1,721,446 research outputs found
Varga Csaba és Platthy Iván párbeszéde (51:39)
No full textPlatthy Iván volt egyházügyi államtitkár »Párbeszéd az emberért« című televíziós műsorfolyamának 189. tagjaként 2021. november 19-i felvétel Varga Csaba (Pécs, 1941) életútjáról és tanulságairól: pécsi születés / nagyapja hintógyára / apja autókarosszéria-gyára / a katolicizmus és a hazaszeretet pécsi jelenléte / államosítás / a pécsi püspöki tanítóképző gyakorló iskolája / kilakoltatás Gyárvárosba / orgonatanulmányok / kántorálás a Szent István Plébánián / sziklacserkészet és a Csonka-ügy / István-aknai csilléskedés / felvétel a miskolci egyetem bányaművelő szakára / áttérés a pécsi jogi karra / kutató a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében / nemzetközi utazások és sikerek / visszatérés az 1990-es átalakulás idejére / a taxisblokád értelmezésében játszott szerep / Miniszterelnöki Tanácsadó Testületbe bekerülés Antall József kormánya idején / részvétel a majdani Pázmány Péter Katolikus Egyetem létrehozásában / a FIDESz Bibó-kollégista majdani vezetőinek tanítása a karon és a kollégiumban / a katolikus egyetem kezdő úttörő éveinek sikere és a későbbi professzionalizálódás kontrasztj
[előadás Varga Zs. András Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája (Budapest: Századvég 2015) 227 o. {Szabadság} (PPKE JÁK, 2015. június 25.) könyvbemutatóján]
No full text[24:50–48:24]
{Orbán Balázs (Századvég Alapítvány kutatási igazgatója), Szájer József (az Európai Parlament FIDESz-képviselője), Varga Csaba előadásaival és Varga Zs. András (alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára) válaszával}könyvbemutató előadása nyomán formálódott Varga Csaba 'Eszményből bálvány? A »joguralom« és csapdahelyzetei (Gondolatok egy könyv ürügyén)' Valóság LIX (2016) 2, 28–40 & későbbi tanulmány
Documents de Kelsen en Hongrie. Hans Kelsen et Julius Moór
No full textVarga Csaba. Documents de Kelsen en Hongrie. Hans Kelsen et Julius Moór. In: Droit et société, n°7, 1987. Science du droit, sociologie. pp. 337-348
Varga Csaba, Theory of the Judicial Process. The Establishment of Facts, 1995
No full textDumoulin Laurence. Varga Csaba, Theory of the Judicial Process. The Establishment of Facts, 1995. In: Droit et société, n°35, 1997. Globalisation des échanges et espaces juridiques. pp. 225-228
A nyolcvanéves Varga Csaba professzor köszöntése születésnapján, május 25-én az egyetem Jog- és Államtudományi Karán (A tribute to 80 years old professor emeritus Csaba Varga by the online event of Pázmány Péter Catholic University)
No full text"Minden pillanat a morális helytállás pillanata".
A nyolcvanéves Varga Csaba professzort köszöntötték születésnapján, május 25-én az egyetem Jog- és Államtudományi Karán.
Kuminetz Géza rektor atya gratulált a fiatalosságát ebben az életkorban is megőrző professzornak. „Ez nyilván nemcsak szerencse kérdése, hanem minden bizonnyal az egészséges életmódnak, az igazi, magas szintű intellektuális érdeklődésnek is köszönhető."
Az egyetem nevében elmondott köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy idősebb korában az ember óhatatlanul arra is gondol: amit alkotott vagy még alkotni fog, vajon maradandó lesz-e, talál-e benne az utókor tápláló eszmei magvakat, „mert a tudomány embere a tudomány igazságainak az örökkévalóságán igyekszik dolgozni".
A rektor atya köszönetét fejezte ki azért, mert Varga professzor munkássága során – más jelentős kérdések mellett, a Horváth Sándor domonkos szerzetes fémjelezte jogi gondolkodás mentén – a természetjog kutatásával foglalkozott. „A keresztény gondolkodót különösen foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon tudományos munkássága által önmaga jobbá, bölcsebbé vált-e, személyiségét harmonikusabbá tette-e? Békesség lakozik-e benne?"
Kuminetz Géza azt kívánta, hogy az ünnepelt igenlő választ adhasson ezekre a kérdésekre, „mert akkor elnyeri azt a békességet, amelyet az ember a földön munkálkodásával elérhet, és ha eljön a nap, mint érett gyümölcs tud leszakadni a Teremtés fáján".
Szabó István, a JÁK dékánja emlékeztetett: a professzor életének több, mint fél évszázada „komoly szakmai pályát fed le". Ezt tanúsítja, utalva a Jogtudományi Intézetben végzett munkásságára és politikaközeli tanácsadói szerepvállalására, hogy az ünneplésnek akár a Magyar Tudományos Akadémia, akár a miniszterelnökség vagy a Parlament ugyanúgy otthon adhatna.
Varga professzor, folytatta a dékán, több, mint negyed százada ott volt a Kar alapítói között, és ma is a professzori kar oszlopos tagja. Végül úgy fogalmazott: „Az ünnepelt szakmai felkészültsége nem átlagos egyetemi tanári szintet ért el, hanem annál lényegesen magasabbat."
Varga Csaba professzor élete és szakmai pályafutása néhány eseményét és morális következtetéseit tárta hallgatói elé. A kezdeti időket így idézte: „Bujdosó életformára kellett készülnöm, ahol az ember nyilvánosan nem adhatja ki önmagát."
Vezetőként azt szűrte le: mindenki azért vagy felelős, amit megtehet. „Nem szabad sem a jutalmat nézni, sem azt, hogy esetleg milyen hátránnyal jár egy-egy döntés. Minden körülmények között igényesnek kell lenni, az igényességgel pedig meggyőződésre szükséges törekedni, és ha az ember meggyőződéssel megteszi, amit lehet, akkor a többi már nem az ő dolga, a többi – ha szabad így mondanom – az Úristené."
Mindenki nehéz korszakban születik, és annak kihívásaira magának kell válaszolnia. Elvileg nincs könnyű válasz, és mindenkinek a személyisége ezen válaszokból kovácsolódik ki.
„Magam a szélsőségek szorításába születtem bele. Ebben a helyzetben kíséreltem meg az optimum, a középút, a vállalható moralitás megtalálását. Számomra nem langyos folyamban lavírozást jelent az élet, hanem azt, hogy az ember a még éppen elérhetőt tűzi ki célul."
A jog állapota – és ez már jogfilozófiai gondolat – nem a rutinban mutatkozik meg, hanem abban, hogyan válaszol a határhelyzetekben a jog. „Én is ennek megfelelően igyekeztem gondolkodásomat formálni."
Megemlítette az Antall József miniszterelnök mellett betöltött tanácsadói szerepét, „amikor folyamatokat kellett modellezni, és amilyen döntés parancsolódott végül, annak nem haboztam mellé állni".
Gondolkodásának és erkölcsi meggyőződésének illusztrálására huszadik századi történelmi példákat idézett. Említette az 1990-es jogi lehetőségeket az igazságtétellel kapcsolatban, és hogy az akkor meghozott kormányzati döntésnek milyen máig ható következményei vannak.
A professzor ma is hatalmas lehetőségnek látja a katolikus egyetem létrejöttét. Felidézte ennek előtörténetét, az akkori időket kísérő eufórikus hangulatot. Ugyanakkor föltette a kérdést: vajon kiaknázták-e az egyetem létrejöttében rejlő lehetőségeket?
Az életet komolyan kell venni – jelentette ki. „Mindannyiunk tartóoszlopa személyes hitünk és személyes tudásunk. Súlyos pillanatokként kell megélni az életet, amelyben elvileg minden pillanat a morális helytállás pillanata."
Végül így összegezett: „Életünk egyszeri és megismételhetetlen. Feltehetjük magunknak a kérdést: érdemes-e másként, jobbra törekedve élnünk? Szeretném kifejezni afölötti örömömet, hogy egyfajta következetességet érzek magamban ezzel kapcsolatban, és kívánom, hogy más is megtalálja ezt önmaga számára."
(http://ppke.hu/aktualis/aktualitasok/minden-pillanat-a-moralis-helytallas-pillanata)TUSSAY Ákos PhD-hallgató ismertetése az ünnepelt életútjáról / prof. KUMINETZ Géza rektor és prof. SZABÓ István dékán méltatása / VARGA Csaba elmélkedése az életút emberi és szakmai tétjeiről / köszöntések, gratulációk (egyebek közt prof. VARGA Zs. András prodékán, a Kúria elnöke részéről
The Bases of Law = A jog alapjai
No full textThe last paper by Barna Horváth (1896–1973) before his emigration [1948], posthumously published as style-edited in English & trans. into Hungarian
(Jogfilozófiák, ISSN 0865-0349)
(Philosophiae iuris, ISSN 1218-0610
Aus Dem Nachlass von Julius Moór Gyula Hagyatékából
Full text linkFac simile of documents [mostly letters & dedications] from & to FELIX SOMLÓ (1873–1918) (including by Leonidas Pitamic and Adolf Merkl, among others) & JULIUS MOÓR (1888–1950) (including by M. Stockhammer, Wilhelm Sauer, Karl Petraschek, among others), followed by HANS KELSEN’s Selbstbiographie [February 1927] (15–22 w/ letter, 23) & ILMAR TAMMELO’s only surviving copy of his PhD thesis in his own translation on Kritik zu Prof. Kliimann’s normativistischer Unterscheidung des Privat- und des öffentlichen Rechts [Dorpat, 1942] (63–145), both prepared to the latter; w/ Bibl. & Preface [1995/e] x–xv, as well as documentation in Hungarian on how the Editor could save their rich personal professional library of several thounds volumes and making acquired them by the Library of Parliament in Budapest as its special collection in Anhang (147–156); Personenverzeichnis
Schriften zur Rechtsphilosophie
Full text linkall the papers—except to the ones on world peace and the Ligue of Nations—published by Julius Moór (1888–1950) in western languages (between 1922 and 1943) as reprinted in fac simile (seventeen in German, two in Italian and one in French}: CV+Bibliography IX–XXII; ‘Macht, Recht, Moral: Ein Beitrag zur Bestimmung des Rechtsbegriffes’ [1922] 1–47, ‘Eine Rechtsphilosophie des »kritischen Relativismus«: Kritische Auseinandersetzung mit der Rechtsphilosophie Max Ernst Mayers’ [1923–24] 48–59, ‘Das Logische im Recht’ [1928] 60–106, ‘Metaphysik und Rechtsphilosophie’ [1929] 107, ‘Reine Rechtslehre, Naturrecht und Rechtspositivismus’ [1931] 108–155, ‘Geschichte der Rechtswissenschaften in Ungarn’ [1932] 156–171, ‘Les diverses sources du droit, leur équilibre et leur hiérarchie dans le système juridique hongrois’ [1932] 172–183, ‘Soziologie und Rechtsphilosophie’ [1934] 184, ‘Creazione e applicazione del diritto’ [1934] 185–212, ‘Recht und Gewohnheitsrecht: Eine Auseinandersetzung mit Hans Mokre und zugleich ein Beitrag zur Theorie des Rechts und des Gewohnheitsrechts’ [1934] 213–235, ‘Das Problem des Naturrechts’ [1935] 236–285, ‘Reine Rechtslehre: Randbemerkungen zum neuesten Werk Kelsens’ [1935] 286–299, ‘»Das Wesen der Philosophie« nach Pauler’ [1936] 300–327, ‘Öffentliches und privates Recht’ [1938] 328–340, ‘Das Rechtssystem’ [1939] 341–353, ‘Des Wissenschafts-Charakter der Jurisprudenz’ [1940] 354–371, ‘Sulla questione delle lacune nel diritto’ [1941] 372–387, ‘Recht und Gesellschaft’ [1942] 388–416, ‘Tuka’s Rechtsphilosophie’ [1943] 417–430, ‘Was ist Rechtsphilosophie?’ [1943] 431–477; Rechtsquellenverzeichnis & Namenregiste
- …
