1,720,978 research outputs found
The bloom of cognitive therapies: The second and third waves
No full textA tanulmányban a kognitív terápiák számos új irányzata közül a legfontosabbak kerülnek bemutatásra. A kognitív terápiák második hulláma a komplex problémák, a személyiségzavarok és identitászavarok kezelésére irányul, hosszabb időt és szorosabb terápiás kapcsolatot igényel: ide tartozik a sématerápia, Beck és munkatársainak a személyiségzavarok kezelésére kidolgozott kognitív terápiája, valamint Linehan dialektikus viselkedésterápiája. A kognitív terápiák harmadik hullámához a metakognitív, valamint tudatos jelenlét (mindfulness) szerepét kiemelő irányzatok tartoznak; ez utóbbi a valóság radikális elfogadására buzdítja a személyt a nehézségekkel való adaptívabb megküzdés érdekében.</jats:p
The arrested flight: The cognitive model of suicidal behaviour
No full textAz öngyilkossági kísérletet megelőző állapotot eddig leginkább a Ringel-féle „cry for help” jelenségével jellemezte a szakirodalom. Mivel a legtöbb öngyilkossági kísérlet depressziós állapotban következik be, az 1990-es évektől kezdve számos szerző, így Teasdale, Williams, Zullinger és Nezu empirikus vizsgálatai egyre pontosabban beazonosították az öngyilkosságot megkísérlő személyek legfontosabb kognitív jellemzőit. Ezek a következők: a negatív kognitív triád, a túláltalánosított önéletrajzi emlékezet, ami összefüggésben áll a problémamegoldó képességek alacsony szintjével és a reménytelenséggel. Ismert, hogy a reménytelenség, mint az öngyilkossági veszélyeztetettség megbízható prediktora a jövőperspektíva lezárulásával jár. Williams „gátolt menekülés” modellje mindezeket koherens elméleti keretbe foglalja. Kulcsfogalma a „csapdába esettség”, ami az evolúciós pszichológiából származik. Csapdába esettség akkor fordul elő, amikor az egyén úgy véli, nem képes elmenekülni a számára averzív környezetből, ahol legyőzték, megalázták vagy veszteség érte.
Mivel a pszichés tényezők a módosítható kockázati tényezők közé tartoznak, ezért nagy fontossággal bírnak a prevenció szempontjából. A problémamegoldó készségek fejlesztése, a problémamegoldó tréning jelenleg az öngyilkossági veszélyállapot megelőzésének egyik legfontosabb, empirikusan alátámasztott módja. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet a problémamegoldó tréning alkalmazására hazánkban az öngyilkossági veszélyeztetettség hatékony megelőzésében.</jats:p
The availability of evidence based psychotherapies
No full textA mentális betegségek, ezen belül a szorongásos zavarok és a depresszió gyakorisága az átlagpopulációban világszerte eléri a 17%-ot, és mostanára hatalmas egészségügyi kiadásokkal jár. A WHO prioritásként fogalmazta meg a depresszió hatékony megelőzését és kezelését. A klinikai pszichológiai kutatások szerint a kognitív viselkedésterápia nagymértékben hatékony mind e megbetegedések kezelésében, mind a visszaesések megelőzésében. A brit kormány kidolgozta lord Layard egészségügyi közgazdász segítségével a „pszichoterápiákhoz való jobb hozzáférés” programját, amelynek célja az említett pszichés zavarok jobb ellátása és a nemzeti egészségügyi kiadások csökkentése. Ebben egyértelműen a költséghatékony kognitív terápiák alkalmazása és a lakosság számára széles körű elérhetősége mellett teszik le a voksot ötezer kognitív szemléletű pszichológus és pszichoterapeuta alkalmazásával, valamint 200 közösségi mentálhigiénés centrum felállításával. A Layard-modell bevezetése hazánkban is hatékony megoldást jelenthetne a mentális egészségügy mai problémáiban.</jats:p
Tudatosság és önreflexió: A mindfulness módszerek szerepe az elhízás kezelésében = Awareness and self-reflection: mindfulness interventions in the treatment of obesity
Get PDFKorunkban az elhízás drámai terjedésének alapvetően fontos tényezője az, hogy a túlélés szempontjából a korábban adaptív mechanizmusok a modern korban maladaptívvá váltak. Az emberi személyiség — evolúciós szempontból — ilyen rövid idő alatt nem képes alkalmazkodni a XX. században megváltozott makroszociális környezethez és hatalmas társadalmi változásokhoz, amely az urbanizációval, a tömegközlekedés megjelenésével és a mozgásszegény, ülő életmóddal, valamint a fogyasztói társadalom által kínált folyamatos túlingerléssel, a könnyen és azonnal hozzáférhető ételekkel jellemezhető. Nyilvánvaló, hogy a posztmodern korban új készségekre van szükség az adaptív evési szokások kialakításához. A túlsúly, az enyhe és a középsúlyos obezitás kezelésében ma már egyértelműen a kognitív viselkedésterápiás intervencióknak van meghatározó szerepük, kiegészítve dietetikai edukációval és mozgástudatos életforma kialakításával. A vizsgálatok tanúsága szerint azonban öt év elmúltával a résztvevők kb. 80%-a visszanyeri eredeti testsúlyát. Az elhízásra és a hatékony súlymegtartásra irányuló újabb kutatások felhívták a figyelmet a végrehajtó funkciók károsodására, az elhízott személyeknek az átlagosnál nagyobb jutalomérzékenységére, a maladaptív érzelemszabályozás szerepére, valamint a figyelemzavar lehetőségére, amely tényezők mind szerepet játszanak a visszahízásban. Ennek alapján egyre inkább előtérbe kerülnek a tudatosság növelésére irányuló ún. mindfulness módszerek: a tudatos jelenlét alapú stresszcsökkentés, az evéstudatossági tréning, valamint az elfogadásra irányuló intervenciók. A tanulmányban részletesen bemutatjuk a hatékonyabb testsúlykontroll érdekében kidolgozott ún. evéstudatossági tréninget, amely ígéretes lehetőséget jelent a testsúly hosszútávú megtartásában, a jól megalapozott kognitív viselkedésterápiás intervenciók kiegészítőjeként. Végül ismertetjük a klinikai elhízás fennmaradásának (COMM) modelljét, amely a testsúlyszabályozásban szerepet játszó tényezők integrálására tesz kísérletet.
|
By the end of the twentieth century one of the most important reasons of the obesity epidemic is that eating habits which were adaptive so far have become maladaptive in the modern and postmodern age. From evolutionary perspective the human personality has been unable to cope with the macrosocial changes of the 20th century in such a short time. The rising epidemic reflects the profound changes in society, in behavioural patterns of communities and in the worldwide nutrition transition. Economic growth, modernization, urbanization, sedentary lifestyle as well as quick availability of fast food are further factors. One needs to develop new skills and new eating habits to cope with the challenges of the postmodern age. It is well-established that cognitive behavioural therapy is the treatment of choice in the treatment of overweight, mild and moderate obesity. However, appr. 80%- of participants return to their original weight after five years. Recent research concerning weight management called attention to deficits of executive functions, to increased reward sensitivity, to dysfunctional emotion regulation skills as well as to possible attention deficits of obese persons. Based on these recognitions mindfulness interventions were introduced in order to support long term weight control such as MBSR, eating awareness training as well as self-compassion methods. In this paper we describe the promising approach of eating awareness training which was developed to accomplish more effective weight control additive to cognitive behaviour therapy. Finally, the clinical maintenance model of obesity is presented
Sicherer Wegweiser für die bioethischen Labyrinthe von Psychiatrie und Psychotherapie
No full textRecenzió az alábbi műről:
KOVÁCS, J. (2007) Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában (Budapest: Medicina) 677 S., 24 cm, ISBN-97 89632260884, HUF 6.400
Tudatos jelenlét alapú kognitív terápia krónikus fejfájással élők számára = Mindfulness-based cognitive therapy for individuals with chronic headaches
No full textBevezetés: A krónikus fejfájás az egyik leggyakoribb, tartós munkaképtelenséghez vezető egészségügyi probléma, mely együtt járhat nemcsak az életminőség romlásával, hanem a depressziós, szorongásos panaszok megnövekedésével is. Krónikus fájdalom esetében az akut fájdalomcsillapítás hatásossága korlátozott, így a témába vágó nemzetközi kutatások egyre inkább felhívják a figyelmet a fájdalommal összefüggő pszichés és viselkedéses tényezők módosításának fontosságára. Szakirodalmi adatok alapján a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia bizonyítottan hatékony a krónikus fejfájás terheinek csökkentésében, hatása elsősorban az életminőség javításában, az énhatékonyság növelésében, valamint a fájdalomkatasztrofizáció és a depresszió csökkentésében mérhető. Célkitűzés: Elsősorban szerettük volna Magyarországon elérhetővé tenni a tudatos jelenlét alapú kognitív terápiát krónikus fejfájással élők számára. Másodsorban mérni kívántuk a módszernek az életminőségre, a fájdalommal való megküzdésre és a depresszióra gyakorolt hatását. Módszer: A Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékén indítottuk el a Melissa Day (2012) által kidolgozott struktúrát követő, 8 ülésből álló csoportfoglalkozásokat. A csoportfoglalkozást egyéni első interjú előzte meg. Mérőeszközök: Beck Depresszió Kérdőív; Fájdalomkatasztrofizáció Kérdőív; Átfogó, Fejfájással Kapcsolatos Életminőség Kérdőív; Tudatos Jelenlét Kérdőív; Észlelt Stressz Kérdőív; Önegyüttérzés Kérdőív. Eredmények: A csoportfoglalkozás után szignifikánsan csökkent a fájdalom életminőségre gyakorolt negatív hatása (p<0,001, Cohen-d = 0,92), a fájdalomkatasztrofizáció (p<0,001, Cohen-d = 0,76) és a depresszió (p<0,01, Cohen-d = 0,51). Emellett nőtt a tudatos jelenlét készségeinek (p<0,001, Cohen-d = –0,55), valamint az önegyüttérzésnek a mértéke (p<0,001, Cohen-d = –0,7). Megbeszélés: Klinikai vizsgálatunk a szakirodalmi eredményekkel összhangban alátámasztja a tudatos jelenlét alapú kognitív viselkedésterápia hatékonyságát a krónikus fejfájással élők életminőségének javításában. Következtetés: Mivel a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia viszonylag rövid pszichológiai intervenció, könnyen alkalmazható az ellátás számos szintjén, a háziorvosi rendelőkben vagy a fejfájás-ambulanciákon is. | Introduction: Chronic headache is one of the most common health issues leading to longterm disability, which results not only in a decline in the quality of life but also increases depressive and anxietyrelated symptoms. In the case
of chronic pain, the effectiveness of acute pain relief is limited. International research increasingly highlights the
importance of modifying psychological and behavioral factors associated with pain. According to the literature,
mindfulnessbased cognitive therapy has been proven effective in reducing the burden of chronic headaches, primarily by improving the quality of life, enhancing selfefficacy, and reducing pain catastrophizing and depression.
Objectives: Our primary goal was to make mindfulnessbased cognitive therapy accessible for the first time in Hungary to individuals living with chronic headaches. Secondly, we aimed to measure the impact of this method on the
quality of life, coping with pain, and depression.
Method: We initiated 8session groups following the structure developed by Melissa Day (2012) at the Department
of Clinical Psychology, Semmelweis University. Measurement tools: Beck Depression Inventory, Pain Catastrophizing Scale, Comprehensive HeadacheRelated Quality of Life Questionnaire, Mindfulness Questionnaire, Perceived
Stress Questionnaire, SelfCompassion Questionnaire.
Results: After the group sessions, there was a significant reduction in the negative impact of pain on the quality of life
(p<0.001, Cohen’s d = 0.92), pain catastrophizing (p<0.001, Cohen’s d = 0.76), and depression (p<0.01, Cohen’s
d = 0.51). Additionally, there was an increase in mindfulness skills (p<0.001, Cohen’s d = –0.55) and selfcompassion
(p<0.001, Cohen’s d = –0.7).
Discussion: Our clinical trial supports the effectiveness of mindfulnessbased cognitive behavioral therapy in improving the quality of life for individuals living with chronic headaches. Conclusions: Since mindfulnessbased cognitive therapy is a relatively brief psychological intervention, it can be easily
implemented at various levels of care, including general practitioners’ offices or headache clinics
Gender differences in the relationship of childhood trauma and the course of illness in schizophrenia
No full text
Going Beyond Counting First Authors in Author Co-citation Analysis
Get PDFThe present study examines one of the fundamental aspects of author co-citation analysis (ACA) - the way co-citation
counts are defined. Co-citation counting provides the data on which all subsequent statistical analyses and mappings
are based, and we compare ACA results based on two different types of co-citation counting - the traditional type that
only counts the first one among a cited work's authors on the one hand and a non-traditional type that takes into
account the first 5 authors of a cited work on the other hand. Results indicate that the picture produced through this non-traditional author co-citation counting contains more coherent author groups and is therefore considerably clearer. However, this picture represents fewer specialties in the research field being studied than that produced through the traditional first-author co-citation counting when the same number of top-ranked authors is selected and analyzed. Reasons for these effects are discussed
Variations on the Author
Get PDF“Variations on the Author” discusses two of Eduardo Coutinho’s recent films (Um Dia na Vida, from 2010, and Últimas Conversas, posthumously released in 2015) and their contribution to the general question of documentary authorship. The director’s filmography is characterized by a consistent yet self-effacing form of authorial self-inscription: Coutinho often features as an interviewer that rather than express opinions propels discourses; an interviewer that is good at listening. This mode of self-inscription characterizes him as an author who is not expressive but who is nonetheless markedly present on the screen. In Um Dia na Vida, however, Coutinho is completely absent form the image, while Últimas Conversas, on the contrary, includes a confessional prologue that moves the director from the margins to the center of his films. This article examines the ways in which these works stand out in the filmography of a director who offers new insights into the notion of cinematic authorship
- …
