REAL-EOD
Not a member yet
20154 research outputs found
Sort by
A Magyar Tudományos Akadémia katona tagjai : Az MTA Könyvtár és Információs Központ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár közös kiállítása az Akadémia alapításának 200. évfordulójára
Kiállítási katalógus. Időszaki kiállítás a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójára, 2025. október 15. – november 30. Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus, NKE EK, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtár. A kiállítást az MTA Könyvtár és Információs Központ, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár anyagát fölhasználva rendezte: Alapítvány a Magyar Hadi Történetírásért, MTA Hadtudományi Bizottság, Magyar Hadtudományi Társaság, Ludovika Történelmi Kutatóműhely, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Könyvtár
Javaslat az Akadémikusok Gyűlése számára a 2025. évi rendes, levelező, külső és tiszteleti tagok választására
A víz és az ember ősi kapcsolata Japánban - rövid betekintés a víz felhasználásának történetébe
A víz és a japán emberek kapcsolatáról nem túlzás azt mondani, hogy ősi, mivel a sintóhoz szorosan kapcsolódik a tisztaság kérdésköre révén, és amelyhez tradicionális rítusok is kötődnek. Ismeretes, hogy Japán a vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően rengeteg természetes hőforrással rendelkezik, és ezek mentén számtalan fürdő létesült. A víz témakörét illetően feltételezem, hogy sokunkban felmerül az öntözés, öntözőrendszerek és ehhez kapcsolódóan a mezőgazdaság, földművelés kérdése, de jelen írásban erre nem térek ki részletesen. A vízhasználat kérdéskörén belül elsősorban a fürdési szokásokra és a higiéniára fókuszálok, amely mellett az Edo-kori (kora-újkori 1) japán városban, Edoban (későbbi Tokió) kialakult korabeli helyzetet is górcső alá veszem, mivel annak lélekszáma a 18. század elejére már elérte az 1 millió főt. Emellett a 20. századi helyzetre is kitérek érintőlegesen, és mivel a víz mára már a legnagyobb kincseink közé tartozik, ezért a megőrzése érdekében érdemes tanulmányozni azokat a megoldásokat, amelyeket esetleg mi is használhatnánk a jövőben
A nagyszombati, a kassai és a kolozsvári jezsuita felsőfokú iskolák promóciós könyveinek bibliográfiája
Borúra derű : A 200 éves Akadémia kincsei
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiállítás
Mesterséges intelligencia, mint globális környezet
A globális környezet értelmezésénél elsősorban a környezetvédelem, a klímaváltozás, illetve az ember-természet viszony egyes alapkérdései kapják a legnagyobb figyelmet. Ebben az előadásban a mesterséges intelligencia technikai apparátusát elemeznénk, mint emberi környezetet. A mesterséges intelligencia generálta kontinuus környezet valódi civilizátumként (Pethő Bertalan) ejti fogságba az egyént és a társadalmat. Az előadás e helyzet két alapkérdésével szeretne foglalkozni: az ember és a mesterséges intelligencia valóságos együttélésével, illetve a mesterséges intelligencia leírásának fogalmi problémáival
Anatómiai látásmód a művészetben: Barcsay és Gerzson elméleti öröksége
Barcsay Jenő „Művészeti anatómiá”-ja abból indul ki, hogy a művésznek a test elsősorban látvány, ezért az anatómiát az élő modell felől magyarázza. Barcsay holisztikus szemléletmódjával az összefüggéseket elgondolja, és azt hangsúlyozza, hogy a legkisebb változás is erős formajátékot eredményez. A festőknek ezért fontos az anatómiai látásmód kialakítása. Tanítványa, Gerzson Pál ezt az örökséget művészi absztrakciókkal gazdagította. Barcsay megmutatta az élő test művészi ábrázolási alapjait, Gerzson pedig ebből egy új szabályrendszert szerkesztett, sajátos színvilággal és rendkívüli formaszerkesztői kreativitással