1,720,961 research outputs found
Kreativitás, digitális identitás és mitológia: metaelméleti kérdések 21. századi kultúránkról
Full text linkSociocultural possibilites of our digital living-space is mostly equal to our predigital ones. It seems that we still dislike our new living-space. Why do we feel that our identity, relations and cultural tradition is in danger? I examine the question from a metatheoretical point of view with the help of the notions of identity, creativity and mythology. I try to find complementary viewpoints for evolutionary answers (such as „whoever stays out misses out” and „adaptivity is the key to surviving”). I suggest interpretations such as the extrasomatic character of our symbol-based knowledge systems, the cognitive basis of our identity’s digital representation, the paradox character of mythology, or the individual and social relevance of the complex thinking-based creativity.Digitális életterünk szociokulturális lehetőségei nagyrészt megegyeznek eddigi, predigitális lehetőségeinkkel. Miért idegenkedünk mégis ettől a közegtől, miért látjuk veszélyben identitásunkat, kapcsolatainkat és kulturális értékeinket? A kérdést az identitás, kreativitás és mitológia fogalmainak segítségével metaelméleti szempontból vizsgálom, és az evolúciós magyarázatokat („aki kimarad, lemarad”, illetve „az marad életben, aki leginkább fogékony a változásra”) olyan értelmezési lehetőségekkel egészítem ki, mint a szimbólumokon alapuló tudásrendszereink extraszomatikus jellege, identitásunk digitális reprezentációjának kognitív alapja, a mitológia paradox karaktere, vagy a komplex gondolkodáson alapuló kreativitás személyiségfejlesztő (egyéni) és hagyományőrző (szociális) jelentősége
Feketedoboz effektus avagy a Mesterséges Intelligencia filozófiája a pedagógiában
Full text linkArtificial intelligence is a deciding factor not only for science and tecnology but for our everyday life as well. In my study I reach the philosophical and pedagogical aspects of the topic and try to give a short introduction of the basic questions of the philosophy of AI which can be useful in the praxis of pedagogical explanations. Furthermore I examine the issue from the perpectives of teachability, knowledge transfer and humanities. I go through a pedagogical problem which does not root in pedagogical skills but in a philosophical phenomenon, namely the black box effect. To avoid this I recommend a metapedagogical viewpoint. The aim of this is an interdisciplinarity-based understanding of complex pedagogical processes.
A mesterséges intelligencia már nem csak a tudomány és technológia, hanem mindennapi életünk számára is meghatározó tényezővé vált. Tanulmányomban a téma filozófiai és pedagógiai vonatkozásait érintem. Igyekszem rövid bevezetést adni a mesterséges intelligencia filozófiájának olyan alapvető kérdéseibe, amelyeket a pedagógia jól hasznosíthat a magyarázó tevékenységek során. Ezután a taníthatóság, a tudásátadás és a készségtárgyak felől vizsgálom a témát. Kitérek egy olyan, a szakértelemmel kapcsolatos pedagógiai problémára, amely nem az iskolai gyakorlatból, hanem egy filozófiai jelenségből, a feketedoboz effektusból ered. Ennek kiküszöbölésére metapedagógiai nézőpontot javaslok, amelynek célja a komplex folyamatok interdiszciplinaritáson alapuló megértése. 
Emberi vagy nem emberi? ‒ A „hallgatólagos összetevő” elméleti jelentősége az MI-művészetben = Human or Non-human? ‒ On Theoretical Relevance of “tacit component” in AI-based Art
No full textA kortárs művészetelméleti kutatások feladata, hogy transzdiszciplináris értelmezési
lehetőséget teremtve teret adjanak annak a metaelméleti kérdésnek, hogy hogyan
gondolkodjunk arról, amiről gondolkodunk. Az alábbiakban e kérdés mentén ember
és gép közti különbség művészetelméleti jelentőségét, a kreativitás
modellálhatóságát, majd a mesterséges művész fogalmát ismertetem. Majd egy
olyan technológiai projektet szeretnék bemutatni, amely a 21. század egyik
legmerészebb kulturális vállalkozásával, a művészi halhatatlanságot szó szerint
értelmezve, a történetiség keretei közül kilépve négy évszázad időbeli korlátait
kísérli meg lebontani. A projekt elméleti jelentőségét abban látom, hogy további
tudományos diskurzusnak teret adva kiszélesíti technológia, MI és művészet
értelmezési kereteit. | Contemporary theory of art has a relevant task, namely to open the door to
transdisciplinary interpreation of the metatheoretical question of how to think about
our thinking. According to this in my paper I discuss the art-theoretical relevance of
human-machine dichotomy, the modelling possibilities of creativity, and the notion
of artificial artist. Besides I present a bold technological project which tries to
demolish the time limits of four centuries and uses the notion of ’immortality
through art’ in the strict sense of the word. The theoretical relevance of the project is
that it allows further and new scientific discussions about the relation of technology,
AI and art
A mesterséges intelligencia-kutatás alapvető kérdéseinek filozófiai és pedagógiai vonatkozásai : [absztrakt]
Full text link
Anatómiai látásmód a művészetben: Barcsay és Gerzson elméleti öröksége
No full textBarcsay Jenő „Művészeti anatómiá”-ja abból indul ki, hogy a művésznek a test elsősorban látvány, ezért az anatómiát az élő modell felől magyarázza. Barcsay holisztikus szemléletmódjával az összefüggéseket elgondolja, és azt hangsúlyozza, hogy a legkisebb változás is erős formajátékot eredményez. A festőknek ezért fontos az anatómiai látásmód kialakítása. Tanítványa, Gerzson Pál ezt az örökséget művészi absztrakciókkal gazdagította. Barcsay megmutatta az élő test művészi ábrázolási alapjait, Gerzson pedig ebből egy új szabályrendszert szerkesztett, sajátos színvilággal és rendkívüli formaszerkesztői kreativitással
A keretek közé zárt táncművészet kaleidoszkópja : Bólya Anna Mária (szerk): Auróra – A magyarországi balett születése. Budapest, MMA-MMKI, 2020.
No full text
- …
