Ludovika HU Journals

Haralyi, László

Hadsereg és környezetvédelem 
A Bundeswehr 10 dieselmotoros járművét látták el kísérleti jel-
leggel a Klöckner-Humboldt-Deutz cég koromszűrő berendezésével. A szű-
rő a kipufogógázban levő kormot visszatartja, majd bizonyos időközönként 
elégeti. 
A szűrő kifejlesztésénél gondot jelentett, hogy a korom a kipu-
fogógázban lévő egészségre káros benzol, aldehidek és policiklusos aro-
más szénhidrogének nagy részét megköti, ezenkívül a kipufogógáz szulfá-
tokat, port és a motor kopásából származó fémrészecskéket is tartalmaz, 
melyek a szűrőbetétet tönkretehetik. Mindegyik szilárd szemcse mérete 
kisebb 0,001 mm-nél. A fentieken kívül a szűrőbetétnek +600 °C-os hőmér-
sékleten is üzemelnie kell. Új megoldásokkal elérték, hogy a szűrő köny-
nyen kezelhető, hosszú élettartamú és a felgyülemlett kormot biztonságo-
san veszélytelen széndioxiddá égeti el. 
A szűrő jelenleg meglehetősen drága, a járművek árát 38 %-kal 
megemeli. 
A kísérletben résztvevő járművek üzemeltetésekor az alábbi biz-
tonsági rendszabályokat léptették életbe: 
- nem szállíthatnak üzemanyagot, lőszert és más veszélyes anya-
gokat ; 
- a legnagyobb megengedett gázlómélység 40 cm (a szűrőt a be-
áramló víz hirtelen lehűti és eltörhet); 
- száraz növényzettel borított területen nem állhatnak meg 
(a szűrő kiégetésénél tüzet okozhatnak). 
A szűrők alkalmazását az évtized közepétől tervezik. 
Sóidat und Technik 1992./2. szám 
Dr. Haralyi László alezredes 
ZMKA Műszaki tanszék 


Hungarian

Hadsereg és környezetvédelem

Lukács, László

Tisztelt Olvasók! 
Hadd kezdjem büszkélkedéssel: fejemben fogalmazódott meg a gon-
dolat, szerkesszünk lapot szakosztályunk részére. Pontosabban - írjunk 
lapot magunknak, magunkról. A gondolatot követte annak szakosztályi 
ülésen való felvetése, ahol támogatást nyert az ötlet. És ezután már 
csak olyan apróságok maradtak hátra mint a nyomtatás kérdése (pénzünk 
nincs rá), valamint a belső tartalom, vagyis a cikkek. Vörös István 
alezredes úr egy kézlegyintéssel elhesegette a még meg sem született 
lap körül gomolygó zivatarfelhőket - ugyan Lacikám, a nyomtatás nem le-
het gond (mi ekkor már két hete rohangáltunk ide-oda eredmény nélkül, 
mivel erkölcsi támogatáson kívül más igére tünk nem volt). S lón! 
A MH Központi Nyomdája felajánlotta segítségét egy korlátozott példány-
számú és terjedelmű kiadvány megjelentetéséhez. 
Mire idáig jutottunk én már biztos voltam a sikerben annak el-
lenére, hogy voltak borús hangok; ugyan honnan szerzünk negyed évente 
cikkeket - m i t cikkeket, mindenkit érdeklő anyagokat - egy olyan lap-
ba, mely maximum annyit Ígérhet a szerzőnek, hogy ő is fog egy példányt 
kapni belőle? A megoldást írásom második mondatában látom - magunknak 
írjuk, magunkról. És ezzel rátérnék arra, milyenné is szeretnénk mi, 
a szerkesztőbizottság alakítani lapunkat. Ami természetesen nem szent-
írás, csak egy elképzelés, melyhez várjuk a javaslatokat, véleményeket. 
Tehát: nem kérnénk egy szerzőnktől sem azt hogy üljön le és 
"szüljön" egy cikket az újságnak. Erre mai rohanó világunkban nem is 
biztos hogy ideje, ereje lenne mindenkinek, ha mégis megteszi és szerzői 
díjazás fejében valamelyik központi kiadványban jelenteti meg, az ter-
mészeten. Viszont kérünk mindenkit hogy írja meg, küldje el azt ami-
vel éppen foglalkozik, amit mindenképpen elvégezne és abból mások is 
kaphatnak jó ötleteket, szélesedhet látókörük, új információkhoz jut-
hatnak általa. Ha lefordított magának egy szakcikket külföldi lapok-
ból, küldje el. Ha résztvett valamilyen szakmai konferencián, kiállí-
táson, egy-két oldalon számoljon be róla. Ha dolgozik egy számítógé-
pes programon, azt jelezze, mi megírjuk. Talán az ország másik részén 
ugyanez foglalkoztat valakit és azzal hogy összehoztuk őket mi, műsza-
kiak gyarapszunk. Ha van valamilyen ötlete, véleménye a műszaki bizto-
sítás valamely területének, vagy a terület egy kérdéskörének megrefór-
iására, megújítására vonatkozóan írja meg. És biztos vagyok benne,hogy 
a következő számban reagálást is jelentethetünk meg más tollából, ugv: 
erre a témára vonatkozóan. És ha sikerül ezt megvalósítanunk, ha a mű 
kiak nagy családja saját gyermekének fogja ezt a lapot tekinteni, akkor 
ez közelebb is fog kicsit vinni bennünket egymáshoz, fel fogja oldani 
az egyes szervezetek közötti elszigeteltséget és segíteni fog abban hogy 
közös nyelven beszéljünk szép szakmánkról, ugyanakkor segítsük egymást 
abban, hogy amit én tudok azt a inásik is megismerhesse. 
Az itt leírtakból következik az is, hogy szerkesztőbizottsá-
gunk fő feladatának az írások gyűjtését és sajtó alá való rendezését 
tekinti. Ha valaki valamelyik cikkben foglaltakkal nem ért egyet azt 
írja meg, az ő véleményének is hangot adunk. Lehet hogy a lektorálás 
hiánya következtében egyeseikkeink színvonala nem fog vetekedni központi 
kiadású nagyobb "testvéreinkével", viszont a kevésbé hivatalos szerkesz-
tés következtében talán azok is tollat ragadnak akik szakmai felkészült 
ségük folytán az*t eddig is megtehették volna, de nem éreztek magukban 
elég bátorságot véleményük megírására. 
A cikkeket kérjük személyesen, vagy postán eljuttatni a szer-
kesztőbizottság valamelyik tagjához. Ha szövegközi ábrát tervezett 
valaki, azt kérjük hogy külön lapra rajzolja meg és helyét jelölje 
a szövegben. A cikkeket az egységesebb összkép biztosítása céljából 
átgépel tétjük. 
Rása László főhadnagy úr a KLKF Műszaki tanszékéről, Dr. Lé-
ka Gyula ny.á. vezérőrnagy úr ötlete nyomán kiderítette, hogy 1923-ban 
már jelent meg hazánkban hasonló tartalmú és célzatú lap. Folytassuk 
e hagyományt, írjunk magunknak mindannyiunkat érdeklő, mindannyiunk 
gyarapodását szolgáló újságot! Ehhez kívánok magunknak sok sikert. 
Lukács László szds. 
főszerkesztő 
Gondolatok a MHTT műszaki 
szakosz tálvának tevékenységéről 
Szakosztályunk 1991. március 25-én alakult meg - 21 alapítótag 
részvételével - a MHTT részeként. Az alakuló ülésen az alábbi szakosz-
tály vezetőség került megválasztásra: 
- a szakosztály elnök: 
Dr. Bodrogi László mk. alez. a hadtudomány kandidátusa, a 
ZMKA műszaki tanszék tanszékvezető egyetemi docense 


Tisztelt Olvasók!

Szabó, Sándor

elég bátorságot véleményük megírására. 
A cikkeket kérjük személyesen, vagy postán eljuttatni a szer-
kesztőbizottság valamelyik tagjához. Ha szövegközi ábrát tervezett 
valaki, azt kérjük hogy külön lapra rajzolja meg és helyét jelölje 
a szövegben. A cikkeket az egységesebb összkép biztosítása céljából 
átgépel tétjük. 
Rása László főhadnagy úr a KLKF Műszaki tanszékéről, Dr. Lé-
ka Gyula ny.á. vezérőrnagy úr ötlete nyomán kiderítette, hogy 1923-ban 
már jelent meg hazánkban hasonló tartalmú és célzatú lap. Folytassuk 
e hagyományt, írjunk magunknak mindannyiunkat érdeklő, mindannyiunk 
gyarapodását szolgáló újságot! Ehhez kívánok magunknak sok sikert. 
Lukács László szds. 
főszerkesztő 
Gondolatok a MHTT műszaki 
szakosz tályának tevékenységéről 
Szakosztályunk 1991. március 25-én alakult meg - 21 alapítótag 
részvételével - a MHTT részeként. Az alakuló ülésen az alábbi szakosz-
tály vezetőség került megválasztásra: 
- a szakosztály elnök: 
Dr. Bodrogi László mk. alez. a hadtudomány kandidátusa, a 
ZMKA műszaki tanszék tanszékvezető egyetemi docense 
- szakosztály elnök-holyettes: 
Vörös István alez. a KLKF műszaki tanszék tanszékvezető-
helyettese 
- szakosztály titkár: 
Dr. Szabó Sándor őrgy. a hadtudomány kandidátusa, a ZMKA 
műszaki tanszék tanszékvezető-helyettese, egyetemi adjunk-
tusa 
Szakosztályunk jelenlegi tagsági névsora: 
1. Babinecz János 
2. Bene Zoltán 
3. Béres Endre 
4. Dr. Bodrogi László 
5. Bölcsföldi Tibor 
6. Deák Ferenc 
7. Erdős József 
8. Gaál József 
9. Dr. Haralyi László 
10. Horváth László 
11. Hubina István 
12. Jákó Gyula 
13. Jung János 
14. Dr. Kelemen Mihály 
15. Kuti Géza 
16. Dr. Léka Gyula 
17. Lovas László 
1B. Lukács László 
19. Marton Sándor 
20. Dr. Németh Ervin 
21. Padányi József 
22. Radványi Levente 
23. Rása László 
KLKF 
KLKF 
ZMKA 
ZMKA 
KtKF 
KLKF 
KLKF 
KLKF 
ZMKA 
KLKF 
KLKF 
Szeged 
ZMKA 
Nyugdíjas 
ZMKA 
Nyugdíjas 
Székesfehérvár 
ZMKA 
ZMKA 
Nyugdíjas 
ZMKA 
KLKF 
KLKF 
24. Szabó Sándor ZMKA 
25. Dr. Szili Ferenc Nyugdíjas 
26. Veress Róbert ZMKA 
27. Vörös István KLKF 
20. Tián József Székesfehérvár 
29. Zsigri István Cegléd 
30. Tompa János Székesfehérvár 
31. Nemes József Székesfehérvár 
32. Nyilas Zoltán Székesfehérvár 
33. Dr. Mueller Otthmár IMSZI 
(Tisztelt tagtársak! A Ml ITT alapszabálya szerint a társaság - szak-
osztály - tagja az lehet aki a belépési nyilatkozatot, statisztikai 
adatlapot kitöltötte, illetve a tagsági díjat - évi 500,- Ft - nyug-
díjas 250,- Ft - befizette. Megkönnyítésükre mellékeljük az adatlapo-
kat, illetve a csekket.) 
Szakosztályunk tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. 
Jelenlegi munkatervünket az 1991. 07. 03-án megtartott szakosztály 
közgyűlésen fogadtuk el. Ennek megfelelően szakosztályunk fő felada-
tainak az alábbiakat tekinti: 
- a MIITT-on keresztül bekapcsolódni a magyar hadtudomány fej-
lesztésébe, a Magyar Honvédség struktúrájának, a műszaki 
csapatok hadásza ti-hadműveleti-harcásza ti alkalmazása és 
technikai fejlesztési koncepciója tudományos igényű meg-
alapozásába ; 
- aktívan résztvenni a MIITT által 1991. októberében megrende-
zésre került hadtudományi konferecia előkészítésében és 
munkájában; 
- kölcsönösen hasznos együttműködés kialakítása a MHTT többi 
szakosztályainak, más - a műszaki biztosítás egyes terüle-
teihez kapcsolódó - tudományon társaságokkal, polgári szer-
vekkel, valamint a Honvédségi Szemle szerkesztőségével; 
- fórumot teremteni a műszaki biztosítás és szakterületei 
tudományos igényű műveléséhez, az elért eredmények szakmai 
megmérettetéséhez, publikálásához. 
A fenti feladatok megvalósítását szakosztály közgyűlések, kon-
ferenciák és fórumok formájában kívánjuk megvalósítani. 
Az elkövetkezendő időszakban szakosztályunk előtt az alábbi 
feladatok végrehajtása áll: 
1. Részvétel az 1991. október 26-án megrendezésre kerülő 
hadtudományi konferencián. 
2. Szakosztály konferencia "A műszaki biztosítás időszerű kér-
dései a honvédelmi alapelvek és követelmények tükrében" 
1991. november 
3. Szakosztály közgyűlés az 1991. évi feladatok értékelú. .? 'a 
az 1992. évi feladatok meghatározására 
1991. december 
Szakosztályunk eredményes munkájának elengedhetetlen feltéte-
le a tagság aktív közreműködése. E fórumon keresztül is kérjük vala-
mennyi tagtársunkat a szakosztály tevékenységének hatékony támogatá-
sára. Ötleteikkel, javaslataikkal, vagy kritikai észrevételeikkel sze-
mélyesen, levélben keressenek bennünket. 
Várjuk segítő ötleteiket, javaslataikat, tagsági üdvözlettel 
% 
a 
műszaki szakosztály vezetősége 
Címünk: 
MHTT Műszaki Szakosztály 
1501 Budapest, Pf. 15. 
vagy 
Dr. Bodrogi László mk. alez. 
(Dr. Szabó Sándor őrgy.) 
15B1 Budapest, Pf. 15. 
Telefon: HM 64-22/1166 vagy 1124 mellék 
városi 3 340-740/1166 vagy 1124 mellék 
Dr. Szabó Sándor őrgy. 
ZMKA mű. tanszék 
Az izraeli hadiipar új terméke a vontatható LAR-160 sorozatvető. 
A sorozatvető 18 csőből áll és egy egytengelyes utánfutóra van sze-
relve, mely már 5 tonnás tehergépkocsival vontatható (erre kerül a 
kezelő személyzet és a lőszer is). Az irányzó berendezés hidraulikus 
vezérlésű. Maximális lőtávolsága 30 km, a kazettás lőszer többek kö-
zött tartalmazhat kummulatív-repesz elemeket, harckocsiaknákat vagy 
vegyi töltetet. 
(ZV0 1909/1) 


Gondolatok a MHTT műszaki szakosztályának tevékenységéről

Padányi, József

A MŰSZAKI CSAPATGK ÉS A KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁS 
(érvek ér, gondolatok) 
Egy frissen induló lap elsó számába írni nagy mngtir>ztel te-
tős ér. nagy felelősség. Felelősség azért, mert a bemutatkozó szám 
tartalma, milyensége meghatározhatja a lap olvasótáborát és felelős-
ség azért, mert minden leírt szónak mely nyomtatásban megjelenik, 
súlya van. Úgy gondolom vállalni kell a megméretést, a felelősséget, 
hisz "hajózni kell" és napjainkban olyan problémákkal nézünk szembe 
melyek csak közös erővel, együttes gondolkodással oldhatók meg. Vi-
taindítónak szánom ezt a cikket, bízva abban, hogy a felvetett gondo-
latok visszhangra találnak és a vélemények ütköztetése egy olyan ál-
láspontot, mely előreviszi az ügyet. 
Lassan közhellyé válik az a felismerés, hogy az ország alaku-
ló - alakulgató - honvédelmi elvei új gondolkodást, a problémák új-
szerű megközelítését teszik szükségessé. így van ez a műszaki bizto-
sítás kérdéseivel és a műszaki, csapatok béke- és háborús alkalmazásá-
val kapcsolatban is. A klasszikus feladatok mellett olyan, régi-új 
feladatok jelennek meg, melyek eddig méltánytalanul háttérbe szorul-
tak. Ezen feladatok közül az egyik a katasztrófaelhárítás kérdése. 
Régi - új feladatról beszélek hisz már a múlt században bevonásra 
kerültek a műszaki csapatok az árvízvédelembe . Az elmúlt években 
aztán kiegészültek ezek a feladatok a rendkívüli időjárási, viszonyok 
közötti munkákkal, az atomerőmű balesetek következményeinek felszá-
molásában való részvétellel, az esetenkénti katasztrófa feladatok-
kal. 
Ha ki tekintünk határainkon túlra, ott is találkozunk a mű-
szaki csapatok én a ka társz trófael hárítás szoros kapcsolatával. Akár 
nyugatra, akár keletre nézünk, azt tapasztaljuk, hogy a katasztró-
fae]hárítás komplex rendszere elképzelhetetlen a hadsereg és azon 
belül a szakcsapatok alkalmazása, bevonása nélkül. 
A sok tekintetben példaképnek tekintett Ausztria honvédelmé-
nek egyik pillére a katasztrófák következményeinek felszámolásában 
való részvétel, a károk csökkentése,az emberi életek megóvása. 
Milyen katasztrófákkal számolhatunk hazánk területén? 
Elemezve az ország földrajzi helyzetét és fejlettségét az alábbi e-
setek fordulhatnak elő legnagyobb valószínűséggel: 
- elemi csapások (árvíz, hóakadályok, földrengés) 
- technikai katasztrófák (atomerőmű baleset, ipari katasztrófa, veszé-
lyes anyag szállításánál adódó baleset) 
A műszaki csapatok bevonhatók kisebb katasztrófák következményeinek 
felszámolásában, de igazán hatékonyan a nagy kiterjedésű jelentős te-
rületeket veszélyeztető katasztrófák esetén alkalmazhatók. 
Az ország területi értékelése azt mutatja, hogy van néhány, 
többszörösen veszélyeztetett terület. Ilyen Budapest, néhány iparvi-
dék és a Paksi Atomerőmű Vállalat körzete. (A többszörös veszélyezte-
tettség alatt azt értem, hogy az adott területen több katasztrófafor-
rás is található.) 
A műszaki csapatok jelenlegi elhelyezkedését összehasonlítva 
a fenti körzetek elhelyezkedésével következtetéseket vonhatnánk le 
az alkalmazás - alkalmazhatóság kérdéseire. Feltételes módot használ-
tam, mert ez az a terület ahol talán a legtöbb biztonytalanság van. 
A bizonytn]anság egyrészt abból adódik, hogy a csapatok disz-
lokációja, jövője nem mindig ismert - esetenként másnapra változik -
másrészt az állomány tábla, így a bevonható erők - eszközök sem bizto-
sak. A béke körülmények közötti alkalmazás tervezése így meglehetősen •• 
nehéz, sokszor esetleges. Más a helyzet a háborús körülmények közötti, 
alkalmazással. A honi. területen megvívott hadműveletek folyamán,vagy 
befejezésük után elkerülhetetlen a műszaki egységek és alegységek be-
vonása a háborús események következtében bekövetkezett katasztrófák 
következményeinek felszámolásába. Ez tervezhető hisz az állománytáb-
la ismert, az erők és eszközök rendelkezésre állnak. 
A műszaki csapatok felkészültsége és technikai állapota a kö-
vetkező feladatok elvégzését teszi lehetővé: 
- műszaki felderítés, 
- utak berendezése és fenntartása, 
- műtárgyak megerősítése, felváltása, 
- átjárónyitás szennyezett terepszakaszon és tűzakadá-
lyon, 
- romeltakarításban való részvétel, 
- vizellátás, 
- sérültek mentésében való részvétel. 
A felsorolás nem teljes, mintahogy további kutatásokat igényel az is 
hogyan, mi módon kell felkészíteni az alkalmazásra kerülő csapatokat 
és technikai eszközöket, hogyan kell alkalmazni őket, milyen legyen 
a vezetés rendje, milyen sajátosságokat rejt a kár területen való 
munka? 
Olyan kérdések ezek melyek megválaszolása meghaladja e cikk 
kereteit és a cikkíró felkészültségét. Az is előfordulhat, hogy lesz 
olyan kolléga aki az egész kérdéskört feleslegesnek tartja! Én úgy 
gondolom, hogy a haderőreform által "megtépázott" műszaki csapatok-
nak "harcolni" kell azért, hogy fennmaradjanak. Olyan értékeket kell 
felmutatnunk melyek a laikusokat is meggyőzik arról, hogy a tudásunk 
és speciális technikai eszközeink nem heverhetnek parlagon, azok 
alkalmazása békében is hasznára válik az országnak. Ilyen érték le-
het a katasztrófaelhárításban való részvétel, ehhez várom gondolatai-
tokat, észrevételeiteket! " 
Padányi József 
(ZMKA Műszaki tanszék) 
Az ATM 2000 E harckocsinknát fejlesztették ki Ausztriában. Három darab, 
egymással összefüggő jeladó ad információt a mikroprocesszornak, meg-
különböztetve a páncélozott célokat a szállító járművektől és az akna-
keresőktől. Az automatika képes már a 0,5-0,6 km/h sebességgel közleke-
dő objektumokat is érzékelni és biztosítja, hogy az akna csak a gépjár-
mű alatt robbanjon. Az akna méretei: 250x250x130 mm. Tömege 6,5 kg, eb-
ből 1,5 kg a robbanóanyag. A jelentések szerint képes 300 mm vastagsá-
gú, egynemű acél átrobbantására. A gépi telepítéskor alkalmazott élesí-
tő szerkezet késleltetési ideje 10 perc. 
(TIV 1988/10) 


A műszaki csapatok és a katasztrófa-elhárítás

Bodrogi, László

BEKÖSZÖNTŐ 
Tisztel t 0]vasó! 
Ön egy hosszú évtizedek óta nem létező, rendhagyó folyóirat 
első számát tartja a kezében. A Magyar Hadtudományi Társaság Műszaki 
Szakosztálya - néhány külső személy hatékony segítségével - azzal a 
nem titkolt céllal hozta ezt létre, hogy újra felelevenítsük az 
1920-as évek műszaki hagyományait. Szeretnénk ha a mai műszaki gene-
ráció a múlt tiszteletben tartásával építené a jelen és a jövő műsza 
ki csapatait, dolgozná ki a kornak megfelelni tudó műszaki biztosítá-
si elveket. 
Nagy örömünkre szolgál - és méltán büszkék vagyunk rá, hocjy a 
"Hadtudomány" című folyóirat megjelenése után mi műszakiak önállóan is 
hallathatjuk szavunkat. Természetesen az "idősebb testvér" segítségé-
re ezután is igényt tartunk. 
Folyóiratunkkal hozzá kívánunk járulni a műszaki tisztek tá-
jékoztatásához, fórumot szeretnénk adni az új műszaki biztosítási kér-
dések megvitatásához, egyidejűleg publikációs lehetőséget biztosítani 
a tudományos fokozattal rendelkező, vagy a tudományos továbbképzésben 
résztvevő tagjainknak. Remélem célkitűzéseink találkoznak olvasóink 
igényeivel. 
Végül engedjék meg, hogy r>ok .sikert kívánjak a védelmi alap-
elvek törvényszerűségei alapján egyre fontosabb - sajnos egyre ki-
sebb - műszakiak "családjának". Gondolom csaknem hetven évvel később 
is érvényes József főherceg akkori első számhoz írt gondolata: "Ha 
egyszer erőre kapott lesz e lap, akkor fogják csak látni azok, kik 
tán ma kételkedőleg veszik kezükbe, hogy mily igen nagy jelentősége 
van e szakmának." 
Dr. Bodrogi László mk. alezredes 
a Műszaki Szakosztály elnöke 
A MHTT Műszaki Szakosztálya, valamennyi 
jelenlegi és leendő olvasónk nevében kö-
szönetet mondunk a MH Központi Nyomda 
vezetésének és kollektívájának azért 
az alapvető segítségért, mellyel hozzá-
járult lapunk megjelenéséhez. További 
gyümölcsöző együttműködésünk reményében 
kívánunk nekik sok sikert felelősségtel-
jes munkájukhoz. 
A MHTT Műszaki Szakosztály 
elnöksége 


Beköszöntő

Bene, Zoltán

A MŰSZAKI TISZTEK SZAKMAI 
FELKÉSZÍTÉSÉNEK ÚJ VONÁSAI 
Az elmúlt években hazánkban lezajlott társadalmi, politikai, 
gazdasági változások és ezek honvédelemre gyakorolt hatásai előtérbe 
állították a tisztképzés megújításának szükségességét. A képzés rend-
szerét hozzá kellett igazítani a már megtörtént és a jövőben várható 
változásokhoz, megteremtve a lehetőséget a képzés hatékonyságának fo-
kozásához, színvonalának emeléséhez. 
A katonai felsővezetés a főiskolák új, általános képzési cél-
ját a következők szerint határozta meg: 
"A főiskolát végzett tiszt - az ország fegyveres védelme iránt 
szilárd elkötelezettsége, általános és katonai műveltsége, tár 
sadalomtudományi, pedagógiai, természettudományos ismere' ;-is 
parancsnoki-vezetői kvalitásai; konvertálható, rendszersy;ml° 
letú szaktudása, katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alap 
ján LEGYEN KÉPES a hivatásos tiszttel szemben támasztott kato-
nai követelmények teljesítésére; feleljen meg az értelmiségi 
katonai szakemberrel szembeni társadalmi igényeknek; válljék 
alkalmassá - rövid beilleszkedést követően - kezdő tiszti be-
osztásának szakszerű ellátására." 
Ebben az írásban a műszaki tiszteknek azt szeretném bemutatni, 
hogy a konvertálható, rendszerszemléletű szaktudást biztosító magasabb 
színvonalú szakmai képzést milyen elképzelések alapján kívánjuk megva-
lósítani a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Műszaki Tanszékén. 
A szakmai képzés új rendszerének kialakításánál az alábbiakat vettük fi-
gyelembe: 
1. A Magyar Köztársaság honvédelmének új alapelveit és követelményeit; 
2. A felsőoktatásban az európai-színvonalú képzést biztosító új felső-
oktatási törvénytervezetet; 
3. A hasonló profilú polgári főiskolák jelenlegi és a prognosztizált 
szakmai képzési rendjét; 
4. A magyar katonai tradíciókat hordozó Magyar Királyi honvéd Bolyai 
Akadémia műszaki tisztképzését; 
5. Az új Akadémiai képzési és tiszti továbbképzési elképzeléseket ; 
6. A csapatok műszaki főnökeinek, parancsnokainak tapasztalatait; 
7. A több évtizedes tanszéki oktatási tapasztalatokat. 
A figyelembe vett szempontok nagy száma érzékelteti a feladat bonyolult-
ságát. Tényleges hatásukat az új képzési dokumentumok kidolgozására, 
csak tételes elemzéssel lehet igazolni. A felsorolás sorrendjében halad-
va ismertetem elemzéseink eredményeit és az ezekből levont következteté-
seket. 
1. A Magyar Köztársaság honvédelmének új alapelvei a műszaki szakmai kép-
zést alapjaiban megváltoztatta. Közismert, hogy az új biztonságpoliti-
ka egyik alapelve kimondja, hogy honvédelmi koncepciónk védelmi jelle-
gű, hazánk egyetlen országot sem tekint ellenségnek. Az említett alap-
elvből azt a következtetést vontuk le, hogy a szakmai képzés elsősor-
ban a védelmi harcot, de az el]enlökéseket, ellencsapásokat is támogató 
műszaki biztosítási feladatok megoldására tegye képessé a kibocsátott 
műszaki tiszteket. Ez a szakmai képzési célkitűzés olyan szakalapozó 
tantárgyak oktatását tette szükségessé, amelyek az elvárt oktatási szín-
vonalat feltételezve, egyenértékű felkészítést biztosítanak a hasonló 
szakirányú polgári főiskolák - üzemmérnököket kibocsátó - képzésével. 
Az elmúlt évtizedekben a műszaki tisztképzés szakmai felkészíté-
sét a polgári útépítő üzemmérnöki képzést megközelítő - sajnos az ismert 
okok miatt azzal egyenértékűvé nem válható - ismeretek elsajátítására ala-
poztuk, ami a korábbi katonai doktrina igényeinek megfelelt. 
Az új honvédelem követelményrendszerét a mélyépítő üzemmérnöki képzésre 
alapozott műszaki tisztképzés elégíti ki a leghatékonyabban. Ennek bizo-
nyítékaként tekintsük át a mélyépítő üzemmérnök képzés célját és felö • 
tait. 
"A mélyépítési szak olyan irányító szakembereket kell, hogy ké-
pezzen, akik a magasépítési munkákkal együttjáró, illetve azok 
kiegészítését képező közmű- és mélyépítési munkáknál szüksénes 
elméleti és gyakorlati szakismeretekkel rendelkeznek. El kell 
sajátítaniuk az alapozási és földmunkák, a talajszilárdítás, 
a dúcolás és a mélyépítési állványozás, szádfalazás, cölöpözés, 
a- különleges mélyalapozási munkák, a talajvíztelenítés, a szi-
getelés, a mélyépítési közműszerkezet, beton- és vasbeton-
építés, kisműtárgyépítés, a földmunkagépesítés technológiai 
folyamatait, valamint az ezekhez kapcsolódó különleges munkavé-
delmi előírásokat." 
A cél és feladatrendszer a szakember számára egyértelművé teszi, 
hogy az elsajátítandó katonai műszaki szakmai ismeretek közül az Erődí-
tés, Hadihídépítés, Hadiútépítés, Vízellátás, bizonyos tekintetben a 
Robbantás, Átkelés olyan polgári ismeretekre építhető fel, amelyek azt 
szilárdan alapozzák ill. beintegrálódva magasszintű elsajátítást biz-
tosítanak. 
A képzési alap gyökeres megváltoztatásán kívül a katonai szakmai 
tantárgyak belső tartalmának és a tantárgyak elsajátításához szükséges 
órák számának átgondolása is szükségessé vált. Tartalmi kérdésekben a 
legnagyobb változást a Harcászat - Műszaki biztosítás tantárgy igényel-
te. Időalapnövelést (óraszám), tartalmi szelektálást és tartalmi bővítést 
követelt a Robbantás, Műszaki zárás és különösen az Erődítés, Álcázás. 
Pl. Erődítésből a tábori erődítési elemeken kívül a tartós erődítési 
építményekkel, az építmények méretezésével, (különböző hagyományos fegy-
verek elleni méretezéssel) lakott helyiségek védelmi építményekké, tüze-
lőállásokká történő átalakításával is foglalkozni kell. 
2. A szakmai képzési elképzelések kialakításánál az új felsőoktatási 
törvénytervezet elgondolását is figyelembe kellett venni. A koncep-
ció abból az alapgondolatból indul ki, hogy a felsőoktatás egésze 
egyidejűleg kell megoldja a magas szintű kvalifikációval rendelkező 
nemzeti és nemzetközi mértékben is konvertálható tudással bíró a 
tudomány művelésére képes és a munkaerőpiac követelményeinek megfe-
lő szakemberek képzését. A konvertálható tudás követelménye az angol-
szász tipusú felsőoktatási rendszer irányába történő elmozdulást 
igényli, amely oktatási folyamat lényege az erős elméleti alapképzés, 
az önálló problémamegoldásra irányuló oktatás. Az új műszaki tisztkép-
zésben ez a felismerés azt eredményezte, hogy mind a műszaki tisztkép-
zést, mind a polgári üzemmérnök képzést alapozó természettudományi tan-
tárgycsoportba tartozó tantárgyak (Matematika, Informatika, Műszaki 
mechanika, Ábrázoló geometria, Gépelemek, Géptan, Építéstan, Geodézia, 
stb.) óraszámát a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben növeltük. 
Az önálló problémamegoldási készség javítása érdekében pedig növeltük 
az egyéni munkával megoldandó feladatok számát. 
A műszaki szakmai tisztképzés elvi felépítése: 
3. Elemzésünk szempontjából nagyon lényeges kérdés, a hasonló profilú 
polgári főiskola (Ybl Miklós Építőipari Főiskola) szakmai képzésének 
vizsgálata. A polgári főiskolával azonos értékű üzemmérnöki diploma 
megszerzése csak úgy valósítható meg, ha a tananyag összetétele, az 
egyes tantárgyak óraszámai, a személyi és tárgyi feltételek, a hall 
gatók előképzettsége megközelítően azonosak a hasonló profilú főis-
koláéval. 
A képzési feltételek egy részét az Ybl Miklós Építőipari Főiskola mély-
építési intézetével együttműködve alakítottuk ki. Észrevételeikkel, ja-
vaslataikkal jelentős segítséget nyújtottak, elismerő véleményükkel pe-
dig megerősítették elképzeléseink helyességét. Az együttműködés eredmé-
nyeként az egyes tantárgyak tananyagai, az elsajátításra biztosított 
órafedezet, sőt a katonai szakmai tantárgyak "polgári" képzésre gyako-
rolt hatása biztosítja az egyenértékű diploma megszerzésének feltétele-
it. Személyi és tárgyi feltételeink vizsgálata és elemzése is megtörtént, 
megállapításaik ezeken a területeken is kedvezőek. 
4. Az igazán színvonalas oktatást folytató intézmények, oktatási tapasztala-
taikat, hagyományőrző tevékenységüket, nagy hatékonysággal állítják a 
képzési célkitűzések szolgálatába. Közismert, hogy a Magyar Királyi 
Honvéd Bolyai Akadémia műszaki tisztképzése a két világháború közötti 
időszakban országos elismertségre tett szert. Tantervük, tantárgyprogram-
jaik a kor követelményeihez, a polgári egyetemek alapozó képzéséhez al-
kalmazkodva lehetőséget biztosítottak a magasabbszintű egyetem ill. ka-
tonai képesítés megszerzéséhez, valamint kielégítették az alegységparancs-
nokokkal szemben támasztott követelményeket is. Az elméleti képzés mellett 
kiemelt figyelmet fordítottak a szükséges gyakorlati készségek kialakítá-
sára. 
A képzési dokumentumok kidolgozása során figyelembe vettük az akkori 
képzési rendszer napjainkban is alkalmazható pozitívumait és különösen 
a hallgatók gyakorlati felkészítésben érvényesítettük tapasztalataikat. 
A Bolyai Akadémia pozitiv szellemiségének, az egészséges fegyvernemi 
szemléletnek, haza iránti elkötelezettségnek a szakmai képzést segítő 
kialakítása a képzés folyamatában valósul meg. 
5. Az új Akadémiai képzés és tiszti továbbképzési rendszer változásainak 
figyelembevétele szoros együttműködést követelt a ZMKA műszaki tanszéké-
vel. A tanszék vezetésével véleményeztettük elgondolásainkat, egyeztet-
tük tantárgyprogramjainkat, törekedve a fölösleges átfedések elkerülésé-
re az Akadémia műszaki tanszék szakmai képzésének megalapozására. 
6. A konvertálható tudás fontosságának felismerését és a megvalósításra 
történő törekvésünket tükrözi a szakmai ismeretek integrálása a Csapatki-
képzés szakmódszertana tantárgy tananyagának integrálásában. A csapatpa-
rancsnokok, műszaki főnökök tapasztalatait, észrevételeit a már korábban 
említett gyakorlati készség kialakításának folyamatában érvényes'tjük. 
7. Tanszékünk több évtizedes oktatási tapasztalatainak, valamint a kezes-
ben velünk együttműködő tanszékek észrevételeinek, javaslatainaK fnlDol-
gozásával végeztük a képzési idő felosztásakor az elméleti és gyakorlati 
képzés arányának optimálisnak itélt kialakítását. 
A tanterv struktúra kidolgozásánál egzakt módszerek alkalmazásával (Mor-
gunov gráf és mátrixelmélet) biztosítottuk a tananyag elsajátításának 
logikai sorrendjét. 
A kidolgozó munka központi kérdése összefoglalva az volt, hogy olyan 
tanterv és tantárgyprogramokat alakítsunk ki, amelyek tükrözik a tudomá-
nyos színvonalat és megfelelnek az élet követelményeinek. Reményeink sze-
rint az oktatási folyamat folyamatos elemzésével, a műszaki csapatok 
vezető szervei, a társintézmények észrevételeinek feldolgozásával, közö 
munkával megfelelünk a jövő kihívásának. 
Bene Zoltán alezredes 
KLKF mű. tansz.vez. 
Svédországban fejlesztés alatt áll a 5TRIKC típusú a repülés befejező 
szakaszában irányítható, 120 mm-es harckocsi elleni akna. Az akna inf-
ravörös rávezető fejjel, valamint elektronikus zavarás elleni védelem-
mel rendelkezik. Hagyományos 120 mm-es aknavetőből kilőhető. Összsúlya 
mintegy 17 kg. Hossza a hajtómotorral és a kilövést biztosító szerke-
zettel együtt 1,33 mm. 
A harckocsi pusztítását felülről, kumulatív sugárral hajtja végre. Ha-
tósugara 4500 mm, hajtómotorral 7500 m-ig terjed. Az akna elektronikus 
blokkjában mikroprocesszor és programkártya található. A megkövetelt 
repülési távolság függvényében, az akna kilövése előtt kiszámítják 
és elhelyezik a kivető berendezésben a megfelelő mennyiségű kivető töl-
teteket. Ezek maximális mennyisége 8 db lehet. A kezdő repülési sebes-
ség 150-300 m/sec. Miután az akna elhagyja a csövet, kinyílik a 4 sta-
bilizátor, mely az aknának a repülés során való forgását biztosítja. 
A cél felderítésekor, a epülési irány megváltoztatását 12 db reaktív 
gyorsító mini-hajtómű biztosítja, melyek váltakozva jönnek működésbe. 
(TIV 1989/6.) 


A műszaki tisztek szakmai felkészítésének új vonásai

Rása, László

Egy induló újság címéhez

Hubina, István

Deák, Ferenc

GONDOLATOK 
a hídmérnökük 1991. évi országos 
konferenciája tapasztalatai kapcsán 
A magyarországi hídrnérnökök 32 éve rendszeresen tartanak éves 
konferenciát változó helyszínnel és tematikával. 
Ebben az évben a Kecskeméti Közúti Igazgatóság volt a rendezvény házi-
gazdája és a fő szakmai téma a hídpályák szigetelése volt. A konferen-
cián résztvettek az országos és megyei közúti igazgatóságok, a közleke-
dési minisztérium, az önkormányzatok műszaki osztályai, valamint a mű-
szaki felsőoktatási intézmények hidakkal foglalkozó szakemberei, mintegy 
150 fős létszámmal. 
A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Műszaki Tanszékéről - és egyál-
talán a Magyar Honvédségtől - első alkalommal ketten (Hubina István mk. 
őrnagy és Deák Ferenc őrnagy) vettünk részt a háromnapos, színvonalas 
és programokban igen gazdag konferencián. Az első nap délelőtjén a hazai, 
2000. évig tervezett közúti hídfenntartási programról volt szó, majd a 
hidak fenntartása során legnagyobb gondot okozó acél- és betonkorrózió 
jelenségéről, valamint az ellene alkalmazott védekezési eljárásokról 
hallgattunk előadásokat. A második napon főleg olyan hazai és külföldi 
vállalatok képviselői kaptak szót, akik a hidak diagnosztikájával, elsőd-
leges és utólagos szigetelésével, valamint korszerű szigetelőanyagok gyár-
tásával foglalkoznak. Délután megtekintettük a tiszaugi vegyesforgalmú 
híd felújítási munkáit, a mellette üzemelő TS uszályhidat (mint provizó-
riumot) ,majd a Kiskőrösi Közúti Múzeumot. A nap a Dugacpusztai csárdá-
ban elfogyasztott hangulatos vacsorával zárult. A harmadik napon a hi-
dak kezelésére vonatkozó szabályzat-tervezet vitájára, a tei\jóváhagyá-
sok államigazgatási vonatkozások megtárgyalására került sor. 
Mi, akik első alkalommal vettünk részt ilyen szakmai konferen-
cián, az alábbi következtetéseket vontuk le a tapasztaltak alapján: 
a/ A 2000.évig szóló hídfenntartási program kimunkálásához az utóbbi 
hónapokban megtörtént a közúti hidak korszerű, számítógépes nyilván-
tartásba vétele. 
A hidakról egyedi adatlapokat töltöttek ki, amelyek rovatai 19 szempont 
alapján lehetővé teszik a hidak állapotának "osztályozását" a felújítá-
si rangsorolás elkészítéséhez. Ez az adatlap hasonlatos a mi hídfelderí-
tési nyomtatványunkhoz, minden olyan adatot tartalmaz, amit egy hídról 
tudni lehet.Célszerűnek látszik ezen adatlapok és főképpen a számítógé-
pes hídnyilvántartás tanulmányozása, mert igen hasznos lehet a terep 
- ezen belül az úthálózat - műszaki értékelése során, valamint ésszerű-
nek látszik hasonló nyilvántartást készíteni a Honvédség műszaki csapa-
tai által honvédségi és polgári célokra épített hidakról. 
b/ Szorosan ehhez a témához kapcsolódik az a gondolat, hogy - amint meg-
tudtuk - az 1988. évi úttörvény rendelkezéseit, amelyek az országos kö-
zúthálózat útjai vonatkoznak, értelemszerűen alkalmazni kell az önkormány-
zati (volt tanácsi) és más sajáthasználatú (TSZ, állami gazdaság, erdő-
gazdaság, Honvédség) útjaira, illetve az ezeken épült hidakra is. Mint 
.tudjuk, a Honvédség az elmúlt évtizedekben valószínűleg több száz pro-
vizórikus (hadi-) hidat épített részben polgári szerveknek, részben sa-
ját használatra. Ezen hidak egy részének sorsa tisztázott, fenntartója 
és kezelője adott, övé a felelősség. Sok olyan híd van viszont szerte az 
országban, amely "csak úgy" elkészült, átadásra és forgalombahelyezésre 
new került, nyilvántartásba nem került, tervei elkallódtak és senki sem 
foglalkozik fenntartásukkal. A régi hidak balesetveszélyt jelentenek min-
denütt, ahol a közforgalom elől kellően el nem zárt honvédségi területre 
(gyakorlóterekre is) a polgári járművek ráhajthatnak. Történt ugyan fel-
mérés az 1978. évi 10.sz. MÖF. intézkedése alapján, a műszaki csapatok 
által épített hidakról, de nagy valószínűséggel nem terjedt ki az egész 
hídállományra, illetve nem szerepelnek benne az újonnan épített hidak. 
Szakmai-erkölcsi szempontból sem lenne szerencsés, ha a meggyeskovácsi 
Rába-híd esete megismétlődve, illetve sajnálatos baleset következne be. 
Mindezek alapján úgy véljük, hogy a korszerű nyilvántartási, 
felülviszgálati, híd-diagnosztikai eljárásokat célszerű lenne tanulmá-
nyozni és adaptálni a Honvédség által épített hidakra is, valamint az 
újonnan kidolgozandó szakutasításokban is vonatkozó elveket, szabványo-
kat, eljárásokat feltüntetni. 
Gyakorlati tennivalókat tekintve a szerzők a következőket java-
solják a Műszaki Szekció tagjai részére: 
1./ A polgári műszaki (államigazgatási, tervező, kivitelező szervezetek, 
műszaki felsőoktatási intézmények) konferenciáin - akár az "anya-
szervezet", akár a Szekció képviseletében - célszerű résztvenni és 
személyi-szervezeti kapcsolatokat kiépíteni a katonai-műszaki tudo-
mányok képviselete, elfogadtatása, valamint információszerzés és táv-
lati együttműködés érdekében. (Szóba jöhetnek a szakértői testületek, 
a Mérnöki Kamara, az építéstudományi egyesület, stb.) 
2./ Ha a politikai rendszerváltás során kialakul és megszilárdul az új 
államigazgatási struktúra, valamint kialakulnak az előző pontban meg-
fogalmazott szakmai kapcsolatok, akkor a Műszaki Szekció rendezvé-
nyeire célszerű meghívni a rendezvény témájához legjobban kötődő pol-
gári szakterületek prominens képviselőit; 
3./ A Műszaki Szekció - mint a katonai-műszaki tudományt képviselő tár-
sadalmi szervezet - megvitathatná és alapos szakmai vita után ajánlá-
sokat, irányelveket adhatna az MH MŰF által már csaknem két éve meg-
kezdett az új műszaki szakutasítások (pl. hadiút, hadihíd, erődítés, 
álcázás, stb.) korszerűsített formában való újraalkotásához. Vélemé-
nyünk szerint "kollektív bölcsesség" szükséges ahhoz, hogy az új hon-
védelmi alapelveknek megfelelő szakági szakutasítások valóban korsze-
rű elvek alapján, több szempont ütköztetésével (kivitelező csapat, 
irányító törzs, tanintézet, társintézet) készüljenek el és ne csak 
a konkrét kidolgozással megbízottak szűk köre és s hivatalos bírálók, 
lektorok szűkebb körének - minden tisztelet mellett sem kizárható -
esetleges szubjektivitása érvényesüljön; 
4./ Javasoljuk a Műszaki Szekciónak, hogy szorgalmazza és támogassa azon 
"házi" jeiJegű szakmai konferenciák megrendezését, amelyeken a mű-
szaki biztosítás egy-egy szakterületén dolgozó tisztek (alegységpa-
rancsnokok, ezredparancsnokok, törzsek szakági felelősei, taninté-
zeti oktatók, MH MŰF-ség szakági felelőse) - tehát a teljes szakmai 
vertikum - vennének részt és a szakterület összes aktuális elvi-el-
méleti-gyakorlati problémáját lehetne tisztázni. A megrendezés gya-
korisága, módja és helye elvi egyetértés esetén már másodrangú kérdés. 
Összefoglalva úgy gondoljuk, hogy átalakuló világunkban (tár-
sadalom, hadsereg, műszakiak) a szakmai testületi szerveződés és mun-
ka jelentősége megnő a konszolidált időszakokhoz képest. E téren is ér-
demes a polgári szféra gyakorlatát a viszonyainkra adaptálni. 
Hubina István mk. őrgy. (KLKF) 
Deák Ferenc őrgy. (KLKF) 
A Bundeswnhrnél rendszeresítésre került az AN/19/2. típusú osztrák, hor-
dozható aknakereső műszer. Segítségével azok az aknák is felderíthetők, 
melyek nem tartalmadnak fém részeket. A készlet indukciós, impulzusos. 
A rendszeresítést 1994-re tervezik befejezni. Az új aknakutatóval az 
AN/PSS-1.1 típusú amerikai, aknakutatót cserélik le. 
(ZVQ 1990/4.) 
A MIRADOR típusú aknakutató rendszerrel, kísérleteznek az amerikai szak-
emberek. A többje]adós, önjáró rendszert egy kis méretű kerekes alváz-
ra szerelték és egy vezérlő pultról távirányítható. A MIRADOR felde-
rít, megjelöli az akna helyét és jelenti a vezérlő állásba az aknásí-
tott körlet koordinátáit. 
A jelentések szerint az aknafelderítő rendszer képes bármilyen anya-
« 
gú akna felderítésére úgy az utakon, mint átszegdelt terepen. 
(TIV 1989/7.) 


Not a member yet

Hadsereg és környezetvédelem

Tisztelt Olvasók!

Gondolatok a MHTT műszaki szakosztályának tevékenységéről

A műszaki csapatok és a katasztrófa-elhárítás

Beköszöntő

A műszaki tisztek szakmai felkészítésének új vonásai

Egy induló újság címéhez

Gondolatok a hídmérnökök 1991. évi országos konferenciája tapasztalatai kapcsán

PBS Európa Kft. bemutatása

6,042

6,289