362 research outputs found
Az árvizek elleni védekezések vizsgálata a Dél-Borsodi Mezőségi területen 1970-től napjainkig
No full textAz árvizek elleni védekezések vizsgálata a Dél-Borsodi Mezőségi területen 1970-től napjainkigKörnyezetgazdálkodási AgrármérnökBs
A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet fehér gólya állományának helyzete
No full textMagyarországon a gólyavédelem régre visszavezethető, a magyar természetvédelem elsődleges céljai közé tartozik a faj kutatása és védelme. Hazánkban a fészkelőhely-választási szokások megváltozásának következtében mára már a faj szinte teljesen antropogén környezetben él, ezért is fontos a fészkelő- és táplálkozóhelyek védelme. Jelenleg mintegy 3800-4000 pár fehér gólya fészkel az országban, a legtöbb párt az ország északkeleti részén találjuk. További információt a populáció nagyságáról fészekfelmérések végzésével kaphatunk, ami elengedhetetlen a faj sikeres védelméhez. A 2022-es költési időszak alatt több mint 120 lehetséges fehér gólya fészkelőhelyet ellenőriztem 6, a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet területével határos községben. Megvizsgáltam, hogy a gólyák milyen arányban költöttek különböző fészekalapokon, szám szerint mennyi fészek található fészektartókon, illetve ezek milyen állapotúak.
Az így kapott adatokat összevetettem országos, megyei, és a korábbi évek adataival.KETermészetvédelmi mérnökBSc/B
A kriminalisztika tendenciái — Fenyvesi Csaba monográfiája
No full textThe book review presents the unique monograph of Csaba Fenyvesi. The author presents the concept, history and future of criminalistics, furthermore, he also demonstrates the “pyramid of criminalistics” created by himself. The author’s approach is truly innovative; his point of view differs from any other works published in Hungarian. Based on nearly 800 valuable national and international references the work represents high academic standards.Jelen recenzió Fenyvesi Csaba egyedülálló monográfiáját mutatja be, amelyben a szerző feldolgozza a kriminalisztika fogalmát, történetét, jövőjét, és ismerteti az általa megalkotott „kriminalisztika piramisát”. Mindezt olyan új nézőpontból és innovatív módon teszi, ahogy eddig azt az érdeklődők magyar nyelven még nem olvashatták. A közel nyolcszáz tételes értékes hazai és nemzetközi hivatkozás pedig színvonalassá teszi a művet
Reformok hullámain
No full textMagyarországon a második világháború előtt a különböző közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak,
múzeumok) számára egyetemi szinten nem képeztek szakembereket. A koalíciós időszakban
1945 és 1948 között nem került sor a magyar felsőoktatás átfogó reformjára. Az első
reformjavaslatok kidolgozása már 1947-ben megkezdődött, de az elképzelések megvalósítására
csak azután került sor, hogy kialakult az állampárti diktatúra. 1949-ben született meg az a kormányrendelet,
amely engedélyezte a könyvtárosok egyetemi képzését. A rendelet szerint a Pázmány
Péter (1950 szeptemberétől Eötvös Loránd) Tudományegyetemen könyvtáros-, levéltáros-
és muzeológusképzés indult. Az első könyvtáros hallgatók az 1948/49-es tanév második
félévében kezdték meg könyvtárosi tanulmányaikat ötéves, kétszakos képzésben. Az egymást
követő reformok hullámain az 1950/51-es tanévben négyéves kétszakos, az 1951/52-es tanévtől,
az 1953/54-es tanévig egyszakos, ötéves, az 1954/55-ös és a következő tanévben négyéves
kétszakos volt a képzés. 1956 után Kovács Máté tanszékvezetése alatt újabb reform következett.
A Bölcsészettudományi Karon történt átszervezés következtében 1949. októberében 13 intézet
jött létre, köztük a Könyvtártudományi Intézet. Az intézet élén Varjas Béla és Telegdi Zsigmond egyetemi
magántanárok álltak. A további átszervezések után az intézetből tanszék lett
Rendi ellenzék és kormánypárt a 18. századi országgyűléseken. Politika- és társadalomtörténeti elemzés az 1751. évi diéta példáján
No full text
- …
