PPKE Publikacio (Pázmány Péter Catholic Univ.)
Not a member yet
3863 research outputs found
Sort by
Jogunk van nem tudni? : A betegjogok egy sajátos oldala: a nem-tudáshoz való jog, kiemelt figyelemmel a genetikai adatok területére
Full text linkA nem tudáshoz való jog tágabb értelemben az egészségügyi információk meg nem ismeréséhez való jogot jelenti, mely a genetikai adatok területén speciális kérdéseket vet fel, amik a genetikai adatok, információk sajátosságaiból is fakadnak, ilyen például a családtagok érintettsége vagy a tájékoztatás mikéntje. A nem tudáshoz való jog szorosan összefügg az autonómia fogalmával. Ez a jog egy meghatározott intézményi viszonyrendszerben érvényesül, ami az érintettek és az egészségügyi szakemberek között áll fent. Egy német jogesetben az a kérdés került a bíróság elé, hogy megalapozza-e a nem tudáshoz való jog megsértését a nem saját genetikai információra vonatkozó tájékoztatás. A tanulmány az ebben az ügyben született ítélet fogadtatását a szakirodalomban, illetve a kapcsolódó komplex kérdéseket, szabályozásokat elemzi, szükséges kitekintéssel a genetikai adatok, információk természettudományi hátterére
Local infrared stimulation modulates spontaneous cortical slow wave dynamics in anesthetized rats
Full text linkA foglalkoztatás bizonytalan formáinak szabályozása : Élet a munkaviszonyon túl
Full text linkA könyv a hagyományos munkajogi szabályozás átalakulását, és ennek részeként a bizonytalan foglalkoztatási formákat vizsgálja. A kötet alapját a szerző által 2024-ben védett MTA doktori dolgozat képezi. Először a munkaviszony, az önfoglalkoztatás és a bizonytalan foglalkoztatási formákat határozom meg, valamint elemzem az általuk alkotott rendszer töredezéséből következő problémákat. Ezt követően három külön fejezetben, részletesen tanulmányozom az általam kiválasztott bizonytalan foglalkoztatási formákat: az alkalmi, behívásos és platformmunka-végzést. Végül az összegzésben foglalom össze a terminológiára, dogmatikai megoldásokra, szabályozási dilemmákra vonatkozó véleményemet, javaslataimat.
Választanom kellett, hogy mely bizonytalan foglalkoztatási formákkal foglalkozom részletesen. A magyar és a nemzetközi munkaerőpiacon betöltött szerepük, dogmatikai sajátosságaik, és a nemzetközi szakirodalom súlypontjai alapján választottam ki három további munkavégzési formát: az alkalmi munkát, a behívásos munkavégzést és a platformmunkát. Úgy ítélem meg, hogy ezek a formák egyfelől képet adnak a bizonytalan foglalkoztatási formák általános problematikájáról, másrészt már ma is fontos szabályozási kérdések, illetve azok lehetnek a közeljövő magyar munkajogában. Ezen formák közül ki kell emelni az általam különösen részletesen elemzett platformmunka-végzést, amely az utóbbi néhány év nemzetközi munkajogi szakirodalmának rendkívül népszerű témája.
Munkámat a nemzetközi és nemzeti joganyagra, esetjogra és a nemzetközi szakirodalomra alapoztam. Az alapvetően angol nyelvű szakirodalom esetében egyszerre volt nehéz és könnyű dolgom. Ezek a témák ugyanis a nemzetközi kutatás népszerű kérdései, így bőségesen rendelkezésemre állt joganyag és szakirodalom egyaránt, minden résztémával kapcsolatban. A könyv több fejezetének szövegét, némileg eltérő, sokszor rövidített tartalommal különböző magyar szakmai folyóiratok közölték. Ezekre a publikációkra a vonatkozó részeknél hivatkozom
Digitális fordulat a jogászképzésben? : A technológiai tartalmak megjelenése a hazai jogi karokon
Full text linkA technológia egyre jelentősebb hatást gyakorol a jogi felsőoktatásra, különösen a képzési tartalmak és módszertan átalakulása révén. A tanulmány célja annak vizsgálata, miként válik a technológia oktatása a jogászképzés szerves és egyre meghatározóbb részévé. A kutatás bemutatja, hogy milyen intézményi válaszok születtek, milyen tantárgyak jelentek meg vagy alakultak át, illetve hogyan illeszkednek ezek a kurzusok a mesterséges intelligenciát érintő új jogszabályi elváráshoz, a 2025. szeptember 1-jéig esedékes tantervi módosításra. A kutatás rávilágít arra is, hogy a jogi technológia használatához kapcsolódó kompetenciák fejlesztésére irányuló kezdeményezések még kezdeti szakaszban járnak ugyan, ám hosszú távon meghatározó szerepet játszhatnak a leendő jogászok technológiai felkészültségének és munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének alakításában. A vizsgálat célja egyúttal az is, hogy elősegítse a hazai jogi karok közötti párbeszédet, és ösztönözze a technológiai oktatás fejlesztését szolgáló jógyakorlatok, egymástól való tanulás révén történő kialakítását
Legitimacy without members? : Hungarian lessons on how to guarantee trade union representativeness
Full text linkA munkaidő csökkentésének jogi lehetőségei az uniós és a magyar jogban
Full text linkA tanulmány a munkaidő csökkentésének európai uniós és magyar jogi kereteit elemzi. Bár a 20. század jelentős visszaesést hozott a teljesítendő munkaidőben, ez a folyamat az 1980-as évektől megtorpant. Az EU jogi keretei – különösen a munkaidő-irányelv – tág mozgásteret biztosítanak a tagállamok számára a munkaidő csökkentésére, akár kollektív szerződésekkel, akár nemzeti szabályozással. Kiemelt jelentőségű a heti 48 órás maximum megítélése párhuzamos munkaviszonyok esetén, ahol az irányelv nem világos szabályozása és az eltérő nemzeti gyakorlat jogbizonytalanságot eredményez. A magyar jogban az elmúlt másfél évtizedben nem mutatható ki a munkaidő csökkentése felé tartó tendencia, sőt inkább a növekedés jellemző (nyugdíjkorhatár-emelés, túlóra-keret bővítés). Gondot okoz a munkaidő törvényi meghatározása, amely nem felel meg az uniós jognak és a hazai bírói gyakorlatnak sem. A tanulmány részletesen bemutatja azokat a jogi eszközöket, amelyekkel a felek – akár megállapodással, akár munkáltatói döntéssel – rugalmas, egyéni szükségletekre szabott eszközökkel mérsékelhetik a munkaidő mennyiségét
A nevelés sarokpontjai: személy és család : a Gravissimum educationistól XIV. Leó pápáig
Full text linkA tanulmány a katolikus nevelés teológiai, antropológiai és társadalmi dimenzióinak átfogó elemzésére törekszik, történeti ívben vizsgálva a II. Vatikáni Zsinat Gravissimum educationis (1965) kezdetű deklarációjától a Hittani Dikasztérium és a Kultúra és Nevelés Dikasztériuma Antiqua et nova (2025) kezdetű közös jegyzékéig és XIV. Leó pápa Disegnare nuove mappe di speranza (2025) kezdetű apostoli leveléig vezető fejlődést. Kitér arra, hogy az Egyház nevelésről alkotott felfogása alapvetően a személy, a család és a nevelés fogalmi háromszögének egységére épül, amely az elmúlt hat évtizedben nem csupán megőrizte érvényességét, hanem a modern technológiai és társadalmi kihívások közepette új értelmezési horizonttal gazdagodott. A katolikus nevelés küldetése – az emberi személy Isten képmásaként való kibontakoztatása – a tanulmány értelmezési keretében olyan integrált antropológiai modellként jelenik meg, amely egyszerre kívánja szolgálni a transzcendenciára irányuló emberi hivatást és a társadalmi közjó építését. A magyarországi jogi környezet elemzése rávilágít arra, hogy a hazai szabályozás a kooperatív szekularizmus jegyében teszi lehetővé az egyházi intézmények autonóm, mégis közjót szolgáló nevelői tevékenységét. A tanulmány a katolikus nevelés hagyományát összeveti a modern pedagógiai diskurzus materialista tendenciáival, és rámutat a pusztán mérhetőségre építő megközelítések hiányosságaira. A szerzők széles körű nemzetközi kutatási eredmények felhasználásával mutatják be a vallásosság és iskolai eredményesség sokrétű kapcsolatát, jelezve, hogy a modern szekularizációs elméletek nem képesek maradéktalanul megragadni a vallási szocializáció közösségi és morális jelentőségét. A mesterséges intelligencia térnyerésével összefüggésben a tanulmány kiemeli, hogy a technológia nem válthatja ki a nevelés lényegi, mélyen emberi dimenzióit: a személyességet, az érzelmi és spirituális intelligenciát, a közösségi kapcsolatépítést és a kreatív felfedezés élményét, illetve hogy – az Antiqua et nova értelmezése mentén haladva – a technológia akkor illeszthető be az oktatás folyamatába, ha azt megfelelő etikai reflexió is kíséri, és a nevelés központjában továbbra is a személy méltósága marad
Some Educational Challenges of AI and Creation Care Research
Full text linkA tanulmány a digitális kor egyik kihívására összpontosít: a manipulatív alkalmazásokra, a jövő generációi figyelmére gyakorolt hatásuk szempontjából vizsgálva. Kitér a mesterséges intelligenciával kapcsolatos idegi jogok megjelenésének okaira és értelmezésére, valamint azt vizsgálja, hogy az ifjúság hogyan viszonyulhat az átalakult társadalmi környezethez. A tanulmány egy beszámolóval zárul, amely bemutatja, hogyan vizsgálják a GENESIS Kiválósági Diákműhely tagjai a digitális kor kihívásait és azok jogi szabályozását. Következtetése szerint a digitális kor fenti kihívásainak kezelése megköveteli a természettel való szövetségünk megújítását, ami ökológiai megtérés nélkül nem lehetséges
Tudományok párbeszéde a békéért és a társadalmi fenntarthatóságért
Full text linkA tanulmány a teológia és a biztonságtudományok közötti tudományos párbeszéd módszertani kérdéseit vizsgálja a Katolikus Egyház békemissziójának kontextusában. A szerző elemzi a kutatási keretek fejlődését a tridenti elzárkózástól a II. Vatikáni Zsinat nyitásán át Ferenc pápa Veritatis gaudium kezdetű konstitúciójának transzdiszciplináris modelljéig. A fókuszban a teológia tudományos újrapozicionálása áll: miként képes a normatív katolikus tanítás és a dogmatika integrálódni a töredezett biztonságpolitikai elméletekbe (realizmus, liberalizmus, kritikai iskolák). A tanulmány amellett érvel, hogy a deduktív megközelítés helyett egy induktív, a valós globális krízisekből kiinduló módszertanra van szükség. A teológiának nem csupán erkölcsi keretet kell adnia, hanem a társadalomtudományokkal közös, integrált kutatásokat kell végeznie, hogy tudományosan is megalapozza az Egyház modern biztonsági kihívásokra adott válaszait
Teaching Legal Technology in Law School : Forming Competence and Character in the Age of AI
Full text linkA mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és a mindennapi életben való széles körű hozzáférhetősége alapvetően átalakítja a jogi hivatást és egyre inkább arra készteti a jogi felsőoktatást, hogy alkalmazkodjon az új technológiai és társadalmi feltételekhez. A tanulmány bemutatja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tapasztalatait, amely Magyarországon elsők között vezetett be egyetemi szintű technológiai oktatást a ChatGPT megjelenését követően, két új, alapképzésben meghirdetett kurzus elindításával. A több évtizedes jogi informatikaoktatási hagyományokra építve a program olyan interdiszciplináris kompetenciákat integrál, mint a design thinking, a projektmenedzsment és a jogi szolgáltatások üzleti szemlélete, valamint az MI-alapú eszközök, köztük a generatív nyelvi modellek pedagógiai alkalmazása. Az öt szemeszter oktatási tapasztalataira és a hallgatói visszajelzésekre támaszkodva a tanulmány rámutat arra, hogy a joghallgatók nyitottak a technológiával támogatott tanulási módszerekre, amennyiben azok világos módszertani keretekkel és interdiszciplináris együttműködéssel párosulnak. A technológiai és pedagógiai szempontokon túl a tanulmány a jogi technológia oktatását a katolikus egyetemi identitás és a katolikus intellektuális hagyomány összefüggésében értelmezi. Ferenc pápa tanításaira és a Gravissimum educationis dokumentumban megfogalmazott alapelvekre támaszkodva amellett érvel, hogy a katolikus egyetemeknek a mesterséges intelligencia korában sajátos felelősségük van olyan jogászok képzésében, akik a technológiai kompetenciát erkölcsi felelősséggel, az emberi méltóság iránti mély tisztelettel és a közjó iránti elkötelezettséggel kapcsolják össze. A katolikus társadalmi tanítás elvei által vezérelt jogi technológiai integráció elősegítheti a kritikai gondolkodás, az etikai érzékenység és a jellem fejlődését. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a katolikus értékeken alapuló jogi technológiai oktatás képes felkészíteni a jövő jogászait arra, hogy az MI által formált jogi környezetben bölcsen, erkölcsi felelősséggel és az igazságosság iránti szilárd elkötelezettséggel eligazodjanak