42 research outputs found
Az árvizek elleni védekezések vizsgálata a Dél-Borsodi Mezőségi területen 1970-től napjainkig
No full textAz árvizek elleni védekezések vizsgálata a Dél-Borsodi Mezőségi területen 1970-től napjainkigKörnyezetgazdálkodási AgrármérnökBs
A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet fehér gólya állományának helyzete
No full textMagyarországon a gólyavédelem régre visszavezethető, a magyar természetvédelem elsődleges céljai közé tartozik a faj kutatása és védelme. Hazánkban a fészkelőhely-választási szokások megváltozásának következtében mára már a faj szinte teljesen antropogén környezetben él, ezért is fontos a fészkelő- és táplálkozóhelyek védelme. Jelenleg mintegy 3800-4000 pár fehér gólya fészkel az országban, a legtöbb párt az ország északkeleti részén találjuk. További információt a populáció nagyságáról fészekfelmérések végzésével kaphatunk, ami elengedhetetlen a faj sikeres védelméhez. A 2022-es költési időszak alatt több mint 120 lehetséges fehér gólya fészkelőhelyet ellenőriztem 6, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területével határos községben. Megvizsgáltam, hogy a gólyák milyen arányban költöttek különböző fészekalapokon, szám szerint mennyi fészek található fészektartókon, illetve ezek milyen állapotúak.
Az így kapott adatokat összevetettem országos, megyei, és a korábbi évek adataival.KETermészetvédelmi mérnökBSc/B
Reformok hullámain
No full textMagyarországon a második világháború előtt a különböző közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak,
múzeumok) számára egyetemi szinten nem képeztek szakembereket. A koalíciós időszakban
1945 és 1948 között nem került sor a magyar felsőoktatás átfogó reformjára. Az első
reformjavaslatok kidolgozása már 1947-ben megkezdődött, de az elképzelések megvalósítására
csak azután került sor, hogy kialakult az állampárti diktatúra. 1949-ben született meg az a kormányrendelet,
amely engedélyezte a könyvtárosok egyetemi képzését. A rendelet szerint a Pázmány
Péter (1950 szeptemberétől Eötvös Loránd) Tudományegyetemen könyvtáros-, levéltáros-
és muzeológusképzés indult. Az első könyvtáros hallgatók az 1948/49-es tanév második
félévében kezdték meg könyvtárosi tanulmányaikat ötéves, kétszakos képzésben. Az egymást
követő reformok hullámain az 1950/51-es tanévben négyéves kétszakos, az 1951/52-es tanévtől,
az 1953/54-es tanévig egyszakos, ötéves, az 1954/55-ös és a következő tanévben négyéves
kétszakos volt a képzés. 1956 után Kovács Máté tanszékvezetése alatt újabb reform következett.
A Bölcsészettudományi Karon történt átszervezés következtében 1949. októberében 13 intézet
jött létre, köztük a Könyvtártudományi Intézet. Az intézet élén Varjas Béla és Telegdi Zsigmond egyetemi
magántanárok álltak. A további átszervezések után az intézetből tanszék lett
Rendi ellenzék és kormánypárt a 18. századi országgyűléseken. Politika- és társadalomtörténeti elemzés az 1751. évi diéta példáján
No full text
