1,721,226 research outputs found
Social Investment in theory and praxis: a ‘quiet revolution’ in innovative local services?
No full textThis book has presented a set of empirical evidence from ten in-depth, evaluative case studies in ten European countries. In this concluding chapter, we highlight outstanding themes from the case studies and then go on to put forward a few implications of this research intended to inform experts, stakeholders and interested readers. Nearly two decades ago, Esping Anderson and colleagues (2002) made a case for a new welfare state that in the face of heightening uncertainties would adopt a generational life course logic. An emerging Social Investment paradigm became widely acknowledged, informed EU policy (European Commission, 2013), and has been influential worldwide (Deeming and Smyth, 2017). There is now shared understanding in scholarship and policy of a Social Investment paradigm, albeit sometimes more in the form of ‘engaged discord’ (Hemerijck, 2017: 5) than thoroughgoing consensus. We begin this chapter by reminding the reader (traveller) of the main stop-over that we took him/her to visit in this book. It has been a daring journey across ten European countries (from south to north and from west to east) in order to see social innovation initiatives in the Social Investment policy framework. Thematically we followed in turn the policy domains of early interventions in the life course, active labour markets, and social solidarity. Cases were selected because, based on initial understandings of the vision of the projects and programmes, they fit with the Social Investment paradigm and literature, and because there was some evidence of innovation. Most importantly, there was the opportunity for learning
Csoba Judit megemlékezése Hegyesi Gáborról az EASSW konferencián
No full textHegyesi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Kar emeritus professzora 2025. április 8-án eltávozott közülünk. A mindig jelenlévő finom humora, az embersége, a rendíthetetlen igazságérzete, az elnyomottak iránti szolidaritása, a szakmai kérdésekben képviselt következetessége évtizedeken keresztül mindannyiunk számára fontos iránymutatás volt. Nemcsak tudást adott, hanem hitet is. Hitet abban, hogy lehet jobb a világ
A munkaerő kiválasztásának és fejlesztésének főbb jellemzői a kis-és középvállalatok körében
No full textA dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen a kapcsolat, a munkaadók és a munkavállalók között, milyen szempontok határozzák meg a munkaerő kiválasztást. A vizsgálat során munkaadói oldalról a kis-és középvállalkozói szektort tanulmányoztam, munkavállalói oldalról, pedig a pályakezdőkre fókuszáltam.
A fejezetek során az olvasó megismerheti a magyarországi kis-és középvállalkozói szféra kialakulásának történetét, jelenlegi helyzetét. A pályakezdő fiatalok foglalkoztatottságáról is értekezem.
A fogalmi keretek meghatározása után, végül összekapcsolva a két szereplőt, egy tanszéki kutatás alapján folytattam a vizsgálatomat, hogy felmérjem milyen elvárásai, igényei vannak a munkaadóknak, a munkavállalókkal szemben az állás interjúk során. Az említett kutatás egy projekt keretén belül valósult meg, aminek a címe, A gazdasági fejlődés megalapozása a vállalkozások szakmai kompetenciákra vonatkozó igényeinek és a szakképző intézmények kínálatának feltárásával (http://www.szoctanszek.unideb.hu/Flow). A kutatás során egy kérdőíves adatfelvétel történt, amit dr. Csoba Judit és társai végeztek. Az adatbázist dr. Csoba Judit engedélyével használtam fel. Saját számításokat végeztem a forrásból.
A dolgozatom témájának jelentősége, hogy az eredmények által megismerhetjük a két oldal álláspontját. Vizsgálatom célja volt, hogy kiderítsem számít-e a kiválasztásnál a munkavállalóval való személyes kapcsolat és, hogy milyen kompetenciákat várnak el a munkaadók a jelentkezőktől. Továbbá az emberi erőforrások fejlesztésére való törekvés is szükségessé vált a vállalkozások életében, ismertetem azt, hogy milyen akadályai vannak a humánerő fejlesztésnek a kis-és középvállalkozói szektorban.BKszociális munkaBs
Social Investment in welfare: A sub-national perspective
No full textInnovative Social Investment Strengthening Communities in Europe (INNOSI) examined innovative, implementation of Social Investment at national and sub national levels across the EU. The INNOSI consortium consisted of academic research teams and ‘impact’ partners (mainly NGOs) in ten countries, Finland, Sweden, United Kingdom, the Netherlands, Germany, Poland, Hungary, Spain, Italy and Greece. Research included econometric modelling to quantify the economic processes and outputs through which social innovation acts, and assessment of main policy-making trends using documents and interviews with key national experts. This book is concerned with the most substantial original empirical research from the project, which consists of in-depth, multi method case studies in ten EU countries of innovative, strategic approaches to delivering social investment policy at a sub national level
Albertirsa jóléti rendszere a demográfiai változások tükrében
No full textAbsztrakt
Hallgató neve: Györe Zsuzsanna
Tanszék: Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Szak: szociálpolitika, foglalkoztatáspolitikai szakirány
Képzési forma: MA
Tagozat: levelező
Szakdolgozat címe: Albertirsa jóléti rendszere a demográfiai változások tükrében
Kulcsszavak: demográfia, indikátorok, jóléti állam, redisztribúció, önkormányzat
Absztrakt: Témám egy nyugodt, Közép-Magyarországon található kisváros demográfiai változásainak, s a jóléti újraelosztás változó arányainak vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy a településre milyen demográfiai folyamatok jellemzőek a 2005 és 2010. közötti időszakban. Ezeknek a folyamatoknak a trendje megegyezik-e az országos trenddel. Valamint, hogy ezeknek a folyamatoknak van-e hatása az önkormányzat pénzügyi politikájára, befolyásolják-e a demográfiai változások az újraelosztás rendszerét helyi szinten. Kutatásom nem nagy volumenű, a statisztikai adatok összehasonlításán alapul, elsősorban a jelenlegi helyzet leírására irányul. Arányokat, trendeket vontam vizsgálatom körébe.
Témavezető neve: dr. Csoba Judit tanszékvezető, egyetemi docens
Szakdolgozat készítésének éve: 2012.SzociálpolitikaMs
Célkeresztben a teljes foglalkoztatás?
Full text linkAz Esély január 12-én száz fős szakmai közönség előtt Aktív társadalom címmel vitát rendezett, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó II. Nemzeti Fejlesztési Tervről. A fejlesztéspolitika munkaerő-piaci összefüggéseiről Csoba Judit, a Debreceni Egyetem docense, Frey Mária, a Foglalkoztatási Hivatal kutatója, Garzó Lilla, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Köllő János, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, valamint Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutató Intézet igazgatója mondta el véleményét. A vita moderátora Gyulavári Tamás, a Pécsi Tudományegyetem docense volt. Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyarország munkaerő-piaci jövõképéről, illetve az aktív társadalom fejlesztéspolitikai céljairól szóló háromórás vitát
A beköltözés és beilleszkedés körülményeinek vizsgálata a Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthonában
No full textDolgozatomban az idős emberekkel foglalkozom. Vizsgálom, az idős emberek szemszögéből,
melyek azok az okok, amelyek miatt bentlakásos intézményekbe költöznek. Fontosak-e a
megelőző folyamatok, a beköltözés és az intézményi élet elfogadása – a beilleszkedés.
Továbbá vizsgálom, a munkatársak szemszögéből, mennyire motiváltak a beköltöző idős
ember intézményi életre történő felkészítésében, illetve fogadásában, valamint hogyan
segítenek az új, intézményi élet elfogadásában. Vizsgálatomhoz segítségül interjúkat
készítettem 12 idős emberrel, és 4 dolgozóval a Heves Megyei Önkormányzat Idősek
Otthonában. Az interjúk elemzése alapján kaptam választ kérdéseimre. Az idősekkel készített
interjúk során körvonalazódtak azok az okok, amelyek miatt az idős emberek bentlakásos
intézményekbe költöznek. A legfontosabb indok a romló egészségi állapotuk. Továbbá, a
beköltözés gyakran az idős emberek saját elhatározása, de befolyásolja több tényező. Ezeknek
az idős embereknek a többsége egyedül él, nincs aki gondoskodjon róluk. Az intézményi
élettől biztonságot, nyugalmat remél. Az intézményben dolgozó munkatársak számára nagyon
fontos az idős ember intézményi életre történő felkészítése. Nagy figyelmet fordítanak a
beköltöző személy fogadására. A dolgozók nagymértékű fizikai és lelki segítséget nyújtanak
az intézményi élet elfogadásához az idős embereknek.
Témavezető neve: Csoba Judit – Ábrahám Katalin
Szakdolgozat készítésének éve: 2010BKszociális munkaBs
Implementing innovative social investment: Strategic lessons from Europe
No full textThe concept of a Social Investment welfare paradigm has become highly influential in public policy globally (Deeming and Smyth, 2017). At its heart lies the idea that welfare states must invest to strengthen skills and capacities, beginning in early life. Social Investment therefore refers to policies and interventions that aim to build the productive capacities of citizens (Deeming and Smyth, 2015). Typical examples include labour market activation and early years education and care (Hemerijck, 2017). According to the European Commission, ‘[S]ocial investment policies reinforce social policies that protect and stabilise by addressing some of the causes of disadvantage and giving people tools with which to improve their social situations’ (European Commission 2013: 3). Many countries – including but not limited to members states of the European Union - have adopted some elements of Social Investment although uptake is far from uniform (Bouget et al., 2015). The aim of this book is to advance empirical and conceptual insight into the Social Investment welfare paradigm from a social innovation and a sub national perspective. Drawing upon multi-national research under Horizon 2000 Societal Challenges, chapter authors offer new evidence about the regional and local realities of Social Investment policies and programmes, and original analysis informed by engagement with service users and local communities affected
Unemployment in the entrant young adults
No full textTanulmányom célja az volt, hogy rávilágítsak a XXI. század egyre inkább veszélyeztető problémájára, a pályakezdők körében jellemző magas munkanélküliségi rátára. A kutatásomat végzős egyetemi hallgatók körében készült interjúk elemzésével végeztem, melynek során az alapvető hipotézisem az volt, hogy még a diplomások esetében is jelentős a távolság a munkaerőpiac elvárásai (kereslet) és a pályakezdők munkára vonatkozó elképzelései (kínálati), kompetenciái között. Ez sok tekintetben jelent magyarázatot a pályakezdők körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliségre. A pályakezdők munkára vonatkozó elképzeléseit elsődlegesen a szülői generáció, másodsorban az ideális munkára vonatkozó médiakép határozza meg, míg kompetenciáinak alakításában az iskolarendszer tölti be- vagy sok esetben nem tölti be – az elsődleges szerepet.
Az elemzés során hat dimenziót kiemelve próbáltam következtetéseket levonni a vállat hipotézissel kapcsolatban. A hat dimenzió: szülők által közvetített modell, az ideális munkavállalóról alkotott kép, a média, a munka fogalmának meghatározása (fordi vagy gates-i modell), siker vs. célok és a jövőkép. Az elemzés során a következő eredményekre jutottunk. A pályakezdők kevés ismerettel rendelkeznek a munkaerőpiacról, meglévő ismereteik is zavarosak, hiányosak, az ismeretek beszerzésének leggyakoribb módja a média, mely sokszor nem reális képet mutat a munkaerőpiac aktuális állapotáról. A munka nem cél, hanem eszköz az anyagi források megszerzéséhez. A „fordi” és a „gates-i” modell határán vannak a fiatalok. Érzékelik a változást, de munkafogalmukba nem következetesen építik be. Az átmeneti értékrendszerben nincsenek kikristályosodott elvárások a partnerek részéről. Az elemzés eredményei azt igazolják, hogy a kiinduló hipotézisünk, ha nem is maradéktalanul, de alapvető összefüggéseiben igazolható.
Témavezető neve, beosztása:
Simonné dr. Csoba Judit, intézetigazgató, tanszékvezető, egyetemi docens
Hallgatói tanulmányi információk:
Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Szociális munka szak (BA), harmadik évfolyam
Szakdolgozat készítésének éve: 2010BKszociális munkaBs
A tisztes munka nyomában – foglalkoztatáspolitikai folyamatok és szociálpolitikai összefüggések
Full text linkRecenzió: Csoba Judit: A tisztes munka – A teljes foglalkoztatás: a 21. század esélye vagy utópiája?. L’Harmattan, 2010. 271 o
- …
