425 research outputs found
CSAPÓ TAMÁS – LENNER TIBOR: BUDAPEST TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA
No full textA települések különböző beépítési formáinak, illetve funkcionális szerkezeteinek kutatásával, leírásával, tipizálásával foglalkozó településmorfológia meghatározó jelentőségű alapművel gazdagodott 2015 tavaszán Csapó Tamás és Lenner Tibor: „Budapest településmorfológiája” című könyvével. A fővárosi beépítés típusait és területi előfordulásait, a városszerkezetben bekövetkezett változásokat, az azokat befolyásoló tényezők hatásait komplexen, Budapest egészére kiterjedő módon bemutató könyv egyedülálló a maga műfajában, ugyanakkor több szempontból sem előzmények nélküli. Egyrészt említhető a Budapesthez köthető különböző elemzések, tanulmányok sokasága, amelyek egy-egy szűkebb tudományterületre, témakörre vagy Budapest bizonyos részeire fókuszálva születtek meg, másrészt pedig Csapó Tamás éppen tíz évvel korábban, „A magyar városok településmorfológiája” címmel megjelent munkája, amelynek ugyan a hazai vidéki városok beépítése és funkcionális szerkezete a tárgyköre, de az elméleti háttér megalapozásában, a kutatás módszertanának kidolgozásában jelentős szerepet játszott. Harmadrészt nem hagyható figyelmen kívül az a mintegy három évtizedes településmorfológiai kutatómunka sem, amely megelőzte ezen új könyv megjelenését, s amely a szombathelyi településföldrajzi iskola egyik meghatározó arculatát adja mind a mai napig. S végül – de nem utolsósorban – közvetlen előzménynek tekinthető az az empirikus kutatás, amelynek keretében a szerzők 2011 és 2013 között bejárták a főváros valamennyi utcáját, terét, beépített és beépítetlen területét, óriási adat- és információmennyiséget halmozva fel
Zalaegerszeg településképének változása
No full textA kultúrtáj történetileg kialakult elemének tekinthetjük a településeket. Amígkorábban a hazai történeti földrajz a Kárpát-medencére, azon belül Magyarországra éshazánk egyes makro- és mikrorégióira koncentrált, addig az utóbbi években egyre inkábbfelerısödött az egyes települések eseti jellegő feldolgozása (CSAPÓ T. – KOCSIS ZS. 2006, CSAPÓ T. –LENNER T. 2007, LENNER T. 2008, 2009, BAJMÓCY P. 2009, DÖVÉNYI Z. 2009, FRISNYÁK S.2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerzı vizsgálta atelepülés fejlıdési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szemléletükben atelepülés belsı térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlıdésének pályáját.Ez a megközelítés elsısorban tehát történeti-településföldrajz, amely a településeknél fejlıdésüktérbeli konzekvenciáira összpontosít, azaz folyamatot elemez (BERÉNYI I. 2006).Értelmezi a településtér keletkezési genetikáját, a térbeli elrendezıdés elveit, azalaprajz kronológiai változásának leírásával pedig feltárja a települések expanziójátvagy regresszióját. Kapcsolatot keres az átalakulási folyamatok társadalmi, funkcionálisés formai vetületei, valamint az azokra ható külsı és belsı innovációs hatások között.A folyamatelemzés mellett szükséges keresztmetszet típusú kutatást is végezni,mert csak így tudjuk láttatni egy adott történelmi idıszak térbeli megnyilvánulásait is.Önmagában a térfolyamatok leírása még statikus vizsgálódást jelent, viszont a teretalakító gazdasági, társadalmi, politikai tényezık együttes figyelembe vételével már dinamikuselemzést adhatunk.A települések történeti földrajzának ilyen értelmő kutatása valójában megalapozza az önálló településmorfológiaivizsgálatokat. Ennek a gyakorlatnak a hazai településföldrajzban komolyhagyományai vannak, gondolunk itt Mendöl Tibor, vagy Wallner Ernı munkásságára.A II. világháború után azonban a települések történeti földrajzával, morfológiájávalfoglalkozó munkák politikai okokból a perifériára szorultak.Az elméleti keretek megújítására az 1970-es évek végéig kellett várni. Az ezt követıenfellendülı városföldrajzi kutatásokba – amelyek a Mendöl-féle morfológiai irányzatottekintik alapnak – intenzíven kapcsolódott be a Nyugat-Magyarországi Egyetemszombathelyi Társadalomföldrajz Intézeti Tanszéke is. A vizsgált városok településmorfológiájára,beépítésére és funkcionális szerkezetére koncentráló kutatásokat általábanaz adott település történeti földrajzi fejlıdésének a bemutatása vezeti be. Ezeksegítségével kapunk megbízható képet a településre jellemzı sajátos fejlıdési pályákról,a tájhasználati formákról, a térkapcsolatokról, valamint a településszerkezet alaprajzifejlıdésérıl
Győr történeti-településföldrajza
No full textIn the present study, the authors examine the spatial development of Győr, a West-Transdanubian city, by means of the methods of historical and settlement morphology. By the exploration of the urban functions changing through time and by the analysis of the ground plan attesting the contours of the settlement structure through ages in history, the authors provide information for a settlement-morphological examination of the city.
Győr has responded to the challenges of history by the continuous 9nnovation of its functions. Among its major functions, let hereby be mentioned that , in the early period of its history, the town functioned as a river-crossing point;, later, it developed into a bridge-town. The river-crossing was protected by a fortress and the town became an Episcopal seat, too. Győr was an important centre of the export of cereals on the Danube in the 17th century. After the construction of railways on the turn of the 19th and 20th centuries, Győr compensated the decreasing volume of cereal trade by enormous industrial production. By the present day, Győr has become a regional centre, thanks to the number of its inhabitants, its economic significance add the wide range of its functions.A települések mai képében hosszabb fejlődésük eredményei összegződnek. Ezért a települések mai életjelenségeit, a településrendszerben ellátott funkcióit és morfológiai arculatukat nem érthetjük meg a történeti vonatkozásaik nélkül. E történeti vonatkozások közül a települések alaprajza hűen tükrözi a települések fejlődését.
Mendöl Tibor Általános településföldrajz című monográfiájában ugyanakkor annak a véleményének adott hangot fél évszázaddal ezelőtt, hogy a magyarországi városok alaprajzi fejlődése meglehetősen kevéssé kutatott terület még (Mendöl T. 1963). Ez a megállapítás ma is érvényesnek tekinthető, annak ellenére, hogy a hazai településföldrajzban az elmúlt fél évszázadban jelentős városföldrajzi kutatások zajlottak. Ezek a munkák korábban azonban a Kárpát-medence egészére (Bulla B. – Mendöl T. 1999; Frisnyák S. 1996), vagy Magyarországra koncentráltak (Beluszky P. 2003; Csapó T. 2005). Csak az utóbbi években figyelhető meg az, hogy felerősödött az egyes települések városszerkezeti, alaprajzi fejlődésének a vizsgálata (Csapó T. – Kocsis Zs. 2006, Csapó T. – Lenner T. 2007, Lenner T. 2008, 2009, Bajmócy P. 2009, Dövényi Z. 2009, Frisnyák S. 2010). Ezekben a publikációkban közös az, hogy mindegyik szerző vizsgálta a település fejlődési pályáját és elemezte a településszerkezet változásait. Szemléletükben a település belső térbeli struktúrája magában hordozza a történeti fejlődésének pályáját
Life in Veszprém, in the "town of queens"
No full textEvery settlement is a unique place. This uniqueness is manifested, among others, in cultural and historical values. Truly reflecting the settlement’s history and development, the ground plan of a town safeguards these unique characteristics over the centuries. Therefore, it is practical to analyse the spatial extension within its historical relations when researching a settlement’s morphology, development and functional structure. This method has traditions dating back to Tibor Mendöl in the Hungarian settlement geography. By means of historical settlement geography, one can interpret the creation of a settlement space, the principles of spatial arrangement, and explore the expansion or regression of a settlement. In the present study, we attempted to find a correlation between the historical, functional and formal aspects of the transformation processes on the example of Veszprém, a county capital in Transdanubia. The authors’ aim of doing so was to establish a basis for a later settlement- morphological examination of the town
Življenje v Veszprému, v »mestu kraljic«
No full textEvery settlement is a unique place. This uniqueness is manifested, among others, in cultural and historical values. Truly reflecting the settlement’s history and development, the ground plan of a town safeguards these unique characteristics over the centuries. Therefore, it is practical to analyse the spatial extension within its historical relations when researching a settlement’s morphology, development and functional structure. This method has traditions dating back to Tibor Mendöl in the Hungarian settlement geography. By means of historical settlement geography, one can interpret the creation of a settlement space, the principles of spatial arrangement, and explore the expansion or regression of a settlement. In the present study, we attempted to find a correlation between the historical, functional and formal aspects of the transformation processes on the example of Veszprém, a county capital in Transdanubia. The authors’ aim of doing so was to establish a basis for a later settlement-morphological examination of the town.
Vsako naselje je edinstven kraj. Ta edinstvenost se med drugim kaže v kulturnih in zgodovinskih vrednotah. Tloris mesta, ki v resnici odraža zgodovino in razvoj naselja, ohranja te edinstvene značilnosti skozi stoletja. Zato je pri raziskovanju morfologije, razvoja in funkcionalne strukture naselja smiselno analizirati prostorsko širitev v njenih zgodovinskih razmerjih. Ta metoda ima v madžarski geografiji naselij tradicijo, ki sega do Tiborja Mendöla. S pomočjo historične geografije naselij je mogoče razlagati nastanek naselbinskega prostora, načela prostorske ureditve in raziskovati širjenje ali nazadovanje naselja. V pričujoči študiji smo poskušali najti povezavo med zgodovinskimi, funkcionalnimi in formalnimi vidiki procesov preoblikovanja na primeru Veszprema, glavnega mesta okrožja v Transdonaviju. S tem smo želeli vzpostaviti podlago za kasnejšo naselbinsko-morfološko obravnavo mesta
SZÉKESFEHÉRVÁR TELEPÜLÉSFEJLŐDÉSE ÉS FUNKCIONÁLIS MORFOLÓGIÁJA
No full textSzékesfehérvár was one of the centres of Hungary in the centuries of the Middle Times, the coronation and burial city of the kings of Hungary. The city – that had no preliminaries either in the Ancient Times or at the time of the Great Invasions – was founded by Hungarians in the 10th and 11th centuries. The first part of our paper is a summary of the history of the city from two aspects: on the one hand we sought those components in the development of the settlement that are responsible for today’s socio-economic development and the image of urban structure; on the other hand, we analysed the development of the base plan of Székesfehérvár, which served as the foundation of the functional morphology examination of the city.
Székesfehérvár is one of the founded cities of Hungary and Transdanubia, which, especially since the late 18th century, has more and more markedly shown characteristic of the naturally grown cities in its base plan and other aspects of urban geography. The development of the base plan of the city and the style of building up today are similar in several respects to other historical cities in Transdanubia (Győr, Sopron, Szombathely and Veszprém), but it also shows individual features in many respects.
The image of Székesfehérvár is urban in the inner city and the inner residential zone, while it is garden city like or even rural in some places in the outer residential zone. The vertical diversity and especially the horizontal closedness of building up differ from those of the former free royal cities with long historical past; the former is a little bigger, the latter much smaller than in the other cities. The city is dominated by multi-storey blocks of houses, detached houses and closed rows of multi-storey buildings; the other styles are either missing (villas) or have a marginal significance, only.
The functional structure of the city is similar to those of the other big cities of Hungary, with all functional zones typical of the cities of Hungary present in it. Coming from the very strong industrial and economic character of the city, industrial territories have large areas, and so the proportion of residential and non-residential areas is almost the same in the city. The relatively small but developed inner city has already expanded beyond the boundary of the historical city core. The inner residential zone, consisting mostly of housing estates, is a real belt around the city. The outer residential zone, on the other hand, is not a real belt; it can be divided into three parts and is mainly built up with detached houses. A large number of hypermarkets, specialised department stores and shopping centres have settled in Székesfehérvár, creating six sub-centres along the incoming or bypass roads, sharing thereby the commerce functions of the inner city. The industrial areas of Székesfehérvár are huge, made by seven industrial parks, several old traditional industrial areas and a few industrial enclaves (in the inner residential zone). The size and proportion of green areas is relatively small, and they are scattered in the city.Tanulmányunk része annak a kutatásnak, melynek során be kívánjuk mutatni a Dunántúl megyei jogú városainak történeti földrajzát, vagyis a település kialakulását, fejlődését, alaprajzának alakulását, valamint a városok funkcióit történetük főbb szakaszaiban. A kutatás során bejártuk (két település kivételével) a városok utcáit és tereit, feltérképeztük a beépítést, annak típusait, valamint a belterületen lévő városrészek funkcióit, a területek hasznosítását. A fentiek alapján határoltuk el a települések funkcionális övezeteit, mutattuk be a városok szerkezetét.
Ebbe a sorba illeszkedik Székesfehérvár, melynek története során mindvégig kiemelt igazgatási szerepköre volt. A településen koronázták királyainkat a 15. századig, viszonylag korán megkapta a szabad királyi-, 1876 után a törvényhatósági-, majd 1989-től a megyei jogú városi rangot. Városi szerepkörei közül az igazgatási mellett a középkorban kiemelkedett kereskedelmi funkciója, a 18. századtól püspöki székhellyé vált, majd a 19. század második felétől a Dunántúl legnagyobb vasúti csomópontja lett. Ez alapozta meg mindmáig tartó kiemelkedő ipari-gazdasági szerepkörét. A város 99 ezer lakosával a Dunántúl harmadik legnépesebb városa, a Közép-Dunántúl, egyben Fejér megye központja.
Székesfehérvár egyike hazánk és a Dunántúl alapított városainak (gegründete stadt), amely azonban, különösen a 18. század végétől egyre inkább magán viseli a nőtt városok (gewordene stadt) alaprajzi és egyéb városföldrajzi sajátosságait (Mendöl 1963). A település alaprajzának fejlődése, mai beépítése és funkcionális szerkezete több tekintetben hasonló más, dunántúli történelmi városhoz (Győr, Sopron, Szombathely Veszprém), ugyanakkor számos vonatkozásban egyedi sajátosságokat mutat (Csapó 2005/a, Csapó – Kocsis 2006, Csapó – Lenner 2012, Csapó – Kozma – Lenner 2015)
Dr. Biman Bagchi a bibliometric portrait
No full textAnalyses bibliometrically 226 publications [Papers Published in journals-220, thesis [others 4] by Biman Bagchi, a renowned physical chemist from India, published during 1981 to 2002. The first contribution of the author was in 1981 at the age of 27. The number of his contributions in a year peaked in 1999 and 2002 when it touched 19. The author is highly productive in as much as on average the author has produced 10 papers per year. In the byline of authorship, Bagchi occupies the first authorship position in 69 cases. His collaborator A. Chandra occupies the first authorship position in 30 papers thus becoming Bagchi's closest collaborator. The journal has been the most preferred channel of communication of the author in as much as 220 papers out of 226 have been praced in journals. J. Chem. Phys. is found to be the most preferred journal that carried 91 papers of the author, followed by Chem. Phys. Lett. (21 papers). J. Phys. Chem. (19 papers), Proc. Indian Acad. Sci. - Chem. Sci. (13 papers), and others. Of the papers, 179 received 4030 citations and 47 received no citations. It is expected that more than 20 uncited papers till 2002 will receive citations in future. Three papers of the author have received more than 200 citations each, and another three received between 100-200 citations each. The number of papers receiving 10 citations or more total 92. On four different years the scientist has received more than 300 citations and his citation rate per paper has peaked at 18.98. The article shows with a concrete example the growth, peaking and declining of citation rate. A few new terms such as citation gain, citation loss, gaining citation rate and losing citation rate have been introduced and described
Recommended from our members
The Globalization of an Author
No full textCybermetric methodologies can be expected to reveal dimensions of communication other than those shown by scientometric operationalizations. In a previous study entitled â The organization of the semantic space of an author,â [1] I studied the use of words in titles of articles by Professor Tibor Braun as a scientific author. This was on the occasion of his 60th birthday. This year, on the occasion of his 70th birthday, the Internet has become available as another domain. Among other things, the Internet enables us to study the â globalizationâ of an author. Techniques and methodologies similar to the ones used in the previous (p)scientometric study will be used for the analysis of the semantic space of â Tibor Braunâ as a search term. The globalization of â Tibor Braunâ can then be visualized by using a simulation
Scientometric portrait of Nobel laureate Leland H. Hartwell
No full textLeland H. Hartwell was honoured with the Nobel Prize in Physiology or Medicine (2001) at his 62 years age and at 41 years of research publishing career. The first contribution of the author was in 1961 at the age of 22. The number of his contributions in a year peaked in 1997 when it touched 8. He had 108 publications during 1961 – 2001 in domains: Molecular Biology of Cell Cycle Regulation (43), Genetics of Cell Division (48), Genomic Re-arrangement and DNA Repair (9), Molecular Genetics of Yeast Cell Fission (5), and Drug Target Interaction (3) which were analysed for authorship pattern with his 101 collaborators. Most active researchers having number of publications with Leland H. Hartwell were : Weinert, T. A. (10), Garvik, B. M. (8), McLaughlin, C. S. (8), Jenness, D. D. (5). His productivity coefficient was 0.76 which clearly indicates that his productivity increased after 50 percentile age. Highest collaboration coefficient (1) for Leland H. Hartwell was found during 1963-1965, 1968-1969, 1977, 1981-1983, 1985-1990, 1996 and 1998-2001. Journals have been the most preferred channel of communication where, as many as 96 papers out of 108 have been published. The core journals publishing his papers were: Cell (14), Genetics (12), Mol. Cell Biol. (8), J. Bactariol. (7), J. Cell Biol. ( 7), Science (7) J. Mol. Biol.(6), Exp. Cell Res. (5), and Proc. Nat. Acad. Sci.(5). Publication density is 2.63 and Publication concentration is 14.63. Most prolific keywords in titles of publications were: Saccharomyces cerevisiae , Yeast , Cell division cycle , RAD9, DNA Damage , Genes , Cell cycle, Genetic control , Check point (s) , Cell division , Mutant of Yeast
Elkésett hozzászólás Futala Tibor cikkéhez: a TMT az INSPEC-ben
No full textInspired by an earlier paper from Tibor Futala, the present author examined the coverage of the articles appearing in TMT in the INSPEC database, l.e., in the abstracting journal Computer and Control Abstracts. It was found that average abstracting of TMT papers by INSPEC is 67 percent. However, if the papers falling in the core subject scope of the INSPEC are regarded, the proportion of abstracting is as high as 96 percent, l.e., almost complete coverage is found.Futala Tibor egy korábbi írásától inspirálva megvizsgáltuk, mennyire referálja a TMT-ben megjelent cikkeket az INSPEC adatbázis (tehát a Computer and Control Abstracts című referálólap). Azt találtuk, hogy a TMT-cikkek átlagos referáltsága az INSPEC-ben 67%. Ha azonban a cikkeket témájuk szerint csoportosítjuk, akkor az INSPEC-et legjobban érdeklő témacsoportban a referálási arány eléri a 96%-ot, vagyis csaknem teljes
- …
