play only a secondary role. However, transposing and adapting NATO’s strategic communications principles and practices at national level would allow for the establishment of a framework for a national military strategic communications capability, including an anti-disinformation capability. This opportunity is available to the Hungarian Defence Forces, and it is rendered particularly important by the fact that Hungary’s National Security Strategy and National Military Strategy both envisage the development of national strategic communications capabilities.A 2014-ben Ukrajnával szemben megindított orosz agressziót követően a hibrid hadviselés elleni küzdelem, és különösen az Oroszország által folytatott ellenséges információs és dezinformációs kampányokkal szembeni fellépés, lett a NATO stratégiai kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb mozgatórugója. A NATO dezinformációellenes fellépése defenzív és offenzív kommunikációs tevékenységeken, illetve a partnerekkel folytatott együttműködésen keresztül valósul meg. A szövetséges államok lakosságának dezinformációkkal szembeni védelmében a nemzeti szintű intézkedések élveznek prioritást, a NATO információs és kommunikációs tevékenysége csak másodlagos szerepet tölt be. Ugyanakkor, a NATO stratégiai kommunikációs elvek és gyakorlatok átültetésével és adaptálásával megteremthető egy nemzeti katonai stratégiai kommunikációs, és ezen belül dezinformációellenes, képesség keretrendszere. Ez a lehetőség a Magyar Honvédség számára is adott, amelynek különös jelentőséget ad, hogy a hazai stratégiai kommunikációs képességek fejlesztését Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája és Nemzeti Katonai Stratégiája is előirányozza
Kiberbiztonság a városi mobilitásban, fókuszban az e-rollerek, 1. rész
Full text linkThe aim of the study was to thoroughly examine the cybersecurity aspects of electromobility devices, identify potential risks and threats, and explore the relationship between users and the cybersecurity of electric vehicles. In the first part of the study, the author presents the willingness of electromobility device users to adopt the technology, based on a survey conducted using the TAP model. The results of the research highlight that perceptions of cybersecurity risks associated with electromobility devices have a significant impact on the acceptance of these technologies and the use of such vehicles, which is crucial for the future development of electromobility.A tanulmány célja az volt, hogy alaposan megvizsgálja az elektromobilitási eszközök kiberbiztonsági vonatkozásait, azonosítva a lehetséges kockázatokat és veszélyforrásokat, valamint feltárja a felhasználók és az elektromos járművek kiberbiztonsága közötti összefüggéseket. A tanulmány első részében a szerző ismerteti az elektromobilitási eszközöket használók technológiaelfogadási hajlandóságát a TAP-modell alkalmazásával összeállított kérdőíves kutatás alapján. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy az elektromobilitási eszközök kiberbiztonsági kockázataihoz való hozzáállás jelentős hatással van az ilyen eszközökkel kapcsolatos technológiai elfogadásra és e járművek használatára, ami kiemelten fontos az elektromobilitás jövőbeli fejlődése szempontjából
Közel-keleti és észak-afrikai védelmi és fegyverkezési trendek
Full text linkThe highly complex security environment of the Middle East led to a major increase in the defense spending of regional states in the last few decades. Primarily, the countries of the Persian Gulf region were spending extensively on their defense forces. This was fueled by the growth in capacity of the regional non-state armed actors, as well as developments in technology, primarily the highly impactful effects of unmanned systems. This article aims to summarize the most significant trends that became apparent in the countries of the region, on such important fields as international defense related cooperation, major arms purchases and technological developments etc. The article will give great attention to the capacity increase of the non-state armed actors supported by Iran.A Közel-Kelet biztonsági környezetének rendkívüli összetettsége következtében az utóbbi évtizedekben a régió államainak védelmi kiadásai jelentősen megnövekedtek. A térségen belül elsősorban a Perzsa-öböl országai kiemelkedően nagy összegeket fordítottak a fegyveres erőikre. Ezt a nem állami fegyveres szereplők képességeinek növekedése és a technológia, elsősorban a pilóta nélküli eszközök képességeinek látványos fejlődése erősítette. Az alábbi tanulmány arra tesz kísérletet, hogy összefoglalja a legfontosabb trendeket, amelyek a térség országaiban tapasztalhatók az olyan területeken, mint a nemzetközi védelmi jellegű együttműködés, nagyobb beszerzések és fejlesztési irányok stb. A tanulmány jelentős figyelmet szentel az Irán által támogatott nem állami fegyveres szereplők kapacitásaiban bekövetkezett változásokra is
A török hadiipar fejlődése az AKP alatt (2002–2023)
Full text linkThe aim of this study is to analyze the technonationalist development of the Turkish defense industry over the past twenty years (2003-2023), utilizing various sources such as the Military Balance+ and the SIPRI arms transfer databases. It argues that thanks to government efforts and several other factors (geopolitical challenges, increasing security threats, sanctions, export boom), the level of self-sufficiency has been increased, although the country still relies on high value-added technology, the majority of which, despite the challenges, continues to be procured from its Western allies. According to the study, technonationalism has gained increasing prominence in politics in recent years, which not only facilitates the expression of national pride through the latest defense industry achievements (particularly in the drone industry) in electoral campaigns but also through so-called technofestivals, tightly linking these successes to the government.A tanulmány célja a török hadiipar úgynevezett technonacionalista fejlődésének elemzése az elmúlt húsz éves időszakban (2002–2023), különböző források, így a Military Balance+ és a SIPRI fegyverkereskedelmi adatbázisok felhasználásával. Alaptézise, hogy a kormányzati erőfeszítéseknek és számos más tényezőnek (geopolitikai kihívások, biztonsági fenyegetések növekedése, szankciók, exportboom) köszönhetően sikerült növelni az önellátás szintjét, noha továbbra is magas hozzáadott értékű technológiára szorul az ország, amelynek döntő részét a problémák ellenére továbbra is nyugati szövetségeseitől szerzi be. A tanulmány szerint a technonacionalizmus az utóbbi években egyre nagyobb teret nyert a politikában is, amely nemcsak a legújabb hadiipari (különösen a drónipar) eredmények választási kampányokban való megjelenése, hanem az úgynevezett technofesztiválok formájában is segíti a nemzeti büszkeség megélését, a sikereket szorosan összekapcsolva a kormányzattal
A magyar katonai jelenlét története Afrikában
Full text linkAccording to some analysts, Africa is important to Europe for three reasons: historical ties, trade interests, and humanitarian activity. This is still the case, although these three factors can now be expanded with further significant factors, research and analytical viewpoints. Our globalized world’s new challenges, risks, and threats do not spare Africa. The changed Africa itself is a new challenge for the changed world, specifically for Europe, including Hungary, as the topic of my writing suggests. This study–without claiming completeness–primarily examines the history of mission participation in Africa from the post-World War II period to the present. Hungary, as part of its commitment to international organizations, has assumed/assumed responsibilities aimed at promoting global peace and security, while also expressing its interests. This involvement often includes military missions, particularly in regions such as Africa, where Hungary has historical ties. These tasks are carried out to maintain stability and foster positive international relations.Afrika egyes elemzők szerint három tényező miatt fontos Európa számára: a történelmi kapcsolatok, a kereskedelmi érdekek és a humanitárius tevékenység miatt. Ez ma sincs másként, mindamellett, hogy e három tényező mára már további tényezőkkel, kutatási, elemzési szempontokkal bővült. Globalizált világunk új kihívásai, kockázatai és fenyegetései Afrikát sem kerülik el. Sőt, a megváltozott Afrika maga is egy új kihívás a megváltozott világ, írásom témájából adódóan Európa, benne Magyarország számára is. E tanulmány – a teljesség igénye nélkül – a hidegháború utáni időszaktól 2019-ig terjedően gyűjti össze az afrikai missziókat. Az elemzés főleg a magyar részvételre fókuszál (az egyes nemzetközi biztonsági szervezetek tevékenységének az említésével, amennyire az szükséges és elégséges). Magyarország is ezen szervezetek keretében vállalt/vállal feladatokat a nemzetközi béke és biztonság érdekében, illetve saját érdekeit szem előtt tartva