Ludovika HU Journals
Not a member yet
6289 research outputs found
Sort by
Value-Informed Public Service: Reframing Civic Professionalism for the 21st Century
Full text linkThis paper introduces the concept of Value-Informed Public Service, emphasising the critical interrelationship between public service values, professionalism and information literacy in 21st century public administration. Using a conceptual analytical methodology, the study explores how public administrators operate in complex environments characterised by competing values and discretionary decision-making. Key findings highlight that effective public service requires integrating individual value orientations, professional standards and information literacy to guide context-specific decision-making while maintaining legitimacy with citizens and colleagues. The paper recommends institutionalising this integrated framework within public affairs education to prepare competent civic professionals. The originality of this study lies in bridging the theoretical and practical elements of these often separately acknowledged concepts, providing an enduring framework that advances both the scholarship and practice of public administration
Az orosz–ukrán háború romániai perspektívából
Full text linkThe aim of this study is to provide a comprehensive picture concerning the reactions of the political leadership and the population to the outbreak of the Russian-Ukrainian war in Romania’s neighbourhood, and its impact on the political, economic and security of the country. The analysis focuses in particular on Romania’s political position concerning the war, on the issue of humanitarian and military aid provided to Ukraine. At the same time, it also seeks to examine how the changed situation brought about by the war has presented new security and geopolitical challenges for the Romanian government and the leadership of the armed forces.A tanulmány célja átfogó képet nyújtani arról, hogy a Románia szomszédságában zajló orosz–ukrán háború kitörése milyen reakciókat váltott ki a politikai vezetés és a lakosság körében, illetve milyen kihatása volt az ország politikai, gazdasági és biztonságpolitikai helyzetére. Az elemzés külön kitér a Románia által a háborúval kapcsolatban tanúsított politikai állásfoglalásra, az ország által Ukrajnának nyújtott humanitárius és katonai segélyek kérdésére. Ugyanakkor azt is vizsgálni kívánja, hogy a háború okozta megváltozott helyzet milyen új biztonságpolitikai és geopolitikai kihívások elé állította a román kormányt és a fegyveres erők vezetését
Az orosz–ukrán háború hatásainak közös és eltérő vonásai a széles értelemben vett kelet-közép-európai régióban
Full text linkThis paper examines how the escalation of the Russian–Ukrainian war since February 2024 has exerted common and different effects on the Central and Eastern European, as well as Nordic countries. It does so primarily by drawing on the studies published in the current issue of Nation and Security. As these studies cover different timeframes, we complement these, where necessary, to provide a unified overview of the reactions of these countries to the Russian–Ukrainian war. The paper follows the structure of the country studies and, with a regional focus, seeks to answer the following questions: What were general political and social reactions to the war? How is Russia represented in their threat perception? Has there been a major shift in foreign and security policy since February 24, 2022? What is the primary focus of the responses to war: North Atlantic, European or regional? What role did the countries of the region play in the adoption of sanctions against Russia?In what form did they support Ukraine? Have the countries’ strategy documents changed – and if so, how? How have defence budgets changed? Finally, what dynamics of armed forces development can be observed triggered by Russia’s repeated military aggression?Jelen tanulmány azt vizsgálja meg, hogy az orosz–ukrán háború 2024. februári eszkalációja milyen közös, illetve eltérő hatásokkal járt a kelet-közép-európai és a skandináv államokra nézve. Ehhez elsősorban a Nemzet és Biztonság jelen számában közreadott tanulmányokat használja fel, illetve – mivel ezek időben eltérő határokat ölelnek fel – ott, ahol feltétlenül szükséges, ezeket kiegészíti annak érdekében, hogy egységes képet alkothasson a szóban forgó országoknak az orosz–ukrán háborúra adott reakcióiról. Az írás az országtanulmányok struktúráját követve tekinti át a problémakört, s regionális fókusszal az alábbi kérdésekre igyekszik válaszolni: Milyen általános politikai és társadalmi reakciót váltott ki a háború? Hogyan jelenik meg a térség fenyegetéspercepciójában Oroszország? Történt-e lényeges fordulat a kül- és biztonságpolitika területén 2022. február 24-e után? Elsősorban milyen fókuszúak a háborúra adott válaszok: transzatlanti, európai vagy regionális? Milyen szerepet játszottak a térség országai az Oroszországgal szembeni szankciós intézkedések elfogadtatásában? Milyen formában támogatták Ukrajnát? Változtak-e, és hogyan, az országok stratégiai dokumentumai? Változott-e az országok védelmi költségvetése? S végül, milyen haderőfejlesztési dinamikákat generált Oroszország ismételt katonai agressziója
Bulgária és az ukrajnai háború
Full text linkThis paper aims to review Bulgaria’s responses to the war in Ukraine. It examines how it reacted to the Russian aggression that began in February 2022, and how its relationship with Russia and its Western allies was transformed. Since the beginning of the invasion, despite its preliminarily good relations with Moscow, Bulgaria has committed itself to supporting Ukraine, even if this decision has been criticized by some actors within the political spectrum. The paper argues that Russian energy dependence and influence in the country decreased significantly.A tanulmány célja Bulgária ukrajnai háborúra adott válaszainak áttekintése. Megvizsgálja, hogyan reagált a 2022 februárjában indult orosz agresszióra, hogyan alakult át a kapcsolata Oroszországgal és nyugati szövetségeseivel. Az invázió kezdete óta eltelt időszakban a korábban Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatokat ápoló Bulgária Ukrajna támogatása mellett kötelezte el magát, még akkor is, ha ez nem volt belpolitikai problémáktól mentes. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent az orosz energetikai függőség és befolyás az országban.
Hybrid Warfare and Strategic Communication: Theory and Case Study
Full text linkThis paper examines the role of strategic communication in countering hybrid warfare, particularly in countering disinformation as a key element of hybrid threats. Hybrid warfare operates in the “grey zone” between war and peace, using a combination of military and non-military tactics, including cyberattacks, manipulation of social unrest, and propaganda. Given the increasing complexity of hybrid threats, strategic communication is a critical tool for shaping public perceptions, building resilience, and mitigating disinformation campaigns. This study examines the definition of hybrid warfare, its key elements from this perspective, and the challenges it poses. A case study highlights NATO’s Strategic Communications Centre of Excellence (STRATCOM COE) and its role in countering disinformation. The paper concludes by emphasising the importance of a comprehensive and coordinated approach to strategic communication to ensure national security and global stability. Ultimately, this paper emphasises that mastering strategic communication is no longer optional but a prerequisite for states seeking to navigate treacherous waters
Új oktatóterem a katasztrófavédelem műveletirányításának szolgálatában
Full text linkThis study presents a new, innovative training facility designed to provide advanced training opportunities for disaster management professionals. Equipped with state-of-the-art technology, the facility offers realistic simulations for practicing disaster response. Participants can practice various tasks from handling alarms to decision-making and collaboration. The study shows how this new facility enhances disaster management efficiency and prepares professionals for future challenges.A tanulmány egy olyan újonnan létrehozott innovatív oktatótermet mutat be, amely a katasztrófavédelem műveletirányítói számára biztosít korszerű képzési lehetőséget több egyéb más funkció mellett. A modernebb technológiával felszerelt létesítményben a szakemberek valósághű szimulációk segítségével gyakorolhatják a katasztrófahelyzetek kezelését. Az oktatóteremben található szoftverek és hardveres eszközök lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy a riasztások kezelésétől a döntéshozatalon át az együttműködésig számos feladatot gyakoroljanak. A tanulmány bemutatja, hogy az új oktatóterem hogyan járul hozzá a katasztrófavédelem hatékonyabb működéséhez, és hogyan segíti a szakemberek felkészülését a jövő kihívásaira
A kritikus szervezeti reziliencia és a lakosságfelkészítés nemzetbiztonsági jelentősége a modern fenyegetésekkel szemben
Full text linkToday\u27s modern hybrid threats pose increasingly complex challenges to critical infrastructure and essential service providers. Cyber and sabotage attacks against infrastructures can not only cause economic and political instability but can also have a direct impact on the daily lives of citizens. This paper explores the national security dimensions of the protection of critical organisations and infrastructures and highlights the role of the EU CER and NIS2 Directives in strengthening the protection of these organisations. The academic draws parallels with the need to increase citizen preparedness, which through active preparation and digital information can reduce the occurrence of crisis situations and facilitate effective incident management. The case study-based research illustrates the impact of hybrid threats through concrete examples, with a particular focus on the consequences for the functioning of critical services. The authors make suggestions for supporting disaster management with digital tools, including tools for citizen preparednessNapjaink modern hibrid fenyegetései egyre összetettebb kihívások elé állítják a kritikus infrastruktúrákat és az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezeteket. Az infrastruktúrák elleni kibertámadások nemcsak gazdasági és politikai instabilitást idézhetnek elő, hanem közvetlen hatással lehetnek a lakosság mindennapi életére is. Jelen tanulmány vizsgálja a kritikus szervezetek és infrastruktúrák védelmének nemzetbiztonsági dimenzióit, és rámutat a CER és a NIS2 uniós irányelvek szerepére az érintett szervezetek védelmének megerősítésében. A tudományos munka emellett párhuzamot von a lakossági felkészültség fokozásának szükségességével, amely az aktív felkészítés és a digitális tájékoztatás révén csökkentheti a krízishelyzetek kialakulását, és elősegítheti a hatékony eseménykezelést. Az esettanulmányokon alapuló kutatás konkrét példákkal mutatja be a hibrid fenyegetések hatásait, különös tekintettel a kritikus szolgáltatások működésére gyakorolt következményekre. A szerzők javaslatokat fogalmaznak meg a katasztrófavédelem digitális eszközökkel való támogatására, beleértve a lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének eszközrendszerét is
The Influence of Polystyrene Thermal Insulation on Fire Load
Full text linkToday, there are already a huge number of types of polystyrene thermal insulation available with different properties and different behaviour to fire. The literature does not provide clear data and still only one type of polystyrene insulation is listed in the standards. Yet simulation testing of polystyrene insulations and fire spread is not a widespread method. Studies prove that radiant heat causes heat development in polystyrene insulation which can modify the fire load of a building. In this paper, the behaviour of polystyrene thermal insulation, which is densely used in Hungary is examined, under the influence of radiant heat in simulation environment, and its influence on fire load is investigated
Indokolt-e az európai védelmi képességek növelése az orosz–ukrán háború árnyékában?
Full text linkThe aim of this study is to answer whether the strengthening of European defence capabilities is justified. In order to determine this, it analyses likely Russian intentions and capabilities, with a particular focus on the Russian perception of the conflict with the West and the war in Ukraine. The paper’s main argument is that, although Russia is unlikely to attack a NATO member state, the war in Ukraine is seen by Moscow as part of a hybrid war with the West, waged by non-military means, such as information and economic warfare. The trends in Russian force development show that the Kremlin is preparing to fight a large-scale war. In light of this, the strengthening of European defence potential is certainly justified.Az alábbi tanulmány célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy indokolt-e az európai védelmi képességek növelése. Ennek megállapításához a valószínűsíthető orosz szándékokat és képességeket elemzi, különös hangsúlyt helyezve az orosz–nyugati szembenállás és az ukrajnai háború orosz percepciójának bemutatására. A tanulmány fő érve, hogy bár valószínűtlen, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, az ukrajnai háború Moszkva nézőpontjából a Nyugattal vívott hibrid háború részét képezi, amelynek nem katonai elemét jelenti az információs és gazdasági hadviselés. Az orosz haderő fejlesztésének irányai pedig azt mutatják, hogy a Kreml egy nagy léptékű háború megvívására készül fel. Ennek fényében az európai védelmi potenciál erősítése mindenképp indokolt