Publication in University of Dunaújváros
Not a member yet
485 research outputs found
Sort by
Hogy ne csak az elméleti dolgokról beszéljünk. Csináljuk is meg!
Get PDFAz energiatermelés és a szállítási logisztika hozzájárulása meghatározó a CO2 -termelésben és kibocsájtásban. Az intelligens technológiák és az intelligens hálózatok nélkülözhetetlenek az emberiség túlélési esélyének
megőrzéséhez. A területfejlesztést és a technológiafejlesztést minden esetben kölcsönösen figyelembe kell venni, ha új infrastrukturális illetve technológia-fejlesztési projektek tervezésébe fog valaki. Alapvetően eltérő megközelítést szükséges alkalmazni a mai helyzet elemzésekor, szem előtt tartva a kívánatos és jelentős CO2
-kibocsátás-megtakarítási célokat. Az írás célja a jó gyakorlatok és kombinált technológiai megoldások bemutatása a további tervezői megfontolásokhoz és a megvalósítók szemléletének stimulálására. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül űrtechnológiákat és hihetetlenül káprázatos újításokat mutatunk be, hanem realisztikus, általános és legfőképpen már elérhető technikákat, persze valami meglepő, újszerű konfigurációkkal. Célom a fenntartható körkörös gazdaság néhány kézzelfogható megoldásának bemutatása, amely reményeink szerint ezeken a példákon keresztül jelentősen hozzájárul majd az új technológiákat és projekteket tervezők, valamint a döntéshozók szemléletének, gondolkodásmódjának a kívánt jó irányba történő befolyásolásához és így összességében az emberiség túlélési
esélyeinek számottevő növeléséhez.
Energy generation contribution are dominant in CO2 production as well as transportation’s contribution. Smart technologies and smart networks (for example SmartGrid) are indispensable for preserving the chance for Humankind’s survival. Spatial development and technology development must be mutually considered when new infrastructural development projects are planned. We apply a fundamentally different approach to analyzing our situation today and for achieving enormous CO2 emission savings. This presentation goal is to show best practices and combined technology solutions for further consideratons and planning view stimulations. It means we are not presenting new space technologies and unbelivable new innovations but reliastic, common and available technics with surprising combinations.
The overall aim of the presentaion is to show real solutions for sustainable CO2 -free circular economy and through these exaples the technology and project designers’, decision makers’ and mean people’ mindset could be changed to the desired direction
Vízparti növények nehézfémakkumulációjának meghatározása a dunai üledékekben
Get PDFIt is well known that several chemical, physical and biological methods are known for the reduction and recovery of the potential toxic elements of soils, river sediments and industrial sludges. One of the biological methods is phytoremediation, in which various plant species/varieties are used in order to reduce the concentration of toxic components in contaminated soils/sludges or river sediments. Many types of phytoremediation processes are used, such as phytoextraction, phytovolatilization, phytofiltration, phytostabilization and phytodegradation. The main aim of our research was to determine the heavy metal accumulation capacity and phytoextraction potential of aquatic plants rooted in the Danube sediment. Among the plants devil's beggartick (Bidens frondosa L.), water mint (Mentha aquatica L.), European water-plantain (Alisma plantago-aquatica L.), parella (Rumex obtusifolius L.), bistort (Persicaria maculos L.) and riparian sedges (Carex riparia L.) were selected as test plants. Based on our results, it can be concluded that most of chromium, copper and zinc accumulated in parella, while water mint accumulated lead and nickel with the best efficiency
Reaktorszerkezeti anyagok hegesztett kötéseinek kisciklusú fárasztása
Get PDFThe reactor vessel of Pressurized Water Reactors is a key equipment for the safe operation of a nuclear power plant. It operates at high pressure (12-15 MPa) and high temperature (250-325 °C) and includes the reactor core. Ensuring the structural integrity of the tank and associated pressure equipment and its welded joints is paramount throughout the life of the plant, as their integrity ensures that radioactive media do not escape uncontrolled outside the process and do not endanger plant workers, the public and the environment. Therefore, the reactor vessel must be able to withstand all loads resulting from the normal operating conditions of the reactor and possible malfunctions without damage. Although there are analyzes that demonstrate the technical feasibility of replacing the reactor vessel, it is considered a non-replaceable equipment from a management perspective. As mentioned above, the reactor vessel is the equipment of the nuclear power plant that designates the framework of the operating life. The equipment of a nuclear power plant includes a large number of welds and corrosion protection cladding made by welding, so in addition to understanding the properties of the base metal, it is at least as important to know the fatigue behavior of welded joints with significantly different structure than the base metal. In the energy industry, even the use of structures considered to be static varies greatly during start-up and shut-down, heating and cooling, and feeding hot or cold media. These additional mechanical stresses are often much higher than the design operating stress and often cause short-cycle fatigue. Most of the research in the literature has focused on fatigue at constant temperatures among nuclear power plant equipment. In these devices, not only stresses from internal pressure but also thermal stresses due to temperature gradients can reach significant intensities due to starts and stops and temperature fluctuations during operation, and the thermophysical properties of the structural material change significantly with temperature change. In a low-temperature fatigue test at constant temperature known from the literature, these effects were ignored. In our research, thermomechanical fatigue tests that better approximate real operating conditions make it possible to operate temperature cycles on the specimen in parallel with the mechanical cycles, so the actual load of the equipment can be more accurately modeled, thus the life expectancy of the reactor vessel and welded joints can be approximated more accuratel
The Methods and IT-Tools Used in Higher Education Assessed in the Characteristics and Attitude of Gen Z
Get PDFIn the era of digital transformation, some questions occur whether the teaching methods used in higher education are suitable for the students belonging to generation Z or these methods are appropriate enough to make them more attentive or motivated. The diverse methods of information technology have already spread into university education and a pedagogical paradigm shift can be perceived. The latest methodology, like project method, e-learning, BYOD, gamification, MOOC are available in higher education as well; however, it is a question to what extent teachers apply these methods in their teaching process. The new techniques not only make the students more motivated but also enhance them with those sorts of skills that are indispensable to be successful in the field of labor. The research was aimed to find answers about how much engineer students are satisfied with the training they are given in higher education in the 21st Century, what kind of attitude they have towards educational technology
Investigation of the Substitutability of Rubber Compounds with Environmentally Friendly Materials
Get PDFRubber is one of the rare materials that can be used in many sectors and for multiple purposes. It can be used in a wide range of frameworks, from very simple coating materials to very complex spacecraft parts. Apart from natural rubber, compounds are also used for different purposes in rubber production. For a product with such a wide range of uses, the sustainability of its compounds is particularly important. The objective of this study is to investigate environmentally friendly and sustainable alternatives for rubber and some compounds, such as fillers and softeners. By doing this research with an academic method, the most suitable option is determined by taking the weights of the factors affecting this decision into consideration. As a result, the most suitable rubber, filler, and softener options are presente
Machine Learning Model Building Techniques for Small and Medium-sized University Courses
No full textThe relation between an educational target and a set of predictors related to the learners and their learning activities in a given learning context can be investigated by predictive Machine Learning (ML) modelling. For courses with many students and with predictors that well reflect the specialties of the courses, the predictive power of “classical” ML models generally meets expectations. At the same time, even large universities have several courses where the small number of students does not allow the use of “classical” ML models, although the need to forecast student performance also appears for these courses. In this study, considering the research on the Applied Statistics course with the participation of 56 full-time students at the University of Dunaújváros, we present various model building techniques that can be used to increase the predictive power of models. We systematically show different model building technics starting from less effective technics to more developed ones. These developed ones are applicable even for small or mid-sized university courses producing a monotonically increasing good performance metrics in time. The conditions and limits of their applicability are also discussed
Szakmai pedagógusok. Szakoktatók és mérnöktanárok a 21. század első évtizedeinek gyorsan változó világában
Get PDFInnovatív képfeldolgozási eljárások kutatása, tomográfiai mérési eljárások fejlesztése
Get PDFA képfeldolgozás folyamán a képi információ kinyerésére és
megbízható értelmezési eljárás kifejlesztésére koncentráltunk. Ehhez először a fazifikált 2D Gábor-szűrőt és annak tulajdonságait kutattuk. A szűrő hatékonyságát a rendszámtáblafelismerési algoritmus tesztelésével bizonyítottuk. A kutatást a cirkuláris Gábor-szűrő paramétereinek fazifikálásával folytattuk. A kutatás célja az volt, hogy lehessen detektálni körhöz hasonló, deformált
alakzatokat a képben. A kutatás eredményeit alkalmazni lehet tomográfiás képi eredmények értelmezésére, valamint mikroorganizumusok detektálására a mikrobiológiai képekben. A kutatási eredményeket a robotlátás fejlesztésében is alkalmaztuk, itt a fő feladatunk az volt, hogy detektáljuk az akadályokat a falon, továbbá a hasznos falfelületet mélységi kamerák, jelfeldolgozás, képfeldolgozás és fuzzylogika alkalmazásával. A mechatronikai/robotrendszerek irányítása zárt körben valósul meg, ahol a szabályozó és állapotbecslő
algoritmusok performanciái határozzák meg a megvalósítható dinamikus viselkedést. Egyrészt kifejlesztésre került egy újszerű fuzzy irányítási struktúra, mely a hibajel mellett, a beavatkozójel előállításakor, a pillanatnyi fogyasztást is kiértékeli. A szabályozó az alapjelkövetés mellett az áramtranzienseket és az oszcillációkat is limitálja, így mechatronikai rendszerek irányításában előnyösen használható. Másrészt, kifejlesztésre került egy újszerű adaptív
állapotbecslő struktúra, mely a rendszer pillanatnyi dinamikus viselkedésének mérésére új mérési módszereket alkalmaz, és ezen mérőszámok függvényében változtatja a szűrőparamétereket. Az adaptív stratégiának köszönhetően robusztus állapotbecslés biztosítható a felsőbb irányítások számára. A hatlábú roboton végzett mérések alapján különféle kutatásokat végeztünk, melyek során a bizonytalanságokat és a robusztusságot kutattuk. Ezáltal pontosabb és jobb becsléseket tudunk végezni és hatékonyabban tudunk optimális szabályzást fejleszteni a mechatronikai eszközök számára. Különféle változókat és szenzorokat vizsgáltunk, továbbá az IMU-szenzor jeleiből Kálmán-szűrővel kiszámítottuk a robot szögmozgásokat és annak hibáját is elemeztük. Kutatásunk végén az általunk fejlesztett újszerű optimalizálási eljárás felhasználásával alapokat biztosítottunk arra, hogy hexapod-robotunk új generációját, a Szabad(ka) III robotot meg tudjuk tervezni. Az optimalizálás meghatározta a csatlakozási helyzeteket, valamint a test és a láb szegmenseinek méreteit. Az optimizálás eredményeként jelentősen csökkent a
szenzorokat érintő rotációs mozgás és nőtt a robot által, egy feltöltéssel megtehető távolság. Az optimalizálás elvégzésének feltétele volt a robot paraméterezhető, részletes és validált modellje volt. A fizikai megvalósítás terén eddig legyártásra került a robot legösszetettebb része, a differenciális csuklót tartalmazó moduláris láb egysé
"Mikor a tanár megszületett” avagy, 50 év a szaktanárképzés szolgálatában
Get PDFAmikor a múlt század 70-es éveiben megindult a szakmai pedagógusképzés Dunaújvárosban kevesen gondolták, hogy megéri az ötven évet. Kormánydöntés alapján - a már meglévő budapesti képzés mellett-, Győr és Pécs képzőhelyekkel együtt, a frissen átalakult főiskolai karon az 1970/71-es tanévben a műszaki tanár szakon, nappali tagozaton és a műszaki oktató szakon, levelező tagozaton kezdődött meg a képzés. Egy évvel később pedig már a műszaki tanár szak levelező tagozatán is megindult az oktatás, melyet 1970. szeptemberétől teljesen frissen verbuválódott, maroknyi elszánt oktató irányított. Ma már csak kevesen tudják, hogy egy nagyszerű szervező dr. Jáki László kapta a megbízást a szak alapítására és a tanszék létrehozására. Első körben két alig néhány négyzetméternyi - a matematika tanszéktől elcsatolt- helységben dolgozott Jáki László, András Vera, Faludi Szilárd, N. Nagy Sándor, Golnhofer Erzsébet gyakornok, Gubán Gyula gyakornok. Majd két évvel később Kadocsa László és Komlóssy Ákos csatlakoztak a tanszékhez. A hét munkanapján a két gyakornok vitte az akkor indult szakoktató képzés adminisztrációs terheit és minden héten, órarend szerint „érkeztek a pestiek”, akik sok száz hallgató számára biztosították a szakmai képzés magas színvonalát. Igazi hőskor volt. Ki emlékszik például a másológépen előállított tananyagokra, a tantárgyi útmutatókra, hallgatói tájékoztatókra, amelyeket előtte hibátlanul le kellett gépelni és aztán kézi úton, un. stencil eljárással sokszorosítani több száz példányban. És persze az első nappalis műszaki tanár szakos évfolyam! Csupa korunkbéli fiatalember, akik abban a kivételes helyzetbe kerültek, hogy remek szakemberek oktatták őket és nekik kellett megteremteni a szak hagyományait és kivívni egy műszaki intézményben a tanárképzés „létjogosultságát”. Ma már idegenül hangzik a tanköri rendszer megnevezés és csak nehezen fogható fel, hogy a tankörök rendszeres találkozója egy igazi közösséget kovácsolt össze, és segítséget jelentett a tanulásban, a nehezebb élethelyzetekben, a hagyományok ápolásában. De ugyanilyen nehezen képzelhető el az is, hogy milyen sokszor kellett szervezeti formát váltani, átszervezni, modernizálni a képzés tudományos hátterét. Előadásunkban ennek a kezdeti dőszaknak néhány szervezési, tartalmi elemét kívánjuk feleleveníteni a szemtanú szemüvegén keresztül, így érzékeltetve azt a nagy utat melyet képzésünk megtett az elmúlt 50 év alatt
A tanulás és a tanítás új útja a digitális korszakban
Get PDFAz emberiség az ezredforduló táján új korszakba lépett, az ipari társadalomból a tudásalapú társadalom és gazdaság korszakába. A digitalizáció és a technológiai forradalom a globalizálódó világunkban a társadalom és a gazdaság minden szféráját átalakítja egyre fokozódó mértékben, így az oktatást is. A kihívásokra világszerte fogalmazódnak meg a válaszok, cselekvési tervek, stratégiák formájában. A COVID–19 előhozta a hiányosságokat, de fel is gyorsította a digitális átalakulás folyamatát. Ma már jól látható, hogy a digitális korszak kihívásaira a hagyományos felsőoktatási modell nem tud megfelelő, kellően hatékony választ adni. Szükségszerűvé válik a tanulásszervezési modellváltás. Az előadások anyaga döntően az online térbe kerül át, oly módon feldolgozva, hogy a gyakorlatra (labor, konzultáció) felkészülten érkező hallgatóság elmélyült tanulást valósíthat meg. A tanulási tevékenység a 21. században alapvetően a digitális tanulási környezetben zajlik. A tanulás, a tudásszerzési folyamat elemei: információ keresése, elérése (nyitottság, érdeklődés, önmotiváció); információk szűrése, értékelése (kritikai gondolkodás); információk tárolása (rendszerezés); információk előhívása; információk alkalmazása, átalakítása, új létrehozása (kreativitás, innováció); információk átadása, megosztása (kommunikációs képesség, együttműködés). Fontos megjegyeznünk, hogy a digitális tanulási környezet, minden technológiai eszköz ugyan nélkülözhetetlen feltétele a korszerű oktatási rendszernek, de továbbra is a lényeg a tanár és a tanuló/hallgató tevékenységén, pedagógiai-módszertani tudatosságán van