974 research outputs found
Review: Fodor, Ferenc. 2016. Fodor Ferenc önéletirásai (\u27The Autobiographical Writings of Ferenc Fodor\u27)
No full textIt is rare enough to encounter as dedicated a chronicler of one’s own life as geographer Ferenc Fodor (1887 - 1962); it is even more rare to find one who chronicles one\u27s life in four different ways. Fodor Ferenc önéletirásai [\u27The Autobiographical Writings of Ferenc Fodor\u27] presents the autobiographical manuscripts of the prolific and influential interwar geographer in a single volume, bringing to light documents that until now only a very few specialists have had the benefit of reading. Transcribed, edited, and presented with an Introduction in both Hungarian and English by two experts in Fodor and his field, Róbert Győri and Steven Jobbitt, these texts impart an intimate perspective on over six decades of East - Central European history. Seen as a whole, they also prove to be a useful accompaniment to Fodor’s extensive professional body of work, which spanned not only the last years of the Habsburg Monarchy and the early years of the People’s Republic of Hungary, but multiple academic disciplines as well. Whereas Fodor\u27s diaries and memoirs reveal the effects of national and world events on an individual life, his narratives of his personal life likewise showcase the entanglement of biography, scholarship and nationalism in an unexpectedly engaging fashion. (8) (PDF) Fodor, Ferenc. 2016. Fodor Ferenc önéletirásai (\u27The Autobiographical Writings of Ferenc Fodor\u27). Ed. Róbert Győri and Steven Jobbitt. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 350 pp. Illus
Fodor, Ferenc. 2016. Fodor Ferenc önéletirásai ('The Autobiographical Writings of Ferenc Fodor'). Ed. Róbert Győri and Steven Jobbitt. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 350 pp. Illus.
Get PDFFodor, Ferenc. 2016. Fodor Ferenc önéletirásai ('The Autobiographical Writings of Ferenc Fodor'). Ed. Róbert Győri and Steven Jobbitt. Budapest: ELTE Eötvös József Collegium. 350 pp. Illus
Fodor Ferenc önéletírásai
No full textAz 1887. március 5-én a Bihar vármegyei Tenkén született Fodor Ferenc a 20. század első felének egyik legtermékenyebb magyar geográfusa volt. Az első komolyabb tanulmányait még az első világháború alatt publikálta, majd Teleki Pál közeli munkatársaként szerzett magának nevet mint tudós, egyetemi oktató és cserkészvezető az 1920-as, 30-as években. Annak ellenére, hogy 1939-ben Pécsre nevezték ki tankerületi főigazgatónak, továbbra is írt és publikált tudományos munkákat. Bár a szocializmus alatt marginalizálódott, de megpróbálta megőrizni tudományos státuszát. Utolsó könyve, a Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei című munka az MTA Műszaktörténeti Pályázatának I. díját nyerte el 1954-ben. Fodor Ferenc 1962-ben, 75 éves korában halt meg.
Fodor hosszú és termékeny pályája során írt számos könyve és tanulmánya mellett nagyon gazdag levéltári anyagot is hagyott maga után. Személyes és hivatalos levelezése, naplói, fotóalbumai, számos kéziratban maradt tudományos munkája, befejezett és befejezetlen önéletrajzi írásai maradtak fenn a családi gyűjteményben és különböző levéltárakban. Ezek a források páratlan bepillantást engednek Fodor Ferencnek, a tudósnak és a magánembernek az életébe, és segítik a kutatókat abban, hogy megértsék azt a történelmi kontextust és azokat a megélt tapasztalatokat, amelyek Magyarország egyik legnevesebb nemzeti-konzervatív geográfusának személyiségét formálták.
A kötetben publikált négy önéletrajzi írás között átfedések is vannak, de a céljukat és a stílusukat tekintve jelentősen különböznek: más és más megvilágításban mutatják be Fodor Ferencet és a kort, amiben élt. Egymás után olvasva ezeket, mély és bensőséges képet kapunk Fodor Ferencről, a tudósról és az emberről, akinek az élete a magyar történelem radikálisan különböző korszakait kötötte össze a kései 19. századtól az 1956-ot követő éveki
Ferenc Fodor: Fodor Ferenc: egy magyar geográfus a XX. század első felében
No full textAz 1887. március 5-én a Bihar vármegyei Tenkén paraszti-iparos családba született Fodor Ferenc a 20. század első felének egyik legtermékenyebb magyar geográfusa volt. Az első komolyabb tanulmányait még az első világháború alatt publikálta, majd Teleki Pál közeli munkatársaként szerzett magának nevet mint tudós, egyetemi oktató és cserkészvezető az 1920-as, 30-as években. Annak ellenére, hogy 1939-ben Pécsre nevezték ki tankerületi főigazgatónak (amit Fodor visszalépésként élt meg), továbbra is írt és publikált tudományos munkákat. Bár a szocializmus alatt marginalizálódott, de megpróbálta megőrizni tudományos státuszát. Utolsó könyve, a Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei című munka az MTA Műszaktörténeti Pályázatának I. díját nyerte el 1954-ben, és öt évvel halála előtt, 1957-ben jelent meg. Fodor Ferenc 1962-ben, 75 éves korában halt meg.
Fodor hosszú és termékeny pályája során írt számos könyve és tanulmánya mellett nagyon gazdag levéltári anyagot is hagyott maga után. Személyes és hivatalos levelezése, naplói, fotóalbumai, számos kéziratban maradt tudományos munkája, befejezett és befejezetlen önéletrajzi írásai maradtak fenn a családi gyűjteményben és különböző levéltárakban. Ezek a források páratlan bepillantást engednek Fodor Ferencnek, a tudósnak és a magánembernek az életébe, és segítik a kutatókat abban, hogy megértsék azt a történelmi kontextust és azokat a megélt tapasztalatokat, amelyek Magyarország egyik legnevesebb nemzeti-konzervatív geográfusának személyiségét formálták
L'aggravation de la précarité énergétique ? Réflexions sur la crise sanitaire
No full textEntretien avec François Bafoil, Ferenc Fodor et Rachel Guyet, par Corinne Deloy, autour du projet "Covid, vulnérabilités et crises de la démocratie"
L'imaginaire des langues chez Meillet ou la contamination de l'univers discursif scientifique par le politique et l'intime
No full textFerenc Fodor est chercheur-expert en sciences du langage au sein du Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), à la Direction de la Recherche d’EDF. Ses travaux portent sur la linguistique et la sémiologie. Dernière publication (2012) : « Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic », in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, p. 179-203. - Ferenc Fodor is expert-researcher in Language Sciences in the Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), at the EDF Research Department. His fields of research include Linguistics and Semiology. Last publication (2012) : “Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic”, in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, pp. 179-203.International audienceThis paper deals with the question raised in the first line of the SHESL-HTL Conference: the possible influence of ideologies and (individual or collective) imaginations on the linguist’s thought. In this respect, Antoine Meillet’s positions, as he expounds them in his book Les langues dans l’Europe nouvelle published at the end of the First World War, constitute a very interesting example. The linguist’s commitment becomes more and more obvious as the reading of the book goes on and it shows the influence of external causalities (political, ideological) on the author. The paper also mentions the reactions generated by Meillet’s book (thoughts from the Hungarian writer Dezsõ Kosztolányi and the French linguist Aurélien Sauvageot).Cet article aborde la question que pose le premier axe thématique du colloque du point de vue de l’influence possible des idéologies et imaginaires (collectifs et individuels) sur les réflexions du linguiste. L’exemple des positions d’Antoine Meillet, telles qu’il les expose dans son ouvrage publié à la fin de la première guerre mondiale (Les langues dans l’Europe nouvelle) est à cet égard particulièrement intéressant. Le parti pris du linguiste devient de plus en plus évident au fil de la lecture du livre et témoigne de l’influence des causalités externes (politiques, idéologiques) sur l’auteur. L’article fait également mention des réactions qu’a provoquées ce livre (réflexions de l’écrivain hongrois Dezsõ Kosztolányi et du linguiste français Aurélien Sauvageot)
L'imaginaire des langues chez Meillet ou la contamination de l'univers discursif scientifique par le politique et l'intime
No full textFerenc Fodor est chercheur-expert en sciences du langage au sein du Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), à la Direction de la Recherche d’EDF. Ses travaux portent sur la linguistique et la sémiologie. Dernière publication (2012) : « Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic », in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, p. 179-203. - Ferenc Fodor is expert-researcher in Language Sciences in the Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), at the EDF Research Department. His fields of research include Linguistics and Semiology. Last publication (2012) : “Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic”, in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, pp. 179-203.International audienceThis paper deals with the question raised in the first line of the SHESL-HTL Conference: the possible influence of ideologies and (individual or collective) imaginations on the linguist’s thought. In this respect, Antoine Meillet’s positions, as he expounds them in his book Les langues dans l’Europe nouvelle published at the end of the First World War, constitute a very interesting example. The linguist’s commitment becomes more and more obvious as the reading of the book goes on and it shows the influence of external causalities (political, ideological) on the author. The paper also mentions the reactions generated by Meillet’s book (thoughts from the Hungarian writer Dezsõ Kosztolányi and the French linguist Aurélien Sauvageot).Cet article aborde la question que pose le premier axe thématique du colloque du point de vue de l’influence possible des idéologies et imaginaires (collectifs et individuels) sur les réflexions du linguiste. L’exemple des positions d’Antoine Meillet, telles qu’il les expose dans son ouvrage publié à la fin de la première guerre mondiale (Les langues dans l’Europe nouvelle) est à cet égard particulièrement intéressant. Le parti pris du linguiste devient de plus en plus évident au fil de la lecture du livre et témoigne de l’influence des causalités externes (politiques, idéologiques) sur l’auteur. L’article fait également mention des réactions qu’a provoquées ce livre (réflexions de l’écrivain hongrois Dezsõ Kosztolányi et du linguiste français Aurélien Sauvageot)
L'imaginaire des langues chez Meillet ou la contamination de l'univers discursif scientifique par le politique et l'intime
No full textFerenc Fodor est chercheur-expert en sciences du langage au sein du Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), à la Direction de la Recherche d’EDF. Ses travaux portent sur la linguistique et la sémiologie. Dernière publication (2012) : « Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic », in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, p. 179-203. - Ferenc Fodor is expert-researcher in Language Sciences in the Groupe de Recherche en Sciences Humaines et Sociales (GRETS), at the EDF Research Department. His fields of research include Linguistics and Semiology. Last publication (2012) : “Sustainable development, climate change, energy saving : discursive developments of an environmental ethic”, in Stanislav Shmelev, Irina Shmeleva (dir.), Sustainability Analysis : an Interdisciplinary Approach, Palgrave Macmillan, pp. 179-203.International audienceThis paper deals with the question raised in the first line of the SHESL-HTL Conference: the possible influence of ideologies and (individual or collective) imaginations on the linguist’s thought. In this respect, Antoine Meillet’s positions, as he expounds them in his book Les langues dans l’Europe nouvelle published at the end of the First World War, constitute a very interesting example. The linguist’s commitment becomes more and more obvious as the reading of the book goes on and it shows the influence of external causalities (political, ideological) on the author. The paper also mentions the reactions generated by Meillet’s book (thoughts from the Hungarian writer Dezsõ Kosztolányi and the French linguist Aurélien Sauvageot).Cet article aborde la question que pose le premier axe thématique du colloque du point de vue de l’influence possible des idéologies et imaginaires (collectifs et individuels) sur les réflexions du linguiste. L’exemple des positions d’Antoine Meillet, telles qu’il les expose dans son ouvrage publié à la fin de la première guerre mondiale (Les langues dans l’Europe nouvelle) est à cet égard particulièrement intéressant. Le parti pris du linguiste devient de plus en plus évident au fil de la lecture du livre et témoigne de l’influence des causalités externes (politiques, idéologiques) sur l’auteur. L’article fait également mention des réactions qu’a provoquées ce livre (réflexions de l’écrivain hongrois Dezsõ Kosztolányi et du linguiste français Aurélien Sauvageot)
Ferenc Fodor: A Hungarian Geographer in the First Half of the Twentieth Century
No full textBorn on March 5, 1887 into a modest village family in Tenke (today: Tinca, Romania), Ferenc Fodor was one of the most prolific Hungarian geographers of the first half of the twentieth century. Having published his first serious scholarly studies during World War I, Fodor was part of Pál Teleki’s inner circle for much of the interwar period, and made a name for himself as a scholar, educator, and editor in the 1920s and 1930s. Though he was essentially demoted in 1939 when he was sent to Pécs as a school district superintendent, Fodor nevertheless continued to write and publish scholarly works, and, despite being socially and politically marginalized after the war, he even tried to remain academically relevant during the communist period. His last book on Hungarian hydrological engineers and their work in the Tisza watershed, titled Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei [‘Hungarian Hydrological Engineers of the Tisza Valley: A Record of their Surveying and Hydrological Work to 1867’], was awarded a history of science prize from the Hungarian Academy of Science in 1954, and was published in 1957, just five years before his death at the age of seventy-five.
Beyond being a prolific scholar who published numerous books and articles over the course of his long career, Fodor also left behind a very rich personal archive, complete with private letters, diaries, photo albums, scrapbooks, official correspondences, unpublished scholarly manuscripts, and a number of autobiographical narratives and fragments. These unpublished primary sources offer important insight into Fodor’s public and private life, and provide researchers with tools to better understand the lived experiences and historical context that shaped one of Hungary’s most important conservative-nationalist geographers
Papp Ferenc: „Jelzős szerkezetek főbb kérdései a mai orosz irodalmi nyelvben" című kandidátusi disszertációjának vitája
Get PDFA vitát összefoglalta Fodor István
- …
