REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
A hajléktalanok és környezetük együtthatása
Hajléktalanok minden nagyobb városban előfordulnak az utcákon, tereken. Sokszor szemét, piszok, rendetlenség, a parkok növényeinek letiprása jelzi éjszakai tartózkodási helyüket. Nem erre a populációra jellemző a környezetvédelem. Újabb kategória a mentális környezetszennyezés: a köznapi emberek számára elborzasztó, undort keltő mocsok látványa, a kunyeráló otthon nélküliek zaklatása. De vajon a társadalom megtesz-e mindent, hogy ne itt, ne így kelljen élniük? Vajon biztosítja-e az otthonát vesztett embereknek, hogy emberhez méltó körülmények között élhessenek, ugyanakkor védi-e a társadalmat az „emberi környezetszennyeződéstől”? Milyen lehetőségei vannak egy hajléktalannak, hogy ne (köz)területfoglalással, kénytelen környezet-károsítással biztosítsa pihenését, hanem újra beilleszkedve a természetes, az épített és a társadalmi környezetbe teljes emberi életet éljenek? Megtesz-e a társadalom hajlékkal rendelkező nagyobb része minden tőle telhetőt, hogy ebben segítse
A természetvizsgáló Csontváry
E rövid tanulmány a huszadik századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Csontváry Kosztka Tivadarnak a kor természettudományával való kapcsolataiból ad ízelítőt. Írásainak néhány részlete rávilágít arra, hogy a kor tudományos eredményei iránt érdeklődő, tájékozott művész hogyan értelmezte sokirányú forrásait
Kölcsönhatás Genetikai örökségünk és a felgyorsult XXI. század kihívásai: villanyroller, DNS öregedése, virális, munkaterhelés és társadalmi kihívások
A 3. kromoszóma egy régiója kapcsolható a COVID−19-hez. E régió génje tartalmazza az ACE2-vel kölcsönható fehérje építési utasításait, a vírust a sejtbe juttató molekulát. Az ACE2 és a gyulladás DNS variációja összefügg betegségekkel. A genetikai eltérések kockázati tényező a COVID-19 járványban génjeink és a koronavírus kölcsönhatásának megértése a közös gyulladásos mechanizmusok a daganatok terjedésekor is előfordulnak és a sejteket ért stressz kapcsán is
Plafonologia - Adalék az emberi magatartás vizsgálatához gondolatkísérlet
1870 táján az európai bérpaloták plafonmagassága radikálisan megnövekedett, s ez a két világháború közti időszakig így is maradt. A kérdés, hogy miért pontosan ebben az időszakban ugrott meg a belmagasság, melynek eredményeként majd minden praktikus szempont (takaríthatóság, fűtés, élettér igény) kompromittálódott. Történeti, szociológiai, közgazdasági, pszichológiai és építészeti/technológiai válaszok kínálkoznak, de egyenként mindegyik alkalmatlan a kérdés megválaszolásához. Az egyes szempontok elemzése után konklúzióként a svájci-sajt modell kínálkozik annak megértéséhez, hogy miért a XIX. század utolsó negyede jelölhető meg a belmagassági revolúció okaként. A tanulmány maga példaként kíván szolgálni az interdisciplinaris kérdésfelvetés fontosságára és csapdáira
A koevolúciós gondolat megjelenése és hatása a jövőkutatásban
A koevolúciós elmélet az általános evolúciós elmélet gondolatából nőtt ki a 20. század végén. Ezt a gondolatot a jövőkutatásban először az evolúciós jövőkutatási irányzat fogalmazta meg, majd pedig jelenleg az integrált jövőkutatás tekinti alapvetésének és juttatja kifejezésre integrált előretekintéseket kidolgozó eljárásaiban. Ennek elemei a humán, a nem humán és a vegyes rendszerek közötti kölcsönhatások koevolúciós dinamikája, a humán tényezők participatív részvétele a kölcsönható rendszerek jövőképeinek formálásában, és az ezekre a folyamatokra vonatkozó folyamatos és megújuló tudásintegráció
Ökoszisztéma építés a gyorsan idősödő társadalomban : CédrusNet korosztályok és a szenior tudásgazdálkodás
A CédrusNet ökoszisztéma-építő társadalmi innováció. Missziója az egyéni és a társadalmi idősödés kihívásainak összefüggésekben történő vizsgálata és a szenior tudásgazdálkodás megalapozása, amely egyidejű reakciókat indíthat el a társadalom micro, mezzo- és macro szintjein. Ez szemléletváltáshoz vezethet az idősödő emberek készségeinek és piacképes tudásának, valamint a modern társadalmak fenntarthatóságában játszott potenciális szerepük megítélésében. A CédrusNet az idősek tapasztalati tőkéjének értékelésében és értékessé tételében látja a hazai szintű változás kulcsát. Az idősödés életszakaszaira összpontosít. Az aktív idősödés szlogenje helyett produktív idősödésről beszél. Ennek érdekében fejleszt projekteket és terjeszt új ismereteket és jó gyakorlatokat terjeszt. Elsődleges célközönsége a ,,CedrusNet generációk”
Meteor csillagászati évkönyv 2026
Bevezető
Kalendárium
Cikkek
Ulisse Munari: Szimbiotikus nóvák
Szabó M. Gyula – Kálmán Szilárd – Szatmáry Károly :
Az exobolygók vizsgálata
Kovács András: A Euclid űrteleszkóp korai adatai és első eredményei
Könyves-Tóth Réka: A Hubble-feszültség továbbra is feloldásra vár
Beszámolók
Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület 2024-ben
Kiss Csaba – Szabó Róbert – Rózsahegyi Márton:
A CSFK Csillagászati Intézetének 2024. évi tevékenysége
Sándor Zsolt: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése
2024-ben
Barna Barnabás – Hegedüs Tibor: A Szegedi Tudományegyetem szegedi és bajai csillagászati tevékenysége 2024-ben
Szabó M. Gyula: ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium MKK
2024. évi tevékenysége
Megemlékezések
Bartha Lajos (1933–2025)
Kelemen János (1951–2025)
Szerzőink, közreműködőin
Az analízis fogalmainak kialakulása gyermekkorban : Rövid matematikatörténeti áttekintés és a fejlődéslélektani vizsgálatok néhány tapasztalata
Ember és környezetének kapcsolatát pedagógiai szempontból is sokoldalúan vizsgálják. Vizsgálatunkban a gyerekek irányított módon mozognak a szabadban, miközben sokféle tapasztalatot szereznek. A kérdéseim, amire majd választ szeretnék adni: Mit vesznek észre a környezetükben a kisgyerekek azokból a jelenségekből, amelyeket később majd a matematikai analízis tárgyal? Hogyan lehet irányítani a tapasztalatszerzést? Mit mond minderről a matematikatörténet? Rövid matematikatörténeti áttekintést tervezek és a fejlődéslélektani vizsgálatok néhány tapasztalatát mutatom be
Nílus és Parnassos
Egyiptom a Nílus ajándéka, vízállásától függ az élet, a sarjadás, áradás, forróság évszakai. A termékeny iszaptól ellepett terület a kemet, a fekete föld, az attól távolabbi a vörös sivatag. Maga Egyiptom ettől a fekete földtől lesz egy olyannyira virágzó civilizáció, hogy nemcsak a környező népek fiai menekülnek oda éhínség idején, amint erről a Biblia is tájékoztat Ábrahám és József történetének kapcsán, hanem provinciává süllyedésének idején a Római Birodalom éléstára is. A Parnassos hegye másként lesz vallási központja Hellasnak. A hagyomány szerint egyik barlangjából illatozó, jóslásra késztető kábító légáramlat tört elő. Ezért tekintették később vallási központnak, sőt a föld középpontjának, ezért jósolt itt a Pythia, és járultak ide Apollón jóslatát meghallgatni Hellas városaiból, később pedig a Római Birodalom császárai is egész Iulianusig
Addikcióval terhelt személyek kapcsolódása resztoratív gyakorlatokkal a családi és egyéb közösségekhez
Írásom fő témája a szenvedélybeteggel rendelkező családok rendszerszemléletű bemutatása, illetve ezen családok gyógyulási lehetőségének szemléltetése resztorativ gyakorlatok segítségével, mint a társadalomtudomány fejlődő területét, mely az emberi kapcsolódásokra helyezi a hangsúlyt. A resztoratív szemlélet alapfilozófiája, hogy az ember képes pozitív változásra, ha azok a személyek, akik fontosak számára, vele együtt mozdulnak a változás útján. Végezetül témámhoz kapcsolódóan szeretném részlegesen megjeleníteni azokat kutatásokat és jó gyakorlatokat, melyet Magyarországon, illetve az Egyesült Királyságban végeztek e témában