1,723,891 research outputs found
A szarka (Pica pica) urbanizációja Debrecenben, különös tekintettel fészkelésbiológiájára
No full textSzakdolgozatomban a szarka urbanizációját mértem fel Debrecenben. Végzett vadgazda mérnök Csák Tamás szakdolgozata alapján készítettem felmérésem. Fészek magasságát, illetve lakóépülettől való távolságát jegyeztem fel naplóba, illetve adatbázisba. Két felmérés között hat év telt el.Természetvédelmi mérnökBSc/B
Auxiliary Results of Collection and Classification of Surface Geoelectric Arrays
No full textRecently, we have made a classification of more than one hundred various surface geoelectric arrays ever published in geophysical literature (Szalai and Szarka 2007a, 2007b). The classification is based on three divalent parameters (as “superposition” of measurements, “focusing” of currents and “colinearity” of the array), thus we set up eight groups of geoelectric arrays. One further group was separated for about 10 socalled “composite” arrays, which cannot be classified in the aforementioned way. Here we present some
application examples of the classification results. Namely, we call the attention to some hidden relationships among geoelectric arrays: (1) we give an illustration how various arrays can be derived from their root array (besides the Schlumberger-related arrays several other examples will also be given in the presentation); (2) we provide a summary of arrays, capable to measure various partial derivatives of the electric potential. Among the 21 arrays 14 are already published arrays, but there are seven possible, but
not-yet-applied arrays. In this way, such missing links in the genealogic trees may lead to creation of reasonable and purposeful new arrays
PARAMETER SENSITIVITY MAPS OF SURFACE GEOELECTRIC ARRAYS II. NONLINEAR AND FOCUSSED ARRAYS
No full textIn this paper we present, at first time in a geophysical journal, parameter sensitivity
maps of nonlinear and focussed electrode arrays. We present them as anomalies
due to electric dipoles forming on opposing surfaces of an elementary cube within the
subsurface at three different depths, and not only the total effect of the dipole, but
also of its components are shown. Parameter sensitivity maps of non-linear arrays,
compared to those of linear arrays, have in general 1. more equal sensitivity values
in x and y directions, 2. more chances for antisymmetry axes, 3. smoother lateral
distribution of sensitivity values. We recommend a systematic use of parameter sensitivity
maps in geoelectric prospecting, both in planning and interpretation of field
measurements
STRATEGIC PLAN OF SZARKA ÉS TÁRSA Ltd.
No full textSzakdolgozatom témájául a Tégláson található mélyépítéssel foglalkozó Szarka és Társa 2004 Bt. stratégia tervének elkészítését választottam. Az első fejezetben bemutattam a magyar építőipar helyzetét és volumenváltozásait a nemzetgazdaságban. Részleteztem az jelen fennálló kihívásokat a szektorban, mint például a recesszió, energiaválság, infláció, csökkenő állami megrendelések és talán a legnagyobb probléma a munkaerő hiánya. Az anyag és módszertan fejezetben röviden ismertettem a stratégiai tervezés módszereit.
Az eredmények részben bemutattam a vállalkozás rövid történetét vízióját és misszióját. A vállalkozásra ható külső környezetet elemeztem a PEST analízissel, Porter féle 5 erő modellel és a külső faktor értékelő mátrixszal. A versenyképességi mátrix segítségével összehasonlítottam a környezetben ténykedő három másik vállalkozással bizonyos jellemzők szerint. A belső környezet elemzésénél ismertettem a cég szempontjából olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a menedzsment, marketing, kutatás + fejlesztés és a működés, majd elkészítettem a belső faktor értékelő mátrixot. Részletesen elemeztem a vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetét. A BCG mátrix, az IE mátrix, a GSM mátrix és a TOWS mátrix stratégiák módszereit használtam fel a szóba jöhető stratégiai irányok meghatározásához. A végső szakaszban pedig a QSPM mátrix segítségével döntés született, mely a három alternatíva közül a szolgáltatásfejlesztést ajánlja, hogy a vállalkozás elérje a kitűzött céljait.pénzügy és számvitelBSc/B
The urbanization of the Magpie (Pica pica) in Debrecen
No full textA szarka debreceni előfordulásáról, már több évre visszamenőleg vannak adatok. A fajról előszőr 1983-ban JUHÁSZ számolt be, de ő még csak a faj szórványos előfordulásáról beszélt a város peremterületein. Az elmúlt közel 40 évben jelentős állománygyarapodásról beszélhetünk, hiszen a faj a város legtöbb részén a belvárosi részeket kivéve gyakori fajjá vált. A szarka urbanizálódásának okait többféle módon magyarázhatjuk. Egyrészt, mint a varjúfélék többi tagja kiváló alkalmazkodóképesség jellemzi, valamint a tágtűrésú fajok közé tartozik. Másrészt a város ugyanazokat a feltételeket biztosítja számukra, mint a természet, sőt még jobbakat (állandó táplálékforrás és víz, jóval kevesebb ragadozó.). Kutatásaimat debrecen nyugati, keleti és déli részein végeztem, a korábbi felmérők által kijelölt mintaterületeken. A legsűrűbb szarkaállomány a korábbi kutatásokhoz hasonlóan a nyugati városrész volt. Itt összesen 106 fészket számoltam. A keleti területen a szarkaállomány csökkenését tapasztaltam, ami szerintem a dolmányos varjú keleti terjeszkedése és a külváros belvárosba történő integrálódása okozhat. A területen mindössze 40db fészket lokalizáltam. A déli mintaterületen a szarka robbanásszerű állománynövekedését tapasztaltam. A korábbi években ezeken a területeken a szarka csak szórványosan fordult elő, de mára már nagyszámban mgtalálható a területen. 50 db fészket lokalizáltam. A kutatásaim során kapott eredményeimet összehasinlítottam a korábbi adatokkal, majd párhuzamot vontam.vtvtTermészetvédelmi mérnök BscBSc/B
A szarkák (Pica pica L.) urbanizációja Debrecen térségében
No full textA szarka debreceni előfordulásáról először számolt be 1983-ban JUHÁSZ, bár ő
csak a faj szórványos megjelenéséről beszél, de a város szélén már fészkeléseket is
megemlítenek. Az elmúl, közel 25 évben jelentős állománynövekedésről beszélhetünk,
mivel a város legtöbb részén (kivéve a belvárosi részeket) teljesen általános madárrá vált.
A szarka urbanizálódásának okait több féleképpen magyarázatijuk. Az Országos
Vadgazdálkodási Adattár adatsorai jól prezentálják a szarka populáció változását. Az
1969-es évben 130000 példányt ejtettek el, és az azt következő években folyamatos
növekedés mutatható ki, egészen 1974-ig. Aztán ettől az évtől kezdve a terítéki adatok
egyre jobban csökkentek. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy drasztikus hatású mérgezések
(strichnin, foszforszörp stb.) betiltása, és az egyre jobban dráguló töltényárak mellet nem
volt szarkagyérítés. Így a szarka állományok a városokat körülvevő térségekben
nagymértékben felszaporodtak, és ez által út nyílt a számukra az urbanizálódáshoz.
Azonban a 2006-os évektől kezdve újból növekvő tendenciát mutat a szarkák terítéki
adatai. Ezt a Larsen csapda nagymértékű használatával lehet magyarázni.
Továbbá a szarkára is és minden varjúfélére jellemző a nagyfokú alkalmazkodó
képesség. A faj fészkelésének sikerességéhez megtalálható számos olyan feltétel, ami a
természetes környezetében is, és még annál talán több is (pl.: víz, táplálék (akár
kommunális hulladék, kisállattartás miatt a visszamaradt takarmány), fészkelő helyek,
biztonság a ragadozók ellen.).
A kutatásaim során a Debrecen keleti és nyugati részeken jelentős
populációnövekedést tapasztaltam az előző régebbi eredményekhez képest. A 2009-es
évben 85 darab fészket lokalizáltam, és 2010-es évben már 88 darab fészket észleltem. A
munkám során nem csak a fészkeket lokalizáltam, hanem a fészkek magasságát, a
fészkeknek a lakóházaktól való távolságát, és fészkek fáinak a faját is feljegyeztem,
továbbá néhány esetben a fészkek biometriai adatát is feljegyeztem.
A fészkeket összesen 12 fa fajon észleltem, méghozzá: fehér akác (Robinia
pseudoacacia), lepényfa (Gleditsia triacanthos), juharlevelű platánfa (Platanus x
acerifolia), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), közönséges nyír (Betula pendula),
kosárkötőfűz (Salix viminalis L.), közönséges luc (Picea abies), kökény, tövisfa (Prunua
Spinosa L.), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia L.), szürke nyár (Populus
Canescens), vadrózsa (Rosa canina), hegyi juhar (Acer pseudo-plantanus), turkesztáni
szil (Ulmus pumila). A mért fészekadatokat, mind a 2009-es mind a 2010-es adatokat
- 42 -
összevonva a Debrecenben lokalizált szarka fészkek átlag magassága 7, 083 méter. A
munkám során arra tudtam következtetni, hogy a szaka nem a fészkelésre alkalmas fa fajt
keresi, hanem azt a fát, ami megfelelő magas, vagy éppen megfelelő távolságra van a
lakott házaktóVadgazda mérnökiBs
Az Európa Tanács irányelvei a genetikailag módosított mikroorganizmusok ellenőrzött felhasználásáról és környezetbe juttatásáról : 1990. április
No full textátd. és honosítás Szarka Ern
INDICATION OF META-ANTHRACITE BY MAGNETOTELLURICS IN THE KŐSZEG-RECHNITZ PENNINIC WINDOW : A TEST AREA
No full textOne of the Penninic Nappes is the Kőszeg-Rechnitz (K-R) tectonic window at the Eastern end of the Eastern Alps. It has a complicated metamorphic history from the Jurassic time. The organic material of the Penninic Ocean was transformed to electrically conductive meta-anthracite. Its amount in the chalcophyllite is estimated by geochemists to 0.2 per cent.
Taking this conducting structure as a test area pilot deep magnetotelluric (MT) soundings have been carried out and we determined
- the structure of the conductivity anomaly due to 0.2 per cent meta anthracite in the K-R window and its surroundings
- the different kinds of MT distortions as lateral (side) effect of the conductor appearing in the crust and mantle
- the most probable depth of the conductive asthenosphere at the border of the Pannonian Basin (having extreme shallow asthenosphere). The obtained ~140 km depth is in correlation with value of the asthenospheric map based mainly on seismic data
Geister, der Teufel und die Reformation in Zürich
No full textGesprächspartnerin: Eveline Szarka, Assistentin am historischen Seminar der Universität Zürich.
Musik: Blue Dot Sessions, vom Album Zander.
Bild: Totentanz beim Grossmünster Zürich, Johann Jakob Wick, 1581Geister gehörten im Zürich des 15. und 16. Jahrhunderts zum Leben wie das tägliche Gebet - niemand zweifelte an der Existenz von Gespenstern. Daran änderte auch der Reformationsprozess nichts, der in Zürich während dieser Zeit die religiöse Ordnung auf den Kopf stellte. Doch die Reformationsbewegung hatte durchaus einen Einfluss auf den Geisterglauben, und viele Reformatoren beschäftigten sich eingehend mit dem Thema. Zürich spielte sogar eine wichtige Rolle im europäischen Geisterdiskurs vergangener Jahrhunderte, mit berühmten Texten und Büchern, die von hiesigen Autoren verfasst wurden. Über dies und die berühmteste Spukgeschichte Zürichs spricht in dieser Folge Eveline Szarka, die im Moment ihre Doktorarbeit zum Thema schreibt
- …
