1,721,010 research outputs found
Diszlexia, a tanulás/tanítás és a tudományok a digitális kultúrában : Egy tranziens korszak dilemmái
Full text linkAz írásbeliség előtti kultúrákban, még a megértés szekvenciálisabb, verbálisabb fázisában is, a holisztikus gondolkodás volt a meghatározó, az írásbeliséget pedig a szekvencialitás jellemzi, még a tágítás szakaszában is, amikor a kísérletezés, a gyakorlat volt a vezető megközelítés. A digitális kor a kétféle gondolkodás integrációját kívánja, vagyis a holisztikus és a szekvenciális szemlélet egyszerre hatja át.
Nem szerencsés a fejlődési szinteket az analizáló gondolkodásunkkal minősíteni. Az értékelést, mint kognitív tevékenységet, más gondolkodási keret teszi használható gondolkodási móddá. Adott kultúra önmagában tökéletes egészet alkot, és önmagában is alkalmas kiemelkedő szellemi teljesítményekre. Ha szintekről és fejlődésről gondolkodunk is, szintetizáló gondolkodásmódban az állítható, hogy a gondolkodási keret új helyszínt kapott.
Ahogyan a problémamegoldás során is minden szakaszban az akkor szükséges tágítás és szűkítés történik, úgy az emberiség kultúrái is, az adott korszakban szükségszerű szemléleti keretet építik fel. Nem jobb vagy rosszabb, alacsonyabb vagy magasabb szintű, hanem az adott helyzetnek megfelelő.
Az attitűd, amely használható az emberiségre vonatkozóan, használható egyének esetén is. Minden egyén saját helyzetének megfelelő kognitív működésben tökéletes. Ha változtatni szeretnénk, nem elsősorban az egyént kell megszerelni, hanem a helyzetén kell változtatni. Ez automatikusan megváltoztatja a kognitív kereteit, változtatási lehetőséget teremt. Lényegében ez a valódi tanítás és fejlesztés
A tehetség érdem és lehetőség oldala
Full text linkA tehetség fogalma és a tehetségkép megújítása már régóta esedékes, de egyelőre elmaradt. Még most is a 20. századi mechanisztikus szemlélet uralja a tehetséggondozást. A szemléletváltás azonban nem halasztható tovább, mert éppen a változás legerőteljesebb pontján, a tehetség kérdésben rendkívüli károkat okoz, ha a jelen kultúrában fejlődő tehetségeket a múlt szemléletének mentén értékeljük. A tehetségkép finomításának egyik lépése, hogy a tehetség és a teljesítményben megjelenő talentum fogalmát elkülönítjük. A gyakorlatban ez a teljesítményelvárás kitolását jelenti. Ehhez tartozik a tehetség megítélésében az érdemről a fejlődési lehetőségre való fókuszváltás. Vagyis az azonosított képesség és teljesítmény helyett a lehetőségre, a fejlődést biztosító külső és belső tényezők hatékony interakciójának biztosítására kell áttenni a hangsúlyt. Áttekintő tanulmányomban bemutatom a szemléletváltás szükségességét, az új lehetőségeket és ezek megvalósítási útjait
The Savant Syndrome and Its Connection to Talent Development
Full text linkThe savant phenomenon cannot be linked solely to a mental deficit, as its previous label (savant idiots) suggested, and is not necessarily accompanied by autism. Its essence is that a special ability shows up in a certain area. The fact that people with usual abilities can also acquire savant abilities after head injuries suggest that the neuroplasticity of the brain could show special abilities and new ways of ability development through special ways. This study examines the savant syndrome and
its connection to other syndromes and talent development. Though there are more and more documented cases and studies
on the savant syndrome, this phenomenon is so neglected area that it is not even mentioned in the main diagnostic systems.
Talent is much more studied than the savant syndrome, but still, it can’t be known with certainty what cerebral and
developmental processes are behind outstanding abilities, and especially, talent. A review and comparison of the savant syndrome, autism and talent development lead to some mutual developmental and neurological characteristics. The results suggest that a savant is not a talent automatically, as the high ability and the compulsion on themselves are not enough to be a talent, but many talents can possess savant abilities. Savants can be regarded as pathological cases of talent development, and their study can reveal parts of the neurological background behind talent development in many ways. For example, the phenomenon, called „islands of genius” and intense interest that are characteristic of savants appear even in nonpathological cases. Studies with savants seem to support theories of talent development according to which talent is a predisposition which appears as talent if the environment makes it possible through acceptance, encouragement and optimal challenges. The relationship between talent and the savant syndrome indicates that the savant syndrome might be a special form of talent, a neurological predisposition arising, like any other congenital potential, as a function of environmental influences in the form of different-from-normal behaviour
Atypical development and the cultural background underlying neurological maturation
Full text linkLearning, attention, hyperactivity, and autism spectrum disorders have common neurological roots. They are manifested in differences in the development and functioning of the neurological processes involved in neurological maturation. Neurological maturation is a product of the cultural evolution of Homo Sapiens. The transition to an agricultural, ranching lifestyle required behavior and cognitive functions that were markedly different from the previous foraging, nomad lifestyle. The result was a more precise and reliable ability to control and think systematically, which later became the base of literacy. The recent spread of learning difficulties, control disorders, and autism spectrum are due to the vulnerability of brain functions that are very new to human development, most of all executive functions. There are significant changes in culture since the last century, whereby the developing nervous system receives less natural cultural developmental effects but more harmful agents than before. Changes in the environment change the way the brain develops. Atypical neurological development is a consequence and a sign of a new era. It is only considered a disorder if education fails to find an appropriate response to the challenge.Learning, attention, hyperactivity, and autism spectrum disorders have common neurological roots. They are manifested in differences in the development and functioning of the neurological processes involved in neurological maturation. Neurological maturation is a product of the cultural evolution of Homo Sapiens. The transition to an agricultural, ranching lifestyle required behavior and cognitive functions that were markedly different from the previous foraging, nomad lifestyle. The result was a more precise and reliable ability to control and think systematically, which later became the base of literacy. The recent spread of learning difficulties, control disorders, and autism spectrum are due to the vulnerability of brain functions that are very new to human development, most of all executive functions. There are significant changes in culture since the last century, whereby the developing nervous system receives less natural cultural developmental effects but more harmful agents than before. Changes in the environment change the way the brain develops. Atypical neurological development is a consequence and a sign of a new era. It is only considered a disorder if education fails to find an appropriate response to the challenge
Kognitív Profil Teszt
Full text linkJelen tanulmányban egy a pedagógusok által is használható kognitív profil tesztet mutatok be. Egy ilyen típusú vizsgálati eljárás többféle feladatsorból állhat. Lényege, hogy nem ad összesített eredményt, hanem az egyén képesség-struktúráját vizsgálja. Szerkezete, felvételének módja és az eredmények kiértékelése, értelmezése arra irányul, hogy az egyént egészként kezelje gyengeségeivel és erősségeivel együtt, de differenciáltan értékelje, hogy minél inkább a fejlettségének és fejlődésének megfelelő ellátást kaphasson
Kreativitás és beilleszkedési zavarok
No full textJelen tanulmányban a kreatív működést hatékonnyá tévő folyamatok elemzésével
mutatom be a kreativitás fejlődésének hátterében szerepet játszó tényezőket. Sok esetben
neurológiai eltérésként jelenik meg a szokásostól eltérő információfeldolgozásban az
alkotó gondolkodás néhány lényeges eleme. A kreativitásnak a beilleszkedési zavarokkal
azonosított kapcsolata szükségszerűnek tűnik.
A zavarok azonban csökkenthetők, illetve akár meg is előzhetők. A környezeti tényezők
sokféle módon befolyásolhatják a kreatív gondolkodáshoz szükséges jellemzők alakulását.
A jellemzők és a környezeti tényezők valamint kapcsolatuk tudatosítása és a megoldáshoz
vezető eljárások tudatos alkalmazása nemcsak a tehetséggondozásban, de a beilleszkedési
zavarok kezelésében is jelentős eszköz
A nem szunnyadó erő: A tehetség fogalmának átgondolása
Full text linkA tehetséggondozás kátyúja lehet, ha mechanisztikus megközelítéssel homogén tehetség fogalmat használunk, és a tehetséggondozásban nem különülnek el az eltérő fejlődésű tehetségeknek megfelelő módszerek. A 20. századi modellek is jelezték a tehetséget alkotó tényezők interaktivitását, de a gyakorlat teszt-orientált rendszere ezeket a modelleket bemerevítette. Számos revízió jelent meg, amelyek jelzik, hogy a tehetséggondozási gyakorlat nem hozta meg az eredményét, sőt sok tekintetben károkat is okozott. A megjelenő új modellek tevékenység-orientáltak, a tehetségazonosítás nem különül el a tehetséggondozás folyamatában, hanem egységet képez a tehetségfejlődés érdekében folyó tevékenységekkel. Jelen tanulmányomban a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodóan mutatom be a tehetség eltérő fejlődésű csoportjait, a tehetség összetevőinek jelentőségét és szerepét, valamint azt, hogy miért nem szunnyad és rejtekezik a tehetség, hanem aktívan keresi az útját
A tudomány és a harmadik kultúra
No full textAz infokommunikációs technika megváltoztatta az emberi agy fejlődését és az emberi kapcsolatokat is. Az írásbeliség korának kezdete is igen markáns szellemi/kulturális változásokat hozott, nem is csoda, hogy most, amikor ennek a korszaknak vége, hasonlóan erőteljes hatásokat tapasztalunk. A „harmadik kultúra” már több szinten is megjelent, de egyelőre sporadikusak a kihívásra adott válaszok.
A megnövekedett információs terhelésre az emberi idegrendszer felkészült, de a tudomány és az oktatás nem. A tudományok és művészet szintézise az oktatással elkerülhetetlen, ha nem akarjuk elveszíteni a következő generációkat. A technikai fejlődés szükségessé és lehetővé teszi a változtatást. A harmadik kultúra már megjelent
- …
