Publication in University of Dunaújváros
Not a member yet
485 research outputs found
Sort by
A többtengelyű kovácsolás alakítási sebességének hatása az Al–Mg–Si-ötvözet mechanikai és mikroszerkezeti tulajdonságaira
Get PDFAz utóbbi 40 évben az intenzív képlékeny alakítás (SPD – Severe Plastic Deformation) technikai megvalósítására számos megoldás született.
Ezek között kitüntetett helyet foglal el az ún. többirányú kovácsolás, amely ultrafinom szemcsés tömbi anyagok előállítását teszi lehetővé. Bebizonyosodott, hogy az intenzív képlékeny alakító műveletekkel újszerű tulajdonságkombinációjú anyagok állíthatók elő. Kovácsolási kísérleteink alapanyagául extrudált, EN AW-6082 típusú ötvözetet választottunk, amelyet oldó hőkezelésnek vetettünk alá. A kiinduló állapotú ötvözet kvázistatikus körülményekre érvényes folyási görbéjét NTS 810 szakítóművön, míg a különböző alakítási sebességű intenzív képlékeny alakítási kísérleteket a Gleeble fizikai
szimulátor MaxStrain egységén hajtottuk végre. Ez utóbbi berendezés biztosítja az alakítási folyamat paramétereinek szabályozhatósága szempontjából a legsokoldalúbb lehetőségeket. Az alakváltozási sebességet 0,1 s-1 és 10 s-1
között változtattuk. Az alakított próbatesteken Vickers-keménységmérést, valamint fénymikroszkópos képanalitikai vizsgálatokat hajtottunk végre. A mérési eredmények statisztikai feldolgozása alapján megállapítottuk, hogy
az alakváltozási sebesség növelése az alakítási keményedésre és az anyag keménységére egyaránt szignifikáns hatást gyakorol
A tanulás és a tanítás a digitális átalakulás korszakában
Get PDFAz emberiség az ezredforduló táján új korszakba lépett, az ipari társadalomból a tudás alapú társadalom és gazdaság korszakába. A digitalizáció és a technológiai forradalom a globalizálódó világunkban a társadalom és a gazdaság minden szféráját átalakítja egyre fokozódó mértékben, így az oktatást is. A kihívásokra világszerte fogalmazódnak meg a válaszok, cselekvési tervek, stratégiák formájában. A Covid 19 előhozta a hiányosságokat, de fel is gyorsította a digitális átalakulás folyamatát. Ma már jól látható, hogy a digitális korszak kihívásaira a hagyományos felsőoktatási modell nem tud megfelelő, kellően hatékony választ adni. Szükségszerűvé válik a tanulásszervezési modellváltás. Az előadások anyaga döntően az online térbe kerül át, oly módon
feldolgozva, hogy a gyakorlatra (labor, konzultáció) felkészülten érkező hallgatóság elmélyült tanulást valósíthat meg. A tanulási tevékenység a 21. században alapvetően
a digitális tanulási környezetben zajlik. A tanulás, a tudásszerzés folyamat elemei: információ keresése, elérése (nyitottság, érdeklődés, önmotiváció); információk szűrése, értékelése (kritikai gondolkodás); információk tárolása (rendszerezés); információk előhívása; információk alkalmazása, átalakítása, új létrehozása (kreativitás, innováció); információk átadása, megosztása (kommunikációs képeség, együttműködés). Az iskolák jellemző működési módját még ma is a 19. században kialakult keretek jellemzik. A hagyományos iskolákban frontális módszertani eszköztárral tanítanak, amely tartalomvezérelt és ismeretközpontú, lényegében egységes hatásrendszerrel akarnak különböző tanulókat tanítani A tanulási környezet átalakulása, bővülése
folyamatban van. Az iskolán, ezen belül a tanulás felkent szentélyének tekintett tantermen kívül számtalan olyan eleme is van, amely kívül van az iskolán: online tanulás, a nem formális és informális tanulás számtalan terepe. Ahhoz, hogy az iskola
megmaradjon a tanulási környezet fókuszában, jelentős változásokon kell átmennie. Mindenekelőtt az iskolának funkcióváltásra van szüksége, tanító szervezetből a tanulást támogató szervezetté kell válnia, melyben fel kell vállalni az egyéni tanulási utakat támogató működési logikát Ehhez integrálni kell a különböző tanulási környezeteket, át kell alakítani a tanulásszervezés módját, fejleszteni kell a tanárok módszertani kultúráját, és radikális változásra szorul az értékelési stratégiánk is., Mindezek eredményeképpen a legnagyobb változás a pedagógus szerepének megváltozása lesz: a tudás forrásából, átadójából a tanulás támogatójává, szervezőjévé, mentorrá, tanácsadóvá, trénerré,
facilitátorrá, diagnosztává kell válnia!. A jelen iskoláival, belső tereivel, bútorzatával, használatos IKT eszközrendszerével szemben is számtalan új elvárás fogalmazódik meg. Fontos megjegyeznünk, hogy a digitális tanulási környezet, minden technológiai eszköz, ugyan nélkülözhetetlen feltétele a korszerű oktatási rendszernek, de továbbra is a lényeg a tanár és a tanuló/hallgató tevékenységén, pedagógiaimódszertani tudatosságán van
Towards Sustainability in Air Traffic Management
Get PDFThe International Civil Aviation Organization is estimated that the number of domestic and international passengers will be expected to reach six billion by 2030. This exponential growth in air transport has resulted in a wide range of adverse effects such as environmental impacts. The purpose of this research is to develop new air traffic management, and operator (pilots, air traffic controllers) load measuring systems in order to save fuel, and flight time, thereby reducing environmental impact, carbon emission, greenhouse gas generation, noise pollution, and operating cost. This paper deals with: (i) dynamic sectorization and airspace configuration (ii) introduction of the highly dynamic approach and landing procedures, (iii) dilemmas of human in sustainability (related to the individuals, the society, the non-governmental organizations, and the managers), and (iv) development of dedicated non-intrusive operator supporting systems based on eye-tracking, heart rate, and electrodermal activity. Due to the consequent effects of these developments, the dynamic sectorization and air space configuration may eliminate the task overload and reduce the actual operator load by 30–40%. With the developed concept of dynamic approach and landing procedures, aircraft will be able to follow better trajectories to avoid residential areas around airports to (i) reduce ground noise, and emission, (ii) avoid encounters severe weather and prevent incidents and accidents, and (iii) decrease landing distance up to 56% in compared to the “published transition route”
Konverzációs mesterséges intelligencia és az oktatás
Get PDFMár az ókori athéni Akadémián meghatározó ismeretátadási módszer volt a mester és tanítványa között folyó dialógus. A pedagógiai munkának annyira természetes része a beszélgetés, hogy csak akkor tudatosítjuk jelentőségét, ha megvalósítása valamilyen akadályba ütközik (lásd aktuálisan a COVID 19 kapcsán tömegessé vált videókonferencia tanórák kommunikációs nehézségeit). A Mesterséges Intelligencia, ezen belül is a Természetes Nyelvfeldolgozás (Natural Language Understanding, NLU) elmúlt 10 évének az eredményei arra a reményre adnak okot, hogy belátható időhatáron belül az oktatás párbeszédeiben újabb aktorok, a mesterséges dialógus rendszerek is egyre nagyobb szerepet kapnak. A mesterséges dialógus rendszerek alatt bővebben 3 alkalmazás típust értenek: kérdéseket megválaszoló rendszerek (Question Answering), feladat orientált dialógus rendszerek és szociális ’bot’-ok 1. A válaszkereső rendszerek valamilyen dokumentum gyűjtemény (pl. WEB) vagy tudásbázis alapján igyekeznek a nekik feltett kérdésekre a legadekvátabbnak vélt válaszokat megtalálni. A feladatra tervezett dialógus rendszereknél a cél valamilyen feladat megoldása (repülőjegy foglalás, telekom hibabejelentés, stb.) a felhasználóval folytatott párbeszéd segítségével. Szociális bot-ok esetén elsődleges cél a kötetlen emberi társalgásra minél inkább hasonlító párbeszédek megvalósítása (Turing: Imitation Game) 2. A mesterséges intelligencia általános fejlődésének megfelelelően a dialógus rendszerek is számos jelentős technológiai változáson mentek át, amelyeket az előadáson részletesebben is bemutatok: szabály alapú rendszerek, statisztikai módszerek, deep learning (neurális háló) módszerek 3. A technológiai fejlődés ellenére még mindig távoli jövő, hogy mesterséges rendszerekkel helyettesítsük a humán pedagógust. Egyelőre inkább hasznosan kiegészíthetik a munkájukat (néhány pedagógiai szempontot ismertet 4. Főleg repetitív, adminisztratív, alacsony kognitív szintű munkafolyamatok esetén. Ezek végzése alól mentesíthetik a tanerőt. Az intelligens turor rendszereknek is hasznos részei lehetnek. Főleg az alábbi feladatkörökben van és lehet szerepük: • Tanári és tanulói adminisztratív és menedzsment feladatok átvétele: személyi asszisztens, email és feladatmenedzsment, időgazdálkodás segítése, határidők és emlékeztetők számontartása. A perszonalizáció, személyre szabás lehetőségei. • FAQ szolgáltatások. Adminisztratív kérdések, beiratkozás, pénzügy, technikai problémák szolgáltatások (email, virtuális kampusz). Fogalmak, folyamatok elmagyarázása, meghatározása. • Tanulói, hallgatói mentorálás. Kognitív kontroll – a tanulói megértés nyomon követése. Támogatás, emocionális reakció. Ajánló rendszerek, mit érdemes a következő lépésben tanulni. Adaptív tartalom választás a hallgatói preferenciák (pl. stílus) figyelembevételével. • Pozitív motivációs megerősítés. A lemorzsolódás csökkentése, ez elektronikus tanulási környezetben kiemelten fontos. • Speciális képességek és készségek tanítása/gyakorlása. Legjellemzőbb nyelvtanító dialógus rendszerek esetén: párbeszédek szimulációja. Különböző szakmai képességek esetén, melyek társas kompetenciákat kívánnak: segítő szakmák, ügyfélszolgálati munkatársak. • Segítheti a tanuláshoz szükséges metakognitív képességeket, a tanulás önszervező képességét, önreflexiót. Olyan feladatokban főleg, ahol a tanuló feladata a „chatbot” tanítása. • A tanulási folyamat értékelése. Automatikus dolgozatjavítás, gépi tanulás alapján. A mesterséges dialógus rendszerek újabb alkalmazási lehetőségeket teremtenek az emberi tanulás modern szemléletének is jobban megfelelő, az e-learning rendszerekben is alkalmazott didaktikai módszernek, a mikrotanulásnak. A tananyag mikrotartalmakra bontása, a felhasználót mikrotanulási élményekhez való juttatását segíthetik a párbeszédes eszközök. Igen hatékonyan alkalmazzák ezeket a nyelvoktató alkalmazások esetén (pl Doulingo.com)
Kihívások és lehetőségek az oktatásban tanulói és pedagógus szemmel
Get PDFA pandémia az élet minden területén változásokat idézett elő. Az emberek igyekeztek alkalmazkodni a kialakult új helyzethez és meglátni a lehetőségeket és előnyöket ebben a kihívásokkal teli időszakban. Ez az oktatásban sem történt másként. A Dunaújvárosi Egyetem Mérnöktanár MA képzésében résztvevő hallgatók abban a sajátos helyzetben vannak, hogy mind hallgatóként, mind pedig a pedagógiai gyakorlatukat végző tanárjelöltként megismerhették az COVID-19 miatt kialakult digitális tanítási-tanulási környezetet. Az előadásban ismertetett vizsgálat során, fókuszcsoportos interjú keretein belül kérdeztem meg tanulóinkat az átalakult helyzetről, hogyan is élték meg a digitális oktatást, hogyan birkóztak meg a nehézségekkel, milyen módon alakult át a tanulással és a tanítással kapcsolatos gyakorlatuk, változott-e a motivációjuk, hogyan formálódott az otthoni és a munkahelyi tevékenységük. A megkérdezettek részletesen beszámoltak arról, hogy a kezdeti nehézségeket leküzdve hogyan változtattak tanítási gyakorlatukon a koronavírus első hullámának időszakához képest, milyen előnyeit és milyen hátrányait tapasztalták meg hallgatóként-és tanárként a digitális oktatásnak. A vizsgálat során további kérdések is felmerültek, hiszen a téma központi problémája lehet, hogy a digitális technológia rohamos fejlődése előny vagy hátrány volt-e tanárként ebben a helyzetben? Hiszen sokan nem rendelkeztek a megfelelő digitális kompetenciákkal és nem volt semmilyen tapasztalatuk az online oktatás terén, 2020 tavaszán. Az az azóta eltelt időszakban javult-e ezen kompetenciájuk? Érdekes kérdés és további vizsgálódás tárgyát képezheti, hogy ez a jelenség hosszú távon milyen hatással lehet a pedagógusok pályán maradására. A pedagóguspálya egyik legnagyobb kihívása a megfelelő szintű szakmai tudás átadása mellett az, hogy milyen értékeket közvetítünk diákjaink számára, milyen hatással vagyunk személyiségfejlődésükre, milyen példát mutatunk számukra, milyen benyomást teszünk rájuk, milyen pozitív mintát adunk ebben az élethelyzetben, milyen módszereket mutatunk a problémák megoldására. Mindezen kérdések felmerülnek, sőt mind inkább foglalkoztatnak bennünket ebben az új élethelyzetben. A megkérdezett hallgatóink mindkét oldalról értékelték a digitális oktatáshoz kapcsolódó területeket, tevékenységeket, tapasztalatokat. Az iskolában többféle módon találkozik az oktatás két fő szereplője: tanár és diák. A multimédiás környezet hatással van a két fél kapcsolatára és együttműködésére. Azonban, hogy milyen módon? - Arra az előadásból is választ kaphatunk. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy egymást kiegészítve válhat sikeressé és eredményessé a hagyományosnak mondható oktatási módszer, valamint a digitális oktatási forma és ez, ahogy ezt már számos kutatás is bebizonyította a blended learningben ölt testet 5
A Pilot Study of Cross-Sector Co-Curation. Linking City Fragments of Csepel (HU) and Heavy Woollen District (UK)
Get PDFThere are two cultural organizations, namely Artopolis Association (HU) and Creative Scene (UK), and their joint program, called ’Take your place/Make your place’, in 2016. The two NGOs supposed, if they are stepping out from their former role of cultural content providers by merging their different, more artist- and more community-led approaches: on the one hand, new urban images could be created; on the other, new models of cross-sector commissioning could be developed – across two post-industrial sites. So, for
testing their ideas, small-scale social and spatial researches, as well as cultural and artistic initiatives were conducted in Csepel District (HU) and in Heavy
Woollen Districts (GB). The paper summarizes several ‘evident’ and many still affecting, unexpected results of cross-sector co-curation.
Adott két kulturális szervezet, az Artopolis Egyesület (HU) és a Creative Scene (GB), valamint közös programjuk a „Take your place/Make your place”, 2016-ban. A két civil szervezet feltételezte, ha kimozdulnak korábbi, kulturális tartalomszolgáltatói szerepeikből azáltal, hogy erősítik az
egymástól tanult művészeti és közösségi megközelítéseiket: egyrészt új város-elképzeléseket hozhatnak létre; másrészt új szektorközi együttműködési modellt dolgozhatnak ki – két posztindusztriális térségben. Elképzelésük tesztelésére kis léptékű társadalmi és területi kutatásokat végeztek, valamint kulturális és művészeti kezdeményezéseket szerveztek Csepelen (HU) és Heavy Woolen Districtben (GB). A tanulmány ennek a szektorközi közösségi kurátori munkának számos „nyilvánvaló” és több, máig ható, váratlan eredményét mutatja be
Kézi gesztusvezérlés-alapú ember-számítógép-interfész
Get PDFA piacon több játék, telefon, tablet is kapható, melyek kézi gesztusvezérléssel is korlátozott gesztusjel-mennyiséggel és korlátozott gesztustérben. A legtöbb ember ma még úgy gondolja, hogy ezek inkább csak játékra valók. Az ipari alkalmazási területe valóban még elég kicsi. Azonban több
olyan területen is, ahol a pontos érintés vagy a hangvezérlés nehezen használható, alkalmazható lenne a gesztusvezérléses irányítás. A számítógépek gesztusvezérlését a hagyományos webkamerákkal, a kifejezetten ilyen célra fejlesztett eszközökkel lehet megoldani. Az utóbbi időben egyre több olyan eszköz jelenik meg elérhető áron, melyekkel ún. mélységi felvételeket is lehet készíteni. Ezek az eszközök jól alkalmazhatóak a kutatásban. Több olyan ingyenes szoftver is megjelent az elmúlt egy évben, mely a kéz jeleit értelmezi, legtöbbször alakfelismerő szoftverek segítségével. A COVID-19 megjelenése előtérbe helyezte ezeknek a kutatásoknak a felgyorsítását, hiszen az érintés nélküli vezérlés az egyik legjobb módja a vírusterjedés megelőzésének. A gesztusvezérlést egyre több gyártó építi be pl. az autók számítógépeinek vezérlésébe vagy a nagy szennyezettségű, ill. steril helyen történő vezérlésekhez.
There are several games, phones, and tablets available on the market, which can also be used with manual gesture control, of course with a limited amount of gesture signals and limited gesture space. Most people today still think they are more of a game. The area of industrial application is still quite small. However, in several places where precise touch or voice control is difficult to use, gesture control could be applied. Gesture control of computers can
be solved with traditional web cameras, with tools specially developed for this purpose. Recently, more and more devices are appearing at affordable prices with which the so-called. depth shots can also be taken. These tools are well suited for research. Several free software programs have been released in the last year that interprets hand signals most often using shape recognition software. The advent of COVID-19 has highlighted the acceleration of this research, as non-contact control is one of the best ways to prevent the spread of the virus. Gesture control is being installed by more and more manufacturers, for example, in the control of cars’ computers, or the control of highly polluted or for controls in a sterile location
Betekintés a digitális egészségügy piacába a My Food Protocol Startup nézőpontjából
Get PDFA digitális egészségügy robbanásszerűen növekszik, hiszen az
infokommunikációs technológiák (IKT) használata az egészségügyben és az egészségügyi ellátórendszerekben fokozza a hatékonyságot, javítja az életminőséget és az egészségügyi piacon innovációs lehetőségeket generál. Más
szektorokhoz képest ugyan a digitális egészségügy még mindig lemaradásban van, de nagymértékű növekedés tanúi vagyunk, mivel a COVID–19-világjárvány szükségszerű áttörést hozott a távorvoslásban. A kényszerűség tehát új lehetőségeket is teremtett, hiszen az elektronikus egészségműveltség
fejlődésével mind a gyógyító társadalom, mind a lakosság hosszú távon is új digitális készségeket, termékeket és szolgáltatásokat alkalmazhat, ezzel támogatva az egészségügyi ellátás színvonalának emelését, ami következésképpen növeli az egészség gazdasági és társadalmi értékét is. A tanulmány tehát a digitális egészségügy témájával és annak aktuális helyzetével foglalkozik. Teszi
ezt leíró kutatási céllal, PESTEL-analízis segítségével, a My Food Protocol startup külső környezeti feltételeit stratégiai módon befolyásoló tényezők nézőpontjából.
Digital healthcare is growing exponentially as the use of information and communication technologies (ICT) in healthcare and healthcare systems increases efficiency, improves quality of life and generates opportunities for innovation in the healthcare market. Although digital healthcare is still lagging behind other sectors, we are witnessing a huge increase as the COVID–19 pandemic has brought a necessary breakthrough in telemedicine. Thus, compulsion has also created new opportunities, as with the development of e-health literacy, both the healing society and the population can use new digital skills, products and services in the long run, thus supporting the improvement of health care, which consequently increases the economic and social value of health. The study therefore addresses the topic of digital healthcare and its current situation. It does this for descriptive research purposes, using PESTEL analysis, from the perspective of strategic factors influencing the external environmental conditions of the My Food Protocol startup
3D-s oktatóanyagok használata a Dunaújvárosi Egyetemen
Get PDFAz online oktatás kihívásaira egy lehetséges megoldást szeretnék bemutatni. A 3D-s környezet újdonsága megfelelő motiváció lehet a tanulók számára, hogy többet látogassák a tananyagot, ezzel segítve a tudásuk elmélyülését. A Maxwhere – a Széchenyi István Egyetem kutatói által kifejlesztett 3D-s rendszer – a térbe helyezi el a tananyagelemeket, az ember
térlátására apellálva. Ez a környezet nem ismeretlen a magyar felsőoktatásban, a legtöbb intézménynek már vannak ez irányú tapasztalatai. A jelenlegi cikkben a Dunaújvárosi Egyetemen kifejlesztett tananyagokat szeretném bemutatni és értékelni, értelmezni azokat a visszajelzéseket, amiket a hallgatóktól kaptunk.
I want to present a possible solution to the challenges of online education. The 3D environment’s novelty can be a good motivation for students to visit the curriculum more, which helps to deepen their knowledge. Maxwhere – a 3D system developed by researchers of Széchenyi István University – places the lecture’s parts in 3D, appealing to our stereopsis. This environment is not unknown in Hungarian higher education, most institutions already have experience with it. In this article I would like to present and evaluate the curricula developed at the University of Dunaújváros, and also interpret the feedback we received from our students