1,725,475 research outputs found
A nevelésbe vett gyermekek viselkedése játéktevékenységük közben
No full textA dolgozatom célja egyrészt, hogy bemutassam a gyermekvédelmi rendszert és elhelyezzem a nevelőszülői ellátást a szakellátás formái között. Másrészt, nem találtam olyan szakirodalmat, mely választ adna arra a kérdésemre, hogy a nevelésbe vett gyermek viselkedése mutat-e devianciát játéktevékenysége közben. A nevelésbe vett gyermeknél lehet-e azt mondani, hogy igen, azért viselkedik így, mert ő nem a vérszerinti családjával él? Márpedig véleményem szerint, ha felléphet normaszegő magatartás, akkor azt fontos felismerni és időben reagálni rá a megfelelő pedagógiai eszközökkel.ÓvodapedagógusBSc/B
A védelembe és a nevelésbe vett gyermekek bölcsődei nevelésének dilemmái
No full textDolgozatunkban a védelembe és nevelésbe vett gyermekek bölcsődei ellátásának dilemmáival kívánunk foglalkozni. Témaválasztásunk okát leginkább James Agee gondolataival tudnánk kifejezni mely szerint: „Minden gyermekben, bármilyen körülmények között is született, és bárkik voltak is a szülei, potenciálisan az emberi faj születik meg ismét, és valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az emberi élet iránt”A téma aktualitását indokolja, ha visszatekintünk az elmúlt évtized KSH statisztikai adataira. A számok jól szemléltetik, hogy míg 2010-ben 3353 nulla és öt éves korú gyermek részesült szakellátásban, addig 2018-ra ez a szám 5219-re emelkedett.Csecsemő és - kisgyermeknevelőBSc/B
"Sam-vett" som naturens vett. En idéhistorisk undersökning av Sara Lidmans Jernbanesvit
No full textThe object of investigation in this essay is the epic novel sequence Jernbanan written by Sara Lidman. More specifically the investigation takes on the idea of a “sam-vett” as it is formulated in Jernbanan. The “sam-vett” is an idea about the undivided unity of man, nature and animal, and with a kind of primitive trait. By asking the question what traces the history of ideas are to be found in the “sam-vett”, the hope is that it will bring some clarity to the notion and what its message might be. In addition to that a thesis is formulated, that the “sam-vett” can be read as a form of deep ecology. Deep ecology takes on the first rule of ecology, that everything is closely bound together, and extends it to a philosophy. By discussing the notion of the “sam-vett” in the light of two figures in the history of ideas, Jean-Jacques Rousseau and Martin Heidegger, the hope is to unravel its learning. In the end the “sam-vett” can be described as knowledge of nature that is based on a feeling more than the intellect – that begins where the language ends
Linguarum vett. septentrionalium thesaurus grammatico-criticus et archæologicus.
No full textImperfect; lacks frontispiece (portrait of author)Vol. II has title: Antiquæ literaturæ septentrionalis liber alter. Seu Humphredi Wanleii Librorum vett. septentrionalium, qui in Angliæ bibliothecis extant, nec non multorum vett. codd. septentrionalium alibi extantium catologus historico-criticus, cum totius thesauri linguarum septentrionalium sex indicibus. Oxoniæ, e Theatro Sheldoniano, 1705.Each part has special t.-p.; pt. 1-3 and [4] are dated 1703, pt. [5] and v. 2 (Liber alter 1705; index, 1703; at end of first volume: Voluminis primi finis.Added t.-p.: Antiquæ literaturæ septentrionalis libri duo. Quorum primus Georgii Hickesii, S. T. P., Linguarum vett. septentrionalium thesaurum grammatico-criticum & archæologicum, ejusdem De antiquæ literaturæ septentrionalis utilitate dissertationem epistolorem, et Andreæ Fountaine ... Numismata saxonica & dano-saxonica complectitur. Alter continet Humfredi Wanleii Librorum vett. septentrionalium, qui in Angliæ biblioth. extant, catalogum historico-criticum; nec non multorum vett. codd. septentrionalium alibi extantium notitiam, cum totis operis sex indicibus.Large paper copy; engraved title vignettes; head and tail pieces; initials.Liber primus: Pars primus: seu, Institutiones grammaticae anglo-saxonicæ, & mœso-gothicæ: auctore Georgio Hickesio. 1703.--Pars secunda: seu, Institutiones gramm. franco-theotiscæ auctore Georgio Hickesio. 1703--Pars tertia: seu, Grammaticæ islandicæ rudimenta, per Rundolphum Jonam ... cum Georgii Hickesii additamentis aucto et illustrata. 1703--[Pars quarta] Georgii Hickesii ... De antiquæ litteraturæ septentrionalis utilitate, sive, De linguarum veterum septentrionalium usu dissertatio epistolaris ad Bartholomæum Showere. 1703--[Pars quinta] Numismata anglo-saxonica & anglo-danica breviter illustrata ab Fountaine. 1705--Liber alter: Humphredi Wanleii Librorum vett. septentrionalium, qui in Angliæ bibliothecis extant, nec non multorum vett. codd. septentrionalium alibi extantium catalogus historico-criticus ... 1705.--Indices totius operis ... Oxoniæ, 1703.Mode of access: Internet.OSU's copy 2 from the English Department Collection
A köztulajdonba vett mukincsek elso kiallitasa a Műcsarnokban
No full textA KÖZTULAJDONBA VETT MUKINCSEK ELSO KIALLITASA A MŰCSARNOKBAN
A köztulajdonba vett mukincsek elso kiallitasa a Műcsarnokban ( -
A köztulajdonba vett mukincsek elso kiallitasa a Műcsarnokban
No full textA KÖZTULAJDONBA VETT MUKINCSEK ELSO KIALLITASA A MŰCSARNOKBAN
A köztulajdonba vett mukincsek elso kiallitasa a Műcsarnokban ( -
Att teoretisera om mening genom exempel : Vardagsspråkkritik, sam-vett och verklighetens svårighet
No full textTheorizing Meaning Through Examples: Ordinary Language Criticism, “Sam-vett” and the Difficulty of Reality In this article I set out to exemplify how one can, from within the tradition of Ordinary Language Criticism (OLC), theorize about literary meaning through concrete interpretative work. I proceed by attending to what I take to be a particular interpretive hard case, namely, the Swedish author and activist Sara Lidman’s (1923-2004) notion of “sam-vett”. Or more precisely: I attend to one specific usage of that word, namely the male protagonist Didrik Mårtensson’s usage of the word in Lidman’s novel Järnkronan (1985). Lidman invented the word “sam-vett” in the early 1980s but never defined it; she simply put it to use in various texts and contexts. By comparing how the problematic nature of “sam-vett” presents itself for Didrik in Järnkronan, with the Wittgensteinian philosopher Cora Diamond’s notion of “the difficulty of reality”, I argue that Lidman’s “sam-vett” – in this specific usage – expresses an experience of encountering something ineffable. In my comparative reading I argue that rather than offering a road to a more-than-human communality and knowledge beyond words, however, Didrik’s usage of “sam-vett” expresses a fantasy of being able to escape a guilty conscience through the letting go of sanity and sense-making altogether. So, while Didrik encounters “a difficulty of reality” that shoulders him out (at least partially) from language his attempt at imagining a non-linguistic pan-species community in the name of “sam-vett” nevertheless fails. Instead, Didrik’s “sam-vett” becomes something of a false idol, a delirious idea that only appears to make sense. Sam-vettet och det Hela. Sara Lidmans litterära filosof
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Full text linkThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Nevelésbe vett gyermekek az óvodában
No full textA szakdolgozat témájának megválasztásakor nem volt számomra kérdés, hogy a dolgozat fő irányvonalát a nevelésbe vett gyermekek az óvodában címmel vizsgáljam, azon belül a gyermek- óvoda- óvodapedagógus és nevelőszülő kapcsolatát és azok összefonódásait. A különböző szakirodalmak áttekintése közben az érdeklődésem egyre jobban a gyermekek érzelmi és pszichológiai formája felé fordult, az óvoda és a nevelőcsalád közötti keretek a befogadó családok élete a nevelőszülők a gyerekekkel való érzelmi kapcsolatának alakulása számos helyzetet tartogat.N.E.Nemzetiségi óvodapedagógus szakBSc/B
- …
