1,721,209 research outputs found
Farkas Gyula és a Farkas-lemma
No full textA 20. század elején életünk és a mindennapjaink fontos részévé vált az operációkutatás, habár mi magunk lehet észre sem vettük ezt. Az operációkutatás feladata a gyakorlati élet különböző problémacsoportjaihoz az illető problémacsoportokat leíró optimumszámítási modellek konstruálása, továbbá a meglévő modellekhez az optimális megoldást meghatározó eljárások kidolgozása. Igen fontos, és gazdasági okokból egyre inkább előtérbe kerül az operációkutatás gyakorlati alkalmazása. Számos kérdésre még nem tudjuk a választ ilyenek például, hogy hogyan alakult ki ez a tudományág, kik járultak hozzá a sikerekhez és milyen szerepe van ebben Farkas Gyulának, aki a dolgozat központi karaktere lesz. A dolgozat célja bemutatni Farkas Gyulát, mint embert, tanítót illetve matematikust,
valamint azt, hogy, hogyan kezdett el foglalkozni a lineáris optimalizációval, és hogyan jutott el munkásságának legfontosabb eredményéhez a Farkas-lemmához.BSc/BAGazdaságinformatiku
Mathematikai és Physikai Lapok, 34. évfolyam, 1927
No full textAz 1927. március 28-i Farkas Gyula ünnepély
Ortvay Rudolf: Farkas Gyula tudományos működése
Ortvay Rudolf: Das Wissenschaftliche Lebenswerk von Julius Farkas
Ortvay Rudolf: A de Broglie és Schrödinger-féle hullámmechanika
Széll Kálmán: Az egyatomú, ideális gázok Einstein-féle quantum-elmélete
Holenda Barnabás: Az elektron-ütközés és a színképvonalak elmélete
Arany Dániel: A játéktartam problémájának általánosítása három játékos esetére
Társulati éle
A tanulók egészségmagatartásának vizsgálata a békési fgyki-ben
No full textDolgozatomban a 17-18 év közötti középiskolai diákok kis csoportjának egészségmagatartását vizsgálom. Úgy gondolom, hogy Magyarországon a szó szoros értelmében életbe vágó kérdés a népesség egészségi állapotának romlása. A felnőtté válás közledtével a fiataloknak már kialakult életvitelük és egészségmagatartási szokásaik vannak. Ezen szokásokra voltam kiváncsi és úgy döntöttem, hogy a békési Farkas Gyula Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Integrált Kollégium és Gyermekotthonban (továbbiakban Farkas Gyula Közoktatási Intézmény) végzem el a felmérésem. Azért itt, mert Békés megye a leszakadó régiók egyike, ahol fokozottan jelentkeznek az országosan is fennálló problémák, úgymint a munkanélküliség növekedése és a szenvedélybetegségek térhódítása.M
Lineáris egyenlőtlenségek
No full textA lineáris egyenlőtlenségek leggyakoribb alkalmazása a lineáris programozásban fordul elő.
A dolgozatom első részében Farkas Gyula és Minkowski életéről és munkásságáról írok, majd a nevükről elnevezett, lineáris egyenlőtlenségekről szőlő tételt és annak bizonyítását mutatom be. Ehhez kapcsolódóan a lineáris programozásról, s ezáltal a lineáris egyenlőtlenségek gyakorati alkalmazásáról számolok be röviden.
A második részben Haar Alfrédról és az ő lineáris egyenlőtlenségrendszerekhez kapcsolódó tanulmányáról írok részletesen, mely Farkas Gyula és Minkowski eredményeit más módon, geometria úton közeleíti meg.
Szintén ezzel a témával foglalkozott tschernikow, egy orosz matematikus, aki az említett tételeket felhasználva foglalkozott a lineáris egyenlőtlenségrendszerekkel. Az ő fejtegetéseit mutatom be dogozatom utolsó részében.B
The past of Hungarian anthropology and future objectives
Get PDFThe author lists the goals drawn up by Aurél Török upon establishing Hungarian anthropology. Based on these, he first outlines the history of the establishment of university institutes, collections, scientific associations and periodicals, then lists the places and fields of research of Hungarian anthropology. The author describes the connection of Hungarian anthropology with the Hungarian Academy of Sciences and analyses the present state of the new generation of anthropologists. Based on these points the author formulates objectives for the future. Finally, he gives a chronological list of all Hungarian congresses and conferences related to anthropological research.The author lists the goals drawn up by Aurél Török upon establishing Hungarian anthropology. Based on these, he first outlines the history of the establishment of university institutes, collections, scientific associations and periodicals, then lists the places and fields of research of Hungarian anthropology. The author describes the connection of Hungarian anthropology with the Hungarian Academy of Sciences and analyses the present state of the new generation of anthropologists. Based on these points the author formulates objectives for the future. Finally, he gives a chronological list of all Hungarian congresses and conferences related to anthropological research
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
- …
