1,721,614 research outputs found
Kismarty-Lechner Jenő (1878-1962)
No full textLechner Jenő életművében az építész, építészettörténész és művészettörténész nehezen
választható el egymástól, most értelemszerűen elsősorban az építészet elméleti és történeti aspektusaival, valamint a műemlékvédelemmel foglalkozó szakembert szeretném
bemutatni. Írásai, vázlatai, levelezése, feljegyzései alapján nemcsak érdeklődése, gondolkodása, vonzalmai rajzolhatóak körül, hanem többé-kevésbé az a világ is, amelyben
otthonosan érezte magát. Írásain és más szakmai munkáin keresztül a nemzeti tradíciók iránt elkötelezett, ugyanakkor nacionalista előítéletektől sem mentes személy válik
láthatóvá. Nem átfogó életrajzot kívánok nyújtani, hanem azt bemutatni hogyan vált
a historikus szemléletű, tradicionalista építészeti szakemberből elfogult, bezáródó és a
hitelesség igényétől fokozatosan eltávolodó szakíróvá
Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kar Kismarty-Lechner Jenő levele Dr. Balogh Ernőnek: n.a. (101224)
No full textPázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Kar Kismarty-Lechner Jenő levele Dr. Balogh Ernőnek 1/2: n.a. (101222)
No full textKismarty-Lechner Jenő templomépítészete : A két világháború közötti katolikus templomépítészet útkeresései = Church Architecture of Jenő Kismarty-Lechner : The Attempts of Renewal of the Roman Catholic Church Architecture in the Interwar Period
No full textKismarty-Lechner Jenő templomtervezői pályája 1916-ban indul – s ha a templomátalakításokat is számba vesszük, akkor az 1950-es évekig hatalmas ívet ír le tevékenysége, mely sok esetben nem választható el oktatói pályájától és műemlékes munkáitól. Templomtervezői munkásságának tetemes része a két világháború közötti időszakra tehető, mely egyben a korszak stíluspluralizmusának kiváló reprezentánsa. Esetében igen széles spektrum rajzolódik ki a pártázatos reneszánsztól kezdve a neoklasszicizmuson át a magyaros és nemzeti tendenciák újraértelmezésén túl a modern templomépítészetig, melyben máig kiemelkedőt alkotott. Kismarty recepciójához hozzátartozik, hogy lényegében a legtöbb szakirodalom az építész gazdag alkotótevékenységére helyezve a hangsúlyt a változatos stílusokban tervezés mellett a magyar szecesszió továbbéléseként, a magyar nemzeti stíluskeresés egyik állomásaként értékeli, kiemelve, hogy az önálló építészeti formanyelv megteremtésének forrásait inspiratív módon a felvidéki / felső-magyarországi pártázatos reneszánszban és a magyar népi építészetben találta meg. Emellett a kutatás során összegyűjtött és a korszak templomépítészetének tükrében értékelt épületei és tervei azt mutatják, hogy Kismarty-Lechner Jenő a modern templomépítészet létrejöttében jelentős szerepet játszott. Jelen kutatás törekszik Kismarty-Lechner Jenő hatalmas templomépítészeti munkásságát folyamatában, a források tükrében bemutatni s a
különféle gyűjteményekben megőrzött terveit egymás mellett vizsgálni.
The career of Jenő Kismarty-Lechner as designer of church buildings began in 1916 and, if one considers his reconstruction plans for existing churches, it lasted well into the 1950’s, following a rich and diverse trajectory often inseparable from his work in preservation and academic teaching. A substantial part of his work can be dated to the interwar period, and it truly represents the pluralism in styles which characterised the era. The breadth of his scope ranged from Upper-Hungarian Renaissance Revival, through Neoclassicism, to reinterpretations of national historical tendencies, and beyond, to modernist church architecture. His influence in the latter has been regarded as significant to this date. Most references of Kismarty-Lechner in published literature essentially put the emphasis on his rich diversity in styles and receive his oeuvre as a revival of Hungarian Art Nouveau and a stage in the search for a Hungarian national style, highlighting his inspiring efforts in incorporating Upper-Hungarian crenelated Renaissance Revival and traditional rural architecture into an individual architectural vocabulary. In addition, the plans and realised examples of his architectural output analysed in present research from the perspective of interwar church architecture indicate that Kismarty-Lechner played an important role in the inception of the modern Hungarian church design, as well. Based on a reconstruction of the available sources, this paper intends to provide a comprehensive introduction to the substantial church design heritage of Jenő Kismarty-Lechner in its evolutionary context, and a side-by-side analysis of his surviving plans preserved in various collections
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Full text linkThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Full text link“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
Appropriate Similarity Measures for Author Cocitation Analysis
Full text linkWe provide a number of new insights into the methodological discussion about author cocitation analysis. We first argue that the use of the Pearson correlation for measuring the similarity between authors’ cocitation profiles is not very satisfactory. We then discuss what kind of similarity measures may be used as an alternative to the Pearson correlation. We consider three similarity measures in particular. One is the well-known cosine. The other two similarity measures have not been used before in the bibliometric literature. Finally, we show by means of an example that our findings have a high practical relevance.information science;Pearson correlation;cosine;similarity measure;author cocitation analysis
Dispelling the Myths Behind First-author Citation Counts
Full text linkWe conducted a full-scale evaluative citation analysis study of scholars in the XML research field to explore just how different from each other author rankings resulting from different citation counting methods actually are, and to demonstrate the capability of emerging data and tools on the Web in supporting more realistic citation counting methods. Our results contest some common arguments for the continued
use of first-author citation counts in the evaluation of scholars, such as high correlations between author rankings by first-author citation counts and other citation
counting methods, and high costs of using more realistic citation counting methods that are not well-supported by the ISI databases. It is argued that increasingly available digital full text research papers make it possible for citation analysis studies to go beyond what the ISI databases have directly supported and to employ more
sophisticated methods
- …
